Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.
Kitta Gergely klímaszakértő az éghajlatváltozással kapcsolatos legfontosabb kérdésekre válaszolt.
A fizikai mellett a mentális egészségünkre is hatással van a klímaváltozás. Az ökoérzelmekről és a lehetséges megküzdési módokról Ágoston-Kostyál Csilla kutatót, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének munkatársát kérdeztük.
Tkacsik Márta, a budajenői Patikakert alapítója felelősségről, alkalmazkodásról, cselekvésről és a közösségek újraépítéséről ökológiai válság idején.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
Legemberibb alapélményünk a másokhoz való kapcsolódás, de mi történik, ha ez a képességünk elhalványul? Sóki Diánával, a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógusával a demenciával érintett emberek intézményi támogatásáról beszélgettünk.
Március 13-án lenne 42 éves Tompos Kátya, akinek tavaly tavasszal bekövetkezett halála megrázta az országot. Emlékére hagyományteremtő estet rendeznek március 1-én, ahol a nevét viselő díjat is első alkalommal adják majd át.
Szajki Bálint fotóriporter nagyszüleiről készült, több díjjal is elismert sorozatához nem lehet nem kapcsolódni: képköltészet bármelyikünk lehetséges alkonyáról. Interjú.
Az időskor sokszínűsége végtelen, áthathatja a derű, a kíváncsiság, a világ nagyságára és az élet szépségére való fogékonyság, az újdonságokra való nyitottság, az önbecsülésen alapuló méltóság.
Szekálás, kiközösítés, hatalmaskodás, agresszió. A felmérések szerint bántóan nagy arányban érintettek a magyar diákok a bullying bizonyos megnyilvánulásaiban. Ne bánts! címmel kiemelten foglalkozik a Magyar Krónika Magazin 113., tavaszi száma a kortárs közösségi bántalmazás problémájával. Minden információ egy helyen – szülőknek, tanároknak, érintetteknek.
Már diákként tanulunk az energiáról, életünk során mégis újra és újra próbáljuk megfejteni a titkát.
Mi a krízis? Személyes csőd, kudarc, ellehetetlenülés vagy pedig ajándék, ami az újjászületés reményét hordja magában? Varga Kapisztránt kérdeztük.
Tableten mesét néző-hallgató óvodások, okostelefonon olvasó kisiskolások – Pölcz Ádám nyelvésszel az alfa generáció nyelvhasználati szokásairól beszélgettünk.
Milyen tulajdonságok jellemzik az alfa generációt, és milyen készségekre lesz szükségük a boldoguláshoz? Dr. Aczél Petrával, a jövőkészségek kutatójával beszélgettünk.
Nényei Pál író tárcája arról, hogy segít-e a generációs címkézés önmagunk és a világ valódi megismerésében.
Horváth Boldizsár Farm2fork vállalkozása a magyar termelőket köti össze az éttermi és lakossági megrendelőkkel, olyan értékek mentén mint a farm-to-table, a hazai, szezonális, jó alapanyagok választása, valamint a méltányos kereskedelem.
A Városi Kertek Egyesület alapítója, Rosta Gábor nem az ukrajnai háború, sőt nem is a covidjárvány kitörése óta, hanem lassan másfél évtizede hangsúlyozza az önellátás fontosságát.
Prima Primissima díjas lett Kovács Gyula gyümölcsész, a Tündérkert mozgalom alapítója, aki létrehozta Európa legnagyobb egy nemzethez tartozó gyümölcsgyűjteményét.
Petrás Mária keramikusművész a Mindenség és az ember eredendő kapcsolatáról
A völgyben valaha kiterjedt gyümölcstermesztés folyt, mára az erdő benőtte a hajdani málnások területét.
A csepeli Összetartozás Háza Trianon-emlékkiállítás nemcsak időrendben, több szempontból mutatja be Trianon okait és következményeit, de a tárlatot bejárva azt is megérhetjük mennyire átszőtte a kor mindennapjait a revíziós mozgalom, és miért fontos, hogy ma is emlékezzünk Trianon tragédiájára. Bondor-Varga Ildikó intézményvezetővel beszélgettünk.
Csák Anna férjével, Rakovszky Andrással 2017-ben hozta létre a Memoár Műhelyt, hogy segítsen a családoknak megőrizni a felmenők élettörténetét.
