Miközben sokan temetik a Z generációt, Kónya Máté, az első Világeleje Ünnep legfiatalabb előadója saját kutatásaival, civil munkájával és radikálisan józan világképével cáfolja a hiedelmeket: nem a technológia, hanem a kollektív felelősség felvállalása és a természethez való visszahangolódás hozhat valódi változást klímakérdésben is. Biológus egyetemistaként azért küzd, hogy a jövőt ne a növekedéslogika, hanem a józanság és a közösségek ereje formálja.
Múlt hétvégén 479 tonnányi adományt adtak össze a vásárlók november harmadik hétvégéjén az ország ötszáz áruházában. Ez 95 811 élelmiszercsomag összeállításához elegendő, a rászoruló emberek és családok számára.
A főherceg még a földjeit is felajánlotta a népnek, legalábbis a sajtó szerint. Az egyetlen probléma, hogy semmi nyoma az esetnek.
A Dyga Zsombor rendezte új magyar katonai akciódráma kellemes műfaji meglepetés, ami nélkülözi ugyan az erős karaktereket, de a hiteles atmoszféra és a folyamatos pörgés révén egész jól nézeti magát.
A Potykacsárdától a pörbölyi Ökoturisztikai Központig apasztottuk a kilométereket a Dél-Gemenc ártéri rengetegében. Átöleltük az ország legnagyobb kerületű fáját, figyeltük az erdő ezernyi rezdülését, s mielőtt visszatértünk volna Bajára, szalonnát sütöttünk a vadregényes Duna-part kövei között.
A birtok 2018-as és 2019-es Merengő Egri Bikavér tételei már az ázsiai borkedvelők számára is elérhetőek.
Valamikor csupa hasonló kis üzlet sorakozott itt, a pesti utcán. Lámpaernyős, kárpitos, cipész, könyvkötő, paplankészítő, kalapos, vasbútorgyártó, még egy pongyolaáruház is üzemelt. Király utca 98., megjöttünk.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Banga Ilona olyan jelentős tudományos eredményeket ért el, hogy a Nobel-díjat is megkaphatta volna. Szent-Györgyi Albert egykori munkatársát mutatjuk be.
Otthonnak készült, emlékház lett. A 90 éve született építész már nem költözhetett be a Városkúti úton álló épületbe, de szellemisége megtölti a teret. A Műcsarnok is új kiállítással tiszteleg az évfordulón.
Ráby Mátyás nem pusztán az író fantáziájának szüleleménye, valós személy volt, akit állítólag II. József küldött Szentendrére.
Kultúrával, művészettel, személyes találkozásokkal lassulhatunk le a karácsonyi ünepkörig.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Ezúttal egy kis szlovák faluba, Felsőzúgóra látogatunk.
Az uralkodó keleti útja során megmászott egy piramist is.
Az akciót emigráns magyarok hajtották végre 1956. november 18-án.
„A saját elakadásaimmal is szembenéztem, Móricz Zsigmond és Csibe árnyéka meghatározta az egész gyerekkoromat” – mondja Móricz Emese traumakutató, traumatudatos coach. Hogyan gyógyulhatunk meg az egyéni és kollektív sebzettségből?
A Sárköz ártéri világában különleges összhang alakult ki ember és természet között. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató ezt nevezte az eszményi együttműködés rendszerének.
Élt a múlt század elején egy bizonyos Kumibri úr, a „kapitén”, a „vizibüffés”, a dunai vadevezősök királya, a Szentendrei-sziget különc kőnyomdásza, aki nem mellesleg utálta a vizet, úszni sem tudott. Élni viszont annál inkább. És mosolyogni.
Összességében tragikus életének talán legszebb időszakát töltötte a tengerentúlon, ahol a kivándorlók megteremtették a saját kis Magyarországukat.
Jókai a földrajzi pontatlanságok és a romantikus túlzások ellenére nagyon is realista képet adott az Al-Duna meseszerű világáról.
Több mint húsz éve indult a párkányi Hídőr program, azóta az Antarktiszt leszámítva az összes földrészről a régióba csalogatja a művészeket. Himmler Györggyel, a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás vezetőjével kultúrák kapcsolódásáról, emberi és természeti értékekről beszélgettünk.
Élvezetesebb a budapesti városnézés, ha az embert közben alatt egy több mint 50 éves magyar busz ringatja.
A Várkapitányság közlése szerint jövő tavasszal új fejezet kezdődik a Citadella történetében. Az 1850-es években épült erőd teljes felújításon esik át, és hosszú idő után végre egy nyitott, közösségi térként tér vissza a főváros kulturális és turisztikai életébe.
Hogy pontosan mikor érkezett hazánkba a futball, nehéz megmondani. Annyi bizonyos, hogy 1896-ban játszották az első nyilvános labdarúgó-mérkőzést. A meccs nem volt éppen barátságos: több boka tört el, mint ahány gól esett.
Izgalmas műfaji kísérlet a Gázolás, és sokat elárul az ötvenes évek magyar filmgyártásáról Gertler Viktor keveset emlegetett krimije.
A kultuszminiszter vallotta, magyar a lélek, de európai tudás kell.
Vannak hivatások, amiket mintha szuperhősökre szabtak volna. Olyanokra, akiknek nem emelkedik meg a pulzusa, amikor nyolcvanhét méter magasan megbillenti őket a szél, és akik egy hajszálvékony repedést is észrevesznek az acélban. Négy hídmester dolgozik a fővárosban, közülük Tóth Krisztiánnal jártuk be Budapest egyik rejtett és különleges világát.
Koszorúzással, fényfestéssel és egy különleges kiállítással ünnepli fennállásának 150. évfordulóját november 14-én és 15-én a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. A jubileumi hétvégén a Zeneakadémia alapítója, Liszt Ferenc szellemisége és öröksége kerül középpontba.
Minden történetnek meg kell adnunk az esélyt arra, hogy tanítson, elgondolkodtasson, vagy épp kapcsolódási pontot nyújtson, hiszen magunk is e történetekből épülünk fel. Egy „renitens” baranyai lelkész történetének folytatása következik.
A Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltakra emlékezni sokáig tiltott volt. Ma már a megismerhetjük történeteiket – a Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhelyét Fülöp Márton koordinátorral jártuk be.
Flesh című új regényéért kapta meg a legrangosabb brit irodalmi elismerést a magyar-kanadai felmenőkkel rendelkező író.
Hat alkotó, ötven év, sok-sok kép címmel nyílik kiállítás az érdi Parkvárosi Közösségi Házban november 15-én 15 órakor. A Rajzolni jó alkotói közösség hat tagjának örömrajzolásból született portréit, csendéleteit, tájképeit nézhetjük meg.
Több mint négy és fél évszázadon át kormányozták Magyarországot az első magyar uralkodódinasztia tagjai. Sorozatunkban a 830-as évektől 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig hétről hétre sorra megidézzük fejedelmeink és királyaink történetét. A sort III. Andrással fejezzük be.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Sorozatunk következő epizódjában a bácskai földbirtokosból Habsburg főhercegnévé, majd kazánfűtővé lett Lelbach Irén történetét mutatjuk be.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „angyal szállt el felettünk” szólás jelentésének jártunk utána.
A megszokott programok mellett novemberben az Andok muzsikájával, kortárs előadók fellépésével és lemezbemutatókkal várják a közönséget a budai zeneházban.
Időutazásra hívnak az előző századelőn készült színezett képeslapok, látogatásra az egykor volt Magyarországra. Most Gyöngyösre megyünk.
