Huszti Péter 80 éves. Köszöntés és köszönet. Mindenért. Ígéretes fiatal színészből vált az ország egyik legkiválóbb művészévé, teljes joggal vette át és őrizte évtizedekig a Madách Színház stafétáját Pécsi Sándortól, Kiss Manyitól és Tolnay Kláritól. Ugyanígy őrizte a klasszikus, a szívre és észre egyformán ható, érthető és a mű iránti alázattal dolgozó színház eszméjét.
Neves művészeink az első világháborúban készült műveit mutatja be a Hegyvidék Galéria új kiállítása. Az Antal–Lusztig-gyűjtemény anyagából származó megrázó erejű skiccek, vázlatok, rajzok és festmények egyszerre mutatják meg a világégés ezernyi arcát, valamint a háborús pszichózis az alkotókra és műveikre gyakorolt hatását.
Egy tudásbázisként is hiteles családi gazdaság, az ország legöregebb könyvtára, egy hemina bor az apátsági pincészetben, barokk orgonák és kortárs üvegművek. Összeállításunkban öt kihagyhatatlan élményt ajánlunk Pannonhalmán.
Nagy kérdés, mikor van az a pont, amikor egy művész már nem túl fiatal, és még nem túl idős ahhoz, hogy filmet forgassanak róla. A Várdai – non solo cello című portré-dokumentumfilmet nézve azonban abban biztosak lehetünk, hogy van ilyen pillanat.
Csak 2003-ban zárták be a veszprémi várban található, működése évszázadai alatt mindig is vészesen túlzsúfolt börtönt. Most izgalmas, interaktív kiállításon pillanthatunk be a várbörtön múltjába – de a büntetés-végrehajtás egykori és mai valóságába is.
Május negyedike Szent Flórián, a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentjének napja. Cikkükben a szent legendáit és a hozzá fűződő népszokásokat vesszük sorra.
A természet újjáéledésének szimbóluma, a megújuló élet archaikus jelképe, szerelmi ajándék: cikkünkben a májusi zöld ággal kapcsolatos legendáknak és hagyományoknak jártunk utána.
Kevés magyar alkotás válik szinte azonnal kultikussá, Csáki László animációs dokumentumfilmjét, a Kék Pelikant azonban rögtön keblére ölelte a közönség. A kilencvenes években, három, vonatjegyek hamisításával csencselő fiatal srácról szóló produkció a világelső animációs filmfesztivál, a júniusi Annecy versenyprogramjába is bekerült.
Nagy ügyek, az egész országot megrázó drámai gyilkosságok. Ilyenekkel foglakozott a ma már nyugdíjas Kovács Lajos nyomozó.
A Veszprémi mozgókép fesztiválon júniusban ismét életműdíjban részesítik hazánk legkiválóbb művészeit, ezúttal Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó munkáját ismerik el.
Az ő nevéhez fűződik az egyik legkiválóbb magyar bűnfilm, a Dögkeselyű, amelyben krimibe ágyazva bírálta a szocializmust, de felejthetetlen mások mellett a Veri az ördög a feleségét című szintén rendszerkritikus szatíra is. Az április 25-én 81 évesen elhunyt András Ferenc páratlan karrierjének kimagasló pillanatait idézzük fel.
Tizenöt éve, 2009. május 2-án kápolnát szenteltek Vas megyében, az Országos Kéktúra útvonalán, Szelestén. Eddig a hír. A lebetonozott kútházból összefogással, Őrfi József terve alapján épített kápolna története azonban ennél sokkal többről mesél.
Till Anilla a természeti elemekkel és a fizikai, valamint a mentális kihívásokkal dacolva teljesen egyedül járta végig a 2550 kilométeres Országos Kékkört. Az erről készült dokumentumfilm előzetesében ebbe az életre szóló és azt megváltoztató utazásba nyerhetünk bepillantást.
Széchenyi és Széchényi. A különbség egy ékezet és egy generáció. A legnagyobb magyar apja maga is áldozatkész, a közügyekért tenni akaró, igazi alapító volt.
Rejtőzködő egykori nemesi lakok karnyújtásnyira a Balatontól és Kaposvártól, amelyeket meglátogatva nem csupán az épületeket járhatjuk be, de változatos kiállításokat is megtekinthetünk bennünk.
