A gázvilágítás hazai elterjedésében nagy szerepe volt Széchenyi Istvánnak. Pesten az első gázlámpás a Magyar Nemzeti Múzeum oldalán gyulladt ki 1816-ban.
Esther Kinsky német író a kétezres évek közepén a régóta nem működő battonyai mozit próbálta újraéleszteni, nem sok sikerrel. Magyarul újonnan megjelent könyvében arról ír, milyen alapvető változást hoz magával az, hogy immár kis képernyőkön, elszigetelt magántérben tekintjük meg a mozgóképeket.
Abba a szakadékba, amelybe Székely Magdát nyolcéves korában belelökték, lírikus is csak ritkán száll alá. Költészete a tragédia feneketlen mélységébe enged pillantani. Mégis: harmincadik évén túl már nem puszta reménnyel, hanem Isten szellemi megtapasztalásának jegyében haladt a földi létezés, egyben a költői megszólalás végső határai felé.
A címben Ragályi Elemér Hajdu Miklóssal való első közös munkája utáni mondatát idézzük. A fővilágosító ment, és meg is maradt a filmgyártásban, mások mellett Sándor Pál, Tarr Béla, Enyedi Ildikó filmjeiben, ragyogó operatőrök jobbkezeként dolgozott. Mély fájdalommal értesültünk róla, hogy nem sokkal a beszélgetésünket követően, életének 84. évében elhunyt.
