Ferenczy István nem volt tisztában tehetsége mibenlétével, teljesítménye értő kritika híján a zseniális és a gyenge között bizonytalankodott.
Szinte nincs már nagy, csak nagyon nagy, nincs szurkoló, csak fanatikus, nincs sok, csak számtalan, nincs szakács, csak séf. Túloz a hírversenyben izzadó sajtó, túloz a hétköznapi beszéd.
Bohuslav Balbín, a jeles cseh történetíró 1677-ben ezt írta a kolozsvári testvérek Prágában látható, 1373-ban készült Szent György-szobráról: „miraculo est artificibus”, azaz csoda a művészek számára. Igaza volt, de nem csak nekik csoda, az egész művészettörténet számára az.
Közhely, hogy mi a játszótéren nőttünk fel, a gyerekeink pedig már az idejük jó részét a digitális dzsungelben töltik. Lehet ezen sopánkodni, de felesleges. Sokkal inkább az a kérdés, rá tudunk-e találni közösen azokra az ösvényekre, amelyeken még kényelmesen esik a járás. A hogyanról Tóth Dániel pszichológust, a digitális nevelés szakértőjét kérdeztük.
Magyarországon a bölcsődei és óvodai pedagógusok között csupán 0,6 százalék a férfiak aránya, az általános iskolákban a tanárok 15, a középiskolában pedig 33 százaléka férfi egy 2021-es kutatás szerint. Hogyan alakult ki ez a helyzet, és miért van negatív hatással tanárokra, diákokra egyaránt? Mit lehetne tenni a tanári karok nemi kiegyenlítéséért? Németh Szilvia oktatáskutatót, szociológust, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Géczy Barnabás hegedűművész Budapestet és az Operaház koncertmesteri pozícióját hagyta ott, hogy Németország legnépszerűbb szalonzenésze váljon belőle. A második világháború után azzal vádolták, hogy túl szoros kapcsolatot ápolt a náci diktatúra vezetőivel.
1987-ben Ceaușescu Romániájából Isztambulon át Németországba emigrált Hajdú Farkas-Zoltán író. Lapunkban megjelent szövegében döntése körülményeit idézi fel.
Mindenki elvan a maga világában, Kukorelly Endre joggal mondja, hogy nincs ez így jól. Új könyve egyfajta manifesztum, a bizonyítéka annak, hogy ő bizony kíváncsi arra, mi történik például a képzőművészetben.
A Fortepan 1944 nyarán készült képein rémségek és vidám pillanatok egyaránt megelevenednek.
A nagybányai festőiskola és művészkolónia művészi hagyatéka olyan gazdag, hogy még ma, egy évszázad múltán is alig ismert kincsekre bukkanhat az érdeklődő. Ilyen kincs Boromisza Tibor Napfényes erdő kirándulókkal című festménye, a 2023-as őszi műkereskedelmi szezon egyik árverési rekordere.
Ne feszengjen a kedves olvasó, ha kapásból nem tudja, a lila hagyma vagy a lilahagyma, a fekete ribizli vagy a feketeribizli a helyes alak. Sőt, aki ismeri a helyes formát, az sem biztos, hogy meg tudja magyarázni, miért úgy kell írni.
Noha az Alkonynapló lapjain Oravecz beszél, az olvasó igazából önmagával néz szembe. A közel hétszáz bejegyzés között alig akad, amelyikhez ne támadna kedve hozzáírni a maga életének történéseit.
Nincs jogunk mások nevét önkényesen megváltoztatni, akkor sem, ha egy felmenő az „elegánsabb” névalakot viselte.
A legjobb emberközpontú fotográfiáért 2023-ban André Kertész-díjat, 2024-ben Hemző Károly-díjat nyert egy mindössze huszonhat éves fotóriporter sorozata idős nagyszüleiről. Szajki Bálint Egészségben és betegségben című dokumentarista anyaga elégia a tabukkal kitakart megmásíthatatlanról, az elmúlásról.