A tragikusan korán elhunyt fotográfus, Burger Barna (1965–2017) idén tíz éve váltotta valóra gyermekkori álmát azzal, hogy végigjárta az Országos Kéktúra közel ezerkétszáz kilométerét. A másfél évig tartó vándorlás során mintegy negyvenezer felvételt készített, amelyek közül most száz válogatott fotográfia tekinthető meg a Capa-központ szakmai közreműködésével a Magyar Természettudományi Múzeumban megvalósult, Kékvándor című kiállításon.
Egy apró észak-magyarországi falu tizenöt évvel ezelőtt váratlanul a fotográfia szellemi találkozóhelyévé vált, minden nyáron fiatalok csoportjai jelennek meg, hogy egymást inspirálva sajátítsák el a művészeti ág legkülönbözőbb technikai módszereit. A FotóFalu történelme során készült legkiválóbb képeket április 20. és május 12. között a Fuga Építészeti Központban tekinthetjük meg.
Ilyen volt a szaloncukor doboza, a rolós tolltartó, a kétszínű postairón. Pöttyös kancsó, virágmintás dzsörzéruha, Bambi, Amo szappan, Kossuth cigaretta és Caola krém.
Forradalmi idők művészetének világmegváltó komolyságát tapasztalhatja meg, aki még június 30. előtt ellátogat a balatonfüredi Vaszary-villába. A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum vendégkiállítását, a Romboljatok, hogy építsetek – Kassák Lajos folyóiratai és az avantgárd művészet című tárlatot ajánljuk.
„Változás közeleg, amit csak akkor vészelhettek át, ha magatok is változtok.” Szendőfi Balázs április 21-én bemutatott természetfilmje, a Hegyizene trailerének első mondata egy közösen kiérdemelt pofon. Felütés a Föld napjához, ökológiai megtéréshez. Mélymerülés kamerával, handpannel és basszusgitárral az Erdélyi-szigethegység karsztvidékén. Ajánló.
Január 7-én elhunyt Ferdinandy György, aki – ahogyan gyakorta emlegették – a kispróza nagymestere volt, és bár bejárata a fél világot, az élete nagy részét külföldön töltötte, mindig megmaradt magyar írónak. Április 19-én a Felsőkrisztinavárosi Szent János-plébániatemplom urnatemetőjében helyezték végső nyugalomra, ennek alkalmából osztom meg néhány személyes gondolatomat.
Negyvenegy éve, 1983. április 20-án, tizenegy év ágyhoz kötött szenvedés után meghalt Mezei Mária. Utolsó nyilvános szereplésén Babits Mihály Zsoltár gyermekhangra című versét szavalta hófehér ruhában. Mintha az a pár sor máig visszhangozna budakeszi házában. Látogatás annál, aki nincs ott.
Legalábbis ezt állítja róla elfogultság nélkül az egyik kiállító művész, Németh Kriszta. Az április 20-ától a Fuga Építészeti Központban látható tárlaton a legendás FotóFalu első tizenöt évének legkiválóbb fényképeit láthatjuk.
Szőke András új vígjátékát, a múlt rendszer visszásságait szatirikus hangvételben kigúnyoló Brigádnaplót május 13-án az őszi premier előtt több városban is bemutatják szerte az országban, a vetítésekhez pedig egy jótékonysági akció is kapcsolódik.
Derzsi János már több mint tíz évvel korábban eljátszotta ugyanazt a karaktert, amelyet később Jack Nicholson is, Jordán Tamás pedig az unokázós csalók áldozata lett, de a Filmio kínálatában a krimik között egészen abszurd, éjfekete humorral operáló thrillert és az amerikai film noirokat megidéző bűnügyi történetet is találunk.
A Szépművészeti Múzeumban Kertész, Moholy-Nagy, Capa… – Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) címmel nyílt tárlat, hogy megismerjük, milyen nagy mértékben formálták a fotóvilágot hazánkból elszármazott alkotók.
A Föld napja alkalmából olyan izgalmas családi programokat ajánlunk szerte az országból, amelyek bolygónk természeti értékeire és a környezetvédelem fontosságára hívják fel a figyelmet.
