Aki időt nyer, életet nyer. Ha háborút nem is, de csatákat igen. Moravcsik Andrea nem fogadta feltett kézzel a diagnózist, inkább bokszkesztyűt húzott erre a kézre, és úgy döntött, nemcsak magán segít, de másokon is.
Sikeres üzletasszony, művész, műgyűjtő, galériatulajdonos, a Merlin Színház és az Ab Ovo Könyvkiadó egyik alapítója, a köveskáli Magazin Galéria megálmodója, hobbiborász. Felsorolni is nehéz, hogy Koller Kati mennyi minden volt már. Egy azonban biztos, bármibe is fogott, mindig az alkotás vágya hajtotta.
Kétezer-háromszáz gyümölcsfa, kétezer-négyszáz méternyi málnasövény, ezerötszáz bodzabokor, fűnyíró birkák. A Kapolcsikum megálmodóinál jártunk.
Kalina Gábor második generációs kádármester mesélt a műhelyben töltött gyerekkorról, a tölgyfa részegítő szagáról és arról, hogy a rengeteg tudás mellett el is kellett hinni, hogy valóban világklasszis hordókat gyártanak.
Gyulai Iván ökológus előadásait a kertészetről és a természettel harmonikus életről sokan ismerik. Nekünk a kertjét is megmutatta, ahol a tormán át a cseresznyéig, a süntől a kuvikig minden jól érzi magát.
Nemcsak ellátja a családot zöldséggel, gyümölccsel, diófélével, gyógy- és fűszernövényekkel, de a természet javára is válik – Mag Zsuzsit a permakultúrás erdőkertekről kérdeztük.
Lóki Tamásné Marika nemcsak sporteredményeivel nyűgöz le, hanem cselekvésre inspiráló életörömével, sugárzó derűjével, ragadós jókedvével is.
Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutatót a tiszta és fenntartható energiáról, az energiaigény csökkentésének lehetőségéről és a jövő energiarendszeréről kérdeztük.
Korsós Gergő 2000-ben született Szekszárdon. Jelenleg az ELTE BTK hallgatója. Versei eddig – többek között – a Literán, a Székelyföldben, a Jelenkorban és az Öbölnyi megafon című antológiában jelentek meg.
„Annyira vágytam arra, hogy arról az Istenről beszéljek, akit én ismertem meg: az élő, dinamikus, szerető barát, atya, testvér jelenlétéről” – Petres E. Lúciával a Domonkos-nővérek hivatásgondozójával, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszékének docensével beszélgettünk.
Molnár Imréné Ancika néni a paksi atomerőmű felépítésén dolgozó darukezelőből a város elesettjeinek segítőjévé vált.
Elemi, nőies és ösztönös. Sena Dagadu két évtizede meghatározó szereplője a magyar zeneiparnak, ezalatt az idő alatt pedig nemcsak színpadi rutint és tapasztalatot sikerült szereznie, de a zenén keresztül önmagát is megismerte.
Már diákként tanulunk az energiáról, életünk során mégis újra és újra próbáljuk megfejteni a titkát.
Mi a krízis? Személyes csőd, kudarc, ellehetetlenülés vagy pedig ajándék, ami az újjászületés reményét hordja magában? Varga Kapisztránt kérdeztük.
Vizsolyban járva sokkal többet találhatunk, mint egy jól működő méhészetet és mézmúzeumot – bizonyítékot arra, hogy hittel hegyeket lehet megmozgatni.
Kreativitás, alkotó szellemiség és elhivatottság – Dobosné Bayer Zsuzsanna a kidobásra ítélt, régi parasztingtől a lyukas, megunt farmerig mindenféle ruhadarabok megmentőjeként tevékenykedik a belváros szívében.
Bár Zánkán egyébként sem kell hatalmas tömegre és hangzavarra számítanunk, a Kisbirtok Kultbázis kapuján belépve a tökéletes nyugalmat találhatjuk meg. Itt a régiből a legjobb értelemben lett új, miközben közösség épül és álmok öltenek testet.