Különös időszakról, 1944 nyaráról szól Ablonczy Balázsnak a Jaffa Kiadónál megjelent, Az utolsó nyár című kötete. A szerzővel beszélgettünk.
Legendás iskolák, legendás pedagógusok, magyar módszerek és innovációk. Tanulni többet jelent, mint elsajátítani a tananyagot, többet az ismeretszerzésnél is. A tanulás fejlődés, érlelődés, kiteljesedés és alkotás. Jó esetben egy egész életen át.
Marozsán Ervin több mint húsz éve szeretett bele a repülésbe, ma már motoros sárkányrepülővel és ultrakönnyű repülőgéppel is szeli az eget. Az egri Apolló sportreptéren jártunk.
Hajdú Farkas-Zoltán regényfolyamában a pálfordulásokkal és egyszerre jó és rossz szereplőkkel teli közép-európai történetek mellett saját és családja életét is meséli. Az íróval a kézírás fontosságáról, a posztmodernről, a progresszív és a konzervatív irodalomról beszélgettünk, és arról is, miként interjúvolta meg a világhírű filozófust, Hans-Georg Gadamert.
A magyar festészet különutas alkotója volt Anna Margit, akinek művészi evolúciója szorosan összefonódott megrázó élményekben bővelkedő személyes sorsának alakulásával.
Klasszikus magyar és amerikai rajzfilmfigurák jelennek meg a budapesti utcák falaira kiragasztott paste-up graffitiken, amelyeket a máig névtelenségbe burkolózó street art alkotó, 0036mark készít a múlt évtized vége óta.
Kobza Vajk erőlködés nélkül teremt minden képzeletet megragadó saját univerumot, mely semmi máshoz nem hasonlítható. Legújabb albuma, a Csillanás olyan emlékeket, érzéseket, történeteket hív elő, melyekről a zajba fulladó világunkban már egészen elfeledkeztünk.
Húsz évvel ezelőtt jelent meg az Ismerős Acok Egy a hazánk című lemeze, mely azóta is mérföldkőnek tekinthető – szélsőséges gondolatoktól mentesen, ma is érvényes és használható módon buzdít a határokon átívelő hidak építésére. Érdemes újrahallgatni.
A kortárs irodalmi élet nagy adósságot törlesztett azzal, hogy a 2003-as összegyűjtött versek után két évtizeddel Szécsi Margit lírai életművéből ismét kapunk egy válogatást Bicskám és szívem kinyitva címmel.
Bár az író legújabb könyvét olvasva többször is elfoghat minket a kétség, hogy a történetben megtaláljuk-e az igazságot, nyugodjunk meg, meg fogjuk – Vida Gábor ugyanis olyan erős írói talentummal építi a történeteit, hogy a végére minden kerek egésszé válik majd.
Nagy Gábor és Nádas Alexandra képzőművészek több ízben is bebizonyították már, hogy a meghaladottnak titulált alföldi festészetnek igenis figyelemre méltó mélységei vannak. Tavaly az Újpest Galériában volt közös tárlatuk, cikkünkben ennek anyagából válogattunk.
Méltó kiállítással emlékezik a Magyar Nemzeti Galéria a 125 évvel ezelőtt elhunyt alkotóra. Barabás Miklós a reformkori közélet szinte egészét megörökítette, így nem túlzás azt állítani, hogy a kor Magyarországa Barabás tükrén keresztül él emlékezetünkben.
Marcus Goldson budapesti akvarelljei úgy tartanak tükröt hétköznapi valóságunknak, hogy nyomban eldobjuk kollektív önképünk összes búval teli sztereotípiáját.
Az alkohol az emberiség elhagyhatatlan mérge? Sokszor kellett kiskapukat keresni, máskor teljesen szabad volt a fogyasztása. Egy biztos, minden korban megtalálta az ember a módját, hogy hozzájusson a szívének és értelmének oly kedves, legális-illegális mérgéhez, az alkoholhoz. Cholnoky Viktor publicisztikája.
