A 2024-es párizsi olimpián nyílt vízi úszásban aranyérmet szerzett sportoló és mestere is ezer szállal kötődik a királynék városához és a Balatonhoz.
Egy huszonöt kilométeres versenyen öt órát tölt a vízben, egy átlagos edzéshéten száz kilométert úszik, miközben egyetemre jár, és rekorddöntő álmokat dédelget.
Máth Kristóf, a Magyar Krónika fotósa MOME-ra készített projektfeladatot Artist statement – Premontrei Szerzetesek címmel a zsámbéki szerzetesek mindennapjairól.
Pethesné Dávid Beátát, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének igazgatóját a társas egészséghez szükséges emberi kapcsolatokról kérdeztük.
Mindenki környezetében élhet autizmussal élő gyermek vagy felnőtt – csak sokszor nem tudunk róla. Az értük rendezett Ferences Jótékonysági Koncert január 22-én meghívás egy olyan világképbe, amelyben a különbözőség lehetőség, nem hiba. A koncert bevétele a Gyöngyösön és Karácsondon működő Autista Segítő Központot támogatja.
A fogyasztást még tovább pörgető Black Friday és a Cyber Monday ellensúlyozására jött létre több mint egy évtizeddel ezelőtt a Giving Tuesday mozgalom. Az amerikai kezdeményezéshez Magyarország 2017-ben csatlakozott.
Fenntarthatóság a mindennapokban, környezettudatos otthon és hulladékmentes életmód, tudatos vásárlás, valódi kikapcsolódás: cikkünkben ahhoz adunk ötleteket, hogy az őszi lelassulás valódi értékváltás lehessen.
Minden helynek van egy nullpontja, ahonnan már nincs lejjebb. Ha azonban azon a nullponton rátalál valaki, megadatik a lehetőség az épülésre, újjászületésre. Így történt ez az összeállításunkban bemutatott három pajtával is, amelyek koncerthelyszínként születhettek újjá.
A Budapesttől alig másfél órányira lévő kastély történetében a szabadkőművességtől a futballig minden akad.
Színöröm-kiállítás, zenés időutazás, tematikus tárlatvezetés és nyomozás: júliusban különleges programok várják az érdeklődőket a felújított kastélyokban.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal „a szösszé válik az abrosz” szólás jelentésének jártunk utána.
Hogyan illeszthetőek az épületekhez a különböző tájegységek adottságai, kultúrtörténeti hagyományai? A PajtaKult stábja Koller József Ybl-díjas, kétszeres Pro Architectura díjas építészmérnöknél tett látogatást.
Ha meleg lesz, azért, ha hűvös, akkor pláne. Töltsünk egy hosszú hétvégét az ország egyik legizgalmasabb vidékén az Őrségben. Mivel vásár lesz, úgy induljunk, hogy maradjon hely a csomagtartóban a vásárfiának is.
Összeállításunkban olyan mondatokból állítottunk össze tablót, amelyeket a legkülönbözőbb élethelyzetben lévő alanyaink mondtak ugyanarról. Gondolataik mélyén közös kérdés rejtőzik: hogyan lehetne jobban, boldogabban élni? Válaszok a teljességről, a teljesség igénye nélkül.
Nagy Tímea, Szécsi Zoltán, Rasovszky Kristóf olimpiai bajnokok, Fa Nándor világhírű vitorlázó, illetve egy lelkes szenior sportoló, Lóki Tamásné Marika – a teljesség igénye nélkül néhány sportoló, aki mesélt a hivatásáról, a sport szerepéről és az életéről a Krónikának.
Az utóbbi években, különösen a covidjárvány hatására, nagy népszerűségnek örvend a természetjárás. Egyre többen űzik a geocaching nevű játékot is, amelyben megadott koordináták alapján a természetben vagy városi környezetben elrejtett ládákat kell megtalálni. A Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület elnökségi tagjával, Ladányi Gusztávval beszélgettünk.
