10 dolog, ami élhetővé tesz egy városnegyedet


Szöveg: Szerdahelyi-Németh Klára
Illusztárció: MESZLENY Anna

Könnyen sütjük rá helyekre, hogy élhetők vagy épp élhetetlenek. Dobálózunk a kifejezéssel, pedig annak, mitől lesz élhető egy városnegyed – mint a Bartók Béla út és környéke –, alapos kutatási háttere és kritériumai vannak. Ezekből szemezgettünk.

1. MEGFELELŐ VÁROSI SŰRŰSÉG ÉS RÖVID TÁVOLSÁGOK

Az élhető városrészek egyik ismertetőjegye, hogy a környék egy bizonyos beépítési és laksűrűséggel bír, s gyalogtávon elérhetők az alapvető szolgáltatások és intézmények.

2. JÖVŐKÉP, MENEDZSMENT ÉS FENNTARTÁS

Az élhető városrészek egyik ismertetőjegye, hogy a környék egy bizonyos beépítési és laksűrűséggel bír, s gyalogtávon elérhetők az alapvető szolgáltatások és intézmények.

3. JÓ KAPCSOLAT A VÁROS ZÖLDINFRASTRUKTÚRÁJÁVAL, ZÖLD UTCÁK

Kulcskérdés, hogy a szóban forgó terület szervesen kapcsolódik-e a városi zöldinfrastruktúrához, a parkokhoz, tavakhoz, vízfolyásokhoz, erdőkhöz. Ugyanígy fontos szempont, hogy a városrész terein milyen mértékben és minőségben vannak jelen fák és zöldfelületek.

4. BIZTONSÁGOS KÖRNYÉK

A terület városon belüli fekvése és a közbiztonság megléte az élhetőség nélkülözhetetlen eleme.

5. HELYIDENTITÁS, HELYI KÖZÖSSÉGEK

A kötődésből fakadó térhasználat otthonossá teszi a környéket. Kellenek azok a lakók, akik a sarki fűszeresnél vásárolnak, akik rendszeresen betérnek a szomszéd zöldségeshez és virágárushoz, barátaikkal pedig a közeli kávézóban találkoznak.

6. KLÍMATUDATOSSÁG, KOMFORTÉRZET

A klímaváltozás közepette is gondoskodni kell a lakosság komfortérzetéről. A széltől, zajtól, csapadéktól és a forró napok viszontagságaitól egyaránt védő utca-, illetve az átszellő zést, a természetes vízelvezetést és a hőszigethatást fi gyelembe vevő, klímatudatos köztértervezés egyre elengedhetetlenebbé válik az élhetőség fenntartásához.

7. FORGALOMCSILLAPÍTÁS, A PARKOLÁSI LEHETŐSÉGEK ÉS A GYALOGOSFELÜLETEK EGYENSÚLY

A klímaváltozás közepette is gondoskodni kell a lakosság komfortérzetéről. A széltől, zajtól, csapadéktól és a forró napok viszontagságaitól egyaránt védő utca-, illetve az átszellő zést, a természetes vízelvezetést és a hőszigethatást fi gyelembe vevő, klímatudatos köztértervezés egyre elengedhetetlenebbé válik az élhetőség fenntartásához.

8. GYALOGOSAN BEJÁRHATÓ, SÉTÁLÁSRA ÉS LEÜLÉSRE ALKALMAS TÉR

Az élhető városrészekben a környezet sétálásra késztet. Lehetőség kínálkozik a várakozásra, leülésre, bármely korosztály fogyasztási kényszer nélkül meg tud pihenni a köztéren. A környezet kedvez az akadálymentes közlekedésnek, az utca két oldala között könnyű és biztonságos az átkelés.

9. MINŐSÉGI FÖLDSZINTEK, FUNKCIONÁLIS SOKSZÍNŰSÉG, EGYEZTETETT NYITVATARTÁS

Városközponti területeken előnyös, ha az épületek földszintjén az utcára nyíló helyiségek a külső és belső tér határán változatos, minőségi funkciót töltenek be. A kereskedelmi, szolgáltató és intézményi szereplők együttes jelenléte, valamint egyeztetett nyitvatartása növeli a helyszín látogatottságát és fenntarthatóságát.

10. ÉPÍTÉSZETI SOKSZÍNŰSÉG

A meglévő – adott esetben történeti – környezet értékőrző megújítása során a helyhez illeszkedő építészeti megoldások és a minőségi anyaghasználat hozzájárulnak a harmonikus megjelenéshez. Új épületek és közterek létesítése esetén elengedhetetlen a környezethez illesztésük, valamit a minőségi burkolatok, anyagok használata.

A felsorolás Szerdahelyi-Németh Klára élhető városközponti területekről szóló, 2022-ben lezárult doktori kutatása alapján készült.

Hasonló tartalmak

„Tulajdonképpen ezekből a beszélgetésekből élünk” – Piacportrék 1. / János bácsi

A digitális ember kontaktokat gyűjt, miközben az életében egyre kevesebb az igazi találkozás. A Fény utcai piac megőrzött valamit abból a korból, amikor a piacozó ismert minden arcot a standokon – és nemcsak vásárolni, hanem beszélgetni is lejárt. Itt nem arctalan tömeg hömpölyög: az emberek keresik egymás tekintetét. Szatyraikban történetek lapulnak – csak meg kell állni, és el is mesélik. János bácsi portréja.

A nyitott pince az élő pince

A pátyi pincehegy mindig is a falu közösségéről mesélt, és most sincs ez másként. Noha szőlő már alig van, valami talán ennél is értékesebb születik ma a föld alatti boltívek között.

Mi vagyunk otthon – Így lett a DAC a felvidéki magyarság szimbóluma

Van egy város, ahol mást jelent a futball. Találkozási hely, a mindennapok része. Ünnep. A dunaszerdahelyi DAC-lelátón a Kárpát-medence egyik legkülönlegesebb közössége gyűlik össze kéthetente. Minderről Németh Sándor fotós és Nagy Krisztián kommunikációs vezető mesélt nekünk a stadionban, és megkérdeztük a csapatról filmet forgató Tősér Ádám filmrendezőt is.

Közösségek hálózatára lenne szükségünk

Tárkány-Kovács Bálint zenész és felesége, Tárkány-Kovácsné Albicz Ágnes építészmérnök néhány évvel ezelőtt úgy döntöttek, élettérré alakítják vágyott harmadik helyüket. Miközben folyamatosan tanulják a közel kétszáz éves vigántpetendi házuk tereit, írják tovább a történetét is. Minél tovább beszélgetünk velük, annál biztosabbak vagyunk benne: nem csupán maguknak.

A szeretethangulat ragadós

Egy hely, amely az otthonból kilépve is otthonos, ahol érkezéstől távozásig beszélgetésből beszélgetésbe csöppen az ember. Nem csak vasárnaponként. Zámbó András és Zámbóné Ivanics Hajnalka lelkész házaspár több mint huszonöt éve végzi gyógyító szolgálatát a Káposztásmegyeri Református Egyházközségben. Titkuk nincs, csak egy időtálló recept: teret adnak Isten lelkének.

KRoNIKA.HU Hírlevél

Légy részese a történetnek!