„Porod a porral elvegyül, / S helyetted más rigó fütyül.” A dualizmus epigonköltői között indult, később a Statisztikai Hivatal igazgatója lett, agg fejjel pedig remek, modern poétává vált a mára elfeledett Vargha Gyula, akinek megrázó halálváró versei mintha Oravecz Imre Alkonynaplóját előlegeznék meg.
A Néprajzi Múzeum Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek / Devlesa arakhavtu, phrala! – Romane historiji címen utazó kiállítást indított. Ajánlónk tárlatról, az autodidakta módon a cigányság kutatójává vált Erdős Kamillról és a roma kultúra intézetéről.
Jókai Mór neve összefonódott Komároméval. Az itt kapott amnesztia legendás történetét számos művében megörökítette. De vajon tényleg minden úgy volt, ahogy az író azt a jövő emlékezetébe akarta vésni?
A szabadság művészete, a művészet szabadsága. Rövidre szabva. A nagy hatású magyar művészcsoport, az Európai Iskola alkotásait mutatja be a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum a MűvészetMalomban.
Posztumusz Magyar Örökség díj, Kodály személyes barátsága, tanítványai évtizedes hűsége. A magyar zenepedagógia apró óriása egy kilencedik kerületi gimnázium tagjaiból világhírű kórust nevelt. Mert a zene mindenkié.
Mint egy végtelen folyam, feltartóztathatatlanul folyik az idő. A fénykép azonban kiragad belőle egy pillanatot, és megállítva felmutatja a később jövők számára. Ilyen megállított pillanatokról beszélnek sorozatunk írásai. Ezúttal Bencsik Gábor a 20. század elején élt Tökling Julit és gyerekeit idézi át a jelenbe.
Az embernek a jövőben kevésbé titkaik lesznek, inkább igazolandó értékeik – mondja Keleti Arthur kibertitok- és jövőszakértő, akit többek közt arról kérdeztünk, milyen veszélyekkel jár a személyes adataink kifecsegése úton-útfélen.
A híres író-humorista, Efrajim Kishon, avagy Hoffmann Ferenc Ige-mige című kötetét még anyanyelvén írta, nem sokkal Izraelbe távozása után, s az új hazájában szerzett első tapasztalatait örökítette meg benne.
Gazdag Gyula soha nem kötött alkut a múlt rendszerrel, meg is próbálták ellehetetleníteni, összesen kilenc alkotását nem engedték bemutatni a szocialista filmcenzorok. A Cirko-Gejzír mozi Dobozba zárt filmek címmel retrospektív vetítéssorozattal mutatja be a rendező életművét április 6. és június 4. között, ennek apropóján Schreiber András filmesztétával beszélgettünk.
Bavallom, megőrzöm, nyomaszt és kínoz. Mi a titok szerepe az életünkben?
Sosem ült meg a babérjain, pedig jutott belőle bőven. Ha nem játszott, akkor olvasott vagy írt, gondolkodott, figyelt és elemzett. A magyar színjátszás egyik óriása volt, ma 105 éve, hogy megszületett. Szabálytalan emlékezés Gábor Miklósra.
Április első hétvégéjén újra táncháztalálkozó, már a negyvenharmadik. Az 5-ei, pénteki nyitótánctól a 7-ei, vasárnapi küzdőtéri bálig feszül a program íve, a Fonótól az Arénáig. Ajánlónk.
Ha az Oppenheimer film készítői ismerték volna Teller Emma történetét, megértőbbek lettek volna a tudós antikommunizmusával. Szekér Nóra történész Fedőneve: Marslakó című könyve az emigrációban hatalmasat alkotó magyar tudósok és a rájuk vadászó magyar állambiztonság kapcsolatát dolgozza fel. Megrázó történeteken keresztül.
„Nem mondjuk, hogy hallgassátok vagy vegyétek meg a lemezt, mert egyelőre nincs” – zárta téli, népdalfeldolgozásokból álló estjét Nóvé Soma és ifj. Csoóri Sándor. A duónak rövidesen új végszón kell gondolkodnia, a feni állítás ugyanis már nem sokáig állja meg a helyét. A páros rövidesen megjelenteti első lemezét. A folk-rock Mordái frontemberével és a világi népzenét játszó Ötödik Évszak alapítójával ennek kapcsán beszélgettünk.
