Mirtse Zsuzsa Bölcsőmben magam ringatom című kötetében saját emlékeit, szerelmeit, boldogságait és szomorúságait meséli el.
Tandori recenzióinak gyűjteménye bizonyítja, hogy tényleg mindenféle könyvet a kezébe vett.
A kelet és a diplomácia művészete – Vay Péter püspök világmissziója című kötet szerkesztőivel elevenítettük fel a nem mindennapi életutat.
Bethlen Miklós önéletírásában nyíltan írt önnön szexualitásáról, vágyairól, megélésükről és legyőzésükről, vélt vagy valós bűneiről, kísértéseiről.
Erdős Renée művei esztétikai értékük okán kevésbé, kordokumentumként annál inkább izgalmasak.
Minden ház érdekes, és ezt igazán akkor élhetjük át, ha bemerészkedünk a kapuján, szóba elegyedünk a lakóival és nem félünk kérdezni tőlük. A tizenharmadik Budapest100 projektvezetőivel, a Kortárs Építészeti Központ munkatársaival, Szij Barbarával és Grócz Bíborkával beszélgettünk.
Kelet-Európában, Európa kellős közepén – hallhatjuk, olvashatjuk számtalan alkalommal. De miért nem vált általánossá a Közép-Európa kifejezés?
A kortárs magyar irodalomban megfigyelhető prüdéria nem volt mindig jelen az irodalomtörténetben.
A 18. század végén a szexuális erkölcsöket megrengető, libertinus irodalmi divat nyíltabb beszédmódra bátorította a szerzőket.
A Mana Mana kiadó jubileumára megjelentetett Artspotting című válogatáslemez igazi belső kirándulás mindazoknak, akik nyitottak a zenei stílusok evolúciójára.
Oravecz Imre A megfelelő nap című kötete új kiadásban jelent meg a költő nyolcvanadik születésnapjára.
Darvasi László Az év légiutas-kísérője című kötete egyértelműen jelzi, hogy a magyar posztmodern történelmi regény első számú írójának tekintett szerző a kortárs novellisztika egyik mestere is.
A veszprémi fesztivál különleges programmal ünnepli a mögötte álló negyed évszázadot: kortárs táncművészeti előadások mellett bábszínházi és artistaprodukciók, zenei és színházi performanszok közül válogathatunk május 15. és 21. között.
Május 14-én nyílik meg Szegedi Katalin könyvillusztrátor Szívem java című kiállítása Budakeszin, a Punktum Galériában, az egész napos eseményen családi koncertekkel, előadásokkal várják az érdeklődőket.
Fosztogató és gyilkoló szovjet katonákat öltek meg több településen is 1945-ben. Sótonyban a holttesteket egy évvel később találták meg, de nem derültek ki részletek. Az ügyet egy vallomás alapján elevenítették fel 1959–60-ban. A Gellénházán történt lincselés körülményei is homályosak, illetve az sem egyértelmű, miért és hogyan derült fény az esetre.
Egy goromba zseni, egy karizmatikus gyógyító és a Pető-módszer, amely szellemi hungarikumként meghódította a világot. Ki volt Pető András?
Hogyan kapcsolta össze a néphagyomány Szent Pongrác és Szent Bonifác vértanúk, valamint Szent Szervác püspök alakját a májusban hirtelen betörő faggyal?
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mesterkurzus-sorozatának májusi vendége a hónapban 80. születésnapját ünneplő Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező volt.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Na’Conxypan város a Marsban Gulácsy Lajostól
Az Él a zene! a magyar könnyűzene napjává avatja május 11-ét. A magyar dalokat, szerzőket, előadókat népszerűsítő kezdeményezéshez üzletek, éttermek, szállodák és sportesemények is csatlakoznak.
Május 11. és 13. között új helyszínen, a margitszigeti Kristály Színtérben rendezik meg a Margó irodalmi fesztivált könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel, zenei-irodalmi programokkal. Az érdeklődők szombat délelőtt Bajzáth Mária mese- és erdőpedagógus programján vehetnek részt.
Május elején ballagás, majd a feketeleves: az érettségi vizsga. Álmodunk vele, anekdotázunk róla, mi meg összegyűjtöttünk néhány feladatot, hogy legyen min nevetni is.
Különleges kiállításokon, rendhagyó történeteken keresztül elevenedik meg előttünk a 150. évfordulójára készülő főváros.
