Lajos fő rezidenciája, a visegrádi palota egyértelműen az avignoni pápai palota mintájára készült, és nagyságrendileg is ahhoz volt mérhető.
Beszéltünk Einsteinről, Bay Zoltánról, Gaussról, még Nemes Nagy Ágnesről is. Nemrég az MTA dísztermében mutatták be a könyvét egyik legkedvesebb interjúalanyáról, Lovász Lászlóról. Az eseményen Szigeti Tamás készítette a képeket, aki annak idején Simonyi Károlyhoz is elkísérte. Az ismeretterjesztő újságírás nagy alakjával, Staar Gyulával beszélgettem, aki negyven éven át szerkesztette, vezette a Természet Világát.
Interjúalanyainkat – Lobenwein Norbert fesztiválszervezőt, Sena Dagadu énekesnő, Pindroch Csaba színművészt és Bősze Ádám zenetörténészt – arra kértük, hogy egymásnak adják a szót, így ahol az egyik beszélgetés véget ér, ott kezdődik is a következő.
Németlövő pusztatemplomát 1938-ban, az új istenháza megépítésekor hagyták fel a németlövői németek, a határőr íjászok utódai. Mementó a javából. Magna Hungaria sorozatunk kilencedik része.
Esther Kinsky német író a kétezres évek közepén a régóta nem működő battonyai mozit próbálta újraéleszteni, nem sok sikerrel. Magyarul újonnan megjelent könyvében arról ír, milyen alapvető változást hoz magával az, hogy immár kis képernyőkön, elszigetelt magántérben tekintjük meg a mozgóképeket.
A Szentendrei-sziget északi szigetcsúcsa kivételes tér, amely a belső tájakon is kapukat nyit. A hely, ahol elfogy az út. Évtizedek óta járunk vissza sátrazni, tüzet rakni, körbeülni, belenézni. Hallgatni, ahogy a sátorponyván perceg a kakukknyál.
Az ember, ha képes átadni magát, felveszi az áramlás ritmusát, lelassul, elcsendesül, szemlélődni kezd, hagyja, hogy dolgozzon benne a Duna időtlensége.
A Körösök holtágakkal, csatornákkal, gátakkal, ártéri erdőkkel, lápokkal átszőtt, vadregényes környezetét, Gyula és Békéscsaba vidékét jól kiépített kerékpárút-hálózat szeli át.
Az 1930-as futball-világbajnokságról lemaradt a magyar válogatott, de így is találunk magyar neveket a résztvevők közt. Kiemelkedik közülük Kovács Miklós, aki néhány évvel később a magyar csapat mezét is magára ölthette.
Abba a szakadékba, amelybe Székely Magdát nyolcéves korában belelökték, lírikus is csak ritkán száll alá. Költészete a tragédia feneketlen mélységébe enged pillantani. Mégis: harmincadik évén túl már nem puszta reménnyel, hanem Isten szellemi megtapasztalásának jegyében haladt a földi létezés, egyben a költői megszólalás végső határai felé.