Hogyan készül a szegedi papucs és a halasi csipke? Mi a kékfestés titka és mi a bajai halászléé? Sorozatunkban a hungarikumok és a Magyar Értéktár kincseinek műhelytitkait mutatjuk be.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „mennek mint a csürhe” szólás jelentésének jártunk utána.
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
Az ENSZ kezdeményezése a talán legfontosabb természeti kincsünk megőrzésére hívja fel a figyelmet minden évben március 22-én, idén a gleccserek védelme is kiemelt hangsúlyt kap.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az Őrség újabb csodálatos pajtáját fedezte fel a PajtaKult stábja Rácz Zoltán csellóművész portáján. A Rácz Cello Quartett alapítója szerint a pajtájának ugyanolyan jó rezgése van, mint az Őrségnek, szeretne itt egy kis szigetet, ahol a zene hangján szólal meg a művészet.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „kenyértörésre kerül a dolog” szólás jelentésének jártunk utána.
Kertész József erdész, túravezető a szentendrei Skanzen területén vezette körbe a PajtaKult stábját, miközben pajtákról, építészetükről, régi hagyományokról és rejtett értékekről mesélt.
Vérbő, hangos, hosszú, olykor féktelen, erősen közösségi, vidám és ijesztő egyszerre. Ilyen a 17. századi hagyományban gyökerező, 2012-ben a hungarikumok listájára vett busójárás.
Gonoszűzés, termés- és termékenységvarázslás, álarcos és jelmezes játékok, táncmulatság és párválasztás: a böjtöt megelőző időszakhoz számos hiedelem és hagyomány kötődik.
A PajtaKult csapata a tavalyi mohácsi busójárás forgatagában a hagyományos sokác bab elkészítésének titkát is megtudta.
Szajki Bálint fotóriporter nagyszüleiről készült, több díjjal is elismert sorozatához nem lehet nem kapcsolódni: képköltészet bármelyikünk lehetséges alkonyáról. Interjú.
Élmények, hangulatok és találkozások: a PajtaKult csapata a tavalyi mohácsi busójárás forgatagában a hagyomány közösségteremtő erejének járt utána.
Nála jobban kevesen ismerik a Tisza-tó élővilágát és rejtett zugait, hiszen előbb egy sorozatban, majd egy egész estés moziban mesélt „az ember alkotta paradicsom” szépségeiről és problémáiról. Szendőfi Balázs természetfilmes és halkutató minden tevékenysége segélykiáltás az egyre fogyó vizeinkért.
A PajtaKult csapata részt vett a tavalyi busójáráson, és uradalmi pajtából szálláshelyként, selyemgyárból kulturális negyedként újjászületett épületekbe is ellátogatott Mohácson.
A szlovákiai magyarság és észak-magyarországi területein gyűjtött adventi és karácsonyi népénekekből és népdalokból alkotott Földerült keletről című album már elérhető a digitális platformokon.
A József Attila-díjas költőt mások mellett a tengerhez és Zebegényhez fűződő viszonyáról és arról is kérdeztük, miként lábalt ki a legnehezebb időszakaiból.
A Klárisok zenekar december 21-én mutatja be Klárisok karácsony – Nagy öröm hirdettetik című lemezét és új karácsonyi műsorát a Magyar Zene házában.
A PajtaKult stábja a Kossuth-díjas Eredics Gábor népzenészt, a fennállásnak ötvenedik évfordulóját ünneplő Vujicsics Együttes egyik alapítóját pajtaélményeiről kérdezte.
Tóth János fazekasmester a régi iskola híve, és a díszítés helyett nála a funkcióé a prioritás.
Istállóból vendégház, kékfestő mintás textilek, szerelemlakatok, ajándékbolt a teraszon, saját készítésű portékák. Vasasné „Csokis” Zsuzsa és családja sztorija klasszikus vidéken újrakezdő történet, és mégsem. Valóban egy maguk teremtette igaz mesében élnek.
Idén hetvenéves a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ - Petőfi Irodalmi Múzeum, az őszi szezon hosszabbított nyitvatartással és számos új, különleges programsorozattal indul.