Egy különös, szellemi értelemben magányos politikus magában álló lélektani regénye abból a korból, amikor ilyesmi magyar földön még egyáltalán nem termett: ez Asbóth János Álmok álmodója című regénye.
Valahol nem létező korlátok miatt bizonytalanodik el az ember, máshol a létező korlátokra is fittyet hány. Néha meglepően nagy zavar mutatkozik, hogy egyes vagy többes számban ragozzuk az igét.
Mielőtt Amerikába emigrált volna, hogy aztán André de Toth művésznéven sikeres karriert fusson be, számos kiváló filmet készített Magyarországon; a Filmio újdonságai között mások mellett egy Tarantinót idéző gengszterfilm-vígjáték is szerepel, és egy dokumentumfilm a hazai rockzene egyik legmeghatározóbb figurájáról.
Csáki László az animációs és a dokumentumfilmek elemeit vegyítő, a héten mozikban kerülő filmje, a Kék Pelikan szórakoztató időutazás a rendszerváltás utáni időszakba, amikor aki csak tehette, ügyeskedéssel próbált egyről a kettőre jutni.
A kortársak közül számosan megrótták Benczúr Gyulát az úgymond túlzásba vitt bravúrkodásáért, de nem volt igazuk. Vajk megkeresztelése című festménye képessé vált arra, hogy kilépjen a maga idejéből.
Nincs nagyobb titok, mint a kereszt. Egy életen át boncolgatható geometria. Reneszánsza van az utóbbi években a passiójátékoknak, amelyek a megélés, az újraélés lehetőségén keresztül hoznak közelebb a húsvét lényegéhez. Ajánlónk.
A szeretet nem főnév. Ige. Ennek a felismerésnek a mélysége igazán nyolcvan feletti, gondozásra szoruló idősek között mutatkozik meg. A századik gyertya mellett, fekve is nevetve. Vagy utoljára egymásra borulva, sírva énekelve. Az esztergomi Ferences Szociális Otthonba élni jönnek a lakók. Megélni minden percet az örökkévalóság előszobájában. Riport.
Egy aprócska ház Erdélyben, a nagyenyedi kollégium, a göttingeni egyetem, évtizedek Keleten. A Himalája magyar remetéje a tudomány óriása volt, akiért Széchenyi is rajongott. 240 éve született Kőrösi Csoma Sándor.
Élvezetes és szinte sokkolóan őszinte a műfordítóként ismert Bartos Tibor Állami boldogság című memoárja. A híres kortársakat nem kímélő emlékiratnak most megjelent a második része – a Budapesti lektúrát március 28-án 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be.
Április első hétvégéjén rendezik meg a 43. Országos táncháztalálkozó és kirakodóvásárt a Budapest Sportarénában, amelynek nyitóeseménye április 5-én a Fonóban lesz. Berán Istvánnal, a Táncház Egyesület ügyvezető képviselőjével, a rendezvény fő szervezőjével beszélgettünk.
Eretnekmozgalmak, föld alá szoruló vallási felekezetek, alkímiai tanulmányok, rózsakeresztes- és szabadkőműves- páholyok: a magyar vallás- és művelődéstörténet titkok övezte fejezeteiből válogattunk.
Kontra Ferenc új novelláskötetének legjobb írásai azok a történetek, amelyekben az olvasó az egyedi „jugoszláv” ízeket érzi meg.
A nyolcvan éve magánkinyilatkoztatásban kért engesztelőkápolna alapkövét háromszor is letették. Ki volt a kápolnaépítésre és rendalapításra vonatkozó égi üzenetek fogadója, Kovacsics Mária Natália nővér?
Szinte egyik pillanatról a másikra lett divat a szellemidézés a 19. század közepén. A szabadságharc halottjait gyászoló, majd a dualista Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendett, Jókai Mórtól Lukács Györgyig sokakat foglalkoztattak a spiritiszta tanok. Vajon mik voltak a szellemek kifaggatásának módszerei?
Gárdonyi Géza és Fekete István nem tévedtek, amikor a végvári életet bemutatván párbajokról, portyázásról, személyes bosszúkról írtak – vagy éppen kémkedésről, aminek kitüntetett jelentősége volt a Magyar Királyság és a török hódoltság végvidékein.
