Szarvas József: Ne reménykedjetek, én nem gyüttmentvagyok, hanem gyütt!
Rövid hétvégi kikapcsolódást keresett, életre szóló elköteleződést és a valahová tartozás csodás érzését találta meg helyette.
Rövid hétvégi kikapcsolódást keresett, életre szóló elköteleződést és a valahová tartozás csodás érzését találta meg helyette.
Nemcsak használni, hanem hozzáadni, építeni. Ez Rátóti Zoltán hitvallása is, aki korábban polgármesterként, templomépítőként vett részt Magyarföld életében, ma pedig ott segít, ahol tud.
A Vendvidéken talált otthonra és hivatásra Oszlányi Kincső, aki a Kétvölgy Kertje kultúrtörténeti kávézó és szatócsboltjával a helyi termelők által létrehozott értékeket népszerűsíti.
Egyszerű, önfenntartó élet. Erre vágytak, és Belgiumból a véletlennek hála egészen az őrségi Rönökig jutottak, ahol ezt meg is teremtették maguknak. Jan Leen és Wijnants Wouter a Szedervirág Ökotanyán gyermekeket nevel, sajtot készít, állatokat tart és kertet gondoz. De ami a legfontosabb: boldogan él.
Ha nem narancssárga-fehér furgonjából árulja az őrségi piacokon a sajtot, akkor Nagyrákos életét szervezi. Immár huszonöt éve. Baksa Eszter vallja: „a jó élet azz, hogy együtt van a család, azt végzem, amit örökül kaptam és nem adtam el a szüleim földjét.”
Brassai Dóra és U. Nagy Gábor külön utakon érkeztek, de együtt találtak közös otthonra az Őrség közvetlen szomszédságában – elmesélik, hogy élik meg a környezet által kínált lehetőségeket és szabadságot.
Míg más játszótereken és grundokon, a szalafői Horváth Csaba gyertyánosok, tölgyesek és bükkösök sűrűjében barangolva töltötte gyerekkora végtelennek tűnő napjait.
Márai Sándor emigrációja elsősorban egy magatartás emigrációja volt. Amit őrizni és ábrázolni akart, azt nemcsak Magyarországon nem találta, de Európában, Amerikában sem.
Cs. Szabó László, Makkai Ádám, Agota Kristof vagy Terezia Mora: milyen nehézségekkel néztek, néznek szembe a külföldön élő és alkotó magyar írók?
Az amerikai magyar emigránsok jellemzően az unió zászlaja alatt vonultak háborúba, így Kossuth Lajos unokaöccsei is, akik fekete ezredek élén tüntették ki magukat.
A francia hadseregben ma is két huszárezred szolgál, elevenen őrizve a magyar eredetükre utaló hagyományaikat. A franciaországi magyar katonai emigrációról könyvet író történésszel, Tóth Ferenccel beszélgettünk.
Vaclav Nyizsinszkij a Pulszky család sarjával, Romolával kötött házasságot, aki odaadóan ápolta a súlyos skizofréniával küzdő táncművészt.
Lakos Nóra író-rendező Véletlenül írtam egy könyvet című családi filmje azt is megmutatja, hogyan segíthet az írás feldolgozni a gyerekkori veszteségeket.
Akács István, az őriszentpéteri Pajta séfje sosem csak elvégezte a munkáját. A fiatal tehetség szakmája kulcsát a higgadtságban látja, célja pedig, hogy a vendég jól érezze magát, elnyerje tetszését az étel, és jól is lakjon.
Nem újragondolt helyi ételeket kínálnak, egyszerűen csak élnek a környék adta lehetőségekkel. Így lesz a Pajtában a végeredmény minden erőltetettség nélkül őrségi.
Egy csellista és családja új otthonra talált az Őrségben. Történet a lelassult időről, vonóról és szekercéről és arról, hogyan lehet valaki gyüttmentből gyüttmaradt.
A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrának két szakasza is érinti az Őrséget. Ösvényére lépve egy pillanat alatt beleszeretünk majd a vidékbe.
