Közös célokkal a krízisekből is erősebben kerülhet ki a kapcsolat – mondja a hatgyerekes házaspár. A PárKatt.hu katolikus társkereső alapítóit arról is kérdeztük, hogy milyen nehézségekkel küzdenek ma a fiatalok a párkeresés során, és mit tanácsolnak a párválasztás előtt állóknak.
Süttő Márta család- és párterápiás szakembert, az Anyós suli® megálmodóját többek között arról kérdeztük, hogy hogy készülhetnek a családtagok a karácsonyra úgy, hogy tiszteletben tartják egymás határait, és hogyan előzhetjük meg a tipikus ünnepi konfliktusokat?
Az advent a csend és a sötét megélésének ideje, amikor azt is megtapasztalhatjuk, hogy a saját belső fényünk kiolthatatlan – mondja Dyekiss Virág. A néprajzkutatót, kilencgyermekes édesanyát adventi és karácsonyi népszokásokról, a saját hagyományokról és a családi készülődésről kérdeztük.
„A saját elakadásaimmal is szembenéztem, Móricz Zsigmond és Csibe árnyéka meghatározta az egész gyerekkoromat” – mondja Móricz Emese traumakutató, traumatudatos coach. Hogyan gyógyulhatunk meg az egyéni és kollektív sebzettségből?
A Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltakra emlékezni sokáig tiltott volt. Ma már a megismerhetjük történeteiket – a Magyar Nemzeti Múzeum Málenkij Robot Emlékhelyét Fülöp Márton koordinátorral jártuk be.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „angyal szállt el felettünk” szólás jelentésének jártunk utána.
Hogyan hat a saját életünkre az, amit egy bibliai történet szereplőjeként élünk meg? Miért fejlesztik az önismeretet a több ezer éves történetek? Hogyan nyitja meg a lelket és hogyan gyógyít a kapcsolódáson keresztül a dramatikus játék? Tatai Klára kiképző bibliodráma- és pszichodráma-vezetőt kérdeztük.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „rossz fát tesz a tűzre” szólás jelentésének jártunk utána.
Az angolszász országokban mindenszentek előestéjén a gyerekek ijesztő töklámpásokat készítenek. A tökfaragásnak hazánkban is van hagyománya, elődeink tökvicsort és Luca-tököt készítettek, hogy késő ősszel, amikor a legnagyobb a sötétség, és a legjobban tartottak a gonosztól, ijesztgethessék egymást.
„Megérkezett Simon–Júdás, jaj már néked pőregatyás” – hangzott az országszerte ismerte szólás, ami arra figyelmeztetett, hogy mostantól fogva melegebben kell öltözködni. De hogyan vált október 28-a, a két apostol ünnepe időjárási és gazdasági határnappá?
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „rendben van a szénája” szólás jelentésének jártunk utána.
A szegények és fogyatékossággal élő személyek papjaként egész életét az elesettek szolgálatának szentelte. Születésének 100. évfordulóján egy kaposvári eseménnyel emlékeznek meg Futó Károlyról.
Bíró Tibor két dékáni időszakon keresztül vezette nagy sikerrel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karát, jelenleg az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Az egyetemi tanártól a fenntartható vízgazdálkodás szempontjairól és a Dunát érintő kutatási irányokról érdeklődtünk.
Közösségben megélt öröm, megtartó kapcsolódás, elfogadás, jóvá szeretni a gyerekeket, olyan közeget teremteni, ahol a kamaszok önmaguk lehetnek: Telekné Vascsák Fruzsina elnökségi tagot többek között arról kérdeztük, miért különleges a Szentjánosbogár közösség.
A Hun-Ren Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézete Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoportjának egyik kutatási területe a Duna lebegtetett mikroközössége és a közösségváltozás hatása az ökoszisztéma működésére. Abonyi András tudományos főmunkatársat a folyóvízi táplálékhálózat első szintjét alkotó planktonról és az azt érő hatásokról, valamint a változás következményeiről kérdeztük.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „megüti a bokáját” szólás jelentésének jártunk utána.
A népszokások nemcsak múltunk részei, hanem kapcsok is, amelyek összefűznek bennünket egymással és elődeinkkel. Hogyan lehet ezeket ma újra átélhetővé tenni?
