Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti szélén, a Szatmári-síkságon, a magyar–román határ közvetlen közelében helyezkedik el Komlódtótfalu. A Szamos menti település története összefonódott a Becsky család történetével, középnemesi kúriájuk egykor virágzó birtok központja volt. Az úri lak ma újjászületve idézi meg a földbirtokos család egykori életterét.

A Becskyek Szatmár vármegye ősnemesei voltak, a család tagjai a középkorban még országos jelentőségű posztokat töltöttek be, a későbbi századokban viszont már csak a vármegye élén láttak el – például alispáni, főszolgabírói – tisztségeket. A család tagjai a vármegyei feladatok mellett birtokaik gazdálkodásának irányításával foglalkoztak, Komlódtótfalu mellett Nagypeleskén, Kispeleskén, Nagygécen, valamint Tasnádszántón is volt udvarházuk.

A kúriát a 19. század első évtizedeiben építették. Az épület vörös anyagú téglákból épült fel, amelyeket Komlódtótfaluban vertek. Az ablaküvegek a legközelebbi üveghutából, Erdődről érkezhettek. A 18. században Szatmár vármegyében már virágzott az üvegipar. Az erdődi a jelentősebb huták közé tartozott, ahol az ablakokat táblaüvegnyújtó kemencében készítették. A henger alakúra fúvott üveget két oldalán felvágták, majd kiterítették, és az üveg visszamelegítése során hajtották szét és simították ki.

A birtok központi épülete a klasszicista stílusban emelt kúria, más néven felsőház volt. A melléképületek, az alsóház, a konyhaház, a nagy lóistálló és a kocsiszín közös épülete, a magtár, a góré és a gyékénnyel fedett csűr a birtok két oldalán sorakoztak. Az uradalomhoz tartozott még mészárszék, pálinkaház, vízimalom, szárazmalom és kocsiszínnel rendelkező kocsma is.

Felmerülhet a kérdés, hogy a konyha miért nem a kúriában kapott helyet. A különálló épületben folyamatosan éghetett a tűz, így nem jelentett közvetlen veszélyt a főházra. A tűzhelynél nemcsak főztek, de a különböző házimunkákhoz is melegítették a vizet. A különálló konyhaházban zajlott a munka, a cselédek jöttek-mentek, dolgoztak, a Becsky család kényelmét is az szolgálta, hogy az ezzel járó zaj, füst és szagok az életterüktől távol legyenek.

A család gyakran fogadott vendégeket. Gvadányi József 1765 és 1768 között tett látogatást a nagypeleskei Becsky György és a nagygéci Becsky Gábor családjánál. Az itt szerzett élményei alapján írta meg az Egy falusi nótárius budai utazása című költeményét. A történet hőse, Zajtay István, a peleskei jegyző, Budán szembesül a számára ismeretlen, új világgal. A költeményt 1838-ban színpadra is átdolgozták, amelynek eredményeként a peleskei nótárius alakjából megszületett a világtól elzárkózó, korlátolt magyar nemes alakja. A költemény sikere azonban a Becsky család tagjainak – érthető okokból – büszkeség helyett keserűséget okozott.

Hozzám elérkezvén, azt mondá: hogy bon zsúr,
Én ezt nem értettem, véltem, mondja: megszúr,
Magyarúl feleltem: hogyha megszúr az úr,
Majd úgy feltaszítom, hogy orra főldet túr.

Az azonban, hogy a világtól elzárkózott és szűk látókörű lett volna, messze nem volt igaz a Becsky családra. A família legismertebb tagja az iskola- és templomépítő Becsky Ignác volt, aki az 1790-es évektől az 1830-as évek közepéig Szatmár vármegye szolgabírói tisztségét is betöltötte. Ő gyűjtötte össze a család levél- és irattárát, a forrásokból pedig egy aktív szervező, a család vagyonosodásáért tevékenykedő nemesember képe rajzolódik ki.

Érdekesség, hogy Ábel János könyvkereskedő Becsky Ignáchoz szóló, 1807-ben keltezett levelében olvasható egy könyvlista, amely betekintést nyújt a köznemesi család olvasmányaiba. A listában szereplő művek sokszínűsége széles körű műveltséget, a távolabbi világ iránti érdeklődést mutat. A kötetek között a szórakoztató és szépirodalmon túl orvosi, állatorvosi, történelmi, földrajzi könyvek is fellelhetők.

A kúria és a földbirtok 1860-ban házasság révén került a Kossuth családhoz, és birtokukban maradt egészen az 1950-es államosításig.

Az újjászületett épület a hazai köznemesi építészet kiemelkedő emléke. Falai között a látogatót műtárgyak, hiteles műtárgymásolatok és ábrázolások mellett játékos feladatok, interaktív eszközök és múzeumpedagógiai foglalkozások is várják, így minden érdeklődő megismerheti a középnemesség magyarországi történetét, mindennapi életét, illetve a Becsky és Kossuth család hétköznapjait és ünnepeit.

Fotók: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság