Az alföldi városkából induló kislány, aki minden akadályt legyőzve háromszoros olimpiai bajnok lesz. Hosszú Katinka története akár egy hollywoodi hősmozi alapja is lehetne; most egy különleges hangulatú dokumentumfilm mutatja meg, ki van valójában az Iron Lady mögött.
„Képregény-irodalomban nem vagyunk annyira erősek, mint az amerikaiak, szuperhőseink viszont vannak: a sportolóink” – mondta Káel Csaba, a Nemzeti Filmintézet igazgatója a Katinka című dokumentumfilm premierjén. A több mint félmilliárd forint állami támogatással, több éven át forgatott munka az A kategóriás amerikai sportfilmek látványvilágában, régi és új családi felvételeket, rekonstruált jeleneteket is felhasználva mutat be egy nem mindennapi karriert, s felnövés- és női történetként is megállja a helyét.
Hosszú Katinka három számban indul a hazai rendezésű júniusi világbajnokságon: 200 és 400 méter vegyesen, valamint 200 pillangón. Legnagyobb vágya, hogy elsőként a sporttörténelemben 100 érmet szerezzen világversenyeken. Eddig 96-nál jár
Életmentő klórmész
A tudományos paradigmaváltás sokszor elsőre jelentéktelennek tűnő kutatási eredmények aprócska szikrájából indul. Erre példa a leginkább botanikával és a gyógyvizek elemzésével foglalatoskodó kísérleti kémikus, Kitaibel Pál felfedezése. 1795-ben a konyhasóból barnakővel és kénsavval fejlesztett klórgázt sűrű mésztejbe vezette, az így előállított klórmész pedig hófehérré varázsolta a lenszövetet. „A producerek, Lajos Tamás és Bederna László 2019-ben kerestek meg, hogy a korábban a Spektrumon futó, Tabukról tabuk nélkül című dokumentumsorozat sikere nyomán volna-e kedvem velük dolgozni ebben a nagyszabású, itthon valóban egyedülálló produkcióban. Kicsit meglepődtem, de nyilván izgatott a lehetőség, hogy annyi kis költségvetésből készült munka után végre nagyban is megmutathatom, mit gondolok a dokumentumfilm-készítésről: a »beszélő fejek« kora lejárt, az amerikai streamingszolgáltatók vagyonokat költenek a vizuálisan és tartalmilag is az igényes játékfilmekkel vetekedő dokumentumfilmek gyártására, illetve vásárlására” – mondja Pálinkás Norbert rendező. Amikor igent mondott a felkérésre, persze még nem sejthette, hogy az eredeti koncepció, ami az ötödik és talán utolsó olimpiájára készülő úszó Tokióba vezető útját mutatta volna be életrajzi elemekkel átszőve, hogyan borul fel a koronavírus-járvány következtében – és így a mozi is hogyan vesz új irányt.
„Ami Katinkának óriási dráma volt – hiszen ha a pandémia miatt nem marad el a 2020-as játékok, vélhetően éremmel tér haza –, nekünk új lehetőség: belecsöppentünk a történelembe, és igyekeztünk minél rugalmasabban alkalmazkodni az új helyzethez. És egyre inkább azt vettük észre a forgatások során, hogy az egész ország másképpen akarja Tokióban látni őt, mint saját maga. A határozott tervem, vagyis hogy a filmben azt mutatjuk be, hogyan lett a vékonyka bajai kislányból Iron Lady, ezért menet közben szinte észrevétlenül átformálódott. Egyre inkább az kezdett érdekelni, hogyan tud ebből a szerepből kilépni, visszaváltozni Katinkává. Aki már nem egy, az életét a medencében töltő robot, hanem valódi ember. Azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a vírus berobbanása utáni féléves kényszerpihenő nemcsak elvett, hanem legalább ugyanennyi dolgot hozott is neki: rájött, hogy lehet másként élni, mint ahogyan azt négyéves korától, de különösen az utóbbi, szinte csak kőkemény munkával töltött évtizedben megszokta” – meséli a rendező.