Tisztító erővel bír, szerencsét hoz, de kiszámíthatatlan, mint élő természeti erőtől félni is lehet tőle. A Duna vize már A fehér ló mondájában is fontos szerepet kapott, a történet szerint cseles honfoglalásunk egyik kulcsmotívuma volt. Így talán nem véletlen, hogy fő folyónk a magyar néphagyományban is jelentős szimbólum. Mesékből, mondákból, dalokból merítünk, és szokásokat idézünk fel.
Hogyan működik a biológiai szennyvízkezelés? Mivel küzdenek a szennyvíztisztítótelepek? Mennyire tiszta a Duna vize? Boér Máté biomérnököt, az Allied Solutions CEE Kft. értékesítő mérnökét kérdeztük.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal „a házasság nem kölcsönkenyér” szólás jelentésének jártunk utána.
Vannak, akik a horrorfilmek alapján képzelik el, vannak, akik azt hiszik, varázslást vagy ráolvasást jelent, s vannak, akik azt gondolják, ilyen a valóságban nincs is. A római katolikus egyház azonban hivatalosan is elismeri az ördögűzést, és bizonyos esetekben alkalmazza is. Kovács Ervin Gellért premontrei atyát kérdeztük.
A szentek nem távoli, idealizált alakok, hanem olyan lelki társak, akiknek a története ma is erőt adhat. Miért fontos, hogy ne csak emlékezzünk rájuk, hanem kapcsolódjunk hozzájuk? Hogyan segíthetjük a folyamatban lévő boldoggá és szentté avatási eljárásokat? Kit avathatnak legközelebb boldoggá? Kovács Gergely okleveles posztulátort, a Mindszenty Alapítvány képviselőjét kérdeztük.
Boldog Bogdánffy Szilárd, Nagyvárad 1949 februárjában titokban felszentelt püspöke 20. századi vértanú, aki csendes hősiességgel szállt szembe az emberi méltóságot, a vallást és a szabadságot eltaposni próbáló rendszerekkel.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „feni a fogát” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „egyik kutya, másik eb” szólás jelentésének jártunk utána.
Ma is él bennünk a zsigeri hiány, hogy olyan közösségi terekben kapcsolódhassanak egymáshoz, amilyenek az újjászületett pajták lehetnek, ezért is rejt óriási lehetőséget magában a PajtaKult mozgalom. Összeállításunkban ezúttal három pajtaszínhat mutatunk be.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „kirázza az ujjából” szólás jelentésének jártunk utána.
Kis közösségek, élő emberi kapcsolatok, cselekvő szeretet, társadalmi felelősségvállalás, teremtés-és életvédelem, élmények és találkozások: szeptember 19. és 21. között rendezik a Katolikus társadalmi napokat Vácon.
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum nemcsak a magyar orvostudomány történetének egyik legfontosabb helyszíne, hanem izgalmas múzeum, ahova kamaszokkal is élmény ellátogatni.
Fenntarthatóság a mindennapokban, környezettudatos otthon és hulladékmentes életmód, tudatos vásárlás, valódi kikapcsolódás: cikkünkben ahhoz adunk ötleteket, hogy az őszi lelassulás valódi értékváltás lehessen.
Orosz Péter Pál görögkatolikus papot 36 évesen gyilkolták meg a szovjetek. A vértanú maradványait betonba ágyazták, de az áldozatkész, a hívekért és a hitért a végsőkig kitartó, mindig derűs, másokat mindig maga elé helyező, jólelkű pap emlékét nem tudták megsemmisíteni. Szeptember 27-én avatják boldoggá.
Minden helynek van egy nullpontja, ahonnan már nincs lejjebb. Ha azonban azon a nullponton rátalál valaki, megadatik a lehetőség az épülésre, újjászületésre. Így történt ez az összeállításunkban bemutatott három pajtával is, amelyek koncerthelyszínként születhettek újjá.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „itt a kezem, nem disznóláb” szólás jelentésének jártunk utána.
Összeállításunkban három példát mutatunk arra, hogy az átalakításokat követően hogyan válhatnak a csűrök és pajták a kreativitás és a közösségi gondolkodás tereivé, és hogyan mutathatják meg, hogy egy apró település is lehet kortárs értékekre nyitott, fenntartható jövőt építő, inspiráló, élettel teli hely.