A több mint harminc éve pszichodráma-csoportokat vezető Nyáry Pétert arról kérdeztük, hogyan válhat erőforrássá a múlt.
Dombóvári János hegedűművész a Tállyán elhunyt hegedűvirtuóz és zeneszerző emlékének ápolására immár huszadik alkalommal rendezte meg a Lavotta-napok rendezvénysorozatát.
Az emlékekkel sokkal fukarabban kellene bánnunk, vigyázni rájuk, féltékenyen óvni őket, hogy sokáig, egész életünkben képesek legyenek őrizni számunkra a múlt újraélésének szépségét.
Sárneczky Krisztián gyerekkori álma vált valóra, amikor – Magyarországon harmadikként – felfedezett egy üstököst. A csillagásszal, aki a majd kétezer „nevére kerülő” kisbolygóval a világ első húsz felfedezője között van, a Naprendszer apró égitesteiről beszélgettünk.
Miniházban élni egyszerre jelent anyagi függetlenséget, komfortos, élhető életteret és a természettel harmonikus, fenntartható életmódot. Az apró lakóhelyekről Orosházi Erzsébettel, a Miniházakért Magyarországon Civil Társaság egyik alapítójával beszélgettünk.
Martin Balázs magokból készít ékszereket egy a Börzsöny peremén fekvő zsákfaluban.
Hazay Annamária A te hangodat ismerem perinatális zenei program és a mögötte álló alapítvány tagjaként koraszülött-intenzívosztályokon énekkel segíti a traumát átélt szülőket, hogy a kötődés korai kialakulásának folyamata a körülmények ellenére se akadjon meg.
Megunhatatlan játék: az ember lehasal a fűbe, és elképzeli, hogy a szálak sűrűje ott előtte a picurkák erdeje, apró kis lényeké, akik ott élik az életüket.
A Tipton Eyeworks világszerte több mint ötszáz optikában van jelen az egyedi, minőségi és fenntartható szemüvegviselettel.
Helytállóak-e a népszerű generációs elméletek címkézései? Érdemes-e a különbözőségeket kiemelnünk? Nemes Orsolya generációkutató ezen elméletekkel szemben az együttműködés és egymás megértésének fontosságát hangsúlyozza.
A hallássérülteket segítő Hallatlan Közhasznú Alapítvány alapítója, Bartos Pál a hobbijából kiindulva forgatta fel a jelnyelv honi világát.
„Szeretem az érzelemfókuszú terápiát, mert gyakorlatias és mélyreható eszköz. A folyamat végén újra boldogságot és biztonságot élnek meg a párok." Maróty Andrea családterapeuta szívügye, hogy tudását minél több párnak átadja az Ölelj át! tréningeken.
„Szeretem a tanárságot, nagyon sok pedagógiai akarat van bennem” – fogalmazott 1918-ban a költő.
Bartha Ágoston felbecsülhetetlen értékű gramofonlemez-gyűjteményének törzsrészét háború előtti magyar cigányzenés felvételek teszik ki.
Csermák Gusztáv egy lassan eltűnő szakma képviselője, harmadik generációs kelmefestő és vegytisztító Győrben.
Hogyan lehet egy szakrális kegytárgyat kortárs nyelven újra fogalmazni? A nemzetközi eucharisztikus kongresszus úrmutatóját és szentek ereklyetartóit készítő Lenzsér-Mezei Kata ötvösművésszel beszélgettünk.
„Véletlenül sem az a célunk, hogy valamit, ami elmúlt, szerethetővé tegyünk, hanem hogy rávilágítsunk: régi és új tulajdonképpen kortársak” – vallja Tárkány-Kovács Bálint cimbalomművész, a Tárkány Művek zenekar alapítója.
Kriza János korát megelőzve a népköltészeti alkotások eredeti szövegének lehető legteljesebb megőrzését tűzte ki célul.
A Karsai Műanyagtechnika Holding a járvány kezdetekor egy speciális védőmaszk gyártásába kezdett.
Hámori Dániel maszkmester autodidakta módon, tizenegy évesen kezdte képezni magát jövendő szakmájára.
