Mondja, Judit, mit csinál esténként? – Endrei Judit mesél a tévéről és minden másról
A Magyar Televízió egyik legismertebb arca volt, személyiség, igazi történetekkel. Dolgozó nő, anya, lelkes utazó, odaadó lokálpatrióta.
A Magyar Televízió egyik legismertebb arca volt, személyiség, igazi történetekkel. Dolgozó nő, anya, lelkes utazó, odaadó lokálpatrióta.
A Kossuth-díjas költő-író Oravecz Imre nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. A rög gyermekei című, nagy visszhangot kiváltó regénytrilógia és számos remek verseskötet szerzője jó ideje újra szülőfalujában, Szajlán él. Itt beszélgettünk többek között az elvesztett és megtalált szülőföldről, a kivándorlásról, Amerikáról és arról, hogy sikerült-e megírnia mindazt, amit szeretett volna.
Ambrus Lajos íróval Egyházashetyén, egy háromszáz éves házban beszélgettünk elsüllyedt gyerekkorról, Hamvas Béláról, a természethez való visszatalálás igényéről és fontosságáról.
A most nyolcvanéves András Ferenc filmművésszel kővágóörsi házában beszélgettük boldog gyerekkorról, nyüzsgő fiatalságról és az egyszerre kezdő- és végpont Balaton-felvidékről.
Másik János ötvenéves pályafutása során a Kőszegi Grouppal bejárta a világot, olyan magyar underground zenekarokban játszott, mint az Európa Kiadó, a Balaton és a Trabant, s mindezek mellett több mint hatvan filmzenét írt. Szerteágazó és gazdag munkásságáról néhány emlékképen keresztül beszélgettünk az augusztusban hetvenedik születésnapját ünneplő zenésszel.
“A színész zsámbéki otthonában beszélgettünk a saját útról, amelyet elbukások árán is követni kell, az öngyógyításról, amely a megfelelési vágy elengedésén alapul, valamint arról is, hogyan lehet egy tündérkertet létrehozni.”
Boribon, A kockásfülű nyúl, Kippkopp és Tipptopp, Laci és az oroszlán – generációk sokasága nőtt fel Marék Veronika történetein, és e mesék a kétezres évek eleje óta reneszánszukat élik. A töretlenül népszerű grafikusírónővel az édesapai örökségről, a jó mese ismérveiről és arról beszélgettünk, hogyan éljen az idős ember.
A magyar vidék lelkét a legérvényesebben megfogalmazó képzőművész úgy járt be nagy utat a vasesztergályosságtól a hivatalos elismerésekig, hogy közben az élete origója mindvégig a kicsi Heves megyei falu, Mezőszemere maradt.
„Tagja voltam például egy spontán szerveződő, titokban működő, keresztény fiatalokból álló egyetemista körnek is. Itt ismertem meg egyébként a feleségemet, Katalint, aki később szintén az egyetemen dolgozott, a fizioterápiás tanszék vezetőjeként. A munkában is néha keresztezte egymást az utunk, de a közös művünk a családunk. Immár ötvenhét éve vagyunk házasok, három gyerekünk és hét unokánk van.”
Peták István számára nincs nagyobb dolog annál, hogy az élet mint felfoghatatlan csoda az emberi tudás által megmenthető. A kutató orvos a rák legyőzése mellett azért is harcol, hogy minél többen megértsék: a tudomány nem misztikum, és nemcsak a tudósnak, hanem a betegnek is van joga van kérdezni.
Sopronban született, majd hosszas budapesti kitérő után ugyanabba a Torna utcai, több mint százéves házba költözött vissza, amely nemcsak gyermekkora, hanem egész élete meghatározó helyszíne lett. Ahogy a város is az irodalmi műveié. Rakovszky Zsuzsa író-költő-műfordítónál jártunk
1956-ban, tizenöt évesen egy szál aktatáskával indult neki a világnak Marton Bernát, hogy aztán amerikai fiatalok ezreinek tanítsa meg, milyen az igazi boldogság. A néhány éve újra Zircen élő ciszterci szerzetesnél derűsebb ember kevés akad a világon, olyan meg pláne, aki még nyolcvanévesen is egy újabb maratonra készül.
Az októberben hetvenéves rendező-grafikus-szépíróval sok más mellett a trianoni gyermekek, a MÁV és a képzőművészet kapcsolatáról és a diktatúrák anamorfózisáról beszélgettünk.
A Kossuth-díjas előadóművésszel az életéről, példaképeiről, alkotásról, hírnévről és a sztár mögötti magánemberről beszélgettünk
Negyven éven át személyes ismerősünk volt, a képernyő közvetítésével valóságos családtagunk, akivel gyakrabban találkoztunk, mint a legtöbb rokonunkkal: Kudlik Júlia neve szorosan összefonódott a magyar televíziózás első évtizedeivel.
A cserkészet megszüntetése után indiánnak állt, a fél világot bejárta, nemzedékek nőttek fel rádiós és televíziós ismeretterjesztő műsorain. Nagyinterjú Juhász Árpád geológussal.
Távol élni a világtól, csendben, intenzív közösségi életben, a szellemi és fizikai munka, valamint az imádság egyensúlyában – nagyinterjú Baán Izsákkal, a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor perjelével.
Prima Primissima díjat nyert a textilművész, akihez az élet kitüntetett pillanata látogatóba menni.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
