A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Demencia Programján résztvevők időutazást tehetnek a gyermekkorukba, a pozitív hatás gyakran hetekig, akár hónapokig is érezhető. A programról Bokonics-Kramlik Márta múzeumpedagógust és foglalkozásvezetőt kérdeztük.
A szabadságharc leverése után az első március 15-i demonstrációra 1860-ban került sor. A megmozdulás során a karhatalom éles tölténnyel lőtt a tömegbe. A mártírhalált szenvedő Forinyák Géza temetésére többen látogattak el, mint Vörösmartyéra.
Itt játszd az agyad! – ez a QuizNight jelszava, és pontosan erről van szó. Észjátékról minden hétfő este. Földrajzról, rajzfilmekről, irodalomról, képrejtvényekről. Negyvenöt kocsmában, bisztróban, kávézóban merednek a csapatok a képernyőre, majd írják le a megoldásokat a lapokra. Gondolkodnak, örülnek, bosszankodnak, esznek, isznak. Játszanak. Bennfentes tudósítás következik.
Generációk összekötői, emlékek ébresztői: a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Láthatatlan örökség című könyvsorozatának első kötete a honi háztartások egykor jellegzetes eszközeit veszi számba.
Miért kell tudnunk önmagunkhoz kapcsolódni ahhoz, hogy másokhoz is kapcsolódhassunk? Milyen minőségű harmadik helyek segítenek a népbetegséggé váló magány oldásában? Mit jelenthet „a fügefa alatt”, és ki hogyan találhatja meg a saját fügefáját?
A humor, ha nem is sík-, inkább kissé domború, ahogy mondani szokás, „görbe” tükörként mutatja meg, hogyan látjuk egymást és önmagunkat. Társadalmi korkép és kórkép. A téma különböző értelmezéseiről, a humor történetéről Nemesi Attila László egyetemi docenssel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettesével, a Magyar Nyelvészeti Tanszék vezetőjével beszélgettünk.
Április 12-ig látogatható az Árva – A történelem torkában című kiállítás a Kiscelli Múzeumban. A Nemes Jeles László filmjéhez készült tárlat egyfajta kísérőelem, kedvcsinálóként is értelmezhető, de talán többet mond azoknak, akik már látták az 1957-ben játszódó filmet.
A Budapesti Történeti Múzeum új kiállítása nem csupán azt mutatja be, hogyan járultak hozzá a magyarok az űrkorszak tudományos-technikai sikereihez, de azt a futurista-utópikus távlatot is megnyitja előttünk, amely a nyugati és keleti blokkban egyaránt megmozgatta az emberek képzeletét.
Négy embert kérdeztünk meg arról, hogy az intézmény, illetve kezdeményezés, amelynek életében, szervezésében részt vesznek, hogyan válhat harmadik hellyé. Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy közösségi kert, egy múzeum, egy könyvtár vagy egy táncház képes legyen élettel megtölteni a teret?
A visegrádi ferences templom feltárása közben egy gyermek és egy felnőtt csontvázára bukkantak, akik mellé lakatot temettek. Több jel is arra utal, hogy valamilyen babonás szokás következtében hevertek a vastárgyak a halottak mellett – a kutatók nem zárják ki, hogy vámpírhiedelmek miatt temették így őket.
A makettet csak nézni lehet, a modell viszont működik is. Ezzel az alapvetéssel kezdtük a beszélgetést Kurdi Csabával Vácon. Modellhajóflottájának a leghosszabb darabja két méter és huszonöt centi.
Pillanatképek helyekről, amelyek nincsenek fent a térképeken. Lugasokról, pincékről, megtáltosodó öregekről és kvaterkázó tanyamacskákról. Mámoros beavatások és szőlőhegyi kiteljesedések. Együttlétek, amelyek örökre belénk ivódtak.
Sorozatunkban a magyarországi vendéglátás és konyhaművészet korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről írunk. A nyolcadik részben az első csárdák borgőzős és perpatvaros világába csábítjuk az olvasót.