Az örömszerző borivás kultúrájáért minden korban meg kellett küzdeni.
Az idők jelei a gazdag Vesztfáliában játszódik, abban a városban, amely néhány esztendőre a reformáció menedékhelye lett, és amelynek egy szemvillanásnyi ideig Leideni János volt a „királya”.
Korpa Tamás új kötete több okból is meghökkentheti olvasóját: a minden eddiginél merészebb, neoavantgárd beszédmódjával, vagy épp azzal, hogy anyaországi szerző dolgozza fel Kolozsvár közelmúltbeli irodalomtörténetét.
Kumiszt valószínűleg nem ittak rendszeresen, de a sört és a bort is ismerték a Kárpát-medencébe érkező magyarok.
A jó kereskedelmi grafika ismérve a vizuális gazdagság és a hozzá kapcsolódó pozitív életérzés.
A huszadik század balatoni életképei családi fotográfiákon.
Tóth Lívia művei összekötik az archaikust a kortárssal, a történelmi léptéket a jelenvalóval, a szentet, a profánt és a természetelvűt.
Milyen történeteket és titkokat rejt a somogyi másodalispán és feleségének portréja?
A Beszorult mondat zenei világa nem sokban különbözik a korábbi albumokétól, ne is várjunk ilyesmit. A dalszövegek most is erősek, finoman, olykor viccesen reflektálnak arra a felfordulásra, amit modern világnak hívnak.
Borbély utolsó, személyes tétekkel bíró számvetése szembenézés is azzal, hogy mi veszett el és mi maradt meg ideálként a magyar faluból.
Jankovics Marcell legendás sorozatának erotikus motívumaival a szexualitás kultúrtörténetét is közvetíti.
Szubjektív realizmussal megfestett fővárosi gangok, kapualjak és utcák, Velázquez infánsnői és Bruegel vadászai a pesti flaszteron, németalföldi és itáliai mesterek kézjegyeit idéző portrék a magyar félmúltból. A tavaly száz éve született Mácsai István egyedülálló életművére most mi is rácsodálkozhattunk a Kiscelli Múzeumban.
Egyed Péter archaikus fotótechnikával exponált városfényképei úgy mutatják meg az élet körforgását és az idő múlását, ahogyan szabad szemmel soha nem látjuk.
A balatonfüredi Vaszary Galériát minden évben érdemes felkeresni. Az egykori hercegprímási nyaraló kiállítótereibe idén tavasszal Rippl-Rónai Józseftől Maurer Dóráig magyar művészek meghatározó alkotásai költöztek.
Családi portréktól sajátos személyes mitológiát építő talált tárgyakig terjed Fejér János fotográfus írásunkhoz válogatott anyaga.
Murányi Kristóf nem enged a csábításnak, és a könnyebb út helyett csavar egyet a retróérzés kollektív élményén. Dekoratív grafikáin úgy elevenedik meg a jelenünkbe mutató félmúltunk rögvalósága, hogy nevetni támad kedvünk saját – szerethető – esendőségünkön.
Bencsik Gábor regényében Lavotta János zeneszerző történetén keresztül mesél arról, milyen meghatározó tulajdonságok és találkozások alakítják egy ember útját.
Falusi Márton verseskötetének második ciklusa egy Esti Kornél-féle alteregót tár elénk, Zuglischer Manót.
Betűbe zárva címmel az idei könyvhét szenzációjaként a Helikon Kiadó gondozásában megjelent Márai Ilona 1948 és 1979 között írt naplója. Két vastag kötetben egy különleges házasság, az írói munka és az emigránslét bonyolult érzelmi háttere rajzolódik fel.
Román filmekben szerepelt, a marosvásárhelyi és a kolozsvári magyar színház ünnepelt művésze volt, majd a Ceaușescu-diktatúra utolsó évében menekülni kényszerült. A rendszerváltozás után Magyarországon kezdett játszani, Párizsban pedig sanzonestjeivel ejtette rabul a közönség szívét. Néhány éve hazatért, és a Budapesti Operettszínház színpadára lépett. Szilágyi Enikővel beszélgettünk.
