A Szentendrei-sziget északi szigetcsúcsa kivételes tér, amely a belső tájakon is kapukat nyit. A hely, ahol elfogy az út. Évtizedek óta járunk vissza sátrazni, tüzet rakni, körbeülni, belenézni. Hallgatni, ahogy a sátorponyván perceg a kakukknyál.
Az ember, ha képes átadni magát, felveszi az áramlás ritmusát, lelassul, elcsendesül, szemlélődni kezd, hagyja, hogy dolgozzon benne a Duna időtlensége.
A Körösök holtágakkal, csatornákkal, gátakkal, ártéri erdőkkel, lápokkal átszőtt, vadregényes környezetét, Gyula és Békéscsaba vidékét jól kiépített kerékpárút-hálózat szeli át. Murvás és földes utak mellett sok helyen tükörsima, aszfaltozott bicikliutakon járhatjuk be a környéket, változatos úti célokat kitűzve magunk elé.
Pornóapáti, e német ajkú kisközség 1923-ban azért harcolta magát vissza hazánkhoz, hogy aztán megszenvedje a vasfüggöny sorvasztó következményeit... Magna Hungaria sorozatunk tizenegyedik része következik.
A gázvilágítás hazai elterjedésében nagy szerepe volt Széchenyi Istvánnak. Pesten az első gázlámpás a Magyar Nemzeti Múzeum oldalán gyulladt ki 1816-ban.
A Sándor-hegyi Gabóca Sajtműhely vezetője szerint övé a világ legszebb munkahelye.
Az 1930-as futball-világbajnokságról lemaradt a magyar válogatott, de így is találunk magyar neveket a résztvevők közt. Kiemelkedik közülük a román színekben játszó Kovács Miklós, aki néhány évvel később a magyar csapat mezét is magára ölthette. Nem mellesleg azon kevesek egyike, akik mindhárom háború előtti vébén pályára léptek.
Koppány vezér, az ősi magyar hit- és törzsi világ utolsó nagy harcosa Somogyváron építette ki birodalma központját. Megnéztük, hol állhatott erődítménye. Magna Hungaria sorozatunk tizedik része következik.
A Dél-Alföldön a mai napig óriási népszerűségnek örvend a bábus, fás vagy magyar biliárdként ismert játék.
Interjúalanyainkat – Lobenwein Norbert fesztiválszervezőt, Sena Dagadu énekesnő, Pindroch Csaba színművészt és Bősze Ádám zenetörténészt – arra kértük, hogy egymásnak adják a szót, így ahol az egyik beszélgetés véget ér, ott kezdődik is a következő.
Lajos fő rezidenciája, a visegrádi palota egyértelműen az avignoni pápai palota mintájára készült, és nagyságrendileg is ahhoz volt mérhető.
Beszéltünk Einsteinről, Bay Zoltánról, Gaussról, még Nemes Nagy Ágnesről is. Nemrég az MTA dísztermében mutatták be a könyvét egyik legkedvesebb interjúalanyáról, Lovász Lászlóról. Az eseményen Szigeti Tamás készítette a képeket, aki annak idején Simonyi Károlyhoz is elkísérte. Az ismeretterjesztő újságírás nagy alakjával, Staar Gyulával beszélgettem, aki negyven éven át szerkesztette, vezette a Természet Világát.
Németlövő pusztatemplomát 1938-ban, az új istenháza megépítésekor hagyták fel a németlövői németek, a határőr íjászok utódai. Mementó a javából. Magna Hungaria sorozatunk kilencedik része.
Esther Kinsky német író a kétezres évek közepén a régóta nem működő battonyai mozit próbálta újraéleszteni, nem sok sikerrel. Magyarul újonnan megjelent könyvében arról ír, milyen alapvető változást hoz magával az, hogy immár kis képernyőkön, elszigetelt magántérben tekintjük meg a mozgóképeket.
Abba a szakadékba, amelybe Székely Magdát nyolcéves korában belelökték, lírikus is csak ritkán száll alá. Költészete a tragédia feneketlen mélységébe enged pillantani. Mégis: harmincadik évén túl már nem puszta reménnyel, hanem Isten szellemi megtapasztalásának jegyében haladt a földi létezés, egyben a költői megszólalás végső határai felé.