Több mint tíz éve pörög A lemez két oldala Tollár Mónika rendezésében különböző színpadokon, a szerepekben több tucat népszerű színész váltja egymást. Maga a szöveg lassan félszáz éves, mégsem porosodik, hiába lengi be a retró ájer. Új keretet és lendületet kapott az utazó produkció a folytatáshoz április elején a Marcziban Pál Feri előadásával. Háború és béke a nappalinkban. Ajánló.
Kevesebb mint száz nappal vagyunk a párizsi olimpia nyitóünnepsége előtt. Jelenleg 16 sportágban 150 magyar sportoló készül a megmérettetésre. Ami biztos, a profi versenysport világában a pontszerzés, sok sportág esetén már a kijutás is bravúrnak számít. Így minden résztvevőnk megérdemli majd július 26-tól augusztus 11-ig, hogy szurkoljunk neki.
Elképesztő mennyiségű díjat nyert el, a legfontosabb magyar rendezőkkel dolgozhatott együtt, számtalan lenyűgöző alakítását láthattuk a hazai mozgókép nagy klasszikusaiban. A három éve elhunyt Törőcsik Marira emlékezünk.
Tulipán, nárcisz, homoki báránypirosító, pilisi len, agárkosbor, kamilla és rododendron: olyan programokat gyűjtöttünk össze, amelyeken a látogatók nemcsak gyönyörködhetnek a virágokban, de ismereteket is szerezhetnek róluk.
A műemlékvédelmi világnap alkalmából olyan újjászületett épületeket ajánlunk, amelyeket nemcsak azért érdemes felkeresni, mert megmutatják miért fontos pusztuló emlékeink védelme, hanem azért is, mert kihagyhatatlan látnivalók.
A hangja, a humora, a mozgása. Aki csak ismeri, azt mondja, a legjobb szívű emberek egyike. A Nemzeti Színház és a nemzet színésze, nagy idők nagy tanúja. Tíztételes best of listával köszöntjük a nagy vadászt és az egyik legnépszerűbb magyar előadóművészt, Bodrogi Gyulát.
2024. augusztus 2-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Farkas Bertalan, ezért örömmel emlékezünk arra a negyvenöt évvel ezelőtti küldetésre, melyben az első magyar űrhajós kijutott a világűrbe. Mindez a földről így festett.
Régi-új rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy magyar dalról, ami valamilyen okból fontos számukra. Ezúttal Csoóri Sándor mondja el, mit jelent neki a Sebő Együttes Lydiához című dala. Az előadó a zenekarával, az Ötödik Évszakkal és Nové Somával a magyar költészet napján a Ráday utcai Golden Duck Galériában ad koncertet.
Az április 11-én induló rendezvényen a nemzetközi sztárok fellépései mellett igencsak különleges koncertek is lesznek, olyan zenészek osztozkodnak a színpadon, akiket korábban még nem láthattunk együtt.
A Bolyaiak városában sem rendes út, sem rendes iskola, de még szabályos gazdálkodás sem volt. Aztán jött egy 38 esztendős patikus, és a vezetésével megszületett a székelyek méltó fővárosa. Gazdag élet, karizmatikus városvezető. Ismerjük meg Bernády György történetét!
„Porod a porral elvegyül, / S helyetted más rigó fütyül.” A dualizmus epigonköltői között indult, később a Statisztikai Hivatal igazgatója lett, agg fejjel pedig remek, modern poétává vált a mára elfeledett Vargha Gyula, akinek megrázó halálváró versei mintha Oravecz Imre Alkonynaplóját előlegeznék meg.
A Néprajzi Múzeum Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek / Devlesa arakhavtu, phrala! – Romane historiji címen utazó kiállítást indított. Ajánlónk tárlatról, az autodidakta módon a cigányság kutatójává vált Erdős Kamillról és a roma kultúra intézetéről.
Jókai Mór neve összefonódott Komároméval. Az itt kapott amnesztia legendás történetét számos művében megörökítette. De vajon tényleg minden úgy volt, ahogy az író azt a jövő emlékezetébe akarta vésni?
A szabadság művészete, a művészet szabadsága. Rövidre szabva. A nagy hatású magyar művészcsoport, az Európai Iskola alkotásait mutatja be a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum a MűvészetMalomban.
