Színöröm kiállítás
Püspöki palota, Sümeg, július 5.
Padányi Biró Márton építtette a püspöki palotát a sümegi várhegy tövébe az ott álló 17. századi kúria átépítésével. A hegy tetején magasodó várat a Rákóczi-szabadságharc után a kivonuló Habsburg-csapatok lerombolták. A püspök, a rekatolizáció kiemelkedő alakja eredetileg azt az épületet szerette volna rezidenciaként újjáépíteni, de ahhoz nem érkezett meg időben pártfogója, Mária Terézia jóváhagyása. A kúria átépítésével Magyarországon addig nem látott szépségű és eleganciájú püspöki palotát hozott létre, amely a dunántúli társadalmi élet központjává vált. A megújult rezidencia ezt fénykort idézi meg. A múzeumként működő épületben látható kiállítás három pilléren – az építtető és kora, az épület története és a művészettörténet – nyugszik, így egyszerre idézi meg a rekatolicizmus különleges időszakát, nyújt barokk-rokokó élményt, és hozza közel a látogatókhoz a korszakban élő embereket.
Freskókra rejtett történetek – a megújult sümegi püspöki palotában jártunk | Magyar Krónika
A sümegi püspöki palota két nagy hatású ember, Padányi Biró Márton püspök és Franz Anton Maulbertsch festő történetén keresztül a barokk és a katolikus megújulás korszakába repíti a látogatókat. Az újjászületett épületben Sümegi Kata tárlatvezetővel tettünk látogatást.
A sümegi püspöki palota és az Orgona 22 Galéria közös szervezésében nyílik meg július 5-én, szombaton Bírós Sándor festőművész Színöröm című időszaki kiállítása. A kiállítást megnyitja Nátyi Róbert művészettörténész, a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának dékánja. Bíró Sándor Kőszegen él, az Orgona 22 Galéria művésze. Az időszaki kiállítás augusztus 20-ig tekinthető meg.
Megemlékezés gróf Andrássy Tivadar születésének 168. évfordulója alkalmából
Tiszadob, Andrássy-kastély július 12.
Az újjászületett Andrássy-kastély lenyűgöző természeti környezetben áll, az épületben pedig nem pusztán a grófi család élettere elevenedik meg, de a tárlatokat végigjárva a látogató érzelmileg is az Andrássyak megrendítő történetének hatása alá kerül.
Tiszadobon kelt életre az Andrássyak világa: a megújult kastélyban jártunk | Magyar Krónika
Az újjászületett Andrássy-kastély lenyűgöző természeti környezetben áll, az épületben pedig nem pusztán a grófi család élettere elevenedik meg, de a tárlatokat végigjárva a látogató érzelmileg is az Andrássyak megrendítő történetének hatása alá kerül.
Gróf Andrássy Tivadar bécsi és budapesti tanulmányait követően, részt vett Bosznia katonai felügyelet alá vonásában a Württemberg-huszárezred segédtisztjeként, majd 1881-től a terebesi kerület országgyűlési képviselője lett. Az 1890–1896-os országgyűlési ciklusban az alsóház alelnöke volt, ekkor kapta meg a valóságos belső titkos tanácsosi címet is. Az 1905-ös választási kampány idején betegedett meg és még abban az évben meg is halt. Halálát leukémia okozta. Nemcsak politikusként, hanem műgyűjtőként, mecénásként és festőként is ismert volt: 1890-től az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke, majd a millenniumi ünnepségek rendezőbizottságának elnöke lett. 1907-ben gyűjteményes kiállítást rendeztek műveiből a Képzőművészeti Társulat szervezésében.
A kastély tematikus tárlatvezetésein a látogatók részletes betekintést nyerhetnek gróf Andrássy Tivadar politikai, kulturális és művészeti örökségébe.
Nyárest a kastélyban
Dég, Festetics-kastély, július 12.
A dégi kastély története nemcsak a Festetics családéval fonódott össze, de a honi szabadkőművességével is, az építtető Festetics Antal ugyanis a mozgalom magyarországi főmesterének jobbkeze volt. A főúri lakot és parkot bejárva nemcsak a dégi Festeticsek életébe nyerünk betekintést, de képet kapunk különleges műveltségükről és sokirányú érdeklődésükről, valamint a szabadkőművesség misztikus mozgalmát és a család abban betöltött szerepét is megismerhetjük. Az első hazai klasszicista kastélyt ráadásul Közép-Európa legnagyobb angolparkja veszi körül. A park Szerpentin-tavának kis szigetén áll a Hollandi ház is, ahol az egyik grófnő élt teljes visszavonultságban.
Csodák, kincsek, rejtélyek: a felújított dégi Festetics-kastélyban jártunk | Magyar Krónika
Hogyan kapcsolódott a dégi Festetics család a szabadkőművességhez? Milyen titkokat rejtenek a kastély falai? Mi teszi különlegessé a parkját?
Ebben a különleges környezetben várja a látogatókat kastély nyáresti programja, amely az 1980-as évektől napjainkig tartó zenei időutazásra hívja az érdekődőket tárlatvezetésekkel és kisvonatos élményekkel.
Kastélykrimi
Nádasdladány, Nádasdy-kastély, július 19.
Nádasdy Ferenc gróf és felesége, Zichy Ilona 1873-ban Linzbauer István, majd Hauszmann Alajos tervei alapján kezdett a nádasdladányi kastély építésébe. A birtokon álló barokk kúriát építtették át, az eredmény pedig a meseszép, soktornyos, Tudor-stílusú főúri lak lett, amelynek historizáló külseje belülről a kor legmodernebb megoldásait és felszereléseit rejtette: vízvezeték- és csatornahálózat, gáz-, majd villanyvilágítás, falban futó csöveken keresztül kialakított légfűtő berendezés, a torony hatalmas víztartályából biztosított vezetékes víz, távíró és telefon – vagy ahogy akkor hívták, beszélőcső-hálózat – egyaránt a lakók kényelmét szolgálta.
Kastély lélekkel | Magyar Krónika
2021 augusztusában adták át a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram részeként felújított nádasdladányi Nádasdy-kastélyt. Az újjászületett főúri lakban Nádasdy Borbála grófnő mesélt a kastélyban töltött gyermekkori nyarakról, a könyvek szeretetéről és az ősei lelki örökségéről.
A felújított épület tereit olyan részletgazdagon rendezték be izgalmas, korhű elemekkel, hogy a kastélyban tett séta igazi időutazás, amelyet július 19-én egy különleges kalanddal is összekapcsolhatunk. A kastélykrimi játékban a résztvevők ott hagyott bűnjelek, bizonyítékok és a logika segítségével mérhetik össze tudásukat egy rejtélyes bűntény felderítése során.
Kiemelt fotó: Máth Kristóf