Idilli, dombok szabdalta, többnyire magyarlakta, dolgos, protestáns vidéken járunk. A szép kis falvak pöttyözte tájon csodálatos középkori, unitárius és református templomok állnak a magaslatok tetején. Riport és képriport.
A lengyel trónt is megszerző uralkodó államszövetsége Európa egyik vezető hatalmának számított.
Annak nincs hírértéke, ha egy kastély gyilkosság helyszíne volt, hiszen ilyenekben bővelkedik a magyar történelem. Csakhogy e falak között nem akárkit mészároltak le. Egy harcedzett főpapot, aki nem hagyta elveszni Erdélyt. Magna Hungaria sorozatunk nyolcadik része.
Alámerülés a múltban, megrendülés, emlékezés. A forgalmas Üllői úthoz közel, a 9. kerületben zsinagóga, múzeum és emlékhely várja a látogatókat. Az állandó kiállítás informál, elgondolkodtat és megindít, megtekintése nem hagy érintetlenül senkit.
Egy igényes újságot lapozgató olvasó talán el sem tudja képzelni, hogy a sajtó nagy részében milyen sokat kell faragni a kéziratokat. Miket húz ki a szöveggondozó, és mi célja van ezzel?
Aki ismeri a biedermeier portréfestészetet, annak Canzi Ágost festménye valósággal kiragyog a hasonlók közül, de aki először lát ilyet, az is rögtön érzékelheti, hogy kivételes kvalitású alkotásról van szó.
Az algoritmus kora nem tűri az elidőzést. A képernyőidő nem tűri a valódi jelenlétet. Pedig vannak még helyek – cukrászdák, fürdők, falusi focipályák, kocsmák, piacok és szakrális terek –, ahol az ember kiléphet a teljesítménykényszerből, és egyszerűen csak létezhet. A harmadik helyek az otthon és a munkahely közötti terek: a lassú jelenlét, a közvetlenség és a tét nélküli együttlét utolsó menedékei.
Lelkes és támogató helyiek és nézők milliói követik majd a képernyők előtt május 13. és 17. között a 47. Magyar kerékpáros körversenyt. Az ezúttal Dél-Magyarország-fókuszú Tour de Hongrie rajtja Gyulán lesz. A részletekről Eisenkrammer Károly fő szervezőt kérdeztük.
A pünkösd a Szentlélek eljövetelének és az egyház születésének ünnepe. Hogyan érezhetjük meg a Szentlélek vezetését. és hogyan kapcsolódhatunk hozzá akár a természetben? Dyekiss Virág néprajzkutatót, kilencgyermekes édesanyát várakozásról és ünneplésről, szimbólumokról és népszokásokról kérdeztük.
Nemrég adták át a világ első, üvegből készült Szilassi-poliéderét, Borbás Dorka, Ferenczy-és Vármegye Prima-díjas üvegművész alkotását.
Az 1600-as évek végére egyre nagyobb szerephez jutott itthon is a hivatásos serfőzés. Annak ellenére, hogy sok helyen a bortermelés védelmében háttérbe szorították. Vendéglátós sorozatunk 9. része.
A faluban vagy kocsmába, vagy meccsre jár az ember, tudjuk meg a Rimóc–Bercel futballmérkőzés lelátóján ülve. Járhatnának még könyvtárba is, de nem mindenki olyan típus. A vidéki focipályák fontos, ha nem a legfontosabb találkozási helyek az itt élők számára.
Aki az agglomerációban szeretne vendéglátóhelyet nyitni, annak a minőség a kötelező minimum. A vidék és a város határán pedig annál is többre van szükség. A pátyi C’est la vie Caféban pontosan tudják, mire.
Bennünk, magyarokban él egy határozott kép a lóversenyről, a galoppról és az ügetőről. Pontosabban a közönségéről, arról a tarka világról, amely az egészet egykor körülvette. Bencsik Gábor tárcája.
Tábori kórház a hegyek között. Fegyelem, készültség, lőtt sebek, kiszámíthatatlanság. Egy baleseti sebészeti ügyelet sem nyugalmas, de harci cselekmények közben vagy után katonakórházban szolgálni szélsőségesebb feladatnak tűnik. És akkor még nem beszéltünk a vulkánokról.
Itt nem igazán érdemes áldozni annak a tantételnek, amely szerint Erdély minimum az ókor óta ősi román föld, és a magyarok csak betolakodók voltak. Magna Hungaria sorozatunk hetedik része következik.