Pálinkás Norbert munkáját kreatív producerként Köbli Norbert segítette. Az ő játékfilmes forgatókönyvírói tapasztalata nagy segítség volt a finomhangolásban, például amikor a hétórányira duzzadt anyagból kellett összerakni a százperces végeredményt. „Utólag belátom, hogy bár természetesen voltak vitáink, Katinkával is egyébként, hogy mi menjen és mi maradjon, Norbinak hála, minden húzás jót tett a filmnek. Feszesebb lett, lekerültek róla a sallangok, amelyek nem a mi történetünk épülését szolgálták. A nyersanyagból akár tízféle, teljesen különböző mozi is készülhetett volna egy másféle ízlésű alkotói stáb kezében. A miénk ilyen lett: egy bensőséges hangulatú, kreatív dokumentumfilm játékfilmes beütéssel, és a tokiói siker elmaradása ellenére nagyon is pozitív végkicsengéssel” – teszi hozzá Pálinkás Norbert.
Arra a kérdésre, hogy ő mit tanult a sok együtt töltött idő alatt a főhősétől, nagyon egyszerű a válasz. Hosszú Katinka nem „csak” világklasszis sportoló, aki még az ötödik olimpiáján, harminckét évesen is ötödik helyen ért célba. Az elszántsága, a küzdeni akarása, a hite példa lehet a sportot egyébként messziről kerülők előtt is. Még akkor is, ha a filmben nem csak a dicsőséges pillanatokat látjuk, sőt többször szóba kerül a dilemma, amit maga a főszereplő így fogalmaz meg: „Magamat is feláldoztam ezekért a sikerekért… Biztos voltam abban, hogy nincs a világon még egy ember, aki annyit dolgozott volna abban a négy évben, mint én. Néha azért elgondolkodom, mennyire érte meg.” És bár az ehhez hasonló mondatok a nézőknek is bőven adnak töprengenivalót, a tizennyolc éves lányom így foglalta össze a moziból kijőve a lényeget: „Mostantól Hosszú Katinka lesz a példaképem. És nem a hihetetlen eredményei miatt, hanem mert megmutatta, hogy kemény munkával bármilyen gödörből ki lehet mászni.”
Jász Attila a kortárs magyar irodalom karakteres alakja: költő, szerkesztő, esszéíró. Évtizedek óta ismerjük egymást, ezért is tegeződünk alább. Többször beszélgettünk már interjúformában is, ez alkalommal a baji szőlőhegyen álló házának hátsó teraszán ültünk le egy pohár somlói borral, hogy a mediterrán világról, a tengerről és az utazás misztériumáról merengjünk.
Budapestről rózsaszín lányregénybe illő körülmények között került Athénba Zerkovitz Szidónia, de ennek a lányregénynek igencsak zordan alakult a befejezése. Bécsbe költözvén aztán erotikus versek szerzőjeként és a női emancipáció harcosaként vált ismertté.
A dorogi bányászhagyományt őrzi a 2020-ban megnyitott, különleges atmoszférájú Reimann Bányászattörténeti Miniverzum, amelyben interaktív megoldásokkal teszik élményszerűvé a környék múltjának megismerését.
A visegrádi ferences templom feltárása közben egy gyermek és egy felnőtt csontvázára bukkantak, akik mellé lakatot temettek. Több jel is arra utal, hogy valamilyen babonás szokás következtében hevertek a vastárgyak a halottak mellett – a kutatók nem zárják ki, hogy vámpírhiedelmek miatt temették így őket.
A szülei példája is inspirálta Losonczi Dávid Európa- és világbajnok birkózót, hogy az éves jutalmait jótékony célra fordítsa: tavaly a XX. kerületi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom felújítását segítette. Történet egy huszonöt éves fiatalemberről, aki nem fél a kemény munkától, hisz az isteni jóságban, és tudja, hogy nincs fontosabb, mint hogy az ember boldog legyen.
Vajda János Találkozások című verses regényének démoni nőalakját irodalomtörténeti konszenzus szerint Zerkovitz Szidónia ihlette. A csehországi zsidó családban született lány Budapesten próbált szerencsét, s bár a nyelvünket csak itt tanulta meg, magyar irodalomtörténetet és verseket írt – hogy aztán egy görög herceggel kössön botrányosan véget érő házasságot.
