Hogyan tükrözi vissza egy pohár bor a készítőjét? Kiérezhető-e a szellem a palackból? Hogy ennek utánajárjunk, Bott Frigyest, a komáromi régió legismertebb borászát arra kértük, válassza ki kínálatából azt a három tételt, ami a legtöbbet árulja el róla.
A nappal együtt kel, a családjáért és a szőlőért él. Másképp el sem tudná képzelni. Ifjabb Márkvárt János igazi szekszárdi lokálpatrióta, s ahogy sokan hivatkoznak rá, egyike az utolsó kézműves borászoknak. Gyűszű-völgyi birtokán örökölt értékekről és jelenbeli megelégedettségről beszélgettünk.
Az, hogy a Bartók Béla út mára azzá lett, ami, jórészt azoknak a kiállítótereknek és alkotóközösségeknek köszönhető, amelyek bő tíz éve visszacsempészték a kultúrát Buda első sugárútjára.
Mirtse Zsuzsa Bölcsőmben magam ringatom című kötetében saját emlékeit, szerelmeit, boldogságait és szomorúságait meséli el.
Tandori recenzióinak gyűjteménye bizonyítja, hogy tényleg mindenféle könyvet a kezébe vett.
A kelet és a diplomácia művészete – Vay Péter püspök világmissziója című kötet szerkesztőivel elevenítettük fel a nem mindennapi életutat.
Bethlen Miklós önéletírásában nyíltan írt önnön szexualitásáról, vágyairól, megélésükről és legyőzésükről, vélt vagy valós bűneiről, kísértéseiről.
Erdős Renée művei esztétikai értékük okán kevésbé, kordokumentumként annál inkább izgalmasak.
Kelet-Európában, Európa kellős közepén – hallhatjuk, olvashatjuk számtalan alkalommal. De miért nem vált általánossá a Közép-Európa kifejezés?
A kortárs magyar irodalomban megfigyelhető prüdéria nem volt mindig jelen az irodalomtörténetben.
A 18. század végén a szexuális erkölcsöket megrengető, libertinus irodalmi divat nyíltabb beszédmódra bátorította a szerzőket.
A Mana Mana kiadó jubileumára megjelentetett Artspotting című válogatáslemez igazi belső kirándulás mindazoknak, akik nyitottak a zenei stílusok evolúciójára.
Oravecz Imre A megfelelő nap című kötete új kiadásban jelent meg a költő nyolcvanadik születésnapjára.
Darvasi László Az év légiutas-kísérője című kötete egyértelműen jelzi, hogy a magyar posztmodern történelmi regény első számú írójának tekintett szerző a kortárs novellisztika egyik mestere is.
A bőség zavara könnyen eluralkodhat azon, aki végigsétál a Bartók Béla út kirakatai előtt. Az utca lakóihoz, illetve az ott dolgozókhoz fordultunk hát, hogy árulják el, ők hova térnek be a legszívesebben.
A Bartók Béla úti Kortárs Építészeti Központ falakat épít és bont egyszerre.
Mennyi digitális eszközhasználatot engedjünk a gyerekeknek, és szülőként hogyan vonódhatunk be a kütyüzésbe? Az Alfa Generáció Labor társalapítóját, Konok Veronikát kérdeztük.
Szexre az emberi testnek és a pszichének egyaránt szüksége van, de vajon a fiziológiai adottságokon túl milyen személyes és társadalmi tényezők alakítják szexuális életünket?
Jankovics Marcell legendás sorozatának erotikus motívumaival a szexualitás kultúrtörténetét is közvetíti.
Újra elérhető a különleges, aprólékosan megrajzolt térkép, amivel házról házra fedezhetjük fel a szocialista Budapestet.
Régi terek újjáélesztéséről, a kortárs képzőművészet ijesztő voltáról és a halhatatlanságról beszélgettünk Mátyási Péter képzőművésszel, az Eleven Blokk Művészeti Alapítvány elnökével.
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Kis Présház irodalmi kávéház és szórakozóhelyre, ahol a kávé mellé olvasmányélményeket és irodalmi programokat is kaphatunk.
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Gdańskba, ahol a múltból kóstolót, a jelenben pedig közvetlenséget kaphatunk.
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a a kétszintes, a művész- és irodalmi közeget és a laptopozó egyetemistákat egyaránt megszólító Kelet Kávézóba is.
1942-ben a Honvédelmi Minisztérium – készülve a várható bombázásokra – Bay Zoltán atomfizikust, az Egyesült Izzó munkatársát, illetve nagyjából negyven fős csapatát azzal bízta meg, hogy titkos mikrohullámú kísérleteket hajtson végre a hírközlés és légifelderítés terén.
Milyen szerepe lehet a világűr gyarmatosításában a magyaroknak? Zábori Balázs űrmérnökkel, a leendő magyar asztronautákat kiválasztó és kiképző Hunor program vezetőjével beszélgettünk.
Több szálon is alakítója a Bartók Béla Boulevard életének Antal Nikolett, mert hiszi, hogy ami organikus, az fenntartható.
Miért aggályosak az írók és költők magánéletét szenzációhajhászattal és a leleplezés szándékával feldolgozó művek?
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Bartók klasszikusan kortárs terébe is.
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Mitzi – Kávé, Konyha, Bárba is, amely „pici, ezért csak a legfinomabb dolgok férnek el benne”.
Kilenc fogás, amelyet csak a Bartókon lehet megkóstolni, illetve amelyet nem szabad kihagynia annak, aki a környéken jár.
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Bélába, ami jóval több, mint egy betűszó. A bár, étterem, lakás, és arborétum a környék színvonalas, mindig pezsgő, nyüzsgő helyszíne.