Győrffy Ákos költő, író, ambientzenész, dunakanyari erdőember ma 50 éves. Néhányan hétről hétre találkozunk, dolgozunk a szövegeivel, vagy csak megnyugvást és vigaszt találunk bennük.
A kocsma, ami nincs is. Vagyis van, csak kívül az emberi téren és időn. A Calgary messze több, mint négy fal és rengeteg régi tárgy: varázsos híd múlt és jelen között.
A budapesti gyógyfürdők világát sajátos aura lengi be: mindegyiknek megvan a maga külön hangulata és törzsközönsége. A törzsvendégek ragaszkodnak választott helyükhöz, csak oda járnak. Oda, ahol úgy érezhetik: nem ebben a világban tartózkodnak, hanem valami furcsa, köztes létben. A fürdő az elvonulás és a magányos elmélkedés helye, de az együttlété és az önfeledt vagy nagyon is komoly beszélgetéseké is
Miért kulcsfontosságú, hogy a szülők időt szánjanak a saját feltöltődésükre? A NagyCsaládos HarcMűvészet mentálhigiénés és készségfejlesztő műhely az önismeretében fejlődni vágyó szülőknek kínál képzéseket. Forián-Szabó Kinga és Joó Bernadett alapítókat kérdeztük.
Talán még ma is ott bolyong a tenger szélén, a hegyek élén, a havas sziklák meredélyén. A messzivágyó, de mindig hazatérő Rockenbauer Pál örökségét viszi tovább egy elszánt kis csapat Szekszárdon, ahol még olyan csodák is megtörténhetnek, hogy valaki tanyát vesz egy asztal miatt.
Kattan a kávégép, fő a süteménykrém. Történhet szinte bármi: Auguszt József cukrászmester fél évszázada minden napot így kezd. Feleségével, Auguszt Ibolyával kincset érő időkapszulát éltetnek a Fény utcában – velük kerekedik maivá a legendás Auguszt-családregény. Ami a sorok között olvasható: időtlenül bátor és haladó – kitartani a nehézben, akarni a jót minden időben, és vállalni érte minden áldozatot.
A címben Ragályi Elemér Hajdu Miklóssal való első közös munkája utáni mondatát idézzük. A fővilágosító ment, és meg is maradt a filmgyártásban, mások mellett Sándor Pál, Tarr Béla, Enyedi Ildikó filmjeiben, ragyogó operatőrök jobbkezeként dolgozott. Mély fájdalommal értesültünk róla, hogy nem sokkal a beszélgetésünket követően, életének 84. évében elhunyt.
A labdarúgó világbajnokság egyértelműen a legnagyobb sportesemény manapság, az első torna viszont még a Debreceni KASE-Szolnoki MÁV amatőr mérkőzést sem tudta kiszorítani a címlapról. Elvégre a magyar csapat nem volt érdekelt, Európából pedig nem a legacélosabb válogatottak vettek rajta részt. Pedig voltak itt érdekes történetek, amiket kár lenne elszalasztani!
A Ferencvárosi Sport Általános Iskola és Gimnáziumban jártunk, ahol az iskola tanárai a mesterséges intelligencia lehetőségeiről kaptak elméleti és gyakorlati ismereteket Máté István digitális szakértőtől.
Hogyan ad a Fokoláre mozgalom szereteten, elfogadáson és hiten alapuló választ a modern kor kihívásaira? Paksy Esztert, az Új Város könyvkiadó vezetőjét kérdeztük.
A szász kultúra szigetvilágában jártunk, amelynek minden pontjához ezer szállal tapad a magyar történelem. És persze a határvédő székelység vére... Magna Hungaria sorozatunk hatodik része.
A színházak többségében a humor még mindig csak a drámaiság szolgálója lehet. Itt az ideje, hogy felrúgjuk ezt a hagyományt, és szakítva az áldozatiság narratívájával mindannyian, romák és nem romák együtt kacagjunk.
Az Év Gyerekkönyve díj egyik kategóriagyőztese Vészits Andrea, Móra Ferenc dédunokája lett az Ábris és az azúrkék patkány című könyvével. Dramaturgként ő jegyzi többek között a Szabó Magda regényéből készült Az ajtó forgatókönyvét is. Mellette lelkesen, büszkén és tabuk nélkül ápolja dédapja emlékét.
