Kovács Sándorné Éva negyvenhárom éve javít harisnyákat. A becsületes megélhetést jelentő szakma és a hűséges vásárlók ellenére nagyon úgy tűnik, ő lesz szakmája utolsó képviselője.
Ötszáz év magyar menyasszonyait és női sorsait bemutató, nagy részben közösségi adományozásra épülő kiállítás készül a Magyar Nemzeti Múzeumban, amelyre március 31-ig még várják a fotókat, tárgyakat. Simonovics Ildikó főkurátort kérdeztük.
Gasztroesemények, koncertek, bringa- és horgászbörze, kézműves- és alkotói vásár – többek között ezekkel a programokkal vár mindenkit tavasszal a Fény utcai piac. Az eseménysorozat koncepciójáról Mihalik Zoltán igazgatót kérdeztük.
A Tele van a két kezem boldogsággal című film rendezője és forgatókönyvírója Petrovics Eszter, narrátor, szakértő és zeneszerző Balázs János.
Farkas Lajos grafikust, számos hazai és külföldi képregénykötet alkotóját kérdezi a műfaj lehetőségeiről, közönségéről és jövőjéről Farkas Anita és Bencsik Gábor.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A főszereplő ezúttal: II. Rákóczi Ferenc.
Hatalmas oszlopok, sejtelmes fények, atombunkereket idéző betonfalak. A március 22-ei víz világnapja alkalomból bepillantottunk a Gellért-hegyi Gruber József-víztároló különleges világába.
Meglátni, szóvá tenni és díjazni azt az emberfeletti munkát, amit az egyedülálló szülők, nagyszülők nap nap után végeznek. Az Egyszülős Központ ezért hirdette meg immáron negyedik alkalommal a Páratlan Szülő Díjat, melyről Nagy Annát, a központ kuratóriumának elnökét kérdeztük.
Kovács Sándorné Éva negyvenhárom éve javít harisnyákat. A becsületes megélhetést jelentő szakma és a hűséges vásárlók ellenére nagyon úgy tűnik, ő lesz szakmája utolsó képviselője.
Bútorai masszívak, mégis sugárzik belőlük a kifinomultság. Zsély Csilla nem félt a hirtelen pályamódosítástól, és egy férfias szakmában, az asztalosmesterségben találta meg a hivatását. A Fatipli Műhelyben jártunk.
Hazánk harangjainak nagy része az őrbottyáni Gombos család műhelyéből került ki, hírük pedig a világ legtávolabbi zugaiba is eljutott már.
Hogyan hat a gyerekkori életterünk a jelenkori otthonunkra? Mit kellene tanítani a jövő szakembereinek, és miért nem szabadna, hogy az épületek kimenjenek a divatból? Többek között ezekről kérdeztük Turi Attila Kossuth-díjas építészt, aki arról is mesélt, hogy a vörösiszap-katasztrófa után miként lehetett a tragédia sújtotta területen az új házakkal együtt reményt adni a bajbajutottaknak.
Bútorai masszívak, mégis sugárzik belőlük a kifinomultság. Zsély Csilla nem félt a hirtelen pályamódosítástól, és egy férfias szakmában, az asztalosmesterségben találta meg a hivatását. A Fatipli Műhelyben jártunk.
Hazánk harangjainak nagy része az őrbottyáni Gombos család műhelyéből került ki, hírük pedig a világ legtávolabbi zugaiba is eljutott már.
Hogyan hat a gyerekkori életterünk a jelenkori otthonunkra? Mit kellene tanítani a jövő szakembereinek, és miért nem szabadna, hogy az épületek kimenjenek a divatból? Többek között ezekről kérdeztük Turi Attila Kossuth-díjas építészt, aki arról is mesélt, hogy a vörösiszap-katasztrófa után miként lehetett a tragédia sújtotta területen az új házakkal együtt reményt adni a bajbajutottaknak.
Április 2-ig látogatható a Pesti Vigadóban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ösztöndíjasainak zárókiállítása. A programokról és a rendezvény fogadtatásáról Csáji László Koppányt, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatóját kérdeztük.
A rövid, de változatos, ráadásul még egy bővizű forrást is érintő kirándulást egy nagy tál aranyló kakaslevessel tehetjük még emlékezetesebbé.
Az elvárások világában a természetes megelégedettségnek lehengerlő ereje van. A hencsei Bogdán családban a szülők és négy gyerekük közösen sajátították el az élet nehézségein át megmutatkozó öröm képességét.
„A természetes anyagoknak varázsuk van, és a kézzel készülő alkotásokba az ember belerakja a szívét-lelkét” – vallja Zsigmond Zsuzsa kéziszövő népi iparművész.
„Véletlenül sem az a célunk, hogy valamit, ami elmúlt, szerethetővé tegyünk, hanem hogy rávilágítsunk: régi és új tulajdonképpen kortársak” – vallja Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművész, a Tárkány Művek zenekar alapítója.