Egy olvasónk úgy véli, tündérmese Kádár születésének „hivatalos”, a történészek által is elfogadott története: szerinte az ógyallai csillagvizsgáló létrehozója, a polihisztor Konkoly Thege Miklós lehetett a kommunista politikus apja. Utánajártunk a szóbeszédnek és annak a legendának is, amely szerint Kádár egy pestújhelyi vendéglős balkézről született fia volt.
A Pest ágyúzásától rettegő, felbőszült tömeg 1848. szeptember 28-án meglincselte a Jelačić megállítására küldött Lamberg Ferenc altábornagyot.
A nagyváradi születésű, zongoraművésznek készülő lány a világ másik végén százéves korában halt meg. Élettörténete csak angolul jelent meg, pedig mindvégig akcentus nélkül, szépen beszélte az anyanyelvét.
A Taste of Transylvania fesztivál először érkezik Magyarországra, és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban mutatja meg, mitől olyan különleges az erdélyi konyha, és milyen történeteket hordoznak a régió ételei.
Parlament, Zeneakadémia, a marosvásárhelyi városháza és a Kultúrpalota, a szabadkai városháza, a Gresham-palota, Széchenyi fürdő. Templomok, paloták, magánvillák sokasága őrzi Róth Miksa üvegalkotásait, akinek egykori otthona emlékházként várja a látogatókat.
Mazsola és Tádé, Futrinka utca, Frakk, Kukori és Kotkoda – Bálint Ágnes meséin nemzedékek nőttek fel, történetei egyszerre szólnak a gyerekekhez és a felnőttekhez. Az írónő vecsési otthonában lányával, Németh Ágnessel és az emlékház kulturális szervezőjével, Császár Rékával beszélgettünk.
„Fogtam egy farmert, megjavítottam, meg sem fordult a fejemben, hogy ennyi minden lesz belőle.” Ezt mondja Réti Éva, aki az egyetemen oktatja az újrahasznosítás lényegét, és egy Szolnok melletti zsákfaluban készül létrehozni a hozzá hasonlóan gondolkodók alkotó- és menedékházát.
„Füst és kávé között henyélek, mivel a dolgom, végzetem csak annyi, hogy élek” – írta Kosztolányi a Költő a huszadik században című versében. Most mi is a nyomdokaiba léphetünk a budapesti Kazinczy utcában, ahol Fő a kávé címmel nyílt egy méreteiben viszonylag kicsi, ám annál élvezetesebb kávétörténeti kiállítás.
A Lillafüredi Pisztrángtelep ma már fogalom. Ahogy vezetője, Hoitsy György is. A regényes nevű Nyavalyás-hegy árnyékában fekvő, hideg vizű tavaknál az ősök szellemisége, a fiatalos vakmerőség, az életen át tartó állhatatosság, a hitelesség és az ötletesség találkozik. Az eredmény pedig magáért beszél.
Bükkszentléleki jurtatáborunkból indulva kerékpárral jártuk be a Bükk északi kapuját Bánkúttól Mályinkán, a Lázbérci-tó mentén át egészen Upponyig. Magyarország egyik legszebb tája tárult elénk.
A népi vallásosság körében régtől fogva ismert a Bükkszentkereszt határában található Boldogasszony köve, másnéven a gyógyító kövek. Győrffy Ákos írása egy időtlen pillanatról a bükkerdő reggeli csendjében.
Mindszenty bíboros elveszettnek hitt, de teljes eredetiségében megmaradt börtönében Nagy Brigittával, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány irodavezetőjével tettünk látogatást.
Az amerikai magyarság története nem lezárt fejezet, hanem folyamatos változás és alakulás, amelyben az asszimiláció elkerülhetetlen, de lassítható – vallja Antal-Ferencz Ildikó újságíró, aki több mint százhúsz életútinterjút és közel száz riportot készített a tengerentúlon. Magyarnak lenni Amerikában könyvsorozatából készült válogatáskötetéről beszélgettünk a szerzővel.
Angol utazók, Andersen és Rudolf trónörökös, Szálinger Balázs lírai útinaplója – a Dunáról szóló régi és kortárs könyveket ajánlunk.