Rangos elismerésben részesült Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus. A National Academy of Sciences (NAS) bejelentette, hogy 120 új tagot és 25 nemzetközi tagot választott soraiba. Az akadémia Krausz Ferenc professzor számára is helyet biztosított az Amerikai Egyesült Államok legtekintélyesebb tudományos testületében.
Csonka-Magyarország születését mutatja be új könyvében Hatos Pál történész, máig élő tévképzeteket oszlatva, fekete-fehér ideológiai olvasatokat árnyalva, s rámutatva: a korabeli bal- és jobboldal egyaránt a polgárháborús viszonyok fenntartásában volt érdekelt. Ez pedig máig rányomja bélyegét a társadalomra.
Robert Capa: Magyar riport, 1948 címmel nyílt kiállítás a művészről elnevezett fotográfiai központban. A tárlat alapját Capa 1949-ben a Holiday magazinban megjelent tudósítása adja, melyből megismerhetjük, milyennek látta a fotográfus a romjaiból újraépítkező országot és a várost, amelyet egykor elhagyott.
Egy lehetetlent nem ismerő lelkész, az anyaországi támogatás, szakértők és önkéntesek áldozatos munkájának eredménye, és ereje. Magna Hungaria sorozatunk ötödik részében a 14. századi alvinci református istenházát mutatjuk be.
2026. május 1. és 3. között különleges koncertfolyammal várja az érdeklődőket a Fesztivál Akadémia Budapest (FAB): 9 + 1 hegedűverseny szólal meg Kelemen Barnabás előadásában. A magyar hegedűiskola világszerte ható különleges erejéről és a fiatal tehetségek támogatásáról a FAB alapító-művészeti vezetőit, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás hegedűművész házaspárt kérdeztük.
Friss könyvmegjelenések közül válogattunk.
A digitális ember kontaktokat gyűjt, miközben az életében egyre kevesebb az igazi találkozás. A Fény utcai piac megőrzött valamit abból a korból, amikor a piacozó ismert minden arcot a standokon – és nemcsak vásárolni, hanem beszélgetni is lejárt. Itt nem arctalan tömeg hömpölyög: az emberek keresik egymás tekintetét. Szatyraikban történetek lapulnak – csak meg kell állni, és el is mesélik. Portrék a Fény utcai piacról.
A Virág Benedek Házban berendezett tárlat az életművel még csak ismerkedők és a haladó Márai-olvasók számára is érdekes lehet. Elolvashatjuk például azokat a széljegyzeteket, amelyeket Márai édesanyja az Egy polgár vallomásai neki dedikált példányába írt.
Megjelent a Libri Talent programban felfedezett Reggő Dániel első regénye. A Vazul fiai – Viking vér a keresztény és pogány magyarok konfliktusain, valamint testvérharcokon keresztül mutatja meg a hatalomért vívott küzdelmek örök természetét.
Bíró Lajos séf harmadik helye nem egy pont a térképen, hanem egy életérzés: szabadság két keréken, barátokkal közös zarándoklat mondjuk egy tál jó pacalért. A piac pedig az utolsó helyek egyike, ahol az ízek még valódi közösséget teremtenek.
Akár írói kísérletnek is nevezhetjük a Padmalyt, de nem biztos, hogy az olvasók többsége a történet végére érve úgy érzi, hogy sikerült a kísérlet. Noha ez egy kivételesen becsületes mű.
Folytatjuk Magyarország legészakibb erődítményének bemutatását. Az MCC Magyar Összetartozás Intézetével közös sorozatunk, a Magna Hungaria negyedik része.
Az óbudai Don Bosco Oratórium és Közösségi Ház nem csak ház: sokak számára az első hely, ahol biztonságot, figyelmet és valódi közösséget tapasztalnak. Rácz Zs. Enikő az üzleti világból érkezve lett a ház „anyja”, a gyerekek és fiatalok között találva meg a hivatását.
Nem jut eszembe, úgy látszik, kellene egy kis Cavinton… Szállóige lett annak a gyógyszernek a nevéből, amelynek elkészítésében oroszlánrészt vállalt egy tehetséges és jellemes magyar gyógyszerész, vegyész. Úgy hívták: Lőrincz Csaba.