Posztumusz Magyar Örökség díj, Kodály személyes barátsága, tanítványai évtizedes hűsége. A magyar zenepedagógia apró óriása egy kilencedik kerületi gimnázium tagjaiból világhírű kórust nevelt. Mert a zene mindenkié.
Mint egy végtelen folyam, feltartóztathatatlanul folyik az idő. A fénykép azonban kiragad belőle egy pillanatot, és megállítva felmutatja a később jövők számára. Ilyen megállított pillanatokról beszélnek sorozatunk írásai. Ezúttal Bencsik Gábor a 20. század elején élt Tökling Julit és gyerekeit idézi át a jelenbe.
Az embernek a jövőben kevésbé titkaik lesznek, inkább igazolandó értékeik – mondja Keleti Arthur kibertitok- és jövőszakértő, akit többek közt arról kérdeztünk, milyen veszélyekkel jár a személyes adataink kifecsegése úton-útfélen.
A híres író-humorista, Efrajim Kishon, avagy Hoffmann Ferenc Ige-mige című kötetét még anyanyelvén írta, nem sokkal Izraelbe távozása után, s az új hazájában szerzett első tapasztalatait örökítette meg benne.
Gazdag Gyula soha nem kötött alkut a múlt rendszerrel, meg is próbálták ellehetetleníteni, összesen kilenc alkotását nem engedték bemutatni a szocialista filmcenzorok. A Cirko-Gejzír mozi Dobozba zárt filmek címmel retrospektív vetítéssorozattal mutatja be a rendező életművét április 6. és június 4. között, ennek apropóján Schreiber András filmesztétával beszélgettünk.
Bavallom, megőrzöm, nyomaszt és kínoz. Mi a titok szerepe az életünkben?
Sosem ült meg a babérjain, pedig jutott belőle bőven. Ha nem játszott, akkor olvasott vagy írt, gondolkodott, figyelt és elemzett. A magyar színjátszás egyik óriása volt, ma 105 éve, hogy megszületett. Szabálytalan emlékezés Gábor Miklósra.
Április első hétvégéjén újra táncháztalálkozó, már a negyvenharmadik. Az 5-ei, pénteki nyitótánctól a 7-ei, vasárnapi küzdőtéri bálig feszül a program íve, a Fonótól az Arénáig. Ajánlónk.
Ha az Oppenheimer film készítői ismerték volna Teller Emma történetét, megértőbbek lettek volna a tudós antikommunizmusával. Szekér Nóra történész Fedőneve: Marslakó című könyve az emigrációban hatalmasat alkotó magyar tudósok és a rájuk vadászó magyar állambiztonság kapcsolatát dolgozza fel. Megrázó történeteken keresztül.
„Nem mondjuk, hogy hallgassátok vagy vegyétek meg a lemezt, mert egyelőre nincs” – zárta téli, népdalfeldolgozásokból álló estjét Nóvé Soma és ifj. Csoóri Sándor. A duónak rövidesen új végszón kell gondolkodnia, a feni állítás ugyanis már nem sokáig állja meg a helyét. A páros rövidesen megjelenteti első lemezét. A folk-rock Mordái frontemberével és a világi népzenét játszó Ötödik Évszak alapítójával ennek kapcsán beszélgettünk.
Egy különös, szellemi értelemben magányos politikus magában álló lélektani regénye abból a korból, amikor ilyesmi magyar földön még egyáltalán nem termett: ez Asbóth János Álmok álmodója című regénye.
Valahol nem létező korlátok miatt bizonytalanodik el az ember, máshol a létező korlátokra is fittyet hány. Néha meglepően nagy zavar mutatkozik, hogy egyes vagy többes számban ragozzuk az igét.
Mielőtt Amerikába emigrált volna, hogy aztán André de Toth művésznéven sikeres karriert fusson be, számos kiváló filmet készített Magyarországon; a Filmio újdonságai között mások mellett egy Tarantinót idéző gengszterfilm-vígjáték is szerepel, és egy dokumentumfilm a hazai rockzene egyik legmeghatározóbb figurájáról.
Csáki László az animációs és a dokumentumfilmek elemeit vegyítő, a héten mozikban kerülő filmje, a Kék Pelikan szórakoztató időutazás a rendszerváltás utáni időszakba, amikor aki csak tehette, ügyeskedéssel próbált egyről a kettőre jutni.
