Itt van miért maradni – Lakatos Lili Felvidékről, értékekről, népzenéről
A népzene kíséri, az orvosi pálya felé halad, örökölt értékek mentén él. Lakatos Lilivel, Korpás Éva népdalénekes lányával beszélgettünk tervekről és kötődésekről.
A népzene kíséri, az orvosi pálya felé halad, örökölt értékek mentén él. Lakatos Lilivel, Korpás Éva népdalénekes lányával beszélgettünk tervekről és kötődésekről.
Dráfi Mátyás soha nem akarta elhagyni a Felvidéket, pedig lett volna rá lehetősége. Ugyanígy sosem állt a tükör előtt a mozdulatait tervezgetve. Úgy érezte, ha a Jóisten ide helyezte, ezt és itt kell csinálnia. Mert amit felülről kapunk, nem a miénk, azt át kell adnunk másoknak. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésszel komáromi otthonában beszélgettünk.
Korpás Éva Harmónia, Fonogram és Külhoni Magyarságért díjas népdalénekessel előadásokba szőtt élettörténetről, biztonságot adó közösségekről és terekről beszélgettünk szülővárosában, Komáromban.
Azt mondják, aki Mohácson nem tamburázik, az táncol, és fordítva. Itt ugyanis „vér szerint” öröklődik a zene szeretete. Erről pedig kevesen tudnának úgy mesélni, mint Versendi Kovács József, minden tamburás példaképe, aki hatvan éve zenél, harminc éve tanít, és legszívesebben sosem hagyná abba.
„Onnantól, hogy a fókuszomat magamról áthelyezem egy másik személyre, egy ügyre, amiben hiszek, minden megváltozik” – mondja és éli napról napra Hajdú Szabolcs Koppány lovasberényi lelkipásztor faluja közösségében, szolgálatában, családjában.
Nagy utat tett meg az otthonért, amit sajátjának érez, de volt miből ihletet merítenie. Felvidéki nyarak, hétköznapi ünnepek tapasztalatai vezették szerelemben, színészetben, televíziózásban – majd a borászat felé is. Galán Géza a mohácsi Vaskapu birtokon fogadott bennünket.
A nappal együtt kel, a családjáért és a szőlőért él. Másképp el sem tudná képzelni. Ifjabb Márkvárt János igazi szekszárdi lokálpatrióta, s ahogy sokan hivatkoznak rá, egyike az utolsó kézműves borászoknak. Gyűszű-völgyi birtokán örökölt értékekről és jelenbeli megelégedettségről beszélgettünk.
Brassai Dóra és U. Nagy Gábor külön utakon érkeztek, de együtt találtak közös otthonra az Őrség közvetlen szomszédságában – elmesélik, hogy élik meg a környezet által kínált lehetőségeket és szabadságot.
Akács István, az őriszentpéteri Pajta séfje sosem csak elvégezte a munkáját. A fiatal tehetség szakmája kulcsát a higgadtságban látja, célja pedig, hogy a vendég jól érezze magát, elnyerje tetszését az étel, és jól is lakjon.
Sülyi Péter sokrétű szakmai pályája az Őrségben ért össze, amire a sors különös kegyeként tekint. Az Omega dalszövegírójával és közösségszervezővel Őriszentpéteren találkoztunk, és Hétrétországon át kalandoztunk.
A természet szerelmese, az Etyek– Budai borvidék csodálója. Szijjártó Előd sikeres fiatal borász, ennek oka pedig abban keresendő, hogy a popularitás hajszolása helyett úgy döntött, inkább a piacot igazítja saját magához.
A Séd mentén álló malomépület hívogató padokkal, barátságos fényfüzérekkel és minőségi ételekkel várja és marasztalja a Veszprémbe látogatókat.
A veszprémi Völgy Fagyizó kínálata meglepetést biztosan, csalódást semmiképpen sem okoz a betérőknek.