Charles Korvint leginkább csak az igazi filmrajongók ismerik. Pedig a múlt század közepén elsősorban a Zorro sorozatnak köszönhetően az elismert amerikai filmsztárok közé tartozott.
A digitális ember kontaktokat gyűjt, miközben az életében egyre kevesebb az igazi találkozás. A Fény utcai piac megőrzött valamit abból a korból, amikor a piacozó ismert minden arcot a standokon – és nemcsak vásárolni, hanem beszélgetni is lejárt. Itt nem arctalan tömeg hömpölyög: az emberek keresik egymás tekintetét. Szatyraikban történetek lapulnak – csak meg kell állni, és el is mesélik. Gryllus Dániel piaci portréja.
A digitális ember kontaktokat gyűjt, miközben az életében egyre kevesebb az igazi találkozás. A Fény utcai piac megőrzött valamit abból a korból, amikor a piacozó ismert minden arcot a standokon – és nemcsak vásárolni, hanem beszélgetni is lejárt. Itt nem arctalan tömeg hömpölyög: az emberek keresik egymás tekintetét. Szatyraikban történetek lapulnak – csak meg kell állni, és el is mesélik. Nagy Sanya portréja.
A digitális ember kontaktokat gyűjt, miközben az életében egyre kevesebb az igazi találkozás. A Fény utcai piac megőrzött valamit abból a korból, amikor a piacozó ismert minden arcot a standokon – és nemcsak vásárolni, hanem beszélgetni is lejárt. Itt nem arctalan tömeg hömpölyög: az emberek keresik egymás tekintetét. Szatyraikban történetek lapulnak – csak meg kell állni, és el is mesélik. Váczy Enikő művészetterapeuta portréja.
Sokféleképpen történhet baj, és ha nincs megtartó család, könnyen el lehet süllyedni. Aki azonban megérti, hogy ő is értékes és szerethető, annak lehet segíteni – mondja Kunszabóné Pataki Anna, a Csak Egyet Szolgálat alapítója, vezetője.
A kiegyezést követően megtörtént a zsidóság egyenjogúsítása, legalábbis egyéni szinten. A teljes integrációnak azonban magas ára volt. A magyar nacionalizmus elvárta az elkülönítő jellegzetességek folyamatos feladását.
Szabó András és Költő Magdolna több mint húsz éve vadászik szenvedéllyel Egry-képekre, a nyolcvandarabos kollekció közel kétharmada, köztük több fő mű, most június 21-ig Balatonfüreden is bemutatkozik.
A Tejútrendszer megunhatatlan látvány, nem lehet betelni a benne lévő gyönyörű színekkel, formákkal – mondja Faigel Gyula. A világszerte elismert szilárdtestfizikus nyugdíjasként szeretett bele a csillagászatba, és örökké kíváncsi tudósként ezt sem vette félvállról: két-két obszervatóriumot épített Budakalászon és Bükkszentkereszten, hogy tanulmányozhassa a bolygókat, a Napot, a csillagközi ködöket, a galaxisokat.
A digitális ember kontaktokat gyűjt, miközben az életében egyre kevesebb az igazi találkozás. A Fény utcai piac megőrzött valamit abból a korból, amikor a piacozó ismert minden arcot a standokon – és nemcsak vásárolni, hanem beszélgetni is lejárt. Itt nem arctalan tömeg hömpölyög: az emberek keresik egymás tekintetét. Szatyraikban történetek lapulnak – csak meg kell állni, és el is mesélik. Farkas Zoltán ZongoráZooo portréja.
Lehet-e egyszerre esendő és érvényes egy festészet? Ráczné Kalányos Gyöngyi képei nem technikai tudásukkal, hanem őszinteségükkel ragadják meg a nézőt a Nemzetközi Roma Nap alkalmából rendezett kiállításon.
Melyik Magyarország legészakibb erődítménye? A MCC Magyar Összetartozás Intézetével közös sorozatunk, a Magna Hungaria harmadik része.
A digitális ember kontaktokat gyűjt, miközben az életében egyre kevesebb az igazi találkozás. A Fény utcai piac megőrzött valamit abból a korból, amikor a piacozó ismert minden arcot a standokon – és nemcsak vásárolni, hanem beszélgetni is lejárt. Itt nem arctalan tömeg hömpölyög: az emberek keresik egymás tekintetét. Szatyraikban történetek lapulnak – csak meg kell állni, és el is mesélik. János bácsi portréja.
