Kobza Vajk erőlködés nélkül teremt minden képzeletet megragadó saját univerumot, mely semmi máshoz nem hasonlítható. Legújabb albuma, a Csillanás olyan emlékeket, érzéseket, történeteket hív elő, melyekről a zajba fulladó világunkban már egészen elfeledkeztünk.

Húsz évvel ezelőtt jelent meg az Ismerős Acok Egy a hazánk című lemeze, mely azóta is mérföldkőnek tekinthető – szélsőséges gondolatoktól mentesen, ma is érvényes és használható módon buzdít a határokon átívelő hidak építésére. Érdemes újrahallgatni.

A kortárs irodalmi élet nagy adósságot törlesztett azzal, hogy a 2003-as összegyűjtött versek után két évtizeddel Szécsi Margit lírai életművéből ismét kapunk egy válogatást Bicskám és szívem kinyitva címmel.

Bár az író legújabb könyvét olvasva többször is elfoghat minket a kétség, hogy a történetben megtaláljuk-e az igazságot, nyugodjunk meg, meg fogjuk – Vida Gábor ugyanis olyan erős írói talentummal építi a történeteit, hogy a végére minden kerek egésszé válik majd.

Nagy Gábor és Nádas Alexandra képzőművészek több ízben is bebizonyították már, hogy a meghaladottnak titulált alföldi festészetnek igenis figyelemre méltó mélységei vannak. Tavaly az Újpest Galériában volt közös tárlatuk, cikkünkben ennek anyagából válogattunk.

Méltó kiállítással emlékezik a Magyar Nemzeti Galéria a 125 évvel ezelőtt elhunyt alkotóra. Barabás Miklós a reformkori közélet szinte egészét megörökítette, így nem túlzás azt állítani, hogy a kor Magyarországa Barabás tükrén keresztül él emlékezetünkben.

Marcus Goldson budapesti akvarelljei úgy tartanak tükröt hétköznapi valóságunknak, hogy nyomban eldobjuk kollektív önképünk összes búval teli sztereotípiáját.

Az alkohol az emberiség elhagyhatatlan mérge? Sokszor kellett kiskapukat keresni, máskor teljesen szabad volt a fogyasztása. Egy biztos, minden korban megtalálta az ember a módját, hogy hozzájusson a szívének és értelmének oly kedves, legális-illegális mérgéhez, az alkoholhoz. Cholnoky Viktor publicisztikája.

Az örömszerző borivás kultúrájáért minden korban meg kellett küzdeni.

Az idők jelei a gazdag Vesztfáliában játszódik, abban a városban, amely néhány esztendőre a reformáció menedékhelye lett, és amelynek egy szemvillanásnyi ideig Leideni János volt a „királya”.

Korpa Tamás új kötete több okból is meghökkentheti olvasóját: a minden eddiginél merészebb, neoavantgárd beszédmódjával, vagy épp azzal, hogy anyaországi szerző dolgozza fel Kolozsvár közelmúltbeli irodalomtörténetét.

Kumiszt valószínűleg nem ittak rendszeresen, de a sört és a bort is ismerték a Kárpát-medencébe érkező magyarok.

A jó kereskedelmi grafika ismérve a vizuális gazdagság és a hozzá kapcsolódó pozitív életérzés.

Milyen történeteket és titkokat rejt a somogyi másodalispán és feleségének portréja?