Egyszervolt szakmák sorozatunk hatodik része a hölgyészekről szól, akikről több településünk is a nevét kapta.
Az időskor nem egy távoli, elvont életszakasz, hanem szorosan összefügg a jelenben hozott döntéseinkkel, életmódunkkal, kapcsolatainkkal és pszichés működésünkkel – mondja Leleszi-Tróbert Anett Mária. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet aktív idősödés szakirányú továbbképzésének vezetőjét az egyéni, közösségi és társadalmi lehetőségekről kérdeztük.
Régen anyagmentés volt, ma már egy népszerű, és nem túl olcsó hobbi. A magyar patchworkösök hozzávetőlegesen háromezres táborán belül működik a Magyar Foltvarró Céh, azt pedig egy férfi, Sulyok Levente vezeti, szervezi és kapcsolja be a nemzetközi vérkeringésbe.
Máté István interdiszciplináris tervező, digitális szakértő. Egy Ózd melletti kistelepülésen, Borsodszentgyörgyön él és dolgozik. Őszintén hisz abban, hogy a tudásalapú munka visszahozhatja a fiatal generációkat ebbe a térségbe. A legmodernebb digitális technológiákról, a mesterséges intelligencia hatásairól és a vele kapcsolatos félelmekről is beszélgettünk.
A magyar sport történetében az 1952-es helsinki olimpia volt az eddigi legsikeresebb. A 16 aranyérem közül Gyenge Valériáé váratlannak számított, hiszen korábban magyar bajnokságot sem nyert. A legendás '52-es női úszócsapatnak ő az utolsó életben lévő tagja.
Nagy Dénes filmje, a Kurtág-töredékek egyszerre beszél a zseni magányosságáról, az ember örök kapcsolódni vágyásáról és arról, megéri-e mindent feláldozni azért a néhány pillanatért, amikor még életünkben átnézhetünk a felhőkön túlra.
Mentőben ültek, sebesülteket gyűjtöttek, műtőt költöztettek, vészhelyzeti ügyeleteket tartottak. Örültek, féltek és dolgoztak. Dr. Wenger Tibor, az anatómia professzora könyvet állít össze arról, hogyan élte meg a Semmelweisről elnevezett budapesti egyetem az 1956-os forradalmat.
Elfogadta a román parlament a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Gömbös Gyula részletes revíziós tervezetet készített, amelyet személyesen tárt Benito Mussolini elé.
Kurtág György a 20. század egyik legnagyobb krónikása, de mindannak, amit életében komponált, van egy olyan rétege is, ami kívül esik az időn és a történelmi tapasztalaton: az örökkévalóságban lebeg. Győrffy Ákos köszöntője.
Sorozatunkban a magyarországi vendéglátás és konyhaművészet korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről olvashatnak. A hetedik részben a 18. századba, a török uralom alól felszabadított Magyarországra és Erdélybe kalauzoljuk olvasóinkat.
Mexikótól a francia Riviéráig, Thaiföldtől az északi sarkkörig a világ sok helyén járt, túrázott, búvárkodott, tanult, karatézott, hágóvassal kapaszkodott havas csúcsokra, még skorpiót is hatástalanított.
A testem valóságos étel, s a vérem valóságos ital – mondja Jézus Krisztus az őt hallgató tömegnek. A katolikus vallás e kijelentésre épülő alaptanításáról Nyúl Viktor teológust egyik plébánosi szolgálati helyén, a bátai Szent Vér-kegyhelyen kérdeztük, ahol ma is őrzik Jézus néhány csepp vérét.
A rövidprogramban és a kűrben is hibátlan produkciót nyújtva a Pavlova Maria, Sviatchenko Aleksei páros, csupán négy ponttal lemaradva a dobogóról, a fantasztikus negyedik helyet szerezte meg a milánói-cortinai téli olimpián.
Az új magyar romantikus komédia olyan, mint a magyar narancs, kicsit sárga, kicsit savanyú, de legalább a miénk.
A Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet című kiállítást bejárva a múlt kertjeinek világában merülhetünk el. A Hagyományok Háza új időszaki kiállításáról dr. Czingel Szilvia kurátort kérdeztük.
A Habsburg-trónörökös neve örökre összefort Szarajevóval és az első világháborúval, személyét azonban kevéssé ismerjük. Világ körüli útjáról készült naplója betekintést enged a tragikus sorsú főherceg életébe, gondolataiba.
Főzött szappan, mosóteknő és felkötőruha a nehéz napokra. Alig száz éve még egészen mást gondoltak az emberek a tisztaságról és arról, milyen gyakran kell lábat vagy hajat mosni. Tisztaság, tisztátalanság, cifrálkodás és élet a mosóteknő mellett. A Hagyományok Háza új kiállításán jártunk.
A különleges kivitelezésű kiadványt február elején mutatták be az Akadémián.
Február 10-e a biztonságosabb internet napja, idén első alkalommal a mesterséges intelligencia áll a világnap fókuszában. Baracsi Katalin internetjogászt és Turányi Tatjana AI-etikai és kiberpszichológiai tanácsadót kérdeztük.
Hol vannak már a tárlók? Azért még akad belőlük. De egy modern múzeum megfoghatóvá teszi az élményt, arra a biztatja a látogatót, teremtsen kapcsolatot a tárggyal, stílussal, korral. Keressen, válasszon és alkosson. A Néprajzi Múzeum interaktív eszközei sok és sokféle lehetőséget kínálnak, hogy bevonódjunk a kiállítások világába.
Kamaszkori erdei összejárásból egy egész életet meghatározó belső tengely: Juhász Árpád geológiát tanuló cserkészből lett „Kóborló Farkas”, az indián. A magyar oktatás és köznevelés kategóriában elnyert Prima díjából régi álmát valósítja meg: könyvet ír arról, hogyan határozták meg az identitását az illegális indián évek.
Az oszmánok kezére kerülni sokszor egyet jelentett a halállal, de ha úgy szolgálta a törökök érdeke, akár a helyzethez képest kellemesen is telhettek a börtönévek.
Február 6-án startol Milánóban a téli olimpia, melyre 15 magyar sportoló szerzett kvótát, műkorcsolyában és rövidpályás gyorskorcsolyában bízhatunk éremszerzésben. A játékokon több mint 90 nemzet 2900 sportolója fog küzdeni, 16 sportág 116 számában hirdetnek bajnokot.
Milyen volt a nagy ember kisgyerekként? Hogyan kezdődött Jókai, Bálint gazda vagy Kőrösi Csoma Sándor élete? Milyen kislány volt Szabó Magda vagy Elek Ilona? Van egy könyvsorozat, amelyik erről mesél a gyerekeknek, és a széria most új darabbal bővült: Béres József tanulságokkal teli, küzdelmes történetével.
A táj számomra lehetőség arra, hogy személyes üggyé tegyem az univerzális igazságokat – mondja Csilléry Orsolya. A grafikusművésszel SÁR-ARANY című tárlatáról beszélgettünk.
Rózsahegyi Barnabás Néma hadsereg című könyve nagyapjának, Wágner Levente mérnök hadnagynak a hosszú évtizedek után előkerült doni naplóját és színes fényképeit mutatja be. Egyedülálló történeti dokumentum: ember- és korrajz. A különleges fényképeket most vándorkiállításokon is láthatjuk.
Mint egy kéttörzsű, dús lombú fa, úgy kapaszkodik Noszvaj talajába Tátrai Vanda keramikus, meseterapeuta, természetgyógyász és Balázs Péter szobrász, természetművész életműve. Jövőt álmodtak a noszvaji barlanglakások helyén, ahol évtizedekig a nyomor fészkelt. Tátrai Vanda portréja.
Új fejezet kezdődik az egri Gárdonyi Géza Színház életében, február 1-jétől Szarvas József irányítása alatt működik a teátrum, aki közösségerősítő szándékú színházat álmodik Egerbe.
