Menuhin bejött a romkocsmánkba, és reggel négyig nem is ment haza – interjú Roby Lakatossal
A Belgiumból közel negyven év után hazatért világhírű hegedűvirtuóz ma is egyre azt keresi, hogyan tudja tágítani művészete határait.
2023.11.13.
A Belgiumból közel negyven év után hazatért világhírű hegedűvirtuóz ma is egyre azt keresi, hogyan tudja tágítani művészete határait.
Hosszú évek kétlakisága után néhány esztendeje hazatelepült. Funtek Frigyes színész-rendezőt kérdeztük.
Kezdetét vette a Kortárs ékszerhét Budapest: a szeptember 22-től csaknem két héten át tartó kiállítás és kapcsolódó rendezvénysorozat célja, hogy a hazai ékszerművészek megmutatkozhassanak egymás és a persze a közönség előtt.
Az idők jelei a gazdag Vesztfáliában játszódik, abban a városban, amely néhány esztendőre a reformáció menedékhelye lett, és amelynek egy szemvillanásnyi ideig Leideni János volt a „királya”.
Az elképesztően sokszínű jazzénekes, Berki Tamás pályakezdéséről, nemrég megjelent könyvéről és védjegyszerű sapkáiról is mesélt nekünk.
Két idegen véletlen összenézése egy Ikarus buszon, Budapest búra alatt és az indián teremtéstörténet újramesélve. Három különleges magyar animáció, amely idén meghódította a világot.
Milyen szerepe lehet a világűr gyarmatosításában a magyaroknak? Zábori Balázs űrmérnökkel, a leendő magyar asztronautákat kiválasztó és kiképző Hunor program vezetőjével beszélgettünk.
Pataki Gergely plasztikai sebésszel a szakmát övező tévhitekről, a trendekről és a közösségi média diktálta irreális elvárásokról beszélgettünk.
Április 6-ától látható a mozikban Császi Ádám játékfilmje: a Háromezer számozott darab úgy beszél a romákról és a rasszizmusról, ahogy korábban magyar mozgókép még soha.
Szervét Tibort a Thália Színház új Shakespeare-bemutatójáról, égi és földi királyokról kérdeztük, hogy aztán mély társadalom- és önismereti problémák felé kanyarodjon a beszélgetés.
A magyar–szlovák koprodukcióban készült Műanyag égbolt megejtő szépségű, érzékeny mozi, amelyben messze nem csak a világ megmentése a tét.
Várhegyi Verával, a Czeizel Intézet klinikai genetikus szakorvosával beszélgettünk a várandósság előtt elvégezhető genetikai szűrésekről és ezek jelentősségéről.
Talán nincs is ember Kaposváron, aki ne ismerné Demeter György nevét. Magyarország egyik legeredményesebb röplabdajátékosával és legsikeresebb edzőjével beszélgettünk.
A Tim Robbins társulatában játszó színésznő a Mosolyogj című horrorfilmben játszott szerepéről, levetkőzött akcentusról és a felfújt hollywoodi álomról mesélt.
Korkérdés: a Magyar Krónika magazin podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor
A most nyolcvanéves András Ferenc filmművésszel kővágóörsi házában beszélgettük boldog gyerekkorról, nyüzsgő fiatalságról és az egyszerre kezdő- és végpont Balaton-felvidékről.
Petri Lukács Ádám a virtuális múzeumról Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel,
Kritika a Valami népi című novelláskötetről
A mozi a négynapos taxisblokád mellett, a kulisszák mögötti személyes küzdelmekbe is bepillantást enged
A világhírű animációs rendező Simpson családról, Frank Zappáról, Los Angeles-i életről és magyar filmes stílusról mesélt
Szinkronban Csőre Gáborral Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi a
Szöveg: Farkas Anita Fotó: Muray Gábor Ha azt mondjuk, minden ember élete kész regény, Kondor László fotóművészé ezerszeresen az. Amikor 1956-ban, alig tizenhat évesen elhagyta Magyarországot, még nem sejtette, hogy
Szöveg: Farkas Anita Fotó: Máth Kristóf Kerámiával kezdte, átváltott az üvegre, és rögtön két munkája is a világ legjelentősebb üvegalkotásokat gyűjtő múzeuma, a New York-i Corning Museum of Glass gyűjteményét
Mit kezdjünk a tehetséges gyerekekkel? Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy
Bencsik Gábor regényében Lavotta János zeneszerző történetén keresztül mesél arról, milyen meghatározó tulajdonságok és találkozások alakítják egy ember útját.
Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi a kortárs képzőművészet, kinek
A PajtaKult nem csak arról szól, hogy építészetileg helyreállítják a mára funkciótlanná vált épületeket, és programok valósulnak meg bennük, van egy fontos szellemi háttere is.
Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi a kortárs képzőművészet, kinek
Kik lesznek a jövő hangverseny-látogatói? Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy
Csák Anna férjével, Rakovszky Andrással 2017-ben hozta létre a Memoár Műhelyt, hogy segítsen a családoknak megőrizni a felmenők élettörténetét.
A képzőművészként is jegyzett író-költő Petőcz András új novelláskötetet adott ki.
Amiben élünk – beszélgetés Félix Zsolt Ybl-díjas építésszel Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül
Az alföldi városkából induló kislány, aki minden akadályt legyőzve háromszoros olimpiai bajnok lesz. Hosszú Katinka története akár egy hollywoodi hősmozi alapja is lehetne; most egy különleges hangulatú dokumentumfilm mutatja meg, ki van valójában az Iron Lady mögött.
“A színész zsámbéki otthonában beszélgettünk a saját útról, amelyet elbukások árán is követni kell, az öngyógyításról, amely a megfelelési vágy elengedésén alapul, valamint arról is, hogyan lehet egy tündérkertet létrehozni.”
Ki alakítja az irodalmi kánont? Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy
Huszonöt kortárs novella gyerekekről és kamaszokról.
Ha valaki nem hallott volna még a kuflikról, itt az ideje: Dániel András mesesorozatát a Kedd stúdió álmodja évek óta animációba, a harmadik évad április elején debütált.
A legsokoldalúbb bábművészek egyike Magyarországon, hiszen nemcsak játszik, rendez és tanít, de báb- és látványtervezőként is régóta jegyzik a nevét. A Budapest Bábszínház társulatának tagjával, Hoffer Károllyal beszélgettünk.
Boribon, A kockásfülű nyúl, Kippkopp és Tipptopp, Laci és az oroszlán – generációk sokasága nőtt fel Marék Veronika történetein, és e mesék a kétezres évek eleje óta reneszánszukat élik. A töretlenül népszerű grafikusírónővel az édesapai örökségről, a jó mese ismérveiről és arról beszélgettünk, hogyan éljen az idős ember.
Megfesthető-e a magyar vidék? Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi
Miért érzi magát rosszul egy kortárs képzőművész? Korkérdés A Magyar Krónika podkaszt sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül
Hálátlan az emberi emlékezet, ritkán jegyzi fel azoknak a mestereknek a nevét, akiknek a világ apró szépségeit, a finoman megmunkált kerítésdíszeket, az apró figurákat mintázó ajtógombokat vagy a barokkos kacskaringóban végződő, titkos zárakat is könnyedén nyitó kulcsokat köszönhetjük. Ezért álljon itt Máté Sándor neve, akinek az egész élete azt példázza: a kovácsmesterség nemcsak szakma, de alkotóművészet is.
Felújították az Andrássy út 69. szám alatt található Régi Műcsarnokot, ami ma a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek ad helyet. Lotz Károly messze földön híres freskóit is restaurálták.
Háy János regénye autonóm mű, különös-sűrű nyelvezettel és egy szabálytalanul is szép anya-lánya kapcsolattal a középpontban.
Bartha Ágoston felbecsülhetetlen értékű gramofonlemez-gyűjteményének törzsrészét háború előtti magyar cigányzenés felvételek teszik ki.
A pannonhalmi bencéseket 1958 óta szolgáló, legidősebb, még tanító szerzetes tanár legendás irányítástechnika-szakköre idén lesz ötvenéves. Pintér Ambrus atyával – aki egyúttal az ország legrégebb óta hivatalban lévő mozigépésze – beszélgettünk.
Szálinger Balázs „lírai naplójában” a legjobb arányban keveredik költészet és próza, magánélet és történelem, valamint hagyományos ismeretterjesztő útirajz.
Hámori Dániel maszkmester autodidakta módon, tizenegy évesen kezdte képezni magát jövendő szakmájára.