Különböző történelmi korszakokat érzékenyen bemutató mesekönyv, szerelemről, barátságról, útkeresésről és önmagunk megtalálásáról szóló regény, önismeret-fejlesztő lélektani krimi, Petőfit korát egy időutazó kislány szemén keresztül bemutató történet – magyar szerzők köteteit ajánljuk.
Virágzó őszi kikerics és sziki őszirózsa, szarvasbőgés és vércsegyülekezés: növény- és állatismereti túrák, valamint a Fehértó és a Népmese napja – a nemzeti parkok változatos programokkal készülnek szeptemberre.
Az újjászületett Andrássy-kastély lenyűgöző természeti környezetben áll, az épületben pedig nem pusztán a grófi család élettere elevenedik meg, de a tárlatokat végigjárva a látogató érzelmileg is az Andrássyak megrendítő történetének hatása alá kerül.
Mi köze a hangnak a jólléthez? Mi az a tengelytartás? Létezik-e rossz énekhang? Paár Julianna előadóművész, zenetanár, édesanya, zeneterapeuta. Övé az év gyereklemeze: a Rókatánc Fonogram díjas. Segítő szakemberként egy könyvvel, a Belső hangolással tette le a névjegyét az idei Ünnepi könyvhéten. Interjú.
Fényerő, térerő, decibel és deci bor. Ebből a fesztiválkoktélból keverte ki a PajtaKult, a Fonó és a skanzen csapata a nyár legújabb közösségi légyottját, a május 30-tól június 1-ig tartó szentendrei Kandelát. Horváth László, a társszervező PajtaKult kulturális igazgatója a szezon egyetlen fényben úszó, bóklászós fesztiváljáról.
Kevés magyar alkotás válik szinte azonnal kultikussá, Csáki László animációs dokumentumfilmjét, a Kék Pelikant azonban rögtön keblére ölelte a közönség. A kilencvenes években, három, vonatjegyek hamisításával csencselő fiatal srácról szóló produkció a világelső animációs filmfesztivál, a júniusi Annecy versenyprogramjába is bekerült.
Pat Szlovákia legdélibb pontja. Itt építette fel Pém Bálint családi gazdaságát, ahol különböző fajtájú és színű mákokat termeszt és dolgoz fel, s közben újabb és újabb közösségi összefogásra épülő terveket sző.
Komáromtól nem messze, Pat határában terül el Szalay László és Erzsébet birsalmakertje. A házaspárnak a fák gondozása valódi feltöltődés, kézműves termékeikkel pedig elhivatottan népszerűsítik a kissé elfeledett gyümölcsöt.
Kava Komárom központjától északra fekszik, itt alakította ki Polgár Sándor a méhészetét. Betérve hozzá hamar megértjük, nemcsak azért talált itt otthonra, mert eszményi helyszín a méhészkedéshez, hanem mert ez az a hely, ahol önmaga lehet.fere
Érezték, hogy egyszer az életben még válthatnak, és így is tettek. A komáromi Varga Zsuzsa és Ferenc huszonhét év után döntött úgy, hogy belső terek helyett apró, festett bonbonokat álmodik meg. Bátorságuk és tehetségük jutalma pedig Oscar-díj lett – a csokoládéké. A Zax manufaktúrában jártunk.
Egy felvidéki faluban született, és sokszínű pályát maga mögött tudva most szintén itt, a Komárom közeli Köbölkúton szolgál. Noha szinte csoda, hogy egyáltalán pap lehetett, ma közösséget, templomot épít, reményt kelt. Puss Sándorral, az egyetlen felvidéki magyar jezsuitával találkoztunk.
A Duna és a történelem is keresztbe szelte a várost, mégis inkább arra érdemes figyelni, ami összeköti a két oldalát. Merengés a komáromi hídon.
„Porod a porral elvegyül, / S helyetted más rigó fütyül.” A dualizmus epigonköltői között indult, később a Statisztikai Hivatal igazgatója lett, agg fejjel pedig remek, modern poétává vált a mára elfeledett Vargha Gyula, akinek megrázó halálváró versei mintha Oravecz Imre Alkonynaplóját előlegeznék meg.