1169 kilométer, ötven nap, két testvér. Ikrek. Zoli és Laci egyhuzamban teljesítette az Országos Kéktúrát, hátizsákkal, sátorral, és a lehető legkisebb felhajtással.
Mi történik, ha a burgonyába cink- és réztüskét szúrunk? Megkérdeztük azt a két szigetszentmiklósi középiskolás fiatalt, akik az ehető energiaforrást kutató pályázatukkal nemrég nemzetközi elismerésben részesültek.
Olyan helyen jártunk, ahol a malacra csizmát húznak, a macska meg Óz Dorothyjának cipőjét viseli. Nem, nem pálinkafőzőben voltunk…
Nagy Zsófi fűszeresvállalkozásában mindent egyedül, a két kezével épített fel, kísérletezett ki és sokszor a saját kárán tanult meg. A Fűszeres Lány ráckevei birodalmában jártunk.
Környezettudatosság, fenntarthatóság, innováció, a mozgás szeretete és az összefogás ereje – a Kezes-Lábas jóval több mint egy átlagos játszóház. Biró Szabolcs alapítóval beszélgettünk.
A Régens Zrt. saját fejlesztésű, mesterséges intelligencián alapuló beszédfelismerő alkalmazása, az Alrite nemcsak hiánypótló megoldás, de igazi magyar sikertörténet. Matics-Horváth Kata marketingvezetővel beszélgettünk.
Mennyi digitális eszközhasználatot engedjünk a gyerekeknek, és szülőként hogyan vonódhatunk be a kütyüzésbe? Az Alfa Generáció Labor társalapítóját, Konok Veronikát kérdeztük.
Van, hogy a felelősségteljes, megbecsült és anyagi javakkal jutalmazott munka nem képes megadni mindent, amire az ember lelkének szüksége van, egy kicsiny, elhanyagolt telekből kinövő virágoskert azonban igen. Török-Bolek Tündével, a nyírteleki A kert egyik tulajdonosával beszélgettünk.
Szabó Magdától Rejtő Jenőig, Arany Jánostól Paddington maciig minden elérhető és meghallgatható tőlük és náluk. Mojzer Márta és Mojzer Győző nemcsak az üzletben és a munkában, de az életben is társai egymásnak.
Április 22. a Föld napja, melynek apropóján Matolcsy Miklóssal, a fenntarthatósági témahét és a Zöld Föld középiskolai fenntarthatósági tantárgy ötletgazdájával, az Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
A Borászok Borásza különleges elismerés a Kárpát-medence borászainak: a legjobbak ítélik oda a legjobbaknak.
Harmincéves barátságukból merítve bátorságot ugrottak az ismeretlenbe a Császármorzsa megálmodói. A nosztalgikus fogás a rohanós munkanapokon egy ebédszünet erejéig mindenkit visszarepít a békés gyermekkorba.
A kamaszkor a fontos döntések előszobája, viszont kevés a tér és az idő ahhoz, hogy az önismeret fejlődését segítsük. A problémáról és annak orvoslásáról Hegyesi Zitát, a Pure program kommunikációs felelősét kérdeztük.
Kovács Tamás György tájépítésszel frissen megjelent ismeretterjesztő könyve kapcsán többek között arról is beszélgettünk, hogy mitől lesz valójában izgalmas, élvezhető és élhető egy város.
Tableten mesét néző-hallgató óvodások, okostelefonon olvasó kisiskolások – Pölcz Ádám nyelvésszel az alfa generáció nyelvhasználati szokásairól beszélgettünk.
Milyen tulajdonságok jellemzik az alfa generációt, és milyen készségekre lesz szükségük a boldoguláshoz? Dr. Aczél Petrával, a jövőkészségek kutatójával beszélgettünk.
Nényei Pál író tárcája arról, hogy segít-e a generációs címkézés önmagunk és a világ valódi megismerésében.
Hiba lenne azt gondolni, hogy a kertészkedés a kertes házban élők kiváltsága. Bajzák Anna, a PlantTogether és a Zöldítők megálmodója szenvedélyes munkájával rengeteg városlakónak bizonyította már be: egy tenyérnyi helyen is megszülethet a csoda.
