Máth Kristóf, a Magyar Krónika fotósa a MOME-ra készített projektfeladatot Premontrei Szerzetesek címmel a zsámbéki szerzetesek mindennapjairól.
„A képek készítése során ugyanazzal a természetességgel szerettem volna fotózni, ahogy ezek a szerzetesek és nővérek jelen vannak különböző közegekben. Egyszerű ruha, egyszerű otthon, hosszú munkaidő, és mégis önfeledt derű, kedvesség” – mesél képeiről a fotós.
Zsámbék és a premontrei rend közös története lassan egy évezredre nyúlik vissza: a rend 1220 óta jelen van a településen, ők építették a késő román stílusú templomot, amely mai, romos állapotában is lenyűgöző látványt nyújt.
Ma a premontrei rend férfiága tartja fenn a település álltalános iskoláját és gimnáziumát, a szerzetesnők pedig a szakiskolát és az idősek otthonát. A szerzetesek számára az iskola és a plébánia egyaránt lelkipásztori terület. „Az iskolákban is az evangélium örömhírével szólítunk meg mindenkit. Nem mindenki vallásos, viszont azt reméljük, hogy mindenkinek lesz olyan pillanat az életében, amikor hasznára lesznek az itt kapott lelki, szellemi értékek. A művészeteken keresztül szeretnénk megfogni a diákjaink lelkét. Nagy hangsúlyt helyezünk a képzőművészetekre és a zenére, mert ezeken keresztül sokat lehet adni a gyerekeknek, fejleszthető a látásuk, nemcsak a szemükkel való látásuk, hanem a beleérző képességük is” – fogalmazott Holnapy Dénes Márton atya korábbi riportunkban.
A belső tereket-tájakat kutatta és festette meg újra és újra a munkásból lett művész, Czimra Gyula, akinek életművét a Magyar Nemzeti Galéria szeptemberig látható kiállítása mutatja be.
Transzcendens látványt vetítettek a pécsi székesegyház homlokzatára.
1979-óta választja meg az év madarát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – az eredményt 2011 óta a közönségszavazás is nagyban befolyásolja. 2026-ra a három bokorban fészkelő madárfaj, a kis poszáta, az énekes rigó és kerti geze közül választhatunk az egyesület honlapján július 25-ig.
A Kőszegi Várszínház július 10. és 20. között idén is megrendezi a Köz-Játék Fesztivált, ahol sok más mellett bemutatják Márai Sándor Az igazi című regényének színpadi változatát.
Somlyó György Rámpa című, 1984-ben megjelent holokausztregénye méltatlanul kevés figyelmet kapott, pedig 1944–45 egyik legérdekesebb krónikája.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