Az Óváros téren álló Rosenberg-ház központi épülete és a Kunszt!-nak hála, közösségi központja is Veszprémnek.
A veszprémi Pekedli szatócsboltban Kis Nóra és Juhász Péter napról napra azért dolgozik, hogy megbízható, környékbeli termelők készítményeit varázsolják az asztalokra.
Hogy lehet élettel megtölteni a kongó óvárost? Sok település keresi a választ a kérdésre; Veszprém talán meg is találta. Az Európa kulturális fővárosa program lehetőségeit kihasználva az üresen álló régi házakba új funkciókat álmodtak. Ilyen helyszín a Szabadság tér elején található Papírkutya is.
Két termőterület, hétszázötven éves hagyomány és egy fiatal, aki új lendületet hozott az egyházi borászatba. Benesch Antal, a Veszprémi Érseki Pincészet főborásza sokrétű tapasztalataival szeretné megvalósítani az érseki elgondolást, miszerint „őseink hite a jövő reménye”.
A Magyar mozgókép fesztivál idén is három helyszínen, gazdag programkínálattal és kulturális élményekkel várta a filmek szerelmeseit június 7–10. között. A díjakat június 10-én, a fesztivál záróestjén, a Veszprémi Petőfi Színházban összesen 24 kategóriában adták át.
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Kis Présház irodalmi kávéház és szórakozóhelyre, ahol a kávé mellé olvasmányélményeket és irodalmi programokat is kaphatunk.
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Gdańskba, ahol a múltból kóstolót, a jelenben pedig közvetlenséget kaphatunk.
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a a kétszintes, a művész- és irodalmi közeget és a laptopozó egyetemistákat egyaránt megszólító Kelet Kávézóba is.
Több szálon is alakítója a Bartók Béla Boulevard életének Antal Nikolett, mert hiszi, hogy ami organikus, az fenntartható.
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Bartók klasszikusan kortárs terébe is.
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Mitzi – Kávé, Konyha, Bárba is, amely „pici, ezért csak a legfinomabb dolgok férnek el benne”.
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Bélába, ami jóval több, mint egy betűszó. A bár, étterem, lakás, és arborétum a környék színvonalas, mindig pezsgő, nyüzsgő helyszíne.
Minél többet tudunk a testünkről, annál értékesebb lesz a szexuális életünk is – mondja Cserháti-Herold Janka termékenységtudat-szakértő, a Hormonmentes.hu vállalkozás vezetője. Közvetlenségével tabukat dönt le, kétségeket oszlat el, közérthető válaszokat ad jól feltett kérdésekre.
Olyan magabiztos nyugalommal szemléli a szívéhez közel álló balatoni tájat, mint ahogyan a borokról mesél. Bökő Dávid fiatal kora ellenére határozott elképzelésekkel építi jövőjét a borászszakmában, és élvezi munkájának szabadságát balatonfüredi családi pincészetükben.
Hatalmas oszlopok, sejtelmes fények, atombunkereket idéző betonfalak. A március 22-ei víz világnapja alkalomból bepillantottunk a Gellért-hegyi Gruber József-víztároló különleges világába.
Somorjáról indult, majd a „tündöklő hontalanság” messzire repítette. Méry Rebeka dreamfolk stílusú dalaival elődeink történeteit továbbdúdolva szeretné összefoglalni mindazt, amit otthonról hozott.
Hömpölygő embertömeg, rémisztő maszkok, koporsóúsztatás a Dunán, máglya a főtéren és felhőtlen jókedv – mindez idén sem maradhatott el a mohácsi busójáráson. Fotóriportunk az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára is felkerült felvonulásról.
A mohácsi busók minden évben rémisztőbbnél rémisztőbb maskarákkal ijesztik el a telet. Ez most sem volt másként. Összegyűjtöttük a tíz kedvencünket az idei felvonulásról.
Czér Fanni grafikusművésszel, Csáth Géza dédunokájával ambivalens örökségéről, önismeretről és alkotásról beszélgettünk.