Bajzáth Mária mesepedagógus úgy véli, a farsang kiváló alkalmat adhat a gyerekeknek az átváltozások megélésére.
Dr. Hablaty, vagyis Szabó Attila a Piros Orr Bohócdoktorok küldetéséről, kemény pillanatokról és a világ játékos természetéről mesélt.
Volt egy játék, amivel a hatvanas években a gyerekek egész nyarakat eltöltöttek: az indiános.
Schiff Mónika a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége vakvezetőkutya-kiképző központjának vezetője és Mayer Mónika, aki tapasztalt gazdaként segíti az igénylőket abban, hogy hogyan készülhetnek fel a kutyás életre, az igazi kutyahűségről és emberhűségről mesélt.
Szatmári Liza Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő 1951 óta a Vígszínház társulati tagja, több mint hetven szerepet játszott el a színházban.
A Házasság hete rendezvénysorozat alkalmából korábbi interjúalanyaink gondolatait osztjuk meg az olvasókkal. Elsőként Makovsky Miklós és Makovsky Király Zsuzsanna, a KétIgen Alapítvány mentorpárjának történetét.
Marton Zsolt püspöki hivatásában választott jelmondatát – hűséges az Isten – napról napra megéli.
A Néprajzi Múzeum új épülete maga a jövő felé megnyíló jelen, bátor elszakadás a múlt diktálta megoldásoktól, odabent azonban az őrzők, a múlt értékeinek megtartói dolgoznak majd azon, hogy találkozhassunk az elődök fölhalmozta értékekkel.
Galgóczy Árpádot 1947-ben gimnáziumi diákként ítélték húsz év gulágkényszermunkára, hét év után szabadult. A Magyar Krónikának arról mesélt, mi segített neki a túlélésben, és mi adott erőt a magyar raboknak ahhoz, hogy a legnagyobb nélkülözések közepette is tudjanak nevetni.
Balázs Zsóka tizenkettedik éve a Dévai Szent Ferenc Alapítvány csíksomlyói Szent István Gyermekvédelmi Központjának vezetője.
Cseke Enikő kórházpedagógus a hosszú gyógykezelésre szoruló gyerekek tanulmányait segíti a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet Gyermekszív Központjában.
Hárspataki Gábor karatéka törött orral küzdve, egy utolsó másodperces fejrúgással került a tokiói olimpia elődöntőjébe, és bronzérmével történelmet írt mint a sportág első magyar dobogósa.
Somogyi Péter nyerte el Az Év Erdésze címet az Országos Erdészeti Egyesület augusztusi szakmai versenyén. Gemenc Zrt. erdésztechnikusával a hivatásában rejlő szépségekről és kihívásokról beszélgettünk.
Kimagasló nézettségű erdészeti témájú sorozatok közreműködője Reviczky Gábor, a magyar erdők nagykövete cím egyedüli birtokosa.
Dános-Krajczár Orsolya erdőpedagógus úgy véli, az erdei séták vezetéséhez elsősorban nem szaktudásra van szükség.
Az Arkt stúdió építészei, Fábián Gábor és Fajcsák Dénes tervezte noszvaji lombházak megmutatják, hogy a természet iránti alázat és az építészeti csúcsminőség egyáltalán nem zárják ki egymást.
A Kismaros fölötti dombokat valamikor kiterjedt erdők borították, a hajdani, összefüggő vadonból mára csak foltok maradtak. Győrffy Ákos háza a hajdani erdőben áll.
Fabók Mariann bábművész a népi forrásanyagokon alapuló bábművészet varázsáról, a közönséggel való játék csodájáról és a közös teremtés lehetőségéről
A játékkészítő-mesemondó Csíki Lóránt hangsúlyozza: nem érdemes, de nem is kell elzárni a kicsiket a digitális szórakozástól, jó módszerrel úgy is fogékonnyá lehet tenni őket a tárgyi játékok, az alkotás és a videó nélküli mese iránt.
Varga Norbert gyógytornász mindennapjait átszövi a játék, alkotó- és munkatársával együtt a Mocorgó bábos-mesés mozgásfejlesztő programjukkal járják az óvodákat.
A Nemzetközi Teqballszövetség elnöki főtanácsadója, Bor Máté Tamás szerint a száz százalékban magyar fejlesztésű teqball a világ leggyorsabban fejlődő sportágaként hamarosan hivatalos olimpiai versenyszám lehet.