A kortársak közül számosan megrótták Benczúr Gyulát az úgymond túlzásba vitt bravúrkodásáért, de nem volt igazuk. Vajk megkeresztelése című festménye képessé vált arra, hogy kilépjen a maga idejéből.
Nincs nagyobb titok, mint a kereszt. Egy életen át boncolgatható geometria. Reneszánsza van az utóbbi években a passiójátékoknak, amelyek a megélés, az újraélés lehetőségén keresztül hoznak közelebb a húsvét lényegéhez. Ajánlónk.
A szeretet nem főnév. Ige. Ennek a felismerésnek a mélysége igazán nyolcvan feletti, gondozásra szoruló idősek között mutatkozik meg. A századik gyertya mellett, fekve is nevetve. Vagy utoljára egymásra borulva, sírva énekelve. Az esztergomi Ferences Szociális Otthonba élni jönnek a lakók. Megélni minden percet az örökkévalóság előszobájában. Riport.
Egy aprócska ház Erdélyben, a nagyenyedi kollégium, a göttingeni egyetem, évtizedek Keleten. A Himalája magyar remetéje a tudomány óriása volt, akiért Széchenyi is rajongott. 240 éve született Kőrösi Csoma Sándor.
Élvezetes és szinte sokkolóan őszinte a műfordítóként ismert Bartos Tibor Állami boldogság című memoárja. A híres kortársakat nem kímélő emlékiratnak most megjelent a második része – a Budapesti lektúrát március 28-án 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be.
Április első hétvégéjén rendezik meg a 43. Országos táncháztalálkozó és kirakodóvásárt a Budapest Sportarénában, amelynek nyitóeseménye április 5-én a Fonóban lesz. Berán Istvánnal, a Táncház Egyesület ügyvezető képviselőjével, a rendezvény fő szervezőjével beszélgettünk.
Eretnekmozgalmak, föld alá szoruló vallási felekezetek, alkímiai tanulmányok, rózsakeresztes- és szabadkőműves- páholyok: a magyar vallás- és művelődéstörténet titkok övezte fejezeteiből válogattunk.
Kontra Ferenc új novelláskötetének legjobb írásai azok a történetek, amelyekben az olvasó az egyedi „jugoszláv” ízeket érzi meg.
A nyolcvan éve magánkinyilatkoztatásban kért engesztelőkápolna alapkövét háromszor is letették. Ki volt a kápolnaépítésre és rendalapításra vonatkozó égi üzenetek fogadója, Kovacsics Mária Natália nővér?
Szinte egyik pillanatról a másikra lett divat a szellemidézés a 19. század közepén. A szabadságharc halottjait gyászoló, majd a dualista Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendett, Jókai Mórtól Lukács Györgyig sokakat foglalkoztattak a spiritiszta tanok. Vajon mik voltak a szellemek kifaggatásának módszerei?
Gárdonyi Géza és Fekete István nem tévedtek, amikor a végvári életet bemutatván párbajokról, portyázásról, személyes bosszúkról írtak – vagy éppen kémkedésről, aminek kitüntetett jelentősége volt a Magyar Királyság és a török hódoltság végvidékein.
A leghétköznapibb hírek és apróhirdetések száz év távlatából a korszellemet finom humorral megragadó egyperces novelláknak tűnnek.
A magyar filmes streamingszolgáltatón a legnépszerűbb tartalmak között több olyan alkotást találunk, amely ilyen-olyan módon egy-egy aktuálisan mozikban futó produkcióval rokonítható, de néhány érdekes cím is szerepel a válogatásban. Legalábbis nehéz magyarázatot találni arra, vajon miért övezi kiemelt figyelem például éppen most Bacsó Péter 1984-es, manapság keveset emlegetett rendezését.
A víz világnapja alkalmával látogathatóvá válik a Gellért-hegy gyomrában kiépített Gruber József-víztároló, amely egyszerre emlékeztet egy futurisztikus filmdíszletre és egy hatalmas atombunkerre.
Igazi spirituális utazásra hív a Kojot négy lelke: Gauder Áron rendező közel húsz év után készített egész estés filmet, és jól érzékelhetően már régen nem az az ember, aki annak idején a pályáját borzalmasabban talán nem is kezdhette volna. Az animációs produkció a Filmio kínálatában látható.