Viszonylag kevés esély van rá, hogy a Budapestre tévedő egyszeri turista éppen a mátyásföldi Erzsébetligetbe tervezze napi városnéző sétáját. Pedig ha megtenné, biztosan leesne az álla, itt működik ugyanis Európa, ha nem a világ legkülönlegesebb vívóterme.
Regős Mátyás ifjúsági kisregényének számtalan rétegéből a barátság mibenlétének kérdése emelkedik ki a leghangsúlyosabban.
A traumakutató új könyvében egy gyerek perspektívájából meséli el egy csehszlovákiai magyar család történetét, ezzel segítve a fiatal olvasókat a mélyben gyökerező családi titkok, örökbe kapott jó és rossz minták felismerésében és helyes kezelésében.
Peták István számára nincs nagyobb dolog annál, hogy az élet mint felfoghatatlan csoda az emberi tudás által megmenthető. A kutató orvos a rák legyőzése mellett azért is harcol, hogy minél többen megértsék: a tudomány nem misztikum, és nemcsak a tudósnak, hanem a betegnek is van joga van kérdezni.
Szatmári Liza Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő 1951 óta a Vígszínház társulati tagja, több mint hetven szerepet játszott el a színházban.
Magyarország az utóbbi néhány évben a kávéturisták kedvelt úti céljává vált. Ez nem kis részben Molnár Attilának köszönhető, aki sokszorosan díjazott baristaként néhány éve Sopronba költözött, és One Eleven néven létrehozta a saját pörkölőüzemét.
A festőművész expresszív képeit hazánk után világszerte kezdik felfedezni: tavasszal New Yorkban mutatkozott be, decemberben a Műcsarnokban és a Kálmán Makláry Fine Artsban nyílik önálló tárlata, jövőre pedig Nankingban állítják ki műveit.
A „bibliaolvasó biológus” Fráter Erzsébet A Biblia ételei című kötetéből arra is választ kapunk, mit evett Jézus tanítványaival az utolsó vacsorán.
Gyimesi Emese irodalomtörténész Szendrey Júliáról szóló új könyvében a női szerepekkel kapcsolatos 19. századi közbeszédről is pontos képet kapunk.
Sopronban született, majd hosszas budapesti kitérő után ugyanabba a Torna utcai, több mint százéves házba költözött vissza, amely nemcsak gyermekkora, hanem egész élete meghatározó helyszíne lett. Ahogy a város is az irodalmi műveié. Rakovszky Zsuzsa író-költő-műfordítónál jártunk
Hárspataki Gábor karatéka törött orral küzdve, egy utolsó másodperces fejrúgással került a tokiói olimpia elődöntőjébe, és bronzérmével történelmet írt mint a sportág első magyar dobogósa.
A Jáki András vezette családi vállalkozás, a pilisvörösvári Rotburger látványsörfőzde és sörkert egy csipetnyi Bajorország a főváros közelében, ahol még divat tisztelni egymásban az embert, és van értéke a kimondott szónak.
Gergely Ágnes Mozdonygyári éjszakák kötetében felidézett hétköznapi „metszetek” mögött cselesen kirajzolódik a nagyobb kép: a huszadik századi magyar történelem sorsfordító korszakaiba láthatunk bele egy-egy igen jellemző történetmorzsa segítségével.
Gergely Ágnes költő, író, műfordító nemrég megjelent új, Mozdonygyári éjszakák című prózakötetének fő motívuma az emlékezés, a hétköznapi pillanatok régi-új metszetei kifogyhatatlan derűvel rajzolnak ki egy keserédes sorsot.
1956-ban, tizenöt évesen egy szál aktatáskával indult neki a világnak Marton Bernát, hogy aztán amerikai fiatalok ezreinek tanítsa meg, milyen az igazi boldogság. A néhány éve újra Zircen élő ciszterci szerzetesnél derűsebb ember kevés akad a világon, olyan meg pláne, aki még nyolcvanévesen is egy újabb maratonra készül.
Az Arkt stúdió építészei, Fábián Gábor és Fajcsák Dénes tervezte noszvaji lombházak megmutatják, hogy a természet iránti alázat és az építészeti csúcsminőség egyáltalán nem zárják ki egymást.
Bár Gyermelyt a legtöbben a tésztagyáráról ismerik, a gerecsei kisközség számtalan csodát rejt. A mélyben örök, a felszínen folyton változó festői táj nem csupán a túrázókat vonzza, hanem a hazai kortárs képzőművészek legjavát is. A Stark István grafikus-festő vezette gyermelyi művésztelep jövőre ünnepli harmincadik születésnapját.
