Juliette Binoche megáll a lépcsőfordulóban, bocsánatkérően rám néz, a karomra támaszkodik, leveszi nagyon magas sarkú cipőjét, és mezítláb jön tovább a lépcsőn. Lillafüreden vagyunk, a Palotaszállóban. Nemsokára autóba ülünk, és a miskolci Művészetek Házába megyünk, ahol átveszi a CineFest Európa-díját.
Mindenki környezetében élhet autizmussal élő gyermek vagy felnőtt – csak sokszor nem tudunk róla. Az értük rendezett Ferences Jótékonysági Koncert január 22-én meghívás egy olyan világképbe, amelyben a különbözőség lehetőség, nem hiba. A koncert bevétele a Gyöngyösön és Karácsondon működő Autista Segítő Központot támogatja.
Soufflée, galantine, créme, ragout és macaroni. Receptek a velencei Danieli hotelből, Ilona tantitól és a záhi kastély szakácsnőjétől. Angol, német, olasz fogások mellett az ugyancsak jónak ígérkező oláh palacsinta leírása. Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola receptjei ugyanolyan színesek, izgalmasak és sokfélék, amilyenek élete eseményei voltak.
Több mint hetven éve, 1955-ben halt meg Albert Einstein, Thomas Mann és Fedák Sári, és ennek jelentősége van a magyar olvasók szempontjából is. Januártól ugyanis felkerülhettek műveik az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárának kötetei közé, így bárki letöltheti őket a „polcról”.
Nem menne innen sehová, pedig jó néhány szép vidéken járt már. Azt mondja, az ember mindig elvágyik valahová, ezért nem veszi észre azt, ami helyben jó. Neki a Bükk a minden, szép és igaz borok talaja, családi kötelékek hordozója. Borbély Rolanddal a Gallay Kézműves Pincészet történetéről beszélgettünk.
Nem sokkal azután, hogy Fiuméban véget ért a magyar uralom, maroknyi katonája élén bevonult a városba és átvette a hatalmat Gabriele D’Annunzio. Az olasz váteszköltő „pünkösdi kormányzóságának” történetét az elmúlt évek egyik legszórakoztatóbb filmje meséli el.
Ők voltak a közönség kedvencei, az igazi táncosok, akik jégre vitték a csárdást, a palotást. Tél és tavasz közt őket figyeltük, szurkoltunk és bosszankodtunk, mert a bírók újra és újra a szovjeteket hozták ki döntősnek. A Magyar Sportújságíró Szövetség életműdíját idén Regőczy Krisztina és Sallay András kapta. Gratuláció és köszönet nekik!
Ágnes ókeresztény vértanú napjához, január 21-hez különleges hiedelmek kapcsolódtak a néphagyományban, történetéből pedig népmeseszerű legenda szövődött.
A január fél lábbal még a tavalyban áll, miközben előre tekint. Aki szeret összegezni, általában ilyenkor teszi. Nem segíti ezt, hogy egyre nehezebb a valóságot megragadni. Mélyhamisítás, mesterséges intelligencia és hasonlók helyett friss dokufilmeket, egy kiállított fotóprojektet és maradandó fényélményt ajánlunk.
Veszélyes-e az internetes tér? Erősíthető-e a felhasználói tudatosság? Mit tartogat a jövő? Marsi Tamás, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének főosztályvezetője válaszolt kérdéseinkre.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A rendszerváltozás előtti korszak egyik sikerszerzőjét, Fehér Klárát mutatjuk be sorozatunk új epizódjában.
Az első írásos emlékünk az egykori magyar étkekről egy 16. századi szakácsmester könyve, aki több erdélyi fejedelemnek, talán már Báthory Istvánnak is főzött. A könyv a fejedelmi és főúri asztalokra kerülő fogások elképesztő változatosságát tárja elénk. A Régi magyar szakácskönyvek című kötet részeként Radvánszky Béla adta ki 1893-ban.
Feküdjünk le a szirti sziklagyep virágai közé, szívjuk magunkba a kristálytiszta levegőt, bámuljuk hosszan a leírhatatlan tájat és az égen úszkáló felhők sorát. Ha a sok helyen 900 méteres magasság fölé emelkedő Bükk-fennsíkot járjuk, páratlan szépségű kilátópontokra, tisztásokra, barlangokra és ősfákra lelhetünk. Túraajánló összeállításunk a dédesi várromtól Bükkszentlélek csodái felé.
A Bükk és benne Lillafüred több mint évszázados jelképe a reneszánszt idéző mesebeli szálloda: a ma Hotel Palota Lillafüred nevet viselő Palotaszálló történelme nem csak az itt szerelembe eső József Attila miatt olyan izgalmas.
Hogyan kapcsolódik össze az ókeresztény vértanú, a bizánci szent és a pirossapkás kislány alakja, és milyen hiedelmek kötődnek január 18-hoz, Piroska napjához a magyar néphagyományban?
Egyszervolt szakmák sorozatunk ötödik része a csutorakészítőkről szól.
A kánai menyegző történetére elődeink mint az ünneplő emberlét isteni szentesítésére tekintettek, és egy különös vendégség történetét elevenítették fel.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „akkorát kap, hogy attól koldul” szólás jelentésének jártunk utána.