Jellemző kép a családi találkozókon a telefonjukat nyomogató gyerekek látványa. Hogyan találhatnak vissza egymáshoz a különböző nemzedékek tagjai? Hogyan építhetünk hidakat a digitális szakadék felett?
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „szidja, mint a bokrot” szólás jelentésének jártunk utána.
A portám legjobb hangulatú része a pajta – Weyer Balázs világzenei rendezvények szervezője Fekete-Tracz Gabriellával, Vöröstó polgármesterével együtt mesélt a PajtaKult csapatának arról, milyen izgalmas terveik vannak az apró Balaton-felvidéki település különleges pajtabirodalmával.
Augusztus 29-e Keresztelő Szent János vértanúságának emlékünnepe. Nyakavágó János alakjához és ünnepéhez nemcsak sajátos hiedelemvilág kapcsolódott, a napnak gyászos magyar vonatkozása is van: az ünnepet szimbolikus véletlenek sorozata köti össze a magyar történelem tragikus napjaival.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „megmossa a fejét” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „fogához veri a garast” szólás jelentésének jártunk utána.
Augusztus 16. Rókus, a pestises betegek gyógyítójának ünnepnapja. Nevét ma is kórházak és kápolnák viselik országszerte, ábrázolásain hűséges kutyájával látjuk. De miért ő a kutyák és a kutyatartók, valamint az igazságtalanul megvádoltak védőszentje is?
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „ordít, mint a fába szorult féreg” szólás jelentésének jártunk utána.
Hogyan vált a szőlősgazdák, szőlőskertek védőszentjévé Donát? Miért hozzá könyörögtek védelemért vihar és jégeső idején? Mi az a donátbúcsú? Cikkünkben a csodatévő püspökhöz és napjához, augusztus 7-hez kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak jártunk utána.
Kápolnát építő angyalok, szilvaérés, borszentelés, úrszíneváltozási szőlő – cikkünkben az augusztus 6-ához, Urunk színeváltozásának ünnepéhez kapcsolódó legendáknak és hiedelmeknek jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „dűlőre jut” szólás jelentésének jártunk utána.
Július 27-e a hét alvó szent ünnepe. Cikkünkben a keresztényüldözés elől barlangban menedéket találó és ott évszázadokra álomba merülő ifjak legendájának jártunk utána.
Július 25-e Jakab mellett Kristóf napja is, akit ugyan töröltek a szentek naptárából, de tiszteletét őrzik az őt ábrázoló szobrok és a néphagyomány részévé vált legendák.
Apostol és lovag, sírja az egyik leghíresebb zarándokhely. Cikkünkben Szent Jakabhoz és napjához, július 25-höz kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „érti a dörgést” szólás jelentésének jártunk utána.
Hogyan vált a bűnbánók és a források szentjévé Mária Magdolna? Miért a napján, július 22-én kell vágni a kislányok haját, és miért kell azt utána elásni vagy tűzre vetni? Miért nem szabad ezen a napon mosni, sütni és meszelni, és miért kell esnie az esőnek?
„Az organikus szemlélet beszippantott minket, ma már el sem tudjuk képzelni másként az életünket” – vallja Hernyák László, aki újrakezdésről, útkereséséről és tervekről mesélt etyeki birtokán a PajtaKult stábjának.
Bár a koncertszezon nyáron szünetel, a Concerto Budapest számos helyen hallható, legközelebb a 10. jubileumi Fesztivál Akadémia Budapest nyitókoncertjén. A zenekar mögött mozgalmas évad áll és előtte egy még sűrűbb szezon. Keller András Kossuth- és Prima Primissima díjas karmestert, hegedűművészt, a Concerto Budapest fő-zeneigazgatóját kérdeztük nyárról és tervekről egyaránt.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „számot vet” szólás jelentésének jártunk utána.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „nagy feneket kerít neki” szólás jelentésének jártunk utána.
Élő hagyományok, rejtett értékek, találkozások és kapcsolódás: a PajtaKult stábja a szentendrei Skanzent járta be.
A székesfehérvári Hatpöttyös Étterem azok mellé áll, akiknek támogatásra és bátorításra van szükségük: nemcsak munkát, de önbizalmat is ad a megváltozott munkaképességű embereknek. A városiak szeretik és büszkék rá, sőt ha kell, összefognak érte.