A PajtaKult nem csak arról szól, hogy építészetileg helyreállítják a mára funkciótlanná vált épületeket, és programok valósulnak meg bennük, van egy fontos szellemi háttere is.
„Azt hiszem, sokan hazataláltak itt rajtam kívül is” – mondja Csíkcsomortánról Mihályi Magdolna üzletasszony és Tamási Áron-díjas közösségszervező, aki tizenkét éve újságíró férjével, Varga Sándorral verstábort indított a faluban. A székelyföldi tábor ma már az időközben elhunyt alapító nevét viseli, s az egész Kárpát-medencéből fogadja a költészetet kedvelő gyerekeket
Korábbi írásunkkal emlékezünk a harminc évvel ezelőtt, Chicagoban elhunyt Bacsik Elekre, a 20. századi dzsessztörténet kiemelkedő alakjára, aki pályatársai szerint a világ egyik legjobb gitárosa volt.
Balla Gergely, a Platon Karataev alapítója a Bajdázó daláról.
Egy ideje egyre nagyobb figyelem irányul az 1886 és 1964 között élő Szittya Emil munkásságára. A kalandos életű világcsavargó festményeiből most a francia fővárosban látható kiállítás.
Gótikus útnak és História-völgynek is nevezik a Borsodban található Bódva-völgyet, amely sok más látnivaló mellett középkori templomépítészetünk különleges szépségű és jelentőségű emlékeit rejti.
A képzőművészként is jegyzett író-költő Petőcz András új novelláskötetet adott ki.
Markáns, ellentmondást nem tűrőnek hangzó címe ellenére Kertai Csenger második kötete nem a versekben megszólaló én kizárólagos uralmát hirdeti.
„Végső soron a biznisz, a végtelen hiúság vezetett oda, ahová a zene eljutott. És a végtelen lustaság. Lustaság a metafizikához” – mondja Dukay Barnabás zeneszerző. Úgy látja, Haydnnál véget ért valami a zenében, ami későbbi szerzők műveiben is azért vissza-visszaköszön: a metafizikai lényeg.
Molnár Farkas építész és Majsai Mór ferences szerzetes közös művének, a Magyar Szentföld-templomnak nem csupán a felépülését akadályozta meg a kommunista hatalom, az ihletadó, hétszáz éves múltra visszatekintő missziós hagyomány magyarországi jelenlétét is csaknem ellehetetlenítette.
Az alföldi városkából induló kislány, aki minden akadályt legyőzve háromszoros olimpiai bajnok lesz. Hosszú Katinka története akár egy hollywoodi hősmozi alapja is lehetne; most egy különleges hangulatú dokumentumfilm mutatja meg, ki van valójában az Iron Lady mögött.
Lackfi János a Sebő együttes 1972-es versfeldolgozásáról.
„Mellékvágányra visz bármiféle konzultáció vagy előzetes elgondolás, azt szeretem, ha magamra hagynak a történettel” – mondja Szegedi Katalin, aki elsődlegesen rajzolja, de sok esetben már szerzőként is jegyzi korunk legszebb meséit. A díjnyertes illusztrátorral Balaton-közeli otthonában beszélgettünk.
A Fortepanról válogatott gyermekképek pillanatfelvételekként formálják epikus és kollektív történetté a rajtuk felsejlő sorsokat.
Huszonöt kortárs novella gyerekekről és kamaszokról.
A Felhőpárna című antológia kifejezetten az elmúlásról szóló versekkel tesz egy lépést afelé, hogy megtörje a honi gyerekirodalomban a halál témájának tabuját.
A mostani, szomorú és veszélyes idők mind a felnőttek, mind a gyerekek lelkiállapotát maradandóan befolyásolják. A mai magyar gyerekirodalom bátor, feladata pedig nem kicsi: elmagyarázni a mesék nyelvén, hogyan fogható fel a halál.