Kondor Vilmos idén megjelent krimijében az izgalmas történet mellett viszonylag pontos képet kapunk a rendszerváltozás éveinek közhangulatáról.
Az októberben hetvenéves rendező-grafikus-szépíróval sok más mellett a trianoni gyermekek, a MÁV és a képzőművészet kapcsolatáról és a diktatúrák anamorfózisáról beszélgettünk.
A Nemzetközi Teqballszövetség elnöki főtanácsadója, Bor Máté Tamás szerint a száz százalékban magyar fejlesztésű teqball a világ leggyorsabban fejlődő sportágaként hamarosan hivatalos olimpiai versenyszám lehet.
Egy feleség, négy gyerek, hat unoka és egy saját galéria – így nézne ki a leltár, ha Ladócsy László tanár és festőművész élete leírható volna számokban. Ám a Ladócsy házaspár élete sokkal több, mint néhány száraz adat, kartali kertjükben és ott a Ladócsy Műterem-Galériában mintha otthonára találna minden ember.
Gulyás Sándor nappal a légi forgalmat igazgatja, szabadidejében pedig a Galgamentét járja, hogy fényképezőgépe segítségével bevésse az itt lakók arcát a világ emlékezetébe. Tíz év alatt sok száz portrét készített, amelyek nemcsak kordokumentumok, de a helyi közösségek összekovácsolói is.
“A tíz évvel ezelőtt elhunyt építész ismeretlen arcát néhány éve könyvben (Száztizenegy lábjegyzet Makovecz Imréről) mutatta be legidősebb gyermeke, lapunknak most családi emlékekről, saját sokrétű életpályájáról és az otthonában tartott rókákról is beszélt.”
Rudolf Pétert a Víg igazgatói székébe a felfedezés vágya is hajtotta: vajon ki tudja-e a határait tolni, képes-e ekkora felelősséget hordozni, s milyen új tulajdonságokat tud ennyi, a színpad közelében eltöltött év után felismerni önmagában?
A „csömöri havasokból” induló, huszonhárom éves Valter Attila, a hazai országúti kerékpárversenyzés, sőt egész kerékpársportunk egyik legnagyobb reménysége olyat tett, mint előtte egyetlen honfitársunk sem.
Fa Nándor éppen húsz éve indította el a Balaton-kerülő vitorlásversenyeket, családjával sikeres kikötőépítő vállalkozást vezet, és bár egész életében hívta az óceán, sosem gondolt rá, hogy végleg elhagyja a szülőhazáját
2014-ben a Bartók Béla út 46. szám alatt nyílt meg az Arnoldo, ami az értékesítés mellett folyamatosan gyűjti a művészhez köthető dokumentumokat, műtárgyakat.
Az az író, aki strandolni megy és evez és sportol, az nem lesz író – mondta egyszer Móricz Zsigmond. Az ember fizikai erejének, verseny- és küzdőszellemének csodálata mégis számos irodalmi alkotásban visszaköszön.
Cserna-Szabó András új kötete egyszerre olvasva olyan, mint egy több napon át tartó, kedélyes baráti trakta, a gyomrot azonban egy pillanatra sem üli meg.
Bossa nova és jazzénekesként ismerte meg a közönség Pátkai Rozinát, aki 2016-ban indította útjára a Czóbel Minka személyisége ihlette Minka-projektet. A magyar irodalom gyöngyszemeit különleges zenei és vizuális köntösbe öltöztető vállalkozás első albuma a költészet napján jelent meg.
Csatlós Regina és párja tíz év pörgős budai élet után néhány esztendeje a pécselyi Hideg-hegyre, egy komfort nélküli jurtába költözött.
Kevesen tudják, hogy az analóg globális forradalma a képregényes világból indult ki. A hazai képregényélet fontos eseménye a nemzetközi hírű rajzoló, Futaki Attila új művének megjelenése.
Az író-fotográfus Bartis Attila rendhagyó füveskönyvének alapkérdése: mi is valójában a fotográfia?
Ma már megszokott kép, hogy metrómegállókban kamaszok állnak sorba könyvmasinák előtt. A Poket-mozgalom három év alatt bebizonyította, hogy a digitális világon túl igenis van élet.