A felvidéki magyar sorsnak és személyes sorsának alakulásáról Erdélyi Géza nyugalmazott református püspökkel, Komárom díszpolgárával beszélgettünk.
Mint egy végtelen folyam, feltartóztathatatlanul folyik az idő. A fénykép azonban kiragad belőle egy pillanatot, és megállítva felmutatja a később jövők számára. Ilyen megállított pillanatokról beszélnek sorozatunk írásai. Ezúttal Bencsik Gábor a 20. század elején élt Tökling Julit és gyerekeit idézi át a jelenbe.
„Nem mondjuk, hogy hallgassátok vagy vegyétek meg a lemezt, mert egyelőre nincs” – zárta téli, népdalfeldolgozásokból álló estjét Nóvé Soma és ifj. Csoóri Sándor. A duónak rövidesen új végszón kell gondolkodnia, a feni állítás ugyanis már nem sokáig állja meg a helyét. A páros rövidesen megjelenteti első lemezét. A folk-rock Mordái frontemberével és a világi népzenét játszó Ötödik Évszak alapítójával ennek kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus magyar és amerikai rajzfilmfigurák jelennek meg a budapesti utcák falaira kiragasztott paste-up graffitiken, amelyeket a máig névtelenségbe burkolózó street art alkotó, 0036mark készít a múlt évtized vége óta.
Makláry Kálmánnak, a kalandos életű műgyűjtő-galériatulajdonosnak nemcsak a ma már világsztár Reigl Judit újrafelfedezését köszönhetjük, de azt is, hogy a múlt században Franciaországba emigráló magyar művészek is újra látókörbe kerültek.
A festőművész rejtett alkotói arcát is megmutató A képíró – Közelítések Benczúr Gyulához című interaktív kiállításnak otthont adó kúriában a tárlat kurátorával, Páll Evelinnel tettünk látogatást.
Jó harminc év után tért vissza Pusztinába a Zurgó, mégpedig egy lemezzel. Ufók, csángók, csillagok és a „szenvedély fellángoló szorgalma” mind ráfértek a pendrive-ra, ami a Hol a fényes csillag ragyog dalait hordozza. Nagy Bercel, a zenekar alapítója árvákról, boldogságok kis köreiről, mágikus szavakról. Interjú.
Világhírű spirituális tanítás, angyali üzenet, négy barát, két szövetséges alkotó. És a második világháború okozta tragédiák sora. Mallász Gitta Világ Igaza címmel elismert magyar grafikus, plakát- és jelmeztervező egészen különleges életét mutatjuk be. Alkotásaival a Hagyományok Háza új kiállításán találkozhatunk.
Lakatos László fazekas népi iparművész negyven éve van a pályán, és egyike az utolsó mohácsi mestereknek, akik még ismerik a fekete kerámia titkát, amelyet velünk is megosztott.
Azt mondják, aki Mohácson nem tamburázik, az táncol, és fordítva. Itt ugyanis „vér szerint” öröklődik a zene szeretete. Erről pedig kevesen tudnának úgy mesélni, mint Versendi Kovács József, minden tamburás példaképe, aki hatvan éve zenél, harminc éve tanít, és legszívesebben sosem hagyná abba.
Mohács karakterét évszázadok óta formáló déli szláv népcsoport tagjai, a sokácok nem hagyják veszni örökségüket, és olyan eseményekkel színesítik Mohács életét, mint a dunai mosás vagy a bütykösharisnya-készítés. Filákovity Dalmával, a Sokac Ház tárlatvezetőjével beszélgettünk.
Négy generáció őrzi felmenői vonásait és faragja fába saját karakterét. A mohácsi műhely falán függő maszkkollekció valamiféleképpen a Hafner család arcképcsarnoka is. Az egyik leghíresebb maszkfaragó, Kalkán Mátyás leszármazottaival beszélgettünk.
Noha a busójárás 2012 óta hungarikum, ami akkor és ott Mohácson történik, annyira kívül esik a hétköznapok valóságán, hogy abban, akinek szerepel a bakancslistáján, hogy egyszer élőben lássa a menetet, jogosan vetődhetnek fel kérdések. Ezeket igyekszünk megválaszolni.