A bűvészet sejtelmes hivatás, már csak azért is, mert a rejtély, az illúzióteremtés a lényege, de van hely, ahol elleshetjük a lenyűgöző fortélyokat: a Figaro Bűvészbolt 1969 óta a magyar bűvészvilág egyik fő műhelye. És bár családi vállalkozásról van szó, egy bűvészdinasztia három nemzedékének kitartó munkája van benne, igazán az összetartó barátiszakmai közegnek köszönheti fennmaradását. Szabó István tulajdonossal beszélgettünk.
Pataki Gergely plasztikai sebésszel a szakmát övező tévhitekről, a trendekről és a közösségi média diktálta irreális elvárásokról beszélgettünk.
A Kossuth-díjas költő-író Oravecz Imre nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. A rög gyermekei című, nagy visszhangot kiváltó regénytrilógia és számos remek verseskötet szerzője jó ideje újra szülőfalujában, Szajlán él. Itt beszélgettünk többek között az elvesztett és megtalált szülőföldről, a kivándorlásról, Amerikáról és arról, hogy sikerült-e megírnia mindazt, amit szeretett volna.
Szubjektív realizmussal megfestett fővárosi gangok, kapualjak és utcák, Velázquez infánsnői és Bruegel vadászai a pesti flaszteron, németalföldi és itáliai mesterek kézjegyeit idéző portrék a magyar félmúltból. A tavaly száz éve született Mácsai István egyedülálló életművére most mi is rácsodálkozhattunk a Kiscelli Múzeumban.
Egyed Péter archaikus fotótechnikával exponált városfényképei úgy mutatják meg az élet körforgását és az idő múlását, ahogyan szabad szemmel soha nem látjuk.
Minél többet tudunk a testünkről, annál értékesebb lesz a szexuális életünk is – mondja Cserháti-Herold Janka termékenységtudat-szakértő, a Hormonmentes.hu vállalkozás vezetője. Közvetlenségével tabukat dönt le, kétségeket oszlat el, közérthető válaszokat ad jól feltett kérdésekre.
Olyan magabiztos nyugalommal szemléli a szívéhez közel álló balatoni tájat, mint ahogyan a borokról mesél. Bökő Dávid fiatal kora ellenére határozott elképzelésekkel építi jövőjét a borászszakmában, és élvezi munkájának szabadságát balatonfüredi családi pincészetükben.
Szervét Tibort a Thália Színház új Shakespeare-bemutatójáról, égi és földi királyokról kérdeztük, hogy aztán mély társadalom- és önismereti problémák felé kanyarodjon a beszélgetés.
Mindenki vágyik rá, hogy legyen egy hely, ahol azt mondhatja a pincérnek, hogy a szokásosat. Cikksorozatunkban Olyan klubokat, törzsasztalokat és baráti köröket mutatunk be, amelyek talán nem is léteznének a Hadik és a Szatyor nélkül, de amelyek nélkül a kávézó, illetve a bár sem lenne az, ami.
Mindenki vágyik rá, hogy legyen egy hely, ahol azt mondhatja a pincérnek:a szokásosat. Cikksorozatunkban Olyan klubokat, törzsasztalokat és baráti köröket mutatunk be, amelyek talán nem is léteznének a Hadik és a Szatyor nélkül, de amelyek nélkül a kávézó, illetve a bár sem lenne az, ami.
Mindenki vágyik rá, hogy legyen egy hely, ahol azt mondhatja a pincérnek, hogy a szokásosat. Cikksorozatunkban Olyan klubokat, törzsasztalokat és baráti köröket mutatunk be, amelyek talán nem is léteznének a Hadik és a Szatyor nélkül, de amelyek nélkül a kávézó, illetve a bár sem lenne az, ami.
Babos „Zsili” Bertalannak, a Szatyor Bár és Galéria festőjének alkotásait meghökkentő látvány és kísérletezés jellemzi.
A Hadik és a Szatyor bő évszázadát teljes egészében feleleveníteni lehetetlen, így meg sem kíséreljük. Helyette pillanatképeket kimerevítve időzünk el olyan momentumoknál, amelyeknek szívesen lettünk volna szemtanúi.
Képzeletbeli könyvtárat teremtünk magunknak. A polcokon olyan, a Bartók Béla úthoz köthető művek sorakoznak, amelyeken, bár közel százévesek, nem fog az idő.
Milyen jó volna ma megmutatni Karinthy Frigyesnek, milyenné lett az ő kedves helye, a Bartók Béla út.
Ahol bő százötven éve még szőlőt műveltek, ott száztíz éve Karinthy kávézott, ma pedig kulturális városközpont működik. A Bartók Béla út tragédiák, szerencsés együttállások és nem kevés tudatosság nyomán nyerte el mostani formáját.
Könnyen sütjük rá helyekre, hogy élhetők vagy épp élhetetlenek. Dobálózunk a kifejezéssel, pedig annak, mitől lesz élhető egy városnegyed, szigorú kritériumai vannak.
A Bartók Béla út fellendülésben kulcsszerepet játszó Bartók Boulevard Egyesület két alapítójával, Bosznai Tiborral, a Hadik vezetőjével és Jáki Monika városfejlesztővel beszélgettünk az idevezető hepehupás út fontos állomásairól, magasságairól, mélységeiről és a célba érésről.
A történelmi kataklizmákat átvészelő kitartásunknak és állhatatosságunknak emléket állító fűzéri vár megújulva a régió katalizátora lehet.
Újjászületett az irodalmi múzeum a pesti belváros szívében. A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó Károlyi-palota felújított tereiben, kertjében és új állandó kiállításán Erlitz János közművelődési és marketingfőigazgató-helyettessel tettünk látogatást.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
