Szöveg: Demeter Anna
Fotó: Földházi árpád, Máth Kristóf
Itt töltötte estéit Latinovits Zoltán, Cseh Tamás, erre kószált céltalanul, és a szomszédban „szagolta a friss kenyér szagát” az Iskola a határon Bébéje, hiszen a könyv szerzője, Ottlik Géza maga is a környéken nőtt fel. A hely, amely Budapest egyik utolsó bárzongoristás vendéglőjének, a Szonátának adott otthont, korábban pedig Bartók cukrászdaként működött, ma elődjeihez hasonlóan kulturális fogalom a Bartók Béla úton. A Kelet Kávézó és Galéria a nyugatosok Hadikjával szemközt található, nevét azonban nemcsak elhelyezkedésének, hanem a házban található mecsetnek és a korábban itt működő kínai büfének is köszönheti.
Tulajdonosa, Timár Tibor már régóta a környéken lakott, amikor egy olyan kávézó létrehozását kezdte fontolgatni, ahová egyszerűen jó betérni. Nem gondolta, hogy a főutca fejlesztéséhez kapcsolódó kulturális pályázatával elnyerheti a helyiséget, de azóta is a lehető legkomolyabban veszi a ma már talán kissé elcsépeltnek hangzó kultúrkávézói identitást. „Három összetevőn múlik a hatás: jó kávé, barátságos csapat, valamint a megfelelő hangulat megteremtése. A polcokon sorakozó könyvek nem csupán dizájnelemek: olvassák, viszik, cserélik és szerencsére hozzák is őket. Galériánk havonta megújuló kiállításoknak ad teret, emellett népszerű Kelet kult sorozatunkkal a science café vonalat erősítjük, azaz kávézós légkörben beszélgetünk tudományos témákról” – részletezi a hely megálmodója.
GRILLSZENDVICS A KELET KÁVÉZÓ ÉS GALÉRIÁBÓL
A könyvekkel körülölelt, mindig zsúfolt helyszín vonzereje a kellemes hangulat mellett a különleges ízekben keresendő: Tom, a holland szakács ugyanis mesterien vegyíti a keleties stílust a magyar konyhával. Akinek már legalább egyszer volt szerencséje az indonéz mogyoróvajas grillszendvicshez, tudja, miért került a Bartók kihagyhatatlan ízélményei közé – akinek még nem, annak bármely napszakban jó szívvel ajánljuk a curry masalával fűszerezett és rukkolával gazdagított fogást.
A Bartók sava-borsa - ételajánló a kultutcából | Magyar Krónika
Kilenc fogás, amelyet csak a Bartókon lehet megkóstolni, illetve amelyet nem szabad kihagynia annak, aki a környéken jár.
Minden magyar embernek el kell mennie egyszer a Hortobágyra. Nem szükséges egyszerre bejárni az egészet, de egy hosszú sétára azért szánja rá magát a látogató, legalább kiáltásnyira eltávolodva az autóktól, épületektől, bele a bogárzúgásos csöndbe. Hozzátartozik ez a látvány, ez az érzés, ez a tapasztalás a magyarságunkhoz.
Zebegény tájba illeszkedő és a település történetéről mesélő épületeit Csóka Árpád építészmérnökkel jártuk sorra.
Mi az, hogy tájétterem? Hogyan lehet ízekkel közösségről, vidékről, érzésekről mesélni? Mikk Szabolcs, a sarudi Sulyom séfje egy menüsoron keresztül mutatja meg, mit gondol a magyar gasztronómiáról, a Tisza-tóról és a konyhafőnökségről.
A kunmadarasi Ferdinánd bisztró háziasszonya, Kálmán Éva egy süteményen keresztül képviseli, hogy a sikerhez néha elég fogni a hagyományt, és jó ízléssel csavarni rajta egyet.
A kivájt fatörzzsel kezdődött, és most az atom-tengeralattjárónál tartunk. A víz, a szél, a mágnesesség, az idő és az emberi tudás – minden és mindenki hozzátette a magáét. Van Zebegényben, a Dunához közel egy múzeum, amelynek alapítója el akarta mesélni a hajózás hosszú és szép történetét.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