Világbajnok kakaós csigát és zabszeletet sütnek, kenyereik, pogácsáik a környék kedvencei. Pályaelhagyók, vagy inkább pályamegtalálók, de hogy mi közük Az ember tragédiájához és egy öreg mosodához, ahhoz végig kell olvasni ezt az írást.
A Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása egyszerre járja körül a történeti és az emlékezetünkben élő Attila alakját.
Gutenberg 36 soros Bibliájának pergamenre nyomtatott töredékét találták meg az Országos Széchényi Könyvtárban.
Sinka István legismertebb művét immár hitelesen, teljesen szöveggel olvashatjuk, emellett ajánljuk Romsics Ignác hatszáz oldalas, olvasmányos Kosáry-monográfiáját, valamint Bányai István újra kiadott Zoom című munkáját.
1945-ben a legnemtelenebb eszközöket felhasználó rivalizálás folyt a városligeti szórakoztató intézmények régi és új vezetői között. A történetben fontos szerepet játszott a ellenforradalmi tisztből lett cirkuszigazgató, a miskolci „kommunista gnóm” és egy ismert színművész is.
Bár a rendezője szerint ez egy érzéki film, és kétségtelenül van egy ilyen rétege is, a Csendes barát leginkább a kíváncsiságunkat piszkálja fel. Mert tényleg, mi van, ha a növények ugyanúgy figyelnek minket, mint ahogy mi őket?
Enyedi Ildikó új alkotása meditatív képekkel teli, megható időutazás, amely egy igazi világsztárral a főszerepben beszél az élőlények örök kapcsolódási vágyáról.
Égitestek, fény- és hangjelenségek, váratlan események, népi megfigyelések: elődeink a jóslással a kiszámíthatatlannak tűnő világban próbáltak eligazodni.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Sorozatunkban Hadady Emmát mutatjuk be, aki orvos férjével halt mártírhalált Celebeszen a második világháború alatt.
Saly Noémi legújabb kötetében ismét csavar egyet a gasztronómia történelmén, és a Duna-deltától az amerikai eszkimók földjéig kalandozva idézi fel azok alakját, akik hozzánk hasonlóan, mégis kicsit másképp „főztek, ettek, éltek, haltak”. A megjelenés apropóján beszélgettünk befőzésről, vendégségről és a fúziós magyar nép fúziós magyar konyhájáról.
Tombor Zoltán fotóművész a Capa Központban rendezett Lost & Found – Vallomások a függőségről című kiállításán Böcskei Balázs addiktológiai konzultánssal tartott közös tárlatvezetést január 21-én.
Cikkünkben azokból a fényképekből válogattunk, amelyeket kelet-ázsiai, skandináv és amerikai tanulmányutak alkalmával készített a természettudós.
2025 nyarán töltötte be a kilencvenet, de ez sem a mozgékony szellemén, sem az alkotókedvén, munkabírásán nem hagyott nyomot. Gyémánt László festőművész kalandos élettörténete körbejárhatatlan egy mégoly hosszú beszélgetésben is, most mégis kísérletet tettünk rá, hogy a Thököly úttól Amerikán át a Városligeti fasori műteremig húzzunk egy korántsem befejezett ívet.
Február 19. – „százéves vagyok”. Kurtág György naptárában így szerepel ez a nap. A Concerto Budapest Kurtág-workshoppal, a Budapest Music Center a Kurtág100 fesztivállal készül az ünnepre.
Egy hely, ahová betérni olyan érzés, mintha jó ismerőseinket látogatnánk meg. A bükkszentkereszti Bükki Ízek Vendégasztal megálmodójával és éltetőjével, Telekes Gabriellával közösségről, helyben megtermelt alapanyagokról és a környék négy évszakos varázsáról beszélgettünk.
Az arany ember című regényből részleteiben is megismerhetjük a befagyott tavon való közlekedés szabályait, valamint a jég alatti halászat fortélyait. Eötvös Károly ennek ellenére állította, Jókai soha nem járt a téli Balatonnál. Vajon igazat mondott?