A szülei példája is inspirálta Losonczi Dávid Európa- és világbajnok birkózót, hogy az éves jutalmait jótékony célra fordítsa: tavaly a XX. kerületi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom felújítását segítette. Történet egy huszonöt éves fiatalemberről, aki nem fél a kemény munkától, hisz az isteni jóságban, és tudja, hogy nincs fontosabb, mint hogy az ember boldog legyen.
A szolnoki Kolozsi Sándor Magyarország legjelentősebb, körülbelül kétszázötven darabból álló diavetítő-gyűjteményének a tulajdonosa. A diavetítésnek ma reneszánsza van, hazánk pedig Európa utolsó országa, ahol még gyártanak diafilmet. Kolozsi számára most az a legnagyobb kihívás, hogy megfelelő múzeumi gazdát találjon a vitrinjeiben tárolt kincseknek.
Budapestről rózsaszín lányregénybe illő körülmények között került Athénba Zerkovitz Szidónia, de ennek a lányregénynek igencsak zordan alakult a befejezése. Bécsbe költözvén aztán erotikus versek szerzőjeként és a női emancipáció harcosaként vált ismertté.
A pátyi pincehegy mindig is a falu közösségéről mesélt, és most sincs ez másként. Noha szőlő már alig van, valami talán ennél is értékesebb születik ma a föld alatti boltívek között.
Ahol mindenki mindenkit ismer, ahol van tér, kert, csend és elcsendesedés. De nem begubózás! A Magyar falu programban kisboltok, faluházak, művelődési otthonok újulnak meg, és állnak a közösségek szolgálatába.
Van egy város, ahol mást jelent a futball. Találkozási hely, a mindennapok része. Ünnep. A dunaszerdahelyi DAC-lelátón a Kárpát-medence egyik legkülönlegesebb közössége gyűlik össze kéthetente. Minderről Németh Sándor fotós és Nagy Krisztián kommunikációs vezető mesélt nekünk a stadionban, és megkérdeztük a csapatról filmet forgató Tősér Ádám filmrendezőt is.
A dorogi bányászhagyományt őrzi a 2020-ban megnyitott, különleges atmoszférájú Reimann Bányászattörténeti Miniverzum, amelyben interaktív megoldásokkal teszik élményszerűvé a környék múltjának megismerését.
Mit tanítanak a macskák önelfogadásról, önszeretetről, határokról és valódi kapcsolódásról? Miért nem akarnak mindenáron megfelelni, és mi a titka annak, hogy együttműködjenek velünk? Bánszky Noémi állatasszisztált terapeutát, macskatrénert kérdeztük.
Zsidó volt az apám, ellenben én nem maradtam zsidó, mert szocialista lettem, kommunista lettem – fakadt ki a népbiztos.
Tárkány-Kovács Bálint zenész és felesége, Tárkány-Kovácsné Albicz Ágnes építészmérnök néhány évvel ezelőtt úgy döntöttek, élettérré alakítják vágyott harmadik helyüket. Miközben folyamatosan tanulják a közel kétszáz éves vigántpetendi házuk tereit, írják tovább a történetét is. Minél tovább beszélgetünk velük, annál biztosabbak vagyunk benne: nem csupán maguknak.
A Magna Hungaria az MCC Magyar Összetartozás Intézetével közös sorozatunk. A második részben a magyar szórványvilág egyik legmegrázóbb és legszebb jelképét mutatjuk be.
Minél többen élünk egymás mellett, annál elszigeteltebbek és magányosabbak vagyunk, de biztos, hogy így kell lennie? A modern nagyvárosban is születhetnek harmadik helyek, állítja Zubreczki Dávid szakíró, vagy ahogyan ő szereti mondani, építészeti mesemondó.
1958-ban nagy sikert aratott a londoni Piccadilly Színházban a neves drámaíró, Robert Ardrey darabja, a Rajk házaspár történetét és Kádár János árulását bemutató Shadow of Heroes. Az előadást a magyar pártsajtó provokációnak ítélte, de néhány nappal a premier után szabadon engedték Rajk Júliát és kisfiát.
Széles Dávid az újpesti erőműben azon dolgozik, hogy az embereknél legyen távfűtés, ne álljon elő üzemzavar. Otthon pedig beüzemeli a 3D-nyomtatóját, és olyan csodálatos minimetrókocsikat állít elő, mint amilyet megnézhettünk nála. Tamara, Vízipók és Barbie története következik.