Két anya, egy gyerek és végtelennek tűnő másfél hónap a senki földjén. A nyílt örökbefogadásról készített magyar film már tízezer nézőnél tart, vagyis sikerfilm a javából. Beszélgetés a rendezővel és a szakértő pszichológussal.
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) megvásárolta Molnár Ferenc egyesült államokbeli emigrációs visszaemlékezésének feljegyzéseit. A hazatért kéziratról Rózsafalvi Zsuzsannát, a PIM kézirattárának vezetőjét kérdeztük.
Valami régi, valami jó. Ebben a rovatban olyan könyveket ajánlunk, amelyeket nem a könyvesboltok újdonságai között, hanem esetenként könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni. De érdemes elolvasni őket.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Helyzetjelentések – Cseh Tamás 80 című időszaki kiállítása a művész életének és a dalok keletkezésének fontos pillanatait mutatja be a hagyatékon keresztül. A kiállítás koncepciójáról Csengey Balázs kurátort kérdeztük.
Szenzációs felfedezések, csodaszámba menő helyreállítások: a Rómer Flóris-terv elmúlt évéről a Teleki László Alapítvány igazgatóját, Diószegi Lászlót kérdeztük.
Milyenek voltak az első peep show-k Magyarországon, és hogyan fogadta ezeket az intézményeket a közvélemény?
Szexre az emberi testnek és a pszichének egyaránt szüksége van, de vajon a fiziológiai adottságokon túl milyen személyes és társadalmi tényezők alakítják szexuális életünket?
Jankovics Marcell legendás sorozatának erotikus motívumaival a szexualitás kultúrtörténetét is közvetíti.
Újra elérhető a különleges, aprólékosan megrajzolt térkép, amivel házról házra fedezhetjük fel a szocialista Budapestet.
Habsburg Mária, a Csele-patakba fulladt uralkodó, II. Lajos özvegye nem házasodott újra, egész életében őrizte férje emlékét. Ennek egy megható megnyilvánulása, hogy időről időre megfestette elhunyt férje portréját, amelyen érett felnőttként láthatjuk a húszesztendősen elhunyt Lajost.
Részletek és fotók a politikai magasságokat és mélységeket is megjárt Richard Nixon amerikai elnök hazánkban tett látogatásairól.
A Budapest Bábszínház Abstract címmel rendezi meg az első Budapesti nemzetközi kortárs bábfesztivált május 6. és 19. között a 10. Nemzetközi színházi olimpia keretei között.
A méheket valószínűleg nem sorolnánk azok közé a tényezők közé, amelyek megtartják a világunkat a ma ismert formájában. Pedig ha valamire, rájuk különösen fontos lenne így tekintenünk. Sárospataki Miklós méhkutató biológussal, ökológussal világunk ezen apró tartópilléreiről beszélgettünk.
A magyar népművészet megbonthatatlan egységét, a hagyományok továbbélésének lehetőségeit mutatja be a Műcsarnok és a Magyar Művészeti Akadémia LélekFormák című, július 16-ig megtekinthető kiállítása.
A magyar festménykánonnak, amely mondjuk M S mester világszép Vizitációjától körülbelül Rippl-Rónai József Piacsek bácsijáig terjed (a későbbiekkel a kánon még nemigen tud mit kezdeni), szóval az érettségi szintű alapműveltségnek feltétlenül része Szinyei Merse Pál A pacsirta című képe. Egyszerre okkal és ok nélkül. Ez a kép ugyanis úgy zseniális, hogy nem jó.
Zenei fesztivál, gasztrorendezvények, tárlatok, fesztiválszakmai napok és sok alkalom a beszélgetésekre. Ezt kínálja az I. SopronFest, mely be is akarja tölteni a Volt után maradt űrt, meg nem is. Lobenwein Norbertet, a fesztivál megálmodóját kérdeztük.
A Vígszínház 127. születésnapja alkalmából egész délutános programsorozattal várja az érdeklődőket
Szokatlan formát választott a Budapest Park az idei szezon beharangozására: a nemrégiben bemutatott kisfilmben az évad fellépőinek dalszövegrészleteiből összeállított költeményt adnak elő a Katona József Színház színészei.