„A természetes anyagoknak varázsuk van, és a kézzel készülő alkotásokba az ember belerakja a szívét-lelkét” – vallja Zsigmond Zsuzsa kéziszövő népi iparművész.
„Véletlenül sem az a célunk, hogy valamit, ami elmúlt, szerethetővé tegyünk, hanem hogy rávilágítsunk: régi és új tulajdonképpen kortársak” – vallja Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművész, a Tárkány Művek zenekar alapítója.
Megfesthető-e a magyar vidék? Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi
Miért ne lehetne a krumplihámozó is gyönyörű? Mert többnyire csak a funkciót látjuk benne. A Vitkovics Mihály utcában megbúvó apró lakberendezési üzlet, a Pauza viszont bebizonyítja: attól, hogy valami hasznos, még lehet mutatós is.
AktuálPoétika sorozatunkban pályakezdő fiatalok műveit mutatjuk meg egyfelől írásban, másfelől viszont lehetőséget adunk számukra arra is, hogy maguk olvassák fel verseiket.
A Manyi Kulturális Műhely az izgalmas, összművészeti programok mellett igazi közösséget kínál a betérőknek.
Somorjáról indult, majd a „tündöklő hontalanság” messzire repítette. Méry Rebeka dreamfolk stílusú dalaival elődeink történeteit továbbdúdolva szeretné összefoglalni mindazt, amit otthonról hozott.
A PajtaKult nem csak arról szól, hogy építészetileg helyreállítják a mára funkciótlanná vált épületeket, és programok valósulnak meg bennük, van egy fontos szellemi háttere is.
Korzenszky Klára kilenc éve dolgozik a Bethesda Gyermekkórházban súlyosan megsérült, krónikus betegséggel élő, illetve intenzív osztályon gyógyuló gyerekekkel és családjaikkal.
Jubileumi eseménysorozattal ünnepli harmincéves fennállását a Csillagszeműek társulata; az 1993-ban ötven kisgyerekkel induló együttes országokon és nemzedékeken átívelő mozgalommá vált. Az alapító Timár Böskével beszélgettünk.
Fiatal kora ellenére megszámlálhatatlan ötlet, találmány, valamint egy sikeres cég is a nevéhez köthető. A lókúti Schaffhauser Sámuel a pezsgés és az elvonulás metszetében él: budapesti mindennapok és otthont adó bakonyi erdőpillanatok között utazva.
A Fő utca egy apró üzletében dolgozó Csányi Rudolf kézműves könyvkötőmester szerencsésnek mondhatja magát: általános iskolás korában rátalált arra a szakmára, amit még ötven évvel később is szenvedéllyel, szeretettel és nagy odaadással űz.
Századfordulós Vásárhely, ahogyan Kiss Lajos látta címmel jelent meg kötet Terendi Viktória, a Tornyai János Múzeum néprajzkutatójának szerkesztésében.
Borbás Marcsival, a Highlights of Hungary új nagykövetével a jelöltek kiválasztásának folyamatáról, gyümölcs- és zöldségtermesztésről, nemzedékeken keresztül átörökített tudásról, valamint a hamu és a parázs közti különbségről beszélgettünk.
A pesti Heckenast Gusztáv adta ki az osztrák irodalom egyik legnagyobb alakjának, Adalbert Stifternek a műveit, akit egyesek olvashatatlanul unalmasnak, mások korát megelőző zseninek tartottak és tartanak, s akinek Brigitta címe műve az Alföldön játszódik. Hogyan ábrázolta Stifter a reformkori Magyarországot?
hajnalodik,
harmat csillog a léckerítésen,
fölkel a felesége mellől,
csendben fölöltözik
és távcsővel, botszékkel,
puskával, tölténnyel,
bárcával, jelzőbaltával fölszerelve
világosszínű nyári egyenruhában kilép a kiskapun,
és szemlére indul az erdész,
hamar letér a kitaposott gyalogútról,
átvág egy levegős nyiladékon,
és a sűrűben folytatja útját,
időnként megáll, és körülnéz,
figyeli a fákban a növekedést,
figyeli a korhadást magában,
megkeresi és szétrugdossa a vadorzók csapdáit,
de gondosan kikerüli az ehető gombákat és gyógynövényeket,
néha talál egy-egy tisztást az életében,
kisimítja rajta a mohát, ahol meggyűrődött,
fölállítja rajta a füvet, ahol lefeküdt,
de ez egyre ritkábban esik meg vele,
keresztez egy friss vágást,
és szavak nyomulnak a tudatába:
dorong, rönk, tuskó, forgács,
de kitessékeli őket,
és helyet csinál néhány fiatal csemetefanévnek,
azután tovább megy,
egyenként elaltatja a baglyokat,
és sorban fölkölti a vaddisznókat, szarvasokat, nyulakat és rigókat,
és kidörzsöli a szemükből az álmot,
és visszatér az erdészházhoz,
előveszi a mellényzsebéből az óráját,
rápillant, és fakereskedők, napszámosok és rőzseszedők jelenlétében
megnyitja az erdei napot
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
