Szöveg: Demeter Anna
Fotó: Földházi árpád
A Bartók Béla út mára egy közösségre épülő kulturális kisvárossá nőtte ki magát, amelyben a vendéglátóhelyeknek is főszerep jutott. Gasztronómiai körképünk részeként látogattunk el a Kis Présház irodalmi kávéház és szórakozóhelyre, ahol a kávé mellé olvasmányélményeket és irodalmi programokat is kaphatunk.
A Prae, Szentkuthy Miklós Kossuth-díjas író fő műve a kiadása pillanatában fogalommá vált. A korszakalkotó regényhez ma már ugyan nehéz hozzájutni, szellemiségét továbbviszi az azonos néven futó folyóirat és portál. A tulajdonos, Balogh Endre könyvkiadással is foglalkozó író, korábban a József Attila Kör elnöke, a Bartók Béla úton Péczely Dórával, valamint L. Varga Péterrel három évvel ezelőtt hozta létre a máris kulthelyként emlegetett Kis Présházat.
„Nem titok, hogy a szívem az irodalomé. A hazai piac sosem lesz a német, amerikai, spanyol vagy kínai terjesztéshez mérhető, de az itthon létrejövő értékek és értékes emberek folyamatosan visszaadják a befektetett energiát” – mondja a tulajdonos. A Présházat a Praere szabva alakította ki. A szerkesztőségi üléseiket ugyanis sokáig valamelyik bartókos helyen tartották, de két gyakornokuk szinte egyszerre említette, mennyire nehezen találnak a bölcsésztanulmányaik mellett végezhető munkát. „Akkor megkérdeztem tőlük, hogy ha lenne egy kávézónk, oda eljönnének-e” – emlékszik vissza az alapító.
A Bartók sava-borsa - ételajánló a kultutcából | Magyar Krónika
Kilenc fogás, amelyet csak a Bartókon lehet megkóstolni, illetve amelyet nem szabad kihagynia annak, aki a környéken jár.
A digitális ember kontaktokat gyűjt, miközben az életében egyre kevesebb az igazi találkozás. A Fény utcai piac megőrzött valamit abból a korból, amikor a piacozó ismert minden arcot a standokon – és nemcsak vásárolni, hanem beszélgetni is lejárt. Itt nem arctalan tömeg hömpölyög: az emberek keresik egymás tekintetét. Szatyraikban történetek lapulnak – csak meg kell állni, és el is mesélik. Portrék a Fény utcai piacról.
Bíró Lajos séf harmadik helye nem egy pont a térképen, hanem egy életérzés: szabadság két keréken, barátokkal közös zarándoklat mondjuk egy tál jó pacalért. A piac pedig az utolsó helyek egyike, ahol az ízek még valódi közösséget teremtenek.
Az óbudai Don Bosco Oratórium és Közösségi Ház nem csak ház: sokak számára az első hely, ahol biztonságot, figyelmet és valódi közösséget tapasztalnak. Rácz Zs. Enikő az üzleti világból érkezve lett a ház „anyja”, a gyerekek és fiatalok között találva meg a hivatását.
A digitális ember kontaktokat gyűjt, miközben az életében egyre kevesebb az igazi találkozás. A Fény utcai piac megőrzött valamit abból a korból, amikor a piacozó ismert minden arcot a standokon – és nemcsak vásárolni, hanem beszélgetni is lejárt. Itt nem arctalan tömeg hömpölyög: az emberek keresik egymás tekintetét. Szatyraikban történetek lapulnak – csak meg kell állni, és el is mesélik. Gryllus Dániel piaci portréja.
A digitális ember kontaktokat gyűjt, miközben az életében egyre kevesebb az igazi találkozás. A Fény utcai piac megőrzött valamit abból a korból, amikor a piacozó ismert minden arcot a standokon – és nemcsak vásárolni, hanem beszélgetni is lejárt. Itt nem arctalan tömeg hömpölyög: az emberek keresik egymás tekintetét. Szatyraikban történetek lapulnak – csak meg kell állni, és el is mesélik. Nagy Sanya portréja.