Egy hely, amely az otthonból kilépve is otthonos, ahol érkezéstől távozásig beszélgetésből beszélgetésbe csöppen az ember. Nem csak vasárnaponként. Zámbó András és Zámbóné Ivanics Hajnalka lelkész házaspár több mint huszonöt éve végzi gyógyító szolgálatát a Káposztásmegyeri Református Egyházközségben. Titkuk nincs, csak egy időtálló recept: teret adnak Isten lelkének.
Vajda János Találkozások című verses regényének démoni nőalakját irodalomtörténeti konszenzus szerint Zerkovitz Szidónia ihlette. A csehországi zsidó családban született lány Budapesten próbált szerencsét, s bár a nyelvünket csak itt tanulta meg, magyar irodalomtörténetet és verseket írt – hogy aztán egy görög herceggel kössön botrányosan véget érő házasságot.
Jász Attila a kortárs magyar irodalom karakteres alakja: költő, szerkesztő, esszéíró. Évtizedek óta ismerjük egymást, ezért is tegeződünk alább. Többször beszélgettünk már interjúformában is, ez alkalommal a baji szőlőhegyen álló házának hátsó teraszán ültünk le egy pohár somlói borral, hogy a mediterrán világról, a tengerről és az utazás misztériumáról merengjünk.
A szép nevű, nagyvonalú Hunyadi Julianna nem csak a sütemények titkát ismerte. Mentálhigiénés jártasság nélkül is tudta, hogyan érdemes élni. Hulej Emese tárcája.
Érdekes hozománya a „mi időnknek” a múltunk iránti vágyakozás, az egykorvolt feltárása és megismerése. Túldigitalizált jelenünk harmadik helyeinek, megtartó közösségeinek keresése az elmúlt századok természetes kapcsolódásaihoz is elvezetett minket. Összeállításunkban a társadalmi élet meghatározó helyszíneit vesszük sorra.
Úgynevezett Kasszandra-levelében a Habsburgokkal való kiegyezést bírálta az egykori kormányzó. Érveit az első világháború részben igazolta, mégsem mondhatjuk, hogy igaza lett volna Deákkal szemben.
A Magna Hungaria az MCC Magyar Összetartozás Intézetével közös sorozatunk. Az első részben egy olyan helyet mutatunk be, ahonnan nemcsak a Tátrára, de történelmünkre is kitűnő és elgondolkodtató kilátás nyílik.
Elkészült a Visegrád és Pap-rét közötti erdészeti út felújítása. A Pilisi Parkerdő közös avatótekerést szervez március 27-én 11 órától, találkozó a visegrádi Kaán Károly-forrásnál.
Volt katona, tanító, rab, Corvin-lánccal kitüntetett megbecsült művész. Megmutatta a világnak, milyen kincsek rejtőznek a Mezőségen, és rögzítette az archaikus moldvai dalokat. Száz évvel ezelőtt ezen a napon született Kallós Zoltán.
Ezt a gyönyörű képet, a világ legtöbbet díjazott portréját Kerekes István készítette Máramarosban. A fotós Erdélyből érkezett, mai napig ott készülnek legkedvesebb képei. A Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség 2025-ben a világ legjobbjának választotta. A világon egyedüliként harmadik alkalommal nyerte el ezt az elismerést.
Öreg szőlőprés, új téglakályha, hívogató közösségi tér. Sződy Judit kismarosi házát nyitja meg rendszeresen a színházra, zenére, éneklésre, együttlétre vágyók előtt. Még pontosabb úgy fogalmazni, hogy nyitva tartja az otthonát. Régieknek, újaknak, helybélieknek és a környékről érkezőknek. Mi is bejelentkeztünk.
A második világháború utolsó telén hazánk kettős megszállás alatt állt. Kell-e mondanunk, hogy a német–szovjet törésvonalat a sajtó is lekövette? A magyar történelemben talán sosem lehetett ennyire ellentétes híreket olvasni Szegeden és Sopronban. A valósághoz pedig akkor kerülünk legközelebb, ha az apróhirdetéseket böngésszük.
Pethesné Dávid Beátát, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének igazgatóját a társas egészséghez szükséges emberi kapcsolatokról kérdeztük.