Kubina Zita 2005-ben született Budapesten. Jelenleg a Baár–Madas Református Gimnázium tanulója. Novellákat és verseket ír. Eddig megjelentek novellái többek között az Élet és Irodalomban, az Új Forrásban, illetve a Magyar Naplóban, továbbá versei az Irodalmi Jelenben és a KULTéren. Versei olvashatók az Öbölnyi megafon (2023) antológiában.
Az egyre többeket érintő endometriózis kialakulásáról, kezeléséről és a legfrissebb kutatásokról kérdeztük, a MedEnd - Meddőségi és Endometriózis Intézet szakmai igazgatóját, Bokor Attila szülész-nőgyógyászt.
Bocskor Bíborka, a Magashegyi Underground énekesnője és dalszerzője szülés utáni problémákról, betegségtudatról és arról, hogyan kell elég bátornak lennünk ahhoz, hogy vállaljuk a nehézségeinket.
Mi az irodalomterápia, és hogyan egészítheti ki a pszichológiai tanácsadás folyamatát? Milyen olvasmányt válasszunk, ha nehéz élethelyzetben vagyunk, és hogyan nevelhetjük gyermekeinket olvasóvá? Jakobovits Kitti pszichológus-irodalomterapeutát kérdeztük.
Kovács Sándorné Éva negyvenhárom éve javít harisnyákat. A becsületes megélhetést jelentő szakma és a hűséges vásárlók ellenére nagyon úgy tűnik, ő lesz szakmája utolsó képviselője.
A Down-szindróma kapcsán Lugosi Dóri érintett édesanyával, a Danka szemléletformáló márka megálmodójával, a Mesélj, Anyukám! podcast állandó szerzőjével, az Értékes vagy! társadalmi érzékenyítő program egyik megálmodójával beszélgettünk.
Hogyan hat a gyerekkori életterünk a jelenkori otthonunkra? Mit kellene tanítani a jövő szakembereinek, és miért nem szabadna, hogy az épületek kimenjenek a divatból? Többek között ezekről kérdeztük Turi Attila Kossuth-díjas építészt, aki arról is mesélt, hogy a vörösiszap-katasztrófa után miként lehetett a tragédia sújtotta területen az új házakkal együtt reményt adni a bajbajutottaknak.
Hogyan kapcsolódhatunk hozzájuk, miként segíthetünk és nyújthatunk támogatást Down-szindrómás embereknek? Milyen esélyeik és lehetőségeik vannak az érintetteknek a beilleszkedésre? A Down Alapítvány elnökét, Gruiz Katalint kérdeztük.
A rövid, de változatos, ráadásul még egy bővizű forrást is érintő kirándulást egy nagy tál aranyló kakaslevessel tehetjük még emlékezetesebbé.
Hogyan segíthetjük a serdülőket, hogy felelősségteljes, döntésképes felnőttekké váljanak? Miként válhat a szexuális fejlődésük az egész személyiség alapjává? A TeenStar Magyarország Egyesület elnökével, Sótonyiné Prevoz Cecíliával beszélgettünk.
Somorjáról indult, majd a „tündöklő hontalanság” messzire repítette. Méry Rebeka dreamfolk stílusú dalaival elődeink történeteit továbbdúdolva szeretné összefoglalni mindazt, amit otthonról hozott.
Hazánk harangjainak nagy része az őrbottyáni Gombos család műhelyéből került ki, hírük pedig a világ legtávolabbi zugaiba is eljutott már.
Bútorai masszívak, mégis sugárzik belőlük a kifinomultság. Zsély Csilla nem félt a hirtelen pályamódosítástól, és egy férfias szakmában, az asztalosmesterségben találta meg a hivatását. A Fatipli Műhelyben jártunk.
Oravecz Imre írót szajlai otthonában látogattuk meg tavaly decemberben. Ahogy korábban Ambrus Lajost, úgy őt is megkértük, hogy írjon össze néhányat kedvenc zenéi közül.
Kocsmáros Gabriella saját készítésű termékeivel és kozmetikai gyakorlatával egyaránt a slow szépségápolási filozófiát képviseli.
