A vadászok, akiktől rettegtek a hölgymenyétek
Egyszervolt szakmák sorozatunk hatodik része a hölgyészekről szól, akikről több településünk is a nevét kapta.
Egyszervolt szakmák sorozatunk hatodik része a hölgyészekről szól, akikről több településünk is a nevét kapta.
Az időskor nem egy távoli, elvont életszakasz, hanem szorosan összefügg a jelenben hozott döntéseinkkel, életmódunkkal, kapcsolatainkkal és pszichés működésünkkel – mondja Leleszi-Tróbert Anett Mária. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet aktív idősödés szakirányú továbbképzésének vezetőjét az egyéni, közösségi és társadalmi lehetőségekről kérdeztük.
Régen anyagmentés volt, ma már egy népszerű, és nem túl olcsó hobbi. A magyar patchworkösök hozzávetőlegesen háromezres táborán belül működik a Magyar Foltvarró Céh, azt pedig egy férfi, Sulyok Levente vezeti, szervezi és kapcsolja be a nemzetközi vérkeringésbe.
Máté István interdiszciplináris tervező, digitális szakértő. Egy Ózd melletti kistelepülésen, Borsodszentgyörgyön él és dolgozik. Őszintén hisz abban, hogy a tudásalapú munka visszahozhatja a fiatal generációkat ebbe a térségbe. A legmodernebb digitális technológiákról, a mesterséges intelligencia hatásairól és a vele kapcsolatos félelmekről is beszélgettünk.
A magyar sport történetében az 1952-es helsinki olimpia volt az eddigi legsikeresebb. A 16 aranyérem közül Gyenge Valériáé váratlannak számított, hiszen korábban magyar bajnokságot sem nyert. A legendás ’52-es női úszócsapatnak ő az utolsó életben lévő tagja.
Nagy Dénes filmje, a Kurtág-töredékek egyszerre beszél a zseni magányosságáról, az ember örök kapcsolódni vágyásáról és arról, megéri-e mindent feláldozni azért a néhány pillanatért, amikor még életünkben átnézhetünk a felhőkön túlra.
Mentőben ültek, sebesülteket gyűjtöttek, műtőt költöztettek, vészhelyzeti ügyeleteket tartottak. Örültek, féltek és dolgoztak. Dr. Wenger Tibor, az anatómia professzora könyvet állít össze arról, hogyan élte meg a Semmelweisről elnevezett budapesti egyetem az 1956-os forradalmat.
Elfogadta a román parlament a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Gömbös Gyula részletes revíziós tervezetet készített, amelyet személyesen tárt Benito Mussolini elé.
Kurtág György a 20. század egyik legnagyobb krónikása, de mindannak, amit életében komponált, van egy olyan rétege is, ami kívül esik az időn és a történelmi tapasztalaton: az örökkévalóságban lebeg. Győrffy Ákos köszöntője.
Sorozatunkban a magyarországi vendéglátás és konyhaművészet korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről olvashatnak. A hetedik részben a 18. századba, a török uralom alól felszabadított Magyarországra és Erdélybe kalauzoljuk olvasóinkat.
Mexikótól a francia Riviéráig, Thaiföldtől az északi sarkkörig a világ sok helyén járt, túrázott, búvárkodott, tanult, karatézott, hágóvassal kapaszkodott havas csúcsokra, még skorpiót is hatástalanított.
A testem valóságos étel, s a vérem valóságos ital – mondja Jézus Krisztus az őt hallgató tömegnek. A katolikus vallás e kijelentésre épülő alaptanításáról Nyúl Viktor teológust egyik plébánosi szolgálati helyén, a bátai Szent Vér-kegyhelyen kérdeztük, ahol ma is őrzik Jézus néhány csepp vérét.
A rövidprogramban és a kűrben is hibátlan produkciót nyújtva a Pavlova Maria, Sviatchenko Aleksei páros, csupán négy ponttal lemaradva a dobogóról, a fantasztikus negyedik helyet szerezte meg a milánói-cortinai téli olimpián.
Az új magyar romantikus komédia olyan, mint a magyar narancs, kicsit sárga, kicsit savanyú, de legalább a miénk.
A Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet című kiállítást bejárva a múlt kertjeinek világában merülhetünk el. A Hagyományok Háza új időszaki kiállításáról dr. Czingel Szilvia kurátort kérdeztük.
A Habsburg-trónörökös neve örökre összefort Szarajevóval és az első világháborúval, személyét azonban kevéssé ismerjük. Világ körüli útjáról készült naplója betekintést enged a tragikus sorsú főherceg életébe, gondolataiba.
Főzött szappan, mosóteknő és felkötőruha a nehéz napokra. Alig száz éve még egészen mást gondoltak az emberek a tisztaságról és arról, milyen gyakran kell lábat vagy hajat mosni. Tisztaság, tisztátalanság, cifrálkodás és élet a mosóteknő mellett. A Hagyományok Háza új kiállításán jártunk.