Egy tárgy, ami nélkül a pásztorok, betyárok és katonák el sem indultak régen
Egyszervolt szakmák sorozatunk ötödik része a csutorakészítőkről szól.
Egyszervolt szakmák sorozatunk ötödik része a csutorakészítőkről szól.
A kánai menyegző történetére elődeink mint az ünneplő emberlét isteni szentesítésére tekintettek, és egy különös vendégség történetét elevenítették fel.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „akkorát kap, hogy attól koldul” szólás jelentésének jártunk utána.
Volt csodagyerek, akrobata, bergen-belseni túlélő és a Las Vegas-i kaszinók műsorait megtervező menedzser. Aztán megismerte Pavarottit, és létrehozta azokat a megakoncerteket, amelyeken a Három Tenor a fél világot elbűvölte a pezsgő áriával és az Ave Mariával. Rudas Tibor útja a Hajós utcától Santa Monicáig.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Véletlenül került egy néprajzi gyűjtőcsoportba, korszakos tudós lett az archaikus népi imádságok feldolgozásával. 105 éve született dr. Erdélyi Zsuzsanna.
Mint egy kéttörzsű, dús lombú fa, úgy kapaszkodik Noszvaj talajába Balázs Péter szobrász, természetművész és Tátrai Vanda keramikus, meseterapeuta, természetgyógyász életműve. Jövőt álmodtak a noszvaji barlanglakások helyén, ahol évtizedekig a nyomor fészkelt. Balázs Péter portréja.
John Lukacs világhírű magyar történész a nyolcvanas években írta meg szellemi önéletrajzát, amelyet most újra kiadott a Helikon Kiadó. Gondolatai bizonytalannak tűnő világunkban is iránytűként hatnak.
A későbbi miniszterelnök első világháborús hadifogolyként járt az irkutszki pályaudvaron, amikor megszólították a vándorcigányok. Elmondásuk szerint a dánosi rablógyilkosságot követő csendőrhajsza elől menekültek orosz földre.
Népi írókkal barátkozott, és Szabó Lőrinc biztatta versírásra. Kikerült Amerikába, mélyhűtött ételek gyártását irányította, majd Chicagóban egy hamar legendássá váló éttermet nyitott, amelyet sűrűn látogattak hírességek. Hugh Hefner partijaira főzött, Oprah Winfrey-nek nyilatkozott, a hamburger szexuális szimbolikájáról értekezett, s közben semmit nem várt jobban, mint hogy egy hosszú nap után a frissen érkezett magyar könyvekkel és folyóiratokkal bevehesse magát hatalmas könyvtárába. Szathmáry Lajos története.
A legcsúnyább fa is szép, a boksák világában felnőni pedig olyan, amit nem lehet csak úgy elfelejteni – vallja Polgár József faszénégető. A répáshutai mester egy letűnt szakma titkairól és a Bükk békéjéről mesélt.
Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét többek között az amerikai techcégek adatvédelmi kötelezettségeiről és a felhasználók tájékozottságáról kérdeztük.
Istenhez a hasunkon át vezet út? Vezethet úgy is, pendíti meg Berda József. Költészete inspiráció, hogy ezt a feltevést továbbgondoljuk.
A „bükki füvesember lánya” maradt – édesapja nélkül, a családja kedvéért a világban ingázva is. Lopes-Szabó Zsuzsa kezdettől vállvetve vitte Szabó Gyuri bácsival a Györgytea misszióját. Ma már általa formálódik élethivatás a bükkszentkereszti gyógynövénykertből a következő nemzedéknek.
Jacie Triplethree egy szappanopera-szereplő robot, Adam Trainsmith egy álmodozó fiatal író; ők szeretnek egymásba a nem túl távoli jövőben. Az Igazából komédia arról mesél, mi különbözteti meg az embert a géptől – még.
Magyarország egyik legmagasabban fekvő települése erdők ölelésében, különleges mikroklímával, gyógyító környezettel várja az értékalapú, csendes élet után vágyakozókat. Lovass Adél és Veres Zoltán számára Bükkszentkereszt ennél is többet adott: egy helyet, ahol összekapcsolódva tanulhatnak, fejlődhetnek, alkothatnak.
Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az adatvédelem és információbiztonság aktuális kihívásairól
Január 6., vízkereszt a karácsonyi ünnepkör záró- és a farsang kezdőnapja, a háromkirályok, illetve Krisztus megkeresztelkedésének az ünnepe, cikkünkben a naphoz kapcsolódó népszokásoknak és hiedelmeknek jártunk utána.
A nemzeti karakter elsősorban a fűszerek használatában és párosításában áll – vallotta Marx Rumpolt német szakács, aki leírta, milyen volt a magyar konyha a 16. században. A fűszerek mellett persze az is számított, hogyan készítették el az ételeket, milyen alapanyagokat használtak. A történész, régész Kohári Gabriellával arról beszélgettünk, hogyan étkeztek Magyarországon a késő középkorban, kora újkorban.