Lendülete és kitartása már fiatalon a mohácsi szolgálatparancsnoki posztra és a katasztrófavédelem elit egységébe, a Hunor mentőszervezetbe juttatta. Berényi Imre tűzoltó főhadnagyot a távolság, a magasság és a mélység sem akadályozza meg abban, hogy a bajbajutottak segítségére siessen.
A címben megfogalmazott kérdés látszólag magában rejti a választ, de a helyzet közel sem ilyen egyszerű. Bertók Gábor régész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója, a Mohács 500 Csata- és Hadszíntérkutató Egyesület elnöke mondja el, miért.
Az egykori Kőrössy-villa, immár ResoArt-villa tereit bejárva nemcsak a tervező Kőrössy Albert Kálmán és a Zsolnay család történetét és a historizmus és a szecesszió gondolatvilágát ismerhetjük meg, de a főváros legnagyobb Zsolnay-kiállítását is megcsodálhatjuk.
Rövid hétvégi kikapcsolódást keresett, életre szóló elköteleződést és a valahová tartozás csodás érzését találta meg helyette.
Mohács egyik jellegzetes fogása a sokác bab. Az egytálétel nemhiába volt a háziasszonyok kedvence, és őrzi töretlenül népszerűségét, hiszen tipikus „mindent bele” fogás.
Nemcsak használni, hanem hozzáadni, építeni. Ez Rátóti Zoltán hitvallása is, aki korábban polgármesterként, templomépítőként vett részt Magyarföld életében, ma pedig ott segít, ahol tud.
„Asszonyok! Fazokat! Kicsiket, nagyokat!” – így kiáltottak a veleméri völgyből útnak induló fazekasok, amikor szekereikkel betértek egy-egy somogyi vagy zalai faluba, és eladásra kínálták portékáikat...
Nagy utat tett meg az otthonért, amit sajátjának érez, de volt miből ihletet merítenie. Felvidéki nyarak, hétköznapi ünnepek tapasztalatai vezették szerelemben, színészetben, televíziózásban – majd a borászat felé is. Galán Géza a mohácsi Vaskapu birtokon fogadott bennünket.
A nappal együtt kel, a családjáért és a szőlőért él. Másképp el sem tudná képzelni. Ifjabb Márkvárt János igazi szekszárdi lokálpatrióta, s ahogy sokan hivatkoznak rá, egyike az utolsó kézműves borászoknak. Gyűszű-völgyi birtokán örökölt értékekről és jelenbeli megelégedettségről beszélgettünk.
Egy csellista és családja új otthonra talált az Őrségben. Történet a lelassult időről, vonóról és szekercéről és arról, hogyan lehet valaki gyüttmentből gyüttmaradt.
Önismeret-fejlesztő lélektani krimi, Petőfit és a korabeli Pestbudát egy időutazó kislány szemén keresztül bemutató történelmi regény és egy káprázatosan illusztrált, elgondolkoztató, szívbe markoló mesekönyv – a kötetekről Wéber Anikót, Berg Juditot és Szegedi Katalint kérdeztük.
A népi megfigyelés szerint Szent Dömötör napjával, október 26-tal áll be a nyirkos, hideg idő, a juhászok ekkor hajtották be a télre készülődve az állatokat és számoltak el velük – a dömötörözéshez pedig számos népszokás kötődött.
Érdemes kihasználni a ragyogó októberi napokat, összekötni a szórakozást és a tanulást egy egész napos barangolással vagy egy rövidebb kirándulással. Ehhez gyűjtöttünk néhány szabadtéri múzeumot szerte az országból.
Rangos elismerés: Womex Top Labels minősítést kapott a Fonó Budai Zeneház – egyetlen magyar és egyben egyetlen közép-európai kiadóként.
Ott ugyanis máshogy telik az idő, mint a világ többi szegletében. Ez volt az egyik vonása a helynek, amiért Rudolf Péter és felesége az első pillanatban visszavonhatatlanul beleszeretett.