Idén tíz éve jelent meg Nyulász Péter Helka-trilógiájának első kötete: a Helka – A Burok-völgy árnyai. A mű hatására pedig ma is sokan felkerekednek, hogy végigjárják a regényben szereplő varázslatos helyszíneket.
Bene Zoltán regénye azok számára is élvezetes, könnyen követhető, akik kevésbé mozognak otthonosan a 14. századi Európában.
Még a nagyváradi színház művészeti vezetőjeként Szabó K. István százötven darabot tartalmazó listát kapott a helyi nyugdíjasoktól – ha erről válogat, nem lesz baj a közönséggel. Az idén Jászai Mari-díjjal kitüntetett rendező azonban jól eldugta a papírt.
A Gál Judit által kidolgozott rousseau-i természetelvű nevelési program szerint működő ovikban a gyerekek alapfelszereléséhez tartozik a gumicsizma, az esőkabát és a bogárnéző.
Hámori Máté karmester következetesen és eltántoríthatatlanul hisz benne, hogy a zene mint közösségi élmény mindenki számára megérthető, átérezhető.
A Budafoki MTE sikere nem csak a mostani nemzedéké, az elődök kitartása és hűsége nélkül ma talán csak az idős szurkolók emlékeiben élne a piros-fekete mezesek dicsőséges meséje.
Szilágyi István új regénye a régi-mai nyelvezet csodálatosan megalkotott szintézise és a szerző imponáló történelmi ismeretei ellenére ugyanúgy nem könnyű olvasmány, mint ahogyan nem könnyű e kérdések tükrében szembesülni a saját rossz döntéseinkkel sem.
Világot mentő székely gyermekek és báró lengyelfalvi Orbán Balázs kalandos élete – a székelyudvarhelyi animációs stúdió helyi legendákat dolgoz fel univerzális módon.
Bíró Attila, a magyar női vízilabda-válogatott kapitánya nagyon büszke rá, hogy beérett a megfeszített közös munka: a lányok a nagy rivális olaszok legyőzésével, szinte tökéletes játékkal jutottak ki a tokiói olimpiára.
Megnyitotta a kapuit a Kertész Imre Intézet. A Benczúr utca 46. szám alatt található, felújított épületben nemcsak a Nobel-díjas író, hanem Arthur Koestler, Petri György, Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezelik.
Megjelent az 1848-as forradalom és szabadságharc történetét a kisember nézőpontjából feldolgozó ifjúsági novellagyűjtemény.
Bármilyen hihetetlennek hangzik is, Kína és Magyarország közt az egyik legfőbb kapocs Petőfi Sándor. A keleti ország középiskoláiban például tananyag a Szabadság, szerelem! című vers. A költő népszerűségének okairól kínai fordítójával, Li Zhen Árpáddal beszélgettünk.
A hosszú élet titka a humor, a jó társasági élet és a diópálinka – a kilencvenhat éves Obádovics Gyulát korábbi interjúnkkal köszöntjük!
Mi, emberek már csak ilyenek vagyunk: megcsaljuk, kihasználjuk, átverjük egymást, hogy aztán egy új társ kínálta új reménybe kapaszkodva mindig elölről kezdjük az egészet.
Gion Nándor életműve értelmezhetetlen a 20. századi délvidéki magyarság történelmi sorsának számbavétele nélkül.
Nekem Gyergyószentmiklós a világ közepe, én már itt vagyok újra itthon. Az erős honvágy mindig visszahúzott, ezért körülbelül tíz éve véglegesen hazaköltöztem.
Humoros útikönyv csipetnyi irodalommal fűszerezve: Soltész Béla Eldorádótól az Antillákig című kötetének elolvasása után garantáltan mindannyiunknak megjön a kedve a hátizsákos utazáshoz. Csak bátorság kell hozzá, és sorvezetőként a szerző világhálóra feltöltött sok száz fotóját is használhatjuk.
Felújított vagy új létesítmények nélkül nincs előrelépés, de a legfontosabb mégiscsak az, hogy a futballpályákat aztán minőséggel, szakmaisággal töltsük meg a vezetőktől az edzőkön át a játékosokig – véli Király Gábor. A legendás szürke mackónadrágos, 108-szoros válogatott kapus ennek megteremtésén dolgozik Szombathelyen, példaértékű emberséggel és elhivatottsággal.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