A Robert Capa ötlete nyomán alakult világhírű Magnum Photos ügynökség garancia a fokozott érzékenységre. Március 23-tól női fotósainak munkáiból a Budapest fotófesztivál műcsarnokbeli nyitókiállításán nézhetünk meg egy ütős válogatást.
Március 22. a magyar fordítók és tolmácsok napja, összeszedtünk több jó és néhány elrettentő példát a magyarítások közül. Harry Pottertől Shakespeare-ig, Arany Jánostól Sárközi Mártáig.
„Nem is tudom, álmodtam-e, vagy valóban olvastam valamikor régen a német egzisztencialista filozófus, Martin Heidegger beszélgetését egy japán zen buddhistával.” Győrffy Ákos tárcája.
Március 28-ig ingyenesen látogatható a Virág Judit Galéria Róma–Budapest, 1800–1948 című kiállítása, amely bemutatja: anélkül az inspiráció nélkül, amit Róma és az olasz tájak megtapasztalása jelentett, bizonyára máshogy alakult volna a huszadik századi magyar képzőművészet.
Kilencvenkét év Monoktól Torinóig, ebből negyvenöt év emigrációban. Kossuth Lajos temetésén Ferenc Józseffel dacolva több százezren demonstrálták, hogy él a magyar szabadság.
Pattogatott kukorica, vörösbor és a fecskék érkezése: március 25-e, Jézus fogantatásának ünnepe a magyar néphagyományban a gyümölcsfák szaporításának, az oltásnak és a szemzésnek a napja, amelyhez még számos érdekes szokás kapcsolódik.
József kedvessége, jó év kezessége – tartja a népi megfigyelésen alapuló mondás. József kezében kivirágzik és kizöldül a száraz ág, napjával visszavonhatatlanul megérkezik a tavasz.
A Kossuth-díjas író nyerte el idén a rangos spanyol Formentor nemzetközi irodalmi díjat.
Bécsi klasszikusok korabeli hangszereken a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában. A szerzetestemplom újraszentelésének 800. évében a legrégebbi, korhű hangszereken, ezáltal a korabeli hangzásvilágot megidéző kamarazenekar, a Capella Savaria ad hangversenyt Mozart és Haydn műveiből a Pannonhalmi Főapátság nagyböjti koncertsorozatának második alkalmán.
Két középosztálybeli negyvenes házaspár névnapot ünnepel, a sűrűsödő koccintások közben egyre több párkapcsolati nehézség felsejlik. Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című, március 14. óta a mozikban lévő filmje a vihar előtti csend állapotát jeleníti meg, az ereje pedig a képek és párbeszédek fájón ismerős banalitásában rejlik. A rendezővel beszélgettünk.
Dresch Mihály új lemezzel jelentkezik, ráadásul bakeliten. Tudom fokozni: élő koncertfelvétel a friss anyag, egy londoni este lenyomata. Önmagát sem idézi soha tűpontosan – Dresch klubkoncerten igazán az, aki. Zenéje folyton változó, sodró minőségéből őriz egy kiadós repülésre valót a Live in London.
Nemzeti ünnepünk alkalmából adta át Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth-díjakat március 14-én délután az Országház Kupolatermében.
123 éve, március 14-én született Esterházy János, a mártírhalált halt felvidéki politikus. Nővére visszaemlékezésiből megismerhetjük őt, a családot és azokat a nehéz, viharos évtizedeket is.
A Szenthatározó című kötet a magyar táj szakrális elemeinek, a szentábrázolásoknak a felismeréséhez segít hozzá.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Kompozíció I. Gyarmathy Tihamértól.
Egynapos kirándulásnak ideális, kellemes és érdekes. A két Blaskovich fivér egykori kúriájának különlegessége, hogy megmaradt olyannak, amilyen volt. Ládaszekrény, tajtékpipa, Davenport porcelánok és a csodaló, Kincsem emlékei.
A Kárpát-medence szentábrázolásai, kápolnái és keresztjei nemcsak szakrális, de táji jelek is. A Magyar Kertörökség Alapítvány és az Ars Topia Alapítvány hiánypótló kötetének célja, hogy az olvasó felfedezze a szakrális hagyományokat, tudatosan járja a magyar tájat, és értő módon olvassa annak jeleit. Herczeg Ágnes Möcsényi Mihály-díjas táj- és kertépítészt, a Szenthatározó egyik szerzőjét kérdeztük.