A vértanú szűz az Árpád-kor különösen tisztelt szentje volt, a neki tulajdonított övet még a 17. században is házról házra adták, hozzá fohászkodó archaikus imádságok pedig a 20. századig fennmaradtak.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „aki jó magot vet, jó aratást vár” szólás jelentésének jártunk utána.
A székesfehérvári Hold Antikvárium ikonikus figurája, Gyurcsik László töretlen optimizmussal és új megoldásokkal segít a helyieknek az újrakapcsolódásban.
Szedlák Béla és az I Salonisti nevű zenekara játszotta James Cameron Titanic című filmjében a végsőkig kitartó zenészeket. A nagybőgőművész vöröstói portáján mesélt a PajtaKult stábjának arról, hogy hogyan is kapták meg ezt a szerepet, és később hogyan kerültek az apró Balaton-felvidéki faluba.
Komlódtótfalun, az újjászületett Becsky–Kossuth-kúriában megelevenedik a magyar középnemesség egykori világa.
Július 12-e a tizennégy segítőszent közös ünnepe. Kik alkotják a szentek e csoportját, és miért éppen tizennégyen vannak?
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal „a szösszé válik az abrosz” szólás jelentésének jártunk utána.
Lencsés Rita gyógynövényszakértő és végzett természetgyógyász patikus felmenőinek hála lett a gyógynövények szerelmese, és célja, hogy tudását másokkal is megossza. Mindezt élményteli módon.
Hogyan illeszthetőek az épületekhez a különböző tájegységek adottságai, kultúrtörténeti hagyományai? A PajtaKult stábja Koller József Ybl-díjas, kétszeres Pro Architectura díjas építészmérnöknél tett látogatást.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „csapja a szelet” szólás jelentésének jártunk utána.
A Nemzet Művészét, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építészt, a Kós Károly Egyesülés alapító tagját baranyai portáján látogatta meg a PajtaKult stábja. A pécsi organikus építészek körének meghatározó alakja arról is mesélt, hogy miért fogta meg a pajta, mint építészeti elem.
Az ELTE Természetrajzi Múzeuma két nagy térben, az Ásvány- és Kőzettár korhű történeti termében és a Biológiai és Ősténytani Kiállítás különleges üvegpiramisában mutatja be az egyetem természettudományi kincseit.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „nincs tányércsördülés kanál nélkül” szólás jelentésének jártunk utána.
Lombsátorból oltár, kakukkfűből szőnyeg, virágkoszorúból díszítés: az úrnapján az oltáriszentséggel megáldott zöld ág és virág a legtiszteltebb, legtöbbre tartott népi szentelmény.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal „a kutya ugat, a karaván halad” szólás jelentésének jártunk utána.
Miért Vitus napján vágták le a víz alatt a nádat? Mit jelzett, ha aznap hullt a szőlővirág és mit, ha esett az eső? Cikkünkben a Szent Vitus napjához, június 15-höz kötődő népi megfigyeléseket, hiedelmeket, legendákát vesszük sorra.
Vízi-, száraz- és papírmalom a patak partján: a PajtaKult stábja az Orfűi Malmokhoz látogatott, ahol Füzes Kata tulajdonos történelemről, újrakezdésről, lehetőségekről és tervekről mesélt.
Véres Malcolm skót királyt megszelídítő királyné ünnepnapját, június 10-ét a magyar parasztkalendárium Retkes Margit napjának nevezte, és termény- és időjárásjósló napként tartotta számon.
Basa Katalin A névtelen királynő című urban fantasy regénye az Argilus krónikák első kötete. A szerző saját, linómetszéssel készített illusztrációival díszített kötetében egy olyan Budapest tárul elénk, amelyet a magyar népi hitvilág lényei és a magyar népmesék alakjai népesítenek be.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „vesszőparipán nyargal” szólás jelentésének jártunk utána.
Jakab Éva vöröstói portáján többek között azt a sorsdöntő élményt idézte fel a PajtaKult stábjának, ahogyan rábukkant és beleszeretett az apró Balaton-felvidéki faluba.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „addig tart, mint a pünkösdi királyság” szólás jelentésének jártunk utána.