Azokra irányítjuk a reflektorfényt, akik évtizedek óta a takarásból járulnak hozzá a Kaposvári Színház sikeréhez.
A kávé inspiráló hatásáról mesélt a kaposvári Roastopus specialty-pörkölőüzem két vezetője: Bakos Balázs és Becska-Horváth Gabriella, akik az építőipart elhagyva döntöttek a minőségi kávé élménye mellett.
Az elvárások világában a természetes megelégedettségnek lehengerlő ereje van. A hencsei Bogdán családban a szülők és négy gyerekük közösen sajátították el az élet nehézségein át megmutatkozó öröm képességét.
Sütő Zsolt, a pincészet vezetője az egyszerű őszinteség híve a munkájában és mindannapjaiban is.
Ifjabb Bott Frigyes egy merész döntéssel letért a bor által kijelölt életpályáról és kovászos kenyereivel a komáromi régió kedvence lett.
Közös kincsünk a garammenti liba, amiért Hasznos Gyula tenyésztőnek is hálásak lehetünk: szívvel-lélekkel gondozza a felmenőitől kapott örökséget.
Beszélgetés Dr. Hegedűs Katalinnal, a Semmelweis Egyetem oktatójával és kutatójával a száz éve született Polcz Alaine-ről, a hospice fogalmáról, tanulásról és tanításról.
Nem mindennapi gyógyítóink Összhangban Prodán Zsolt gyermekszívsebész-főorvos, Hazay Annamária tanító, óvónő, fejlesztőpedagógus és Nagy Anna, az Egyszülős Központ vezetője más eszközökkel, de bizonyosan egy célért dolgoznak: sorsdöntő és krízishelyzetekben segítik
Vízre szálltunk, hogy megismerjük Szigetmonostor két gyalogos és két autós kompjának kapitányait és a történeteiket
Egy visszanyert földkapcsolatról és a vevők öröméből nyert erőről mesél Németh Tamara
A Horányban élő Magyari József, azaz Magyusz munkájában és falubeli tevékenységében is a megfelelő hang megtalálására törekszik
Szöveg: Demeter Anna Fotó: Hölvényi Kristóf Ha megrázom a hógömböt, és látok egy konkrét képet, az gyermeteg, nem gyermeki; túl kell jutni a csillogáson ahhoz, hogy igazán belelássunk az üvegbe
Szöveg: Demeter Anna Fotó: Hölvényi Kristóf Kajibás Éva Katalin egy lendülettel több életet felölelő munkát valósított meg: festőként alkotott, tanárként támogatott, vezetőként európai országok gyermekeit kötötte össze és ajándékozta meg
Gilvesy Róbertnek a szíve mindig megsúgja hol és hogyan kell építkezni
Bencze István szerint a bor szakrális italként töri az utat maga előtt, a Szent György-hegy pedig lehetőséget teremt a minőségi bemutatására
Sokan sokfélék, de mind értékesek – pont, mint a borok errefelé. Ők a Tokaji Borbarátnők Társasága, amelyet egy cél fog össze: visszacsatornázni a régiót a világ vérkeringésébe. Az alapító, Kulcsár Edit rendületlenül hiszi, hogy ebben a feladatban a nőknek kitüntetett szerep jut, s az egy nap, amit Mádon eltöltünk, bőven elég neki, hogy ezt be is bizonyítsa.
A bodrogkeresztúri Bott pincészet díjnyertes vezetője, Bodó Judit olyan szeretettel szövi történeteit a szőlőről, hogy önkéntelenül is közösség szerveződik a személye köré. Számára a jól megfogalmazott siker kulcsa: akkor is a jóért dolgozni, ha nem látjuk előre, mi lesz a vége
A bor köré élet van felfűzve – ezzel a szemlélettel tekint Márkus Mónika szőlőátoltással foglalkozó kertészmérnök a szakmájára és az élete teréül választott tokaj-hegyaljai vidék közösségére is. Az ötgyermekes édesanya Bodrog-parti otthonának kertjében mesélt hivatásról, értékátadásról és a kötődés fontosságáról.