Miért nevezték a pápát sziklához láncolt Gergelynek a néphagyományban, hogyan vált napja tavaszünneppé, és mi volt az a Gergely-járás? Cikkükben a szent legendáit és a hozzá fűződő népszokásokat vesszük sorra.
Ki volt a negyven vértanú, és mit jelképez a történetük? Mire figyelmeztettek a magyar parasztkalendárium negyvenes napjai? Mit jelzett elődeink számára a csillagok eltűnése és visszatérése?
Húsvét előtt, amikor a tél tavaszba fordul, és még bánt a fény, szinte magunktól fordulunk valami más, magasabb rendű keresése felé. És akkor beköszönt a böjt. A lemondásból, a csendből, a más minőség mellett hozott döntésekből nyert erő belső ünnepe. Programajánlónk.
A tétova teve, Mézga Géza, Frédi és Bubó azt mondta, amit ő írt nekik. Romhányi József a magyar nyelv virtuóza volt, különleges zenei érzéke és műveltsége segítette, hogy megalkossa csodálatos verseit, meséit és operafordításait – nekünk.
Finom, könnyed, mégis precíz. Lukáts Kató képeslapjait mindenki ismeri, de ő rajzolta meg nekünk Gőgös Gúnár Gedeont is, és Stühmerék is hálásak lehettek neki. Art deco és népművészet egy magyar alkotó rajzasztalán. A Hagyományok Háza új kiállítása hat izgalmas nő munkássága köré rendeződik. Őket mutatjuk be sorozatunkban.
Se szeri, se száma azoknak az amerikai lapokban a múlt század első felében megjelent képes riportoknak, amelyek egy kis növésű emberekből álló revütársulat tagjait mutatják be, köztük számos magyart. Egyikük, Bagi Gábor jazz-zenészként aratott sikereket, egy másik honfitársunk, a konferanszié Darányi Gyula pedig Charlie Chaplinnel is találkozott – hogy aztán a szocialista Magyarországon cigarettaárusként tudjon csak megélni.
A korán érkezett tavasszal a hazai arborétumok és botanikus kertek virágba borulva várják a látogatókat. Mutatjuk, hova érdemes márciusban felkerekedni.
Miért kezd egy dél-koreai diák magyarul tanulni? Mi fogja meg József Attila költészetében? Hogyan hat a jelenben Korea ötezer éves története? Amikor Jin Kyoung ae műfordító, az ELTE Távol-keleti Intézetének tanára, a Sejong Intézet igazgatóhelyettese elkezdett a magyarokról tanulni, még nem tudta, hogy rászánja majd az életét. Interjú.
A testképet, test és lélek összjátékát boncolgató kiállítással is közelebb kerülhetünk magunkhoz a böjti hetekben. A Képező Galéria kortárs tárlatának költői kérdése ez: vajon a test a lélek börtöne? Ráncok, hegek, sötét karikák metafizikája a tompultság korában. Ajánló.
Gyermeke nem volt, de gyermeklelke igen. A feminista Undi Mariska gyűjtötte és tervezte a gyermekjátékokat, és ahogy egyéb munkáin, használta rajtuk a néprajzi gyűjtőútjain talált motívumokat. A Hagyományok Háza kiállítása hat izgalmas nő munkássága köré rendeződik. Őket mutatjuk be sorozatunkban.
Jó harminc év után tért vissza Pusztinába a Zurgó, mégpedig egy lemezzel. Ufók, csángók, csillagok és a „szenvedély fellángoló szorgalma” mind ráfértek a pendrive-ra, ami a Hol a fényes csillag ragyog dalait hordozza. Nagy Bercel, a zenekar alapítója árvákról, boldogságok kis köreiről, mágikus szavakról. Interjú.
Mélység és magasság, elképesztő szélsőségek. Ezek jellemzik a bipoláris depressziót, a mentális betegséget, amely nem gyógyítható, de karbantartani lehet. Ujvári Csabánál másodéves színinövendékként jelentkeztek a tünetek, abba is hagyta szépen kezdődő pályáját. De most egy személyes előadással visszatért a színpadra.