Befejeződtek a 815 méter magas Bél-kő lábánál, a Háromkút-forrás mellett csodálatos erdei környezetben megbújó Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt bélapátfalvai apátság felújítási munkálatai.
Nyolc hónap alatt sikerült megmenteni a kenyérbogár-fertőzés sújtotta pannonhalmi főapátsági könyvtárat, amely újra látogatható.
Juliette Binoche megáll a lépcsőfordulóban, bocsánatkérően rám néz, a karomra támaszkodik, leveszi nagyon magas sarkú cipőjét, és mezítláb jön tovább a lépcsőn. Lillafüreden vagyunk, a Palotaszállóban. Nemsokára autóba ülünk, és a miskolci Művészetek Házába megyünk, ahol átveszi a CineFest Európa-díját.
Mindenki környezetében élhet autizmussal élő gyermek vagy felnőtt – csak sokszor nem tudunk róla. Az értük rendezett Ferences Jótékonysági Koncert január 22-én meghívás egy olyan világképbe, amelyben a különbözőség lehetőség, nem hiba. A koncert bevétele a Gyöngyösön és Karácsondon működő Autista Segítő Központot támogatja.
Soufflée, galantine, créme, ragout és macaroni. Receptek a velencei Danieli hotelből, Ilona tantitól és a záhi kastély szakácsnőjétől. Angol, német, olasz fogások mellett az ugyancsak jónak ígérkező oláh palacsinta leírása. Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola receptjei ugyanolyan színesek, izgalmasak és sokfélék, amilyenek élete eseményei voltak.
Több mint hetven éve, 1955-ben halt meg Albert Einstein, Thomas Mann és Fedák Sári, és ennek jelentősége van a magyar olvasók szempontjából is. Januártól ugyanis felkerülhettek műveik az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárának kötetei közé, így bárki letöltheti őket a „polcról”.
Nem menne innen sehová, pedig jó néhány szép vidéken járt már. Azt mondja, az ember mindig elvágyik valahová, ezért nem veszi észre azt, ami helyben jó. Neki a Bükk a minden, szép és igaz borok talaja, családi kötelékek hordozója. Borbély Rolanddal a Gallay Kézműves Pincészet történetéről beszélgettünk.
Nem sokkal azután, hogy Fiuméban véget ért a magyar uralom, maroknyi katonája élén bevonult a városba és átvette a hatalmat Gabriele D’Annunzio. Az olasz váteszköltő „pünkösdi kormányzóságának” történetét az elmúlt évek egyik legszórakoztatóbb filmje meséli el.
Ők voltak a közönség kedvencei, az igazi táncosok, akik jégre vitték a csárdást, a palotást. Tél és tavasz közt őket figyeltük, szurkoltunk és bosszankodtunk, mert a bírók újra és újra a szovjeteket hozták ki döntősnek. A Magyar Sportújságíró Szövetség életműdíját idén Regőczy Krisztina és Sallay András kapta. Gratuláció és köszönet nekik!
Ágnes ókeresztény vértanú napjához, január 21-hez különleges hiedelmek kapcsolódtak a néphagyományban, történetéből pedig népmeseszerű legenda szövődött.
A január fél lábbal még a tavalyban áll, miközben előre tekint. Aki szeret összegezni, általában ilyenkor teszi. Nem segíti ezt, hogy egyre nehezebb a valóságot megragadni. Mélyhamisítás, mesterséges intelligencia és hasonlók helyett friss dokufilmeket, egy kiállított fotóprojektet és maradandó fényélményt ajánlunk.
Veszélyes-e az internetes tér? Erősíthető-e a felhasználói tudatosság? Mit tartogat a jövő? Marsi Tamás, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének főosztályvezetője válaszolt kérdéseinkre.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. A rendszerváltozás előtti korszak egyik sikerszerzőjét, Fehér Klárát mutatjuk be sorozatunk új epizódjában.