Földi utunk állandó találkozás: örömmel és nehézséggel, mélységgel és feloldással. Védett pontokra azonban mindenkinek szüksége van. Ilyen, kávékülönlegességeket, süteményeket és közösséget kínáló állomást szeretne nyújtani Berényi-Jerebák Anikó és férje, a helyhez nem kötött, Tarcalon mégis célba érő Ösvény projekttel.
„Azt hiszem, sokan hazataláltak itt rajtam kívül is” – mondja Csíkcsomortánról Mihályi Magdolna üzletasszony és Tamási Áron-díjas közösségszervező, aki tizenkét éve újságíró férjével, Varga Sándorral verstábort indított a faluban. A székelyföldi tábor ma már az időközben elhunyt alapító nevét viseli, s az egész Kárpát-medencéből fogadja a költészetet kedvelő gyerekeket
Sok játék és az élet próbáit szolgáló szeretettel vállalni – Bárdos Júlia művészettörténész, bútorfestő szerint ez a teljes élet kulcsa. Lackfi János feleségével, hat gyermek édesanyjával boldogságról, gyógyulásról és egy elrendelt összetartozásról beszélgettünk.
Fabók Mariann színművész, bábos mesemondó és férje, Keresztes Nagy Árpád kobzos énekmondó nemcsak a színpadon, hanem a közös életükkel is a népi kultúrában rejlő igazságokat közvetítik.
Martin Balázs magokból készít ékszereket egy a Börzsöny peremén fekvő zsákfaluban.
Sőnfeld Mátyás gyógypedagógus-zeneterapeuta a dallamok általi élményfelfogás és -feldolgozás szeretetét rengeteg munkával egy különleges programba, a Zenebatyuba csomagolta, s viszi magával a legkisebbtől a legidősebb korosztályig.
Évente több százan köszönhetnek neki egy új életlehetőséget. Fáradhatatlannak tűnik, az ellenkezőjét legalábbis sosem érzékeltetné. Így operál, kutat és teszi gyermekbaráttá a steril kórházi tereket. Prodán Zsolt, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet szívsebész-főorvosa harminc éve ad reményt a veleszületett szívhibával küzdő gyerekeknek és családjuknak.
„Mellékvágányra visz bármiféle konzultáció vagy előzetes elgondolás, azt szeretem, ha magamra hagynak a történettel” – mondja Szegedi Katalin, aki elsődlegesen rajzolja, de sok esetben már szerzőként is jegyzi korunk legszebb meséit. A díjnyertes illusztrátorral Balaton-közeli otthonában beszélgettünk.
A Tipton Eyeworks világszerte több mint ötszáz optikában van jelen az egyedi, minőségi és fenntartható szemüvegviselettel.
„Ami van, csak az adásban nyer jelentőséget” – idézzük gyakran Hamvas Béla sorait. A mondat második fele szerint viszont aki ad, mélyebbről van kötve, mert nem a szükséglet köti, hanem a bőség. Békásmegyer-Ófaluban találkoztunk egy óvónővel, akinek bőven adatott a szeretetből. Andó-Tóth Beátával, a Szent József Katolikus Óvoda munkatársával beszélgettünk.
Nem könnyű lekötni a mai fiatalok figyelmét – halljuk gyakran. Szabó Mátyás Tailornek a Csobánka téri Békásmegyeri Közösségi Házban mégis sikerül. Igaz, ő nem leköti, hanem pont hogy mozgásra bírja a környékbeli iskolásokat, hogy a breaktánc erejével vigyen lendületet a hétköznapjaikba.
Egy személyben költő, irodalmi szekértáborokon felülemelkedő, univerzálisan tisztelt alak, madarak és medvék gondozója, játékmester, aki mintha egész életében a halálára készült volna. Tandori Dezsőről Tóth Ákos, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, a költő barátja, szerkesztője, hagyatékának gondozója mesél.
„Véletlenül sem az a célunk, hogy valamit, ami elmúlt, szerethetővé tegyünk, hanem hogy rávilágítsunk: régi és új tulajdonképpen kortársak” – vallja Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművész, a Tárkány Művek zenekar alapítója.
„A feladat nem más, mint szolgáló szeretettel tevékenykedni mások javára” – vallja Ásványi Ilona, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár első világi és egyben női igazgatója. A könyvtárosnő különleges időutazásra hívott bennünket munkahelyén, az ezeréves múltú világörökségi helyszínen.
Szent Márton hegyének lábánál ma már nemcsak hazai, nemzetközi szinten is elismert üveggaléria és stúdió működik. A vállalkozást mester és tanítványa, a Ferenczy Noémi-díjas Hefter László és fia, Brúnó közösen működtetik, akik az üvegművészet fenntartásán túl, az alkotói örömben látják a hivatásuk lényegét.
Petőfi Sándor jóval több volt, mint tankönyvi zsánerfigura – kevesen gondolnak bele, de a költőben a modern városi kószáló magyar mintapéldájára ismerhetünk rá. Kardeván Lapis Gergely irodalomtörténésszel beszélgettünk Petőfi újító ön- és világmegjelenítéséről.
A Karsai Műanyagtechnika Holding a járvány kezdetekor egy speciális védőmaszk gyártásába kezdett.
Végtaghiánnyal született, ám a személyiségéből sugárzó természetesség és energia miatt ez először szinte fel sem tűnik. Csesznegi-Fényes Zsuzsanna egykori paraúszó ma szülőként és A Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány egyik vezetőjeként fiatalok tucatjainak mutat példát.
A vándorcirkuszos gyermekévek után a sokak által elképzelhetetlen nyugati aranykorban találta magát, ahonnan mégis hazavágyott. Megismételhetetlen pillanatokról, küzdelmekről, André Kertész képekről és a cirkusz változásáról beszélgettünk Zsilák Györggyel.
Söptei Eszter textilművész megmutatja: egy műalkotásnak konkrét, hétköznapi funkciója is lehet. Hangelnyelő szöveteire az egyéni megrendeléseken túl egyre több iroda is igényt tart.
A gyerekkor belesimulás a létbe, utána viszont elkezdjük kívülről látni magunkat, és az idő is megkezdi pusztítását. Az író-költő nem tehet mást: újraalkotja a létezését megalapozó élményeket, tereket, tájakat. Wirth Imrével az általa megélt és teremtett világokban tettünk utazást.
A könyvnek van jövője. Talán egyre kevesebb ilyen jóslatot hallunk, ha az olvasás sorsa kerül szóba, ám a soproni Cédrus Könyvkereskedés és Antikvárium vezetői hisznek a szakmájukban.
A Soproni Múzeum kiállítóhelyei közül kiemelkedik egy – két rangos díjjal is elismert – hiánypótló közösségi tér, ahol a gyerekek játékos módszerekkel, egy különleges időutazás során fedezhetik fel a régi korok világát.
Nem tudhatjuk, mikor adja az Úr az életünkbe azt a feladatot, amelyet nekünk szánt – vallja Fráter Erzsébet. A Biblia növényeiről és ételeiről szóló könyvek szerzőjét munkahelyén, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben látogattuk meg.
Kimagasló nézettségű erdészeti témájú sorozatok közreműködője Reviczky Gábor, a magyar erdők nagykövete cím egyedüli birtokosa.
Régi nyarak felvételei: hogyan töltötték íróink, költőink, színészeink az év legmelegebb hónapjait? A különleges fotóválogatáson nyári élmények, ismert sorok elevenednek meg előttünk.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.