Az apátság alatt kezdetektől megbújik egy apró település is, amely szervesen hozzátartozik Szent Márton hegyéhez. Kocsis-Maár Kingával, a városi könyvtár helyi születésű vezetőjével Pannonhalma családias és bensőséges hangulatú városáról beszélgettünk.
Szent Márton hegyének lábánál ma már nemcsak hazai, nemzetközi szinten is elismert üveggaléria és stúdió működik. A vállalkozást mester és tanítványa, a Ferenczy Noémi-díjas Hefter László és fia, Brúnó közösen működtetik, akik az üvegművészet fenntartásán túl, az alkotói örömben látják a hivatásuk lényegét.
Építészeti mesemondó – így aposztrofálja magát a mátyásföldi Zubreczki Dávid. Az „Urbanista” kezdetben blogjával, manapság pedig többek között sétáival és könyveivel hirdeti, hogy az épületek olyan történeteket rejtenek, amelyeket érdemes meghallani, az építészetről viszont nem érdemes hallgatni.
“Az első istentiszteleten, amelyet Bíró Ferenc tartott Mátyásföldön, öten voltak templomban. Az első karácsonykor, néhány hónappal később, huszonöten. Ma kétszázötvenen járnak vasárnaponként a Baross utcai istentiszteletekre. Bíró Ferenc és Botond mátyásföldi lelkészek vendégei voltunk.”
Viszonylag kevés esély van rá, hogy a Budapestre tévedő egyszeri turista éppen a mátyásföldi Erzsébetligetbe tervezze napi városnéző sétáját. Pedig ha megtenné, biztosan leesne az álla, itt működik ugyanis Európa, ha nem a világ legkülönlegesebb vívóterme.
Végtaghiánnyal született, ám a személyiségéből sugárzó természetesség és energia miatt ez először szinte fel sem tűnik. Csesznegi-Fényes Zsuzsanna egykori paraúszó ma szülőként és A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány egyik vezetőjeként fiatalok tucatjainak mutat példát.
A vándorcirkuszos gyermekévek után a sokak által elképzelhetetlen nyugati aranykorban találta magát, ahonnan mégis hazavágyott. Megismételhetetlen pillanatokról, küzdelmekről, André Kertész képekről és a cirkusz változásáról beszélgettünk Zsilák Györggyel.
Mátyásföld nevét valószínűleg kevesen ismerik a világon, de az itt fejlesztett gyártmányok Madagaszkártól Kanadáig, Hawaiitól Kínáig emberek millióit szállították. Kilátogattunk az egyik volt Ikarus-telepre nosztalgiázni és megnézni, hogy áll most a magyar városibusz-gyártás.
Nagyapai örökséget feltámasztó étterem, kékfrankosra keresztelt helyi pénz, havi kvízestek, városszerte híres utazásszervezések, szoborfelújítás, civil szervezetek és baráti körök. Csak néhány a Perkovátz Tamás keze nyomát magán viselő soproni kezdeményezésekből.
Hogyan lehet egy olyan kihalóban lévő foglalkozást, mint az órásmesterség a mai igényekhez igazítani? Idősebb és ifjabb Schneider István az évszázados családi hagyományokban és a generációk összefogásában találta meg a kérdésre a választ.
A középkori eredetű lakótoronyban, amelyet a város egyik legrégebbi épületének tartanak, a kilencvenes években Szabolcsból ideköltöző Magyar Mónika és Szőcs Géza emelt művészi fellegvárat. Nem akármilyen kövekből. Őriznek itt valamit.
A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A sütikről bővebben az Adatkezelési tájékoztatóban olvashat. Elfogadás esetén jóváhagyja az Adatkezelési tájékoztatót, illetve a sütik használatát.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.