Helyi színek és formák, kancsók, kaspók, edények. Tóth János fazekasmester szépséges alkotásai minden otthonban örömet szereznek.
Egy igazán jó kávé bármikor nagy élmény, a kávé világnapját, szeptember 29-ét azonban csak a legjobbakkal érdemes megünnepelni. Összeállításunkban még arra is adunk tippeket, hogy ha kirándulni támadna kedvünk a kávézók környékén, merre vegyük az irányt.
Hogyan kapcsolódott a dégi Festetics család a szabadkőművességhez? Milyen titkokat rejtenek a kastély falai? Mi teszi különlegessé a parkját?
A természet szerelmese, az Etyek– Budai borvidék csodálója. Szijjártó Előd sikeres fiatal borász, ennek oka pedig abban keresendő, hogy a popularitás hajszolása helyett úgy döntött, inkább a piacot igazítja saját magához.
A teljesség igénye nélkül szedtünk hét pontba néhány érdekességet az ország egyik legtitokzatosabb vidékéről.
Buda egyik gyönyörű sugárútja, a Bartók Béla út idén szeptemberben is a figyelem középpontjába kerül. A helyi múzeumok, galériák, éttermek, kávézók és boltok még a szokásosnál is szélesebbre tárják kapuikat, művészeket, programokat, alkotásokat és persze látogatókat fogadva be szeptember 15. és 16. között.
Egy tányér, ami megmutatja Veszprém és a régió ízeinek a gazdagságát. Schaffhauser Sámuel receptje.
Méry Rebekát frissen megjelent Folyóvíz című daláról, alkotási folyamatról és terveiről kérdeztük.
Szeptember 16-án mesekoncertre vár mindenkit a tizedik születésnapját ünneplő Klárisok zenekar. Az elmúlt évtized élményeiről és eredményeiről Korzenszky Klára énekest kérdeztük.
Ahogy a veszprémi Hangvilla, úgy a minap nyitott ActiCity ötéletgazdája, megalapítója, építésének szervezője és vezetője is Bélafi László épületgépész mérnök.
A Séd mentén álló malomépület hívogató padokkal, barátságos fényfüzérekkel és minőségi ételekkel várja és marasztalja a Veszprémbe látogatókat.
A veszprémi Völgy Fagyizó kínálata meglepetést biztosan, csalódást semmiképpen sem okoz a betérőknek.
Mediterrán hangulat, szenzációs mozaikpadlók, lenyűgöző falfestmények – az egykori Pannonia elevenedett meg Balácapusztán
Két termőterület, hétszázötven éves hagyomány és egy fiatal, aki új lendületet hozott az egyházi borászatba. Benesch Antal, a Veszprémi Érseki Pincészet főborásza sokrétű tapasztalataival szeretné megvalósítani az érseki elgondolást, miszerint „őseink hite a jövő reménye”.
A veszprémi Stamp alkotóprogram szakmai vezetőjével, Berta Barnával és oktatási programvezetőjével, Berta-Szénási Pannával beszélgettünk.
A Bartók–Pásztory-díjas hegedűművész tehetségével, tehetségek nevelésével és művészlegendák emlékének ápolásával rajta tartja Veszprémet a világ zenei térképén
Megkérdeztük olvasóinkat, melyik épületet tartják a legszebbnek hazánkban – tízből kilenc válaszadó a Parlament épületét említette az első helyen. Most összegyűjtöttünk néhány vidéki helyszínt is, amelyeket mindenképp érdemes felkeresni.
Állatkert, vadaspark, botanikus kert, tudományos élményközpont: a dél-pesti Soroksártól Felsőlajosig ajánlunk helyszíneket a természetben való feltöltődésre és játékos tanulásra.
Papíralapú kincsestár, tele megfizethetetlen értékkel. A magyar irodalom óriásainak versvázlatai, letisztázott regényei, hevenyészett és gondosan formált levelei. A Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában jártunk.
A magyar animációs filmek aranykorát az ő neve is fémjelzi. Dolgozott Mézgáékon, Bubóékon, Pumuklin, életműve csúcsa, a macska-egér harcok csúcsa - a Macskafogó.