1942-ben a Honvédelmi Minisztérium – készülve a várható bombázásokra – Bay Zoltán atomfizikust, az Egyesült Izzó munkatársát, illetve nagyjából negyven fős csapatát azzal bízta meg, hogy titkos mikrohullámú kísérleteket hajtson végre a hírközlés és légifelderítés terén.
Szilágyi Enikő Édith Piaf, Barbara és Jaques Brel műveiből álló válogatással várja a francia dalok rajongóit április 28-án a Klebelsberg Kastélyban.
Milyen szerepe lehet a világűr gyarmatosításában a magyaroknak? Zábori Balázs űrmérnökkel, a leendő magyar asztronautákat kiválasztó és kiképző Hunor program vezetőjével beszélgettünk.
A nevüket ismerjük, mert ezeket a neveket kórházak, klinikák, múzeumok, iskolák is magukon viselik. De mennyit tudunk a történetükről?
Április 22-én mutatja be a Duna a II. Andrásról szóló ismeretterjesztő filmet.
Hiszen mi mással is ünnepelhetnénk meg méltó módon április 23-át, a könyv napját, mint varázslatos, segítő és az olvasás szeretetére nevelő remek kötetekkel?
Pilinszky János Magamhoz című versét zenésítette meg Szirtes Edina Mókus, a dalhoz pedig egyedi körülmények között készült klip a Pannónia Stúdióban.
A nemzetközi és magyar alkotókat összefogó esemény idén harmincharmadik alkalommal teszi elérhetővé a közönség számára a világ minden pontjáról érkező izgalmas filmeket április 25. és 27. között a Cirko-Gejzír artmoziban. Lássuk, mivel készülnek a magyar filmesek!
Igazi tavaszköszöntő programokat ajánlunk kicsiknek és nagyoknak, kiállításkedvelőknek és vásárrajongóknak.
Mi a különbség a teremtésvédelem és a környezetvédelem között? Kiket szólít meg Ferenc pápa Laudato si’ enciklikája? Mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a társadalmi és környezeti pusztulást? Nemes Csabát, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület tagját, környezetpolitikai szakembert kérdeztük.
Szabó Gábor a kortárs impulzusokat remek ízléssel szívta fel saját muzsikájába, s hozzátette az amerikai fülnek egzotikus magyar nép- és cigányzenei motívumokat.
Miért aggályosak az írók és költők magánéletét szenzációhajhászattal és a leleplezés szándékával feldolgozó művek?
Györök Leó volt tengerész, forradalmár-tüzérparancsnok, halálra ítélték, túlélte a sortüzet, deportálóhajóra került, megszökött – és ez még csak életének első fele. Itthon mérnökként, majd tanárként tisztes életet élt, nyelvtankönyvet írt, festőként aratott sikereket, s magyar lobogó alatt hajózta be a Földközi-tengert.
Magával ragadó táj, természeti kincsek, néprajzi értékek, élő néphagyomány – az ócsai Öregfaluba érkezve mintha több száz évet utaznánk vissza az időben. A felújított tájházegyüttest Nagy Lászlóné Erika tárlatvezetővel jártuk be.
Festőnő, és ír? Bizony ír. Ráadásul nagyon jól. Szántó Piroska harmincöt éve halt meg, képein, könyvillusztrációin kívül két rendkívül érdekes és értékes könyvet hagyott ránk.
A tüdő, a szív, a test és a lélek. A megelőzés! A fiatal medikus a márciusi ifjak egyik legaktívabb tagja volt, majd tekintélyes, bárói rangig jutó nemzetközi hírű professzor lett.
Egy különös párbeszéd hatására alkotta meg Hubay Miklós az Ők tudják, mi a szerelem című darabját. Az előadásnak, melyet Tolnay Klári és Sinkovits Imre közel negyven évig elevenítettek meg a színpadon most ismét tanúi lehetünk a Nemzeti Színházban – ezúttal Blaskó Péter és Udvaros Dorottya főszereplésével.
„Nagy örömmel kerestem fel a Scruton kávézókat, látva, hogy milyen remek légkör uralkodik bennük” – mondta Sophie Scruton a férje, Sir Roger Scruton nevét viselő Veres Pálné utcai kávézóban.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban Csontváry Kosztka Tivadartól
Augusztus 27-ig látogatható a századforduló és a korai modernizmus egyik legeredetibb művészének életmű-kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. A minden korábbinál teljesebb kép megrajzolására vállalkozó Gulácsy Lajos-tárlatról Bellák Gábor kurátort kérdeztük.