Mindig kell egy csapat, mert anélkül semmit nem ér az egész élet: az első, a kisgyermekkoré, a legfontosabb, a családé, és a legnagyobb, amelybe beleszületünk, a nemzeté.
Rudolf Pétert a Víg igazgatói székébe a felfedezés vágya is hajtotta: vajon ki tudja-e a határait tolni, képes-e ekkora felelősséget hordozni, s milyen új tulajdonságokat tud ennyi, a színpad közelében eltöltött év után felismerni önmagában?
Lendik Erika és Nagy Endre felfedező-idegenvezetők Latin-Amerika elzárt vidékeire szerveznek egzotikus túrákat; meggyőződésük, hogy a turistacélpontokkal szemben épp ezek kínálják az elmélyedés, a belső utazás, a személyiségfejlődés lehetőségét.
Az őshonos élőlényeink állományfelmérését célzó, lakossági megfigyeléseket is bevonó Vadonleső program alapító tagja, Váczi Olivér biológus szerint a ráismerések öröme a természetvédelem iránti elköteleződést segíti.
Különleges dizájnú, egyedi lámpabúra is készül abból az új anyagból, amely egyszerre természetes és műanyag, és amelyet két magyar mérnök kávézaccból és megújuló forrásból származó növényi eredetű polimerből fejlesztett.
A „csömöri havasokból” induló, huszonhárom éves Valter Attila, a hazai országúti kerékpárversenyzés, sőt egész kerékpársportunk egyik legnagyobb reménysége olyat tett, mint előtte egyetlen honfitársunk sem.
Verne Gyula eredeti, fametszetes illusztrációkkal kiadott regényeit forgatva sosem látott helyekre utazhatunk, és rövid időre újra átélhetjük az egzotikum varázsát.
Csatlós Regina és párja tíz év pörgős budai élet után néhány esztendeje a pécselyi Hideg-hegyre, egy komfort nélküli jurtába költözött.
Gáspár János huszonegy év alatt több mint hetven vályogfalú házat épített fel. Az évezredes technológiát nem csupán alkalmazza, a mesterség alapjait tanítja is az érdeklődőknek.
A zamárdi Halas Karcsi büféje tulajdonosának, Csibrák Károlynak már-már küldetésévé vált a halfogyasztás népszerűsítése, és igyekszik megkedveltetni az édesvízi, lehetőleg magyar halakat.
„A természetes anyagoknak varázsuk van, és a kézzel készülő alkotásokba az ember belerakja a szívét-lelkét” – vallja Zsigmond Zsuzsa kéziszövő népi iparművész.
Béres Sándor néprajzosból lett juhászra szép feladat vár: Böjte Csaba testvér gyerekeivel kell megszerettetnie azt az életformát, amelyet ő is él.
Az időt, a valódi, fizikai időt nem lehet felgyorsítani, és talán az életünk ritmusát sem lehet. Vagy ha mégis, nem nyerünk, hanem veszítünk vele.
„Gömbölyödő pocakok kosárlabdái, elsőtől hatodikig, hó hull, eső susog, szél nyargal, hőség fülled, fogy a lélegzet, vizesedik a boka, nézd, hogy forgolódik, ökle, hegyes kis könyöke, dünnyögj, dúdolj neki…” – Lackfi János írása az anyaságról.
A daganatos és leukémiás gyerekek családját segítő Érintettek Egyesület elnöke, Borszékiné Cserháti Erika az erőforrássá lett múltról és a könnyes-mosolygós közösségről.
Orbán-Horváth Éva mentálhigiénés szakember a gyermekre vágyó párok segítését tűzte ki egyik legfontosabb szakmai feladatának.
2018-ban nyílt meg a Nagy Anna által megálmodott egyszülős központ, ahol a gyermeküket egyedül nevelő édesanyák és édesapák egyszerre találnak támogatást és közösséget.
„Az egyik első róla őrzött képem, ahogyan a kicsiket tanítja, aztán persze meghatározó pillanat volt, amikor neki köszönhetően én is elkezdtem hegedülni” – meséli édesanyjáról Baráti Kristóf hegedűművész.
