Abba a szakadékba, amelybe Székely Magdát nyolcéves korában belelökték, lírikus is csak ritkán száll alá. Költészete a tragédia feneketlen mélységébe enged pillantani. Mégis: harmincadik évén túl már nem puszta reménnyel, hanem Isten szellemi megtapasztalásának jegyében haladt a földi létezés, egyben a költői megszólalás végső határai felé.
Interjúalanyainkat – Lobenwein Norbert fesztiválszervezőt, Sena Dagadu énekesnő, Pindroch Csaba színművészt és Bősze Ádám zenetörténészt – arra kértük, hogy egymásnak adják a szót, így ahol az egyik beszélgetés véget ér, ott kezdődik is a következő.
Idilli, dombok szabdalta, többnyire magyarlakta, dolgos, protestáns vidéken járunk. A szép kis falvak pöttyözte tájon csodálatos középkori, unitárius és református templomok állnak a magaslatok tetején. Riport és képriport.
A lengyel trónt is megszerző uralkodó államszövetsége Európa egyik vezető hatalmának számított.
Annak nincs hírértéke, ha egy kastély gyilkosság helyszíne volt, hiszen ilyenekben bővelkedik a magyar történelem. Csakhogy e falak között nem akárkit mészároltak le. Egy harcedzett főpapot, aki nem hagyta elveszni Erdélyt. Magna Hungaria sorozatunk nyolcadik része.
Alámerülés a múltban, megrendülés, emlékezés. A forgalmas Üllői úthoz közel, a 9. kerületben zsinagóga, múzeum és emlékhely várja a látogatókat. Az állandó kiállítás informál, elgondolkodtat és megindít, megtekintése nem hagy érintetlenül senkit.
Egy igényes újságot lapozgató olvasó talán el sem tudja képzelni, hogy a sajtó nagy részében milyen sokat kell faragni a kéziratokat. Miket húz ki a szöveggondozó, és mi célja van ezzel?
Aki ismeri a biedermeier portréfestészetet, annak Canzi Ágost festménye valósággal kiragyog a hasonlók közül, de aki először lát ilyet, az is rögtön érzékelheti, hogy kivételes kvalitású alkotásról van szó.
Az algoritmus kora nem tűri az elidőzést. A képernyőidő nem tűri a valódi jelenlétet. Pedig vannak még helyek – cukrászdák, fürdők, falusi focipályák, kocsmák, piacok és szakrális terek –, ahol az ember kiléphet a teljesítménykényszerből, és egyszerűen csak létezhet. A harmadik helyek az otthon és a munkahely közötti terek: a lassú jelenlét, a közvetlenség és a tét nélküli együttlét utolsó menedékei.
Lelkes és támogató helyiek és nézők milliói követik majd a képernyők előtt május 13. és 17. között a 47. Magyar kerékpáros körversenyt. Az ezúttal Dél-Magyarország-fókuszú Tour de Hongrie rajtja Gyulán lesz. A részletekről Eisenkrammer Károly fő szervezőt kérdeztük.
A pünkösd a Szentlélek eljövetelének és az egyház születésének ünnepe. Hogyan érezhetjük meg a Szentlélek vezetését. és hogyan kapcsolódhatunk hozzá akár a természetben? Dyekiss Virág néprajzkutatót, kilencgyermekes édesanyát várakozásról és ünneplésről, szimbólumokról és népszokásokról kérdeztük.
Nemrég adták át a világ első, üvegből készült Szilassi-poliéderét, Borbás Dorka, Ferenczy-és Vármegye Prima-díjas üvegművész alkotását.
Az 1600-as évek végére egyre nagyobb szerephez jutott itthon is a hivatásos serfőzés. Annak ellenére, hogy sok helyen a bortermelés védelmében háttérbe szorították. Vendéglátós sorozatunk 9. része.
A faluban vagy kocsmába, vagy meccsre jár az ember, tudjuk meg a Rimóc–Bercel futballmérkőzés lelátóján ülve. Járhatnának még könyvtárba is, de nem mindenki olyan típus. A vidéki focipályák fontos, ha nem a legfontosabb találkozási helyek az itt élők számára.
Aki az agglomerációban szeretne vendéglátóhelyet nyitni, annak a minőség a kötelező minimum. A vidék és a város határán pedig annál is többre van szükség. A pátyi C’est la vie Caféban pontosan tudják, mire.
Bennünk, magyarokban él egy határozott kép a lóversenyről, a galoppról és az ügetőről. Pontosabban a közönségéről, arról a tarka világról, amely az egészet egykor körülvette. Bencsik Gábor tárcája.
Tábori kórház a hegyek között. Fegyelem, készültség, lőtt sebek, kiszámíthatatlanság. Egy baleseti sebészeti ügyelet sem nyugalmas, de harci cselekmények közben vagy után katonakórházban szolgálni szélsőségesebb feladatnak tűnik. És akkor még nem beszéltünk a vulkánokról.
Itt nem igazán érdemes áldozni annak a tantételnek, amely szerint Erdély minimum az ókor óta ősi román föld, és a magyarok csak betolakodók voltak. Magna Hungaria sorozatunk hetedik része következik.