Sülyi Péter sokrétű szakmai pályája az Őrségben ért össze, amire a sors különös kegyeként tekint. Az Omega dalszövegírójával és közösségszervezővel Őriszentpéteren találkoztunk, és Hétrétországon át kalandoztunk.
Hosszú évek kétlakisága után néhány esztendeje hazatelepült. Funtek Frigyes színész-rendezőt kérdeztük.
„A segítő kapcsolatban meghívást kapok arra, hogy valakivel együtt elmenjek egy olyan útra, ahová egyedül nem tudna eljutni, pedig érzi, hogy ott dolga van” – mondja Joób Máté evangélikus lelkész, lelkigondozó, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docense, akit sebekről és szerepekről kérdeztünk.
Ott ugyanis máshogy telik az idő, mint a világ többi szegletében. Ez volt az egyik vonása a helynek, amiért Rudolf Péter és felesége az első pillanatban visszavonhatatlanul beleszeretett.
A tősgyökeres őrségi család nemzedékeken át megőrzött tapasztalatát Batha Pál kísérletezőkedvvel egészítette ki, hogy megalkossa különleges magolajait.
Négy templom az ország nyugati határszélén: három az Őrség dombjai között, egy annak éppen a déli határán. Mind más, a lélekkel telítettség mégis összeköti őket.
Helyi színek és formák, kancsók, kaspók, edények. Tóth János fazekasmester szépséges alkotásai minden otthonban örömet szereznek.
Marcus Goldson budapesti akvarelljei úgy tartanak tükröt hétköznapi valóságunknak, hogy nyomban eldobjuk kollektív önképünk összes búval teli sztereotípiáját.
A Magyar Televízió egyik legismertebb arca volt, személyiség, igazi történetekkel. Dolgozó nő, anya, lelkes utazó, odaadó lokálpatrióta.
Hogyan kapcsolódott a dégi Festetics család a szabadkőművességhez? Milyen titkokat rejtenek a kastély falai? Mi teszi különlegessé a parkját?
A természet szerelmese, az Etyek– Budai borvidék csodálója. Szijjártó Előd sikeres fiatal borász, ennek oka pedig abban keresendő, hogy a popularitás hajszolása helyett úgy döntött, inkább a piacot igazítja saját magához.
Indiában letelepült festőnők, Oscar Wilde közeli barátja, a maorik elleni harcokban szerepet vállaló ’48-as honvéd százados: a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány különös, ismertebb és kevésbé ismert magyar sorsot.
A teljesség igénye nélkül szedtünk hét pontba néhány érdekességet az ország egyik legtitokzatosabb vidékéről.
A Néprajzi Múzeum kiállításának középpontjában Erdős Kamill etnográfus, nyelvész fotói, valamint a kevésbé kutatott kézirataiból, hangfelvételeiből kibontakozó történetei állnak.
Sirokai Mátyás a kötet valamennyi mondatát Bartók Imre regénytrilógiájából kölcsönözte.
Az így létrejött verskollázsok arra is ráirányítják a figyelmet, ahogy egy költemény megszületik.
Hammerstein Judit új könyvében számba veszi a múlt század húszas, harmincas éveiben a Szovjetunióban megforduló magyar utazók szövegeit, s érdekesebbnél érdekesebb történeteket.
M S mester 1506-ban készült festményén Mária látogatása látható Erzsébetnél. A kép a világ legnagyobb múzeumainak is büszkesége lehetne.
Ha létezik örömzene, akkor miért ne létezhetne örömirodalom is? Ahogy az olvasó beleereszkedik Nádasdy Ádám új kötetébe, éppen ilyen örömirodalomba csöppen.
A neves műfordító nem a szokásos értelmiségi életet élte. Napközben a kiadóban ült, este cigányzenészek mellett üzemi bálokon zongorázott, és az újpesti alvilágot járta. A kommunizmus valóságából csak lefelé nyílt kiút?
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.