Hogyan hatottak a történelmi traumák a csíksomlyói búcsú történetére? Mi történt a diktatúra évtizedei alatt? Hogyan éledt újjá 1990-től a búcsújárás? Hogyan él tovább Csíksomlyó öröksége? Mohay Tamás néprajzkutatót kérdeztük.
Jézus hátrahagyott lábnyoma, a templom padlására felhúzott szobor, Istenhez bő termésért könyörgő körmenet – az áldozócsütörtöki népszokások és hagyományok a megnyílt ég áldásának reményében alakultak ki.
Kapcsolódásra és megértésre vágyunk, mégis nehezen nyílunk meg – egy magyar fejlesztésű kártyajáték újszerű módon kínál lehetőséget a kapcsolatteremtésre, az őszinte beszélgetésekre. Priger Inezt, a Körvonal megálmodóját kérdeztük.
Fekete-Tracz Gabriella az apró Balaton-felvidéki faluban találta meg azt a nyugalmat, amelyre egész életében vágyott. Vöröstó polgármestere a PajtaKult stábjának a település egyedülálló építészeti örökségét is megmutatta.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal „a gebéből lesz a táltos” szólás jelentésének jártunk utána.
Szabó Krisztina és Hadobás Béla orfűi pajtaszínházát hétről hétre néptáncosok, népdalénekesek, színjátszó csoportok, zenekarok veszik birtokba, hogy ott-tartózkodásukat a helyieknek adott ingyenes koncerttel vagy előadással koronázzák meg.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „májusi eső aranyat ér” szólás jelentésének jártunk utána.
Orfű védett falurészérén Hadobás Béla, a Levendula Porta és Pajtaszínház tulajdonosa a település és az épület történetéről mesélt a PajtaKult stábjának.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „dugába dől” szólás jelentésének jártunk utána.
Kutatóorvos, néprajzi témájú fényképek fotográfusa, a táncházmozgalom elkötelezett tagja: Henics Tamással az általa életre hívott mecséri Ladikos fesztiválon találkozott a PajtaKult csapata.
Természeti látnivalói és kultúrtörténeti nevezetességei mellett Tihanyt a Balaton egyik legnépszerűbb közösségi tere miatt is érdemes felkeresni. A Tihanyi Piac Placc egyik alapítóját, Peleskey Ákost kérdeztük.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „nem bánná, ha az iskolát hájjal megkennék” szólás jelentésének jártunk utána.
Komálás, mátkálás, keresztbarátság szertartása: a húsvéti ünnepkör zárónapjának jellegzetes hagyománya a barátságkötés, de fehérvasárnaphoz további különleges is szokások fűződtek.
Rosonczy-Kovács Mihály és a Hungarian FolkEmbassy zenekara a népzene-diplomácia eszközével erősíti a nemzetek kapcsolatát.
Süttő Márta család- és párterápiás szakembert, az Anyós suli® megálmodóját a generációk közötti párbeszéd javításáról, új szerepek tanulásáról, határaink kialakításáról, valamint a szabadabb és bátrabb élet lehetőségéről kérdeztük.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „sült bolond” szólás jelentésének jártunk utána.
A húsvéttal véget érnek a böjti tilalmak, a tavaszi időjárás beköszöntével újra lehet a szabadban játszani, mulatni. Eleink ezt ki is használták, a húsvéthétfői hajnalozás során már a települést járták, de tojáshajtással és más játékokkal is minél több időt töltöttek a szabadban.
Kesselyák Rita gyönyörű rajzai szerepelnek Ambrus Lajos 2022-ben megjelent Nagy almáskönyvében. A grafikusművésszel Kubinyi Júlia PajtaKult-nagykövet a budakeszi Punktum Galériában beszélgetett.
A megújult egykori Sipeki-villát Nagyné Berke Mónika szolgáltatásvezetővel jártuk be.
Összegyűjtöttük a legjobb rendezvényeket, amelyek bolygónk természeti értékeire és a környezetvédelem fontosságára hívják fel a figyelmet.
Miért rejtették el a határban álló keresztek között a feltámadt Krisztus szobrát? Miért járták körbe húsvétkor a település határát? Milyen rítusok kapcsolódtak a megszentelt húsvéti eledelhez? Cikkünkben a húsvétvasárnapi népszokásoknak jártunk utána.