Tavaly óta látogatható az egykori opera-énekesnő, Walter Rózsi villája. A magyar építészet új otthonát, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ állandó kiállítóhelyét a Bajza utcában találjuk.
Április 6-ától látható a mozikban Császi Ádám játékfilmje: a Háromezer számozott darab úgy beszél a romákról és a rasszizmusról, ahogy korábban magyar mozgókép még soha.
1927-ben Márai Sándor eljutott Szentföldre, és a tőle megszokott mélységben írta le, mit látott, mit érzett, mi mindent gondolt.
Érdemes kihasználni a szépnek ígérkező időjárást és a közelgő ünnepre kirándulást is tervezni. Ehhez ajánlunk húsvéti programokat szerte az országból.
Április 9-én mutatják be a Hagyományok Háza és a Magyar Állami Népi Együttes közös programjaként a Kivirágzott keresztfája című táncjátékot. A Bartók Tavaszon megvalósuló előadásról Mihályi Gábor együttesvezetőt, a táncjáték koreográfusát, rendezőjét kérdeztük.
A második világháborúba való magyar belépés közvetlen oka Kassa szovjet bombázása volt. De mi történt pontosan 1941. június 26-án? Valóban a szovjetek álltak a támadás mögött?
Fazekas Orsolyával, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjával a néptánc szeretetéről és a hagyományőrzéshez fűződő viszonyáról beszélgettünk.
A vadászat egy kislány meggondolatlan bemondására pedofíliával igaztalanul vádolt férfi teljes erkölcsi, kis híján fizikai megsemmisítésének történetét meséli el. A filmből színpadra írt darab előadását Pelsőczy Réka rendezte a Budaörsi Latinovits Színházban.
A Nemzeti Színház Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör előadását a látvány, mozgás- és érzelemvilág költőisége mellett az univerzális üzenet, a jóra törekvő ember megmutatása határozza meg.
Egy érettségi előtt álló lány teherbe esik, és úgy dönt, nyílt örökbeadással egy régóta babára váró párnak adja az újszülöttet. Bár számára az egyetlen kitörési lehetőséget jelentő élsportolói karrierje érdekében a legmegfelelőbb döntést hozza, a szülés után elbizonytalanodik. A Hat hét az utóbbi évek legerősebb magyar játékfilmje.
Elképesztően színes, sokoldalú összművészeti kavalkád, ahol a magyar előadók és alkotók is szép számban képviseltetik magukat.
Szubjektív realizmussal megfestett fővárosi gangok, kapualjak és utcák, Velázquez infánsnői és Bruegel vadászai a pesti flaszteron, németalföldi és itáliai mesterek kézjegyeit idéző portrék a magyar félmúltból. A tavaly száz éve született Mácsai István egyedülálló életművére most mi is rácsodálkozhattunk a Kiscelli Múzeumban.
Egyed Péter archaikus fotótechnikával exponált városfényképei úgy mutatják meg az élet körforgását és az idő múlását, ahogyan szabad szemmel soha nem látjuk.
Március 29-én tartották meg az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) hallgatói passiójátékuk ősbemutatóját a zuglói evangélikus templomban, mellyel nagypéntekig felkeresik a Tolna–Baranyai Egyházmegye gyülekezeteit. A passiójáték szellemiségéről Réz-Nagy Zoltánt, az EHE lelkészét kérdeztük.
Szervét Tibort a Thália Színház új Shakespeare-bemutatójáról, égi és földi királyokról kérdeztük, hogy aztán mély társadalom- és önismereti problémák felé kanyarodjon a beszélgetés.
Monostorkosságok címmel indított szakácskönyvsorozatot a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor. A Bakonybélszín és Bakonybéles kötetekről Baky Annát, a monostor turisztikai és kereskedelmi menedzserét kérdeztük.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű: Tivoli vidéke idősebb Markó Károlytól.
A magyar–szlovák koprodukcióban készült Műanyag égbolt megejtő szépségű, érzékeny mozi, amelyben messze nem csak a világ megmentése a tét.
A Műanyag égbolt című magyar animációs játékfilm március 30-ai bemutatója előtt a művészet szerepéről, az önfelszabadítás vágyáról, az elmaradt felkérésekről és a munkás szerepekről beszélgettünk a film egyik főszereplőjével, Szamosi Zsófiával.