Ha valaki nem hallott volna még a kuflikról, itt az ideje: Dániel András mesesorozatát a Kedd stúdió álmodja évek óta animációba, a harmadik évad április elején debütált.
A legsokoldalúbb bábművészek egyike Magyarországon, hiszen nemcsak játszik, rendez és tanít, de báb- és látványtervezőként is régóta jegyzik a nevét. A Budapest Bábszínház társulatának tagjával, Hoffer Károllyal beszélgettünk.
„Ezen az estén, hétévesen lettem rajongó.” Lobenwein Norbert a Hungária 1981-es daláról.
Felújították az Andrássy út 69. szám alatt található Régi Műcsarnokot, ami ma a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek ad helyet. Lotz Károly messze földön híres freskóit is restaurálták.
Bukta Imre mezőgazdasági művészete sajátos jelenség a hazai képzőművészeti színtéren. Festményein, grafikáin, installációiban és performanszaiban a mai magyar vidék rögvalóságának ellentmondásos romantikája sűrűsödik össze.
Háy János regénye autonóm mű, különös-sűrű nyelvezettel és egy szabálytalanul is szép anya-lánya kapcsolattal a középpontban.
Tandori Dezső költészete megmutatja: ugyanazon dolgok szüntelen újrarögzítése mélyebb belátáshoz vezet természetükbe és működésükbe.
Egy személyben költő, irodalmi szekértáborokon felülemelkedő, univerzálisan tisztelt alak, madarak és medvék gondozója, játékmester, aki mintha egész életében a halálára készült volna. Tandori Dezsőről Tóth Ákos, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, a költő barátja, szerkesztője, hagyatékának gondozója mesél.
Minden víz épp a túlsó partig ér el – hangzik el a Platon Karataev új lemezén, amely a létező végtelen és mély elfogadásának transzállapotát igyekszik közvetíteni. A zenekar két frontemberével, Balla Gergellyel és Czakó-Kuraly Sebestyénnel beszélgettünk.
Régi-új rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy magyar dalról, ami valamilyen okból fontos számukra. Reisz Gábor filmrendező, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek alkotója Nagy Feró és a Bikini dalát választotta.
Megjelent Trokán Nóra első fotóalbuma. Fényképei a színészek legmagányosabb, legizgalmasabb pillanatait örökítik meg – mielőtt fellépnének ama világot jelentő deszkákra. A színésznővel szakmája magaslatairól és mélységeiről, a rá váró kihívásokról beszélgettünk.
Aranyló sajtszelet? Fák között lebegő ufó? Posztmodern pagoda? Az utóbbi évek egyik legizgalmasabb épülete született meg a Városligetben. A Magyar Zene Háza nem csupán egyszerű épület, hanem nagybetűs építészeti jel – ami után az épített környezet esztétái, a városi lét tudorai oly sokszor sóvárognak. Most megkapták. Megkaptuk
A Ludwig Múzeum több mint kétszáz műalkotás felvonultatásával rendezett nagyszabású életmű-kiállítást a hatvanas évek hazai neoavantgárd képzőművészetének egyedi hangvételű alkotója, az 1997-ben elhunyt Frey Krisztián emlékére.
Szálinger Balázs „lírai naplójában” a legjobb arányban keveredik költészet és próza, magánélet és történelem, valamint hagyományos ismeretterjesztő útirajz.
Babiczky Tibor tolmácsolásában Szapphó érthetőbbé válik a mai olvasónak, de a kötet szerencsére távol tartja magát attól, hogy egyoldalú imitáció legyen.
Petőfi Sándor jóval több volt, mint tankönyvi zsánerfigura – kevesen gondolnak bele, de a költőben a modern városi kószáló magyar mintapéldájára ismerhetünk rá. Kardeván Lapis Gergely irodalomtörténésszel beszélgettünk Petőfi újító ön- és világmegjelenítéséről.
Takács Dorina egyszerre szólaltatja meg tisztán, eredeti szövegükkel a népdalokat, és alakítja át őket valamiféle pszichedelikus-elektronikus félálommá.
