A Taste of Transylvania fesztivál először érkezik Magyarországra, és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban mutatja meg, mitől olyan különleges az erdélyi konyha, és milyen történeteket hordoznak a régió ételei.
Parlament, Zeneakadémia, a marosvásárhelyi városháza és a Kultúrpalota, a szabadkai városháza, a Gresham-palota, Széchenyi fürdő. Templomok, paloták, magánvillák sokasága őrzi Róth Miksa üvegalkotásait, akinek egykori otthona emlékházként várja a látogatókat.
Mazsola és Tádé, Futrinka utca, Frakk, Kukori és Kotkoda – Bálint Ágnes meséin nemzedékek nőttek fel, történetei egyszerre szólnak a gyerekekhez és a felnőttekhez. Az írónő vecsési otthonában lányával, Németh Ágnessel és az emlékház kulturális szervezőjével, Császár Rékával beszélgettünk.
„Fogtam egy farmert, megjavítottam, meg sem fordult a fejemben, hogy ennyi minden lesz belőle.” Ezt mondja Réti Éva, aki az egyetemen oktatja az újrahasznosítás lényegét, és egy Szolnok melletti zsákfaluban készül létrehozni a hozzá hasonlóan gondolkodók alkotó- és menedékházát.
„Füst és kávé között henyélek, mivel a dolgom, végzetem csak annyi, hogy élek” – írta Kosztolányi a Költő a huszadik században című versében. Most mi is a nyomdokaiba léphetünk a budapesti Kazinczy utcában, ahol Fő a kávé címmel nyílt egy méreteiben viszonylag kicsi, ám annál élvezetesebb kávétörténeti kiállítás.
A Lillafüredi Pisztrángtelep ma már fogalom. Ahogy vezetője, Hoitsy György is. A regényes nevű Nyavalyás-hegy árnyékában fekvő, hideg vizű tavaknál az ősök szellemisége, a fiatalos vakmerőség, az életen át tartó állhatatosság, a hitelesség és az ötletesség találkozik. Az eredmény pedig magáért beszél.
Bükkszentléleki jurtatáborunkból indulva kerékpárral jártuk be a Bükk északi kapuját Bánkúttól Mályinkán, a Lázbérci-tó mentén át egészen Upponyig. Magyarország egyik legszebb tája tárult elénk.
A népi vallásosság körében régtől fogva ismert a Bükkszentkereszt határában található Boldogasszony köve, másnéven a gyógyító kövek. Győrffy Ákos írása egy időtlen pillanatról a bükkerdő reggeli csendjében.
Mindszenty bíboros elveszettnek hitt, de teljes eredetiségében megmaradt börtönében Nagy Brigittával, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány irodavezetőjével tettünk látogatást.
Az amerikai magyarság története nem lezárt fejezet, hanem folyamatos változás és alakulás, amelyben az asszimiláció elkerülhetetlen, de lassítható – vallja Antal-Ferencz Ildikó újságíró, aki több mint százhúsz életútinterjút és közel száz riportot készített a tengerentúlon. Magyarnak lenni Amerikában könyvsorozatából készült válogatáskötetéről beszélgettünk a szerzővel.
Angol utazók, Andersen és Rudolf trónörökös, Szálinger Balázs lírai útinaplója – a Dunáról szóló régi és kortárs könyveket ajánlunk.
Egyszervolt szakmák sorozatunk hatodik része a hölgyészekről szól, akikről több településünk is a nevét kapta.
Az időskor nem egy távoli, elvont életszakasz, hanem szorosan összefügg a jelenben hozott döntéseinkkel, életmódunkkal, kapcsolatainkkal és pszichés működésünkkel – mondja Leleszi-Tróbert Anett Mária. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet aktív idősödés szakirányú továbbképzésének vezetőjét az egyéni, közösségi és társadalmi lehetőségekről kérdeztük.
Régen anyagmentés volt, ma már egy népszerű, és nem túl olcsó hobbi. A magyar patchworkösök hozzávetőlegesen háromezres táborán belül működik a Magyar Foltvarró Céh, azt pedig egy férfi, Sulyok Levente vezeti, szervezi és kapcsolja be a nemzetközi vérkeringésbe.
Máté István interdiszciplináris tervező, digitális szakértő. Egy Ózd melletti kistelepülésen, Borsodszentgyörgyön él és dolgozik. Őszintén hisz abban, hogy a tudásalapú munka visszahozhatja a fiatal generációkat ebbe a térségbe. A legmodernebb digitális technológiákról, a mesterséges intelligencia hatásairól és a vele kapcsolatos félelmekről is beszélgettünk.
A magyar sport történetében az 1952-es helsinki olimpia volt az eddigi legsikeresebb. A 16 aranyérem közül Gyenge Valériáé váratlannak számított, hiszen korábban magyar bajnokságot sem nyert. A legendás '52-es női úszócsapatnak ő az utolsó életben lévő tagja.
Nagy Dénes filmje, a Kurtág-töredékek egyszerre beszél a zseni magányosságáról, az ember örök kapcsolódni vágyásáról és arról, megéri-e mindent feláldozni azért a néhány pillanatért, amikor még életünkben átnézhetünk a felhőkön túlra.