Ha azokban az asszonyokban, anyákban, akik hordozták a viharokkal teli magyar történelmet, nem lett volna erő minden nehézség legyőzésére, legtöbbünk, akik ma élünk, akik ma magyarok vagyunk, nem születünk meg.
Orbán Zoltán környezetpedagógusként arra törekszik, hogy érdekessé, élményszerűvé tegye a témáit, így például a magányos méhek, a beporzók védelmét, ami szívügye.
„Minden mélységét és magasságát megtapasztaltam, és hiszem, így tudok önazonos lenni, hiteles maradni” – tekint vissza Paár Julianna a nyolc év óta bejárt útra, amely zeneterapeutává és szülővé érlelte.
A Gál Judit által kidolgozott rousseau-i természetelvű nevelési program szerint működő ovikban a gyerekek alapfelszereléséhez tartozik a gumicsizma, az esőkabát és a bogárnéző.
„Valódi kapcsolatba kerültünk a vendégeinkkel, és megerősítés volt, hogy egyre többen jöttek” – Pentz Csaba és Manka hűvösvölgyi Kifli és Kocsmáját törzsvendégek szeretete övezi.
Mintha az ember és természet harmonikus egysége megbomlott volna. Eddig éltük a természetet, mostantól óvjuk, növekvő szorongással, hogy mégis elpusztul a kezünk között?
Hámori Máté karmester következetesen és eltántoríthatatlanul hisz benne, hogy a zene mint közösségi élmény mindenki számára megérthető, átérezhető.
Van egy mindennél sokkal fontosabb tanulnivaló: megbékélni a saját életünkkel. A járvány talán ebben is tanítómesterünk lesz. Megmutatja, hogy milyen törékeny is az életünk, de megmutatja azt is, mennyi érték és szépség rejlik benne, ha az ember képes a felismerésükre.
Párdy Bence harmadik éve végzi önkéntes környezettisztító munkáját a Tisza és a Bodrog ártereiben. Örömmel veszi, ha mások is csatlakoznak hozzá, és segítik a petpalackok összegyűjtését.
Zámbó András káposztásmegyeri református lelkész és felesége negyedszázados szolgálata alatt háromszáz fősre nőtt a gyülekezet a lakótelepen, új templomot is építettek. Úgy látja, Isten több szempontból is önmeghaladásra hívta, és az „egy ember rendszer” helyett a csapatépítésben hisz.
Bíró Attila, a magyar női vízilabda-válogatott kapitánya nagyon büszke rá, hogy beérett a megfeszített közös munka: a lányok a nagy rivális olaszok legyőzésével, szinte tökéletes játékkal jutottak ki a tokiói olimpiára.
„A hegymászó a csúcson van a legmesszebb az élettől, mert a hegyen nincs élet. Az összeomlásban sincs élet. Ott maradni halál, akárcsak a hegyen maradni” – vallja Sterczer Hilda, Erőss Zsolt özvegye, a Hópárduc fejlesztő falmászás módszerének kidolgozója.
Pál Gergely Botond élete teljesen megváltozott, amikor felesége, három kisgyermek édesanyja súlyos balesetet szenvedett, és hónapokig kórházi kezelésre szorult. „El kellett döntenünk – mondja –, hogy úgy fogjuk fel, hogy az egész életünk tönkrement, vagy keresni fogjuk az örömöt a változásban.”
Az otthon életmentő lehet, amikor minden biztosnak hitt maga lesz a bizonytalanság, amikor reng a talaj a lábunk alatt, amikor nem marad más terünk.
Nekem Gyergyószentmiklós a világ közepe, én már itt vagyok újra itthon. Az erős honvágy mindig visszahúzott, ezért körülbelül tíz éve véglegesen hazaköltöztem.
Az otthon az a világ, ahol a szeretteimmel együtt biztonságban érzem magam, és ezt nem csak a szűkebb környezetre értem. Beletartoznak az emberek, a szokások, a nyelv, a gyökerek: mindez sokrétű, bonyolult szövetét adja az otthon fogalmának.
Félelmeinket uralva vágyjunk, kérjünk, keressünk, találjunk, készítsünk, építsünk, teremtsünk, de ne túrjunk, feszítsünk, romboljunk… otthont.