A 2021-es Ongaku emlékezetes, magával ragadó munka, a már most is impozáns életmű újabb ékköve.
Söptei Eszter textilművész megmutatja: egy műalkotásnak konkrét, hétköznapi funkciója is lehet. Hangelnyelő szöveteire az egyéni megrendeléseken túl egyre több iroda is igényt tart.
A technikai bravúrjairól, mély gondolatiságáról és határozott iróniájáról ismert grafikusművész munkáiból a Műcsarnokban nyílt válogatás.
Regős Mátyás ifjúsági kisregényének számtalan rétegéből a barátság mibenlétének kérdése emelkedik ki a leghangsúlyosabban.
Wirth Imre legutóbbi verseskötetében tökélyre fejleszti az utóbbi száz év bejáratott motívumainak és stiláris fordulatainak szétfeszítését.
A gyerekkor belesimulás a létbe, utána viszont elkezdjük kívülről látni magunkat, és az idő is megkezdi pusztítását. Az író-költő nem tehet mást: újraalkotja a létezését megalapozó élményeket, tereket, tájakat. Wirth Imrével az általa megélt és teremtett világokban tettünk utazást.
A traumakutató új könyvében egy gyerek perspektívájából meséli el egy csehszlovákiai magyar család történetét, ezzel segítve a fiatal olvasókat a mélyben gyökerező családi titkok, örökbe kapott jó és rossz minták felismerésében és helyes kezelésében.
A Hamvas Béla kiskönyvtár új köteteje az író egyik legradikálisabb magyar tárgyú írása.
A festőművész expresszív képeit hazánk után világszerte kezdik felfedezni: tavasszal New Yorkban mutatkozott be, decemberben a Műcsarnokban és a Kálmán Makláry Fine Artsban nyílik önálló tárlata, jövőre pedig Nankingban állítják ki műveit.
A memoáríróként már a hatvanas években jelentkező urbanista a Kádár-korban publikálhatatlan, mert túl sok kényes kérdést felvető könyvében a múlt századi magyar építészet legfontosabb alakjait is megidézi.
Elsőre azt gondolnánk, hogy oda-vissza ismerjük Szinyei Merse Pál művészetét. Az új életmű-kiállítás azonban új összefüggésekkel gazdagítja benyomásainkat.
A „bibliaolvasó biológus” Fráter Erzsébet A Biblia ételei című kötetéből arra is választ kapunk, mit evett Jézus tanítványaival az utolsó vacsorán.
A líraszerető közönség Zalán Tibor 2013 óta született költeményeinek javát olvashatja A lovak reggelijében.
Nem tudhatjuk, mikor adja az Úr az életünkbe azt a feladatot, amelyet nekünk szánt – vallja Fráter Erzsébet. A Biblia növényeiről és ételeiről szóló könyvek szerzőjét munkahelyén, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben látogattuk meg.
Az 1966-os Utószezon bátor módon piszkálgatta a Kádár-kor holokauszttal kapcsolatos tabuit, ám szereplőválogatása finoman szólva is kérdéses. A filmről Veszprémy László Bernát történésszel beszélgettünk.
Gyimesi Emese irodalomtörténész Szendrey Júliáról szóló új könyvében a női szerepekkel kapcsolatos 19. századi közbeszédről is pontos képet kapunk.
A Dienes Valéria által elindított műfaj egyszerre jelent mozdulatművészetet és egy sajátos filozófiai szemléletet. Az orkesztika örökségét ápoló és gazdagító Magyar Mozdulatművészeti Társulat igazgatójával, Pálosi Istvánnal beszélgettünk.
Búza Barna szobrászművészt hallgatni olyan volt, mint részt venni egy időutazáson a huszadik század történelmében, s közben végigszurkolni egy tehetséges fiatal művész álmodozásait, első sikereit, útkeresését, aztán a teljes kilátástalanságot és az újrakezdést.