Mentőben ültek, sebesülteket gyűjtöttek, műtőt költöztettek, vészhelyzeti ügyeleteket tartottak. Örültek, féltek és dolgoztak. Dr. Wenger Tibor, az anatómia professzora könyvet állít össze arról, hogyan élte meg a Semmelweisről elnevezett budapesti egyetem az 1956-os forradalmat.
Elfogadta a román parlament a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Gömbös Gyula részletes revíziós tervezetet készített, amelyet személyesen tárt Benito Mussolini elé.
Kurtág György a 20. század egyik legnagyobb krónikása, de mindannak, amit életében komponált, van egy olyan rétege is, ami kívül esik az időn és a történelmi tapasztalaton: az örökkévalóságban lebeg. Győrffy Ákos köszöntője.
Sorozatunkban a magyarországi vendéglátás és konyhaművészet korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről olvashatnak. A hetedik részben a 18. századba, a török uralom alól felszabadított Magyarországra és Erdélybe kalauzoljuk olvasóinkat.
Mexikótól a francia Riviéráig, Thaiföldtől az északi sarkkörig a világ sok helyén járt, túrázott, búvárkodott, tanult, karatézott, hágóvassal kapaszkodott havas csúcsokra, még skorpiót is hatástalanított.
A testem valóságos étel, s a vérem valóságos ital – mondja Jézus Krisztus az őt hallgató tömegnek. A katolikus vallás e kijelentésre épülő alaptanításáról Nyúl Viktor teológust egyik plébánosi szolgálati helyén, a bátai Szent Vér-kegyhelyen kérdeztük, ahol ma is őrzik Jézus néhány csepp vérét.
A rövidprogramban és a kűrben is hibátlan produkciót nyújtva a Pavlova Maria, Sviatchenko Aleksei páros, csupán négy ponttal lemaradva a dobogóról, a fantasztikus negyedik helyet szerezte meg a milánói-cortinai téli olimpián.
Az új magyar romantikus komédia olyan, mint a magyar narancs, kicsit sárga, kicsit savanyú, de legalább a miénk.
A Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet című kiállítást bejárva a múlt kertjeinek világában merülhetünk el. A Hagyományok Háza új időszaki kiállításáról dr. Czingel Szilvia kurátort kérdeztük.
A Habsburg-trónörökös neve örökre összefort Szarajevóval és az első világháborúval, személyét azonban kevéssé ismerjük. Világ körüli útjáról készült naplója betekintést enged a tragikus sorsú főherceg életébe, gondolataiba.
Főzött szappan, mosóteknő és felkötőruha a nehéz napokra. Alig száz éve még egészen mást gondoltak az emberek a tisztaságról és arról, milyen gyakran kell lábat vagy hajat mosni. Tisztaság, tisztátalanság, cifrálkodás és élet a mosóteknő mellett. A Hagyományok Háza új kiállításán jártunk.
A különleges kivitelezésű kiadványt február elején mutatták be az Akadémián.
Február 10-e a biztonságosabb internet napja, idén első alkalommal a mesterséges intelligencia áll a világnap fókuszában. Baracsi Katalin internetjogászt és Turányi Tatjana AI-etikai és kiberpszichológiai tanácsadót kérdeztük.
Hol vannak már a tárlók? Azért még akad belőlük. De egy modern múzeum megfoghatóvá teszi az élményt, arra a biztatja a látogatót, teremtsen kapcsolatot a tárggyal, stílussal, korral. Keressen, válasszon és alkosson. A Néprajzi Múzeum interaktív eszközei sok és sokféle lehetőséget kínálnak, hogy bevonódjunk a kiállítások világába.
Kamaszkori erdei összejárásból egy egész életet meghatározó belső tengely: Juhász Árpád geológiát tanuló cserkészből lett „Kóborló Farkas”, az indián. A magyar oktatás és köznevelés kategóriában elnyert Prima díjából régi álmát valósítja meg: könyvet ír arról, hogyan határozták meg az identitását az illegális indián évek.
Az oszmánok kezére kerülni sokszor egyet jelentett a halállal, de ha úgy szolgálta a törökök érdeke, akár a helyzethez képest kellemesen is telhettek a börtönévek.
Február 6-án startol Milánóban a téli olimpia, melyre 15 magyar sportoló szerzett kvótát, műkorcsolyában és rövidpályás gyorskorcsolyában bízhatunk éremszerzésben. A játékokon több mint 90 nemzet 2900 sportolója fog küzdeni, 16 sportág 116 számában hirdetnek bajnokot.
Milyen volt a nagy ember kisgyerekként? Hogyan kezdődött Jókai, Bálint gazda vagy Kőrösi Csoma Sándor élete? Milyen kislány volt Szabó Magda vagy Elek Ilona? Van egy könyvsorozat, amelyik erről mesél a gyerekeknek, és a széria most új darabbal bővült: Béres József tanulságokkal teli, küzdelmes történetével.