Az első írásos emlékünk az egykori magyar étkekről egy 16. századi szakácsmester könyve, aki több erdélyi fejedelemnek, talán már Báthory Istvánnak is főzött. A könyv a fejedelmi és főúri asztalokra kerülő fogások elképesztő változatosságát tárja elénk. A Régi magyar szakácskönyvek című kötet részeként Radvánszky Béla adta ki 1893-ban.
Feküdjünk le a szirti sziklagyep virágai közé, szívjuk magunkba a kristálytiszta levegőt, bámuljuk hosszan a leírhatatlan tájat és az égen úszkáló felhők sorát. Ha a sok helyen 900 méteres magasság fölé emelkedő Bükk-fennsíkot járjuk, páratlan szépségű kilátópontokra, tisztásokra, barlangokra és ősfákra lelhetünk. Túraajánló összeállításunk a dédesi várromtól Bükkszentlélek csodái felé.
A Bükk és benne Lillafüred több mint évszázados jelképe a reneszánszt idéző mesebeli szálloda: a ma Hotel Palota Lillafüred nevet viselő Palotaszálló történelme nem csak az itt szerelembe eső József Attila miatt olyan izgalmas.
Hogyan kapcsolódik össze az ókeresztény vértanú, a bizánci szent és a pirossapkás kislány alakja, és milyen hiedelmek kötődnek január 18-hoz, Piroska napjához a magyar néphagyományban?
Egyszervolt szakmák sorozatunk ötödik része a csutorakészítőkről szól.
A kánai menyegző történetére elődeink mint az ünneplő emberlét isteni szentesítésére tekintettek, és egy különös vendégség történetét elevenítették fel.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „akkorát kap, hogy attól koldul” szólás jelentésének jártunk utána.
Volt csodagyerek, akrobata, bergen-belseni túlélő és a Las Vegas-i kaszinók műsorait megtervező menedzser. Aztán megismerte Pavarottit, és létrehozta azokat a megakoncerteket, amelyeken a Három Tenor a fél világot elbűvölte a pezsgő áriával és az Ave Mariával. Rudas Tibor útja a Hajós utcától Santa Monicáig.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Véletlenül került egy néprajzi gyűjtőcsoportba, korszakos tudós lett az archaikus népi imádságok feldolgozásával. 105 éve született dr. Erdélyi Zsuzsanna.
Mint egy kéttörzsű, dús lombú fa, úgy kapaszkodik Noszvaj talajába Balázs Péter szobrász, természetművész és Tátrai Vanda keramikus, meseterapeuta, természetgyógyász életműve. Jövőt álmodtak a noszvaji barlanglakások helyén, ahol évtizedekig a nyomor fészkelt. Balázs Péter portréja.
John Lukacs világhírű magyar történész a nyolcvanas években írta meg szellemi önéletrajzát, amelyet most újra kiadott a Helikon Kiadó. Gondolatai bizonytalannak tűnő világunkban is iránytűként hatnak.
A későbbi miniszterelnök első világháborús hadifogolyként járt az irkutszki pályaudvaron, amikor megszólították a vándorcigányok. Elmondásuk szerint a dánosi rablógyilkosságot követő csendőrhajsza elől menekültek orosz földre.
Népi írókkal barátkozott, és Szabó Lőrinc biztatta versírásra. Kikerült Amerikába, mélyhűtött ételek gyártását irányította, majd Chicagóban egy hamar legendássá váló éttermet nyitott, amelyet sűrűn látogattak hírességek. Hugh Hefner partijaira főzött, Oprah Winfrey-nek nyilatkozott, a hamburger szexuális szimbolikájáról értekezett, s közben semmit nem várt jobban, mint hogy egy hosszú nap után a frissen érkezett magyar könyvekkel és folyóiratokkal bevehesse magát hatalmas könyvtárába. Szathmáry Lajos története.
A legcsúnyább fa is szép, a boksák világában felnőni pedig olyan, amit nem lehet csak úgy elfelejteni – vallja Polgár József faszénégető. A répáshutai mester egy letűnt szakma titkairól és a Bükk békéjéről mesélt.
Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét többek között az amerikai techcégek adatvédelmi kötelezettségeiről és a felhasználók tájékozottságáról kérdeztük.