Fiatal kora ellenére megszámlálhatatlan ötlet, találmány, valamint egy sikeres cég is a nevéhez köthető. A lókúti Schaffhauser Sámuel a pezsgés és az elvonulás metszetében él: budapesti mindennapok és otthont adó bakonyi erdőpillanatok között utazva.
Milyen felelőssége lehet egy ifjúsági szerzőnek? Mi segít túljutni a művészi elakadásokon, és egyáltalán hogyan válik valaki íróvá? Többek között ezekről kérdeztük az első könyves Nyulász Lellét.
A korábban informatikai területen vállalkozóként és menedzserként tevékenykedő Sáfi Viktória az alkotásban, pontosabban a főváros egyik legnépszerűbb vadkovásszal dolgozó pékműhelyében találta meg számításait. Péksége, A kenyerem már három éve töretlen népszerűséggel üzemel.
Jubileumi eseménysorozattal ünnepli harmincéves fennállását a Csillagszeműek társulata; az 1993-ban ötven kisgyerekkel induló együttes országokon és nemzedékeken átívelő mozgalommá vált. Az alapító Timár Böskével beszélgettünk.
Párkapcsolati krízisek minden házasságban élőt elérnek, de vajon hogyan reagálunk rájuk? Megoldás-e az eltávolodás, a harmadik beengedése az életünkbe, a válás? Felkavaró, őszinte és reményteli kisfilmek adnak választ a kérdéseinkre.
Dávid Beátával, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének igazgatójával a Bízd rá magad honlapról beszélgettünk.
A modellkarrierrel indult Munkácsi Brigitta háromgyerekes édesanya a környezettudatos és hulladékmentes életmód elkötelezett híve. Tapasztalatairól blogján és könyveiben is olvashatunk.
Bár a sors megtépázta, ő jövőt épített a tragédiából. A felfelé törekvésről, extrém első randiról és a legfőbb „szponzorról” beszélgettünk Sterczer Hildával, a Hópárduc Alapítvány vezetőjével, pedagógussal, mentálhigiénés szakemberrel, két nyolcezres csúcs megmászójával.
A közösségteremtő hely tulajdonosaival Keresztesi Andreával és Kellermann Ildikóval beszélgettünk egy olyan álomról, amit a józan ész szerint fel kellett volna adniuk, ők azonban kitartottak mellette.
Bár lassan harmincöt éve a játékbabák és -mackók javítása az élete, Barta Judit, a Babaklinika tulajdonosa mégis olyan szeretettel beszél hivatásáról, hogy kétség sem fér hozzá: ő ott van, ahol lennie kell.
A verőcei Zsengélő tulajdonosai szívüket-lelküket beleadták természetközeli kávézójuk létrehozásába, szemléletük pedig a legapróbb részleteken is jól érződik.
A segítők megtanulták, hogy minden elért eredménynek örülni kell.
Nagy Eszter, vagyis Dr. Pirula elkalauzol minket a kulisszák mögé, hogy láthassuk, miben rejlik a bohócdoktorok gyógyító ereje.
Korzenszky Klára kilenc éve dolgozik a Bethesda Gyermekkórházban súlyosan megsérült, krónikus betegséggel élő, illetve intenzív osztályon gyógyuló gyerekekkel és családjaikkal.
Iskolai zaklatás, barátság, nehéz döntések – Wéber Anikó regényeiben megmutatja, mit gondolnak és éreznek ma a diákok.
Kelemen Nóra Zöld gardróbja a fenntartható divat világát, Minimalizmus mindenkinek oldala pedig a minimalista hétköznapokat mutatja be.
Miért ne lehetne a krumplihámozó is gyönyörű? Mert többnyire csak a funkciót látjuk benne. A Vitkovics Mihály utcában megbúvó apró lakberendezési üzlet, a Pauza viszont bebizonyítja: attól, hogy valami hasznos, még lehet mutatós is.
A Manyi Kulturális Műhely az izgalmas, összművészeti programok mellett igazi közösséget kínál a betérőknek.
Meczner Vera művészmenedzserrel beszélgettünk a szakmájáról, amelynek egyik úttörője lett hazánkban.