Meglátni, szóvá tenni és díjazni azt az emberfeletti munkát, amit az egyedülálló szülők, nagyszülők nap nap után végeznek. Az Egyszülős Központ ezért hirdette meg immáron negyedik alkalommal a Páratlan Szülő Díjat, melyről Nagy Annát, a központ kuratóriumának elnökét kérdeztük.
Ötszáz év magyar menyasszonyait és női sorsait bemutató, nagy részben közösségi adományozásra épülő kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Simonovics Ildikó főkurátort kérdeztük.
Hatalmas oszlopok, sejtelmes fények, atombunkereket idéző betonfalak. A március 22-ei víz világnapja alkalomból bepillantottunk a Gellért-hegyi Gruber József-víztároló különleges világába.
Mandulavirágzáskor, az Akali bor napján szélesre tárják ajtajaikat a falubeli és a szőlőhegyi pincék, hogy megvendégeljék mindazokat, akik a nyári szezonon kívül is kíváncsiak arra, mi történik a Balaton-felvidéken. Programajánlónk április 1-jére.
1241-ben a magyar hadsereg döntő csatát vesztett a mongolokkal szemben a Sajó-mentén. A vereség okait illetően több tévhit is él a köztudatban, ezeknek jártunk utána.
Április 2-ig látogatható a Pesti Vigadóban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ösztöndíjasainak zárókiállítása. A programokról és a rendezvény fogadtatásáról Csáji László Koppányt, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatóját kérdeztük.
Pálffy János erdélyi politikus, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontos alakja emlékiratában a legkényesebb magánéleti titkokat osztotta meg híres vagy kevésbé híres kortársairól.
Gasztroesemények, koncertek, bringa- és horgászbörze, kézműves- és alkotói vásár – többek között ezekkel a programokkal vár mindenkit tavasszal a Fény utcai piac. Az eseménysorozat koncepciójáról Mihalik Zoltán igazgatót kérdeztük.
A börtönből és függőségeitől egyaránt megszabaduló Lólé Attiláról szóló dokumentumfilmet beválogatták az orlandói, keresztény filmek és zeneművek nemzetközi fesztiváljának programjába. A Szabadító rendezőjét, Hajnal Gergelyt kérdeztük.
A Tele van a két kezem boldogsággal című film rendezője és forgatókönyvírója Petrovics Eszter, narrátor, szakértő és zeneszerző Balázs János.
A Pilvax kávéház és étterem az egyik legtörténelmibb helyszínünk. Mi történt azóta a kávéházzal?
A pesti Heckenast Gusztáv adta ki az osztrák irodalom egyik legnagyobb alakjának, Adalbert Stifternek a műveit, akit egyesek olvashatatlanul unalmasnak, mások korát megelőző zseninek tartottak és tartanak, s akinek Brigitta címe műve az Alföldön játszódik. Hogyan ábrázolta Stifter a reformkori Magyarországot?
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A főszereplő ezúttal: II. Rákóczi Ferenc.
Variációk Petőfire: a Petőfi Irodalmi Múzeum programjaival minden korosztály kapcsolódhat a nemzeti ünnephez és a kétszáz évvel ezelőtt született költőhöz.
A Magyarországon 1939-ben rendszeresített Danuvia géppisztoly tervezője, Király Pál a háború után emigrált a Karib-tengeri országba.
A Hajnóczy Péter és Nádas Péter írói világát egymás tükrében mutató kiállítás koncepciójáról Bazsányi Sándor kurátort kérdeztük.
Zene, tánc, rendhagyó tárlatvezetés, népi játékok és huszárok minden mennyiségben. Az idei márciusi ünnepi hosszú hétvégén megéri kimozdulni otthonról!
Március 14-én kicsit közelebb kerülhetünk a szerelmes, mindig valahova tartozni vágyó Petőfihez. Az est háziasszonyát, Juhász Anna irodalmárt kérdeztük Petőfi Sándor nyelviségéről, a költő máig tartó hatásáról.
A magyar rajzfilmkészítés meghatározó alakjai adnak elő a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Animáció tanszékének tavaszi mesterkurzusán.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Móra Könyvkiadóval közösen ismét meghirdeti a meseíró pályázatát hét és tizenhat év közötti gyerekek számára, melyre április 12-ig várják a pályaműveket.