AktuálPoétika sorozatunkban pályakezdő fiatalok műveit mutatjuk meg egyfelől írásban, másfelől viszont lehetőséget adunk számukra arra is, hogy maguk olvassák fel verseiket.
Sokat hallani az élelmiszer-pazarlásról, pedig számos módon tehetünk ellene, például egy applikációval is. Wettstein Albert, a Munch egyik alapítója elmondja, hogyan.
„Ahhoz, hogy kapcsolódni tudjunk egymáshoz, nincs szükség arra, hogy ugyanazt a nyelvet beszéljük." Tempfli Kátyával, a Jel Alapítvány munkatársával beszélgettünk.
Magyaródi Tímea pszichológus számos kutatást végzett a flow-élmény témakörében. Mint mondja, a kiemelkedően koncentrált állapot elérése mindenki számára lehetséges – ehhez adott néhány tanácsot a beszélgetésünk során.
Kő Boldizsár játszóterei Budapesten és vidéken is színesítik az utcákat. A grafikusként végzett művész már több mint húsz éve visz vidámságot a gyerekek életébe mesetereivel, amelyek ma már a világ legkülönbözőbb pontjain megtalálhatók.
Csillag Éva hitoktató sok éve mutatja be misztériumjátékát, melyet a Biblia alapján írt. A verses előadás köré közösség alakult a Szentimrevárosban, vannak szereplők, akik tizenöt éve játszanak a társulatban.
A karácsonyi népszokásokkal elődeink a következő év sikerét és családjuk egészségét kívánták biztosítani.
A Nublao zenekar két testvérpár, Kormos Balázs és Kormos-Mayer Bálint, valamint Pongor András és Márton formációja. Bálinttal és Mártonnal egyedi hangzásukról, új albumukról és az együttes történetéről beszélgettünk.
Takács László, a holládi bábtáncoltató betlehemes csoport vezetője negyvenkét éve járja szülőfaluját a kuriózumnak számító produkciójukkal.
Az íróval, borásszal készült interjú „akusztikus lenyomata”, amelyet az Ambrus-életműhöz valamilyen formában kapcsolódó versekből és atmoszférákból állított össze Győrffy Ákos József Attila-díjas költő.
Karácsonyhoz közeledve merítsünk ötletet ahhoz, hogyan váljon önmagunk számára is igazi élménnyé az ünnep!
Bencsik Gábor tárcája a tűz jelenségéről, ami egyszerre vonz és taszít, éget és melegít, miközben önmagát soha meg nem ismételve lobog, megunhatatlanul.
Pálinkás Péter szociális munkással beszélgettünk, aki 2014 óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat utcai gondozószolgálatának munkatársa Budán.
Időtlen derű és vidámság: Halász Judit Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő, érdemes művész dalain generációk nőttek fel.
Holán Balázs közgazdász 2014 óta dolgozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában, 2019 óta felel a NAK TechLabért. A NAK TechLab a kamara hosszú távú innovációs programja, amely a magyar mezőgazdaság digitális modernizációjára fókuszál.
Szűcs Apor kályhacsempekészítő-mester hasznos tanácsai mindenkinek, aki kályhával szeretne fűteni.
Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus, neuroterapeuta az evési zavarokról, az életmódváltás és a kötődés pszichológiájáról.
Azt nem mondanám, hogy fázom, de melegem sincs. Ezen a télen valószínűleg nem is lesz...
Jásdi István csopaki borász arról, hogyan maradjunk mértékletesek az ivásban és miben válasszuk a mértéktelenséget?
A Diabtrend két magyar fiatal fejlesztése, mára a tudatos táplálkozást támogató alkalmazássá bővült
Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatója a klímváltozás fenntartható megoldásairól
Rácsok Balázs a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet kastélyosdombói modellprogramjáról
Drexler Dóra az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetet ügyvezetője fenntartható mezőgazdaságról és a természetközeli kertkultúráról
Tésenyi Tímea mentálhigiénés szakember a testi, lelki, szellemi egészségünkkel való törődésről.
Bencsik Gábor tárcája egy képzeletben születő, sajátos búvóhelyről