A leghétköznapibb hírek és apróhirdetések száz év távlatából a korszellemet finom humorral megragadó egyperces novelláknak tűnnek.
A magyar filmes streamingszolgáltatón a legnépszerűbb tartalmak között több olyan alkotást találunk, amely ilyen-olyan módon egy-egy aktuálisan mozikban futó produkcióval rokonítható, de néhány érdekes cím is szerepel a válogatásban. Legalábbis nehéz magyarázatot találni arra, vajon miért övezi kiemelt figyelem például éppen most Bacsó Péter 1984-es, manapság keveset emlegetett rendezését.
A víz világnapja alkalmával látogathatóvá válik a Gellért-hegy gyomrában kiépített Gruber József-víztároló, amely egyszerre emlékeztet egy futurisztikus filmdíszletre és egy hatalmas atombunkerre.
Igazi spirituális utazásra hív a Kojot négy lelke: Gauder Áron rendező közel húsz év után készített egész estés filmet, és jól érzékelhetően már régen nem az az ember, aki annak idején a pályáját borzalmasabban talán nem is kezdhette volna. Az animációs produkció a Filmio kínálatában látható.
A Robert Capa ötlete nyomán alakult világhírű Magnum Photos ügynökség garancia a fokozott érzékenységre. Március 23-tól női fotósainak munkáiból a Budapest fotófesztivál műcsarnokbeli nyitókiállításán nézhetünk meg egy ütős válogatást.
Március 22. a magyar fordítók és tolmácsok napja, összeszedtünk több jó és néhány elrettentő példát a magyarítások közül. Harry Pottertől Shakespeare-ig, Arany Jánostól Sárközi Mártáig.
„Nem is tudom, álmodtam-e, vagy valóban olvastam valamikor régen a német egzisztencialista filozófus, Martin Heidegger beszélgetését egy japán zen buddhistával.” Győrffy Ákos tárcája.
Március 28-ig ingyenesen látogatható a Virág Judit Galéria Róma–Budapest, 1800–1948 című kiállítása, amely bemutatja: anélkül az inspiráció nélkül, amit Róma és az olasz tájak megtapasztalása jelentett, bizonyára máshogy alakult volna a huszadik századi magyar képzőművészet.
Kilencvenkét év Monoktól Torinóig, ebből negyvenöt év emigrációban. Kossuth Lajos temetésén Ferenc Józseffel dacolva több százezren demonstrálták, hogy él a magyar szabadság.
Pattogatott kukorica, vörösbor és a fecskék érkezése: március 25-e, Jézus fogantatásának ünnepe a magyar néphagyományban a gyümölcsfák szaporításának, az oltásnak és a szemzésnek a napja, amelyhez még számos érdekes szokás kapcsolódik.
József kedvessége, jó év kezessége – tartja a népi megfigyelésen alapuló mondás. József kezében kivirágzik és kizöldül a száraz ág, napjával visszavonhatatlanul megérkezik a tavasz.
A Kossuth-díjas író nyerte el idén a rangos spanyol Formentor nemzetközi irodalmi díjat.
Bécsi klasszikusok korabeli hangszereken a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában. A szerzetestemplom újraszentelésének 800. évében a legrégebbi, korhű hangszereken, ezáltal a korabeli hangzásvilágot megidéző kamarazenekar, a Capella Savaria ad hangversenyt Mozart és Haydn műveiből a Pannonhalmi Főapátság nagyböjti koncertsorozatának második alkalmán.
Két középosztálybeli negyvenes házaspár névnapot ünnepel, a sűrűsödő koccintások közben egyre több párkapcsolati nehézség felsejlik. Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című, március 14. óta a mozikban lévő filmje a vihar előtti csend állapotát jeleníti meg, az ereje pedig a képek és párbeszédek fájón ismerős banalitásában rejlik. A rendezővel beszélgettünk.
Dresch Mihály új lemezzel jelentkezik, ráadásul bakeliten. Tudom fokozni: élő koncertfelvétel a friss anyag, egy londoni este lenyomata. Önmagát sem idézi soha tűpontosan – Dresch klubkoncerten igazán az, aki. Zenéje folyton változó, sodró minőségéből őriz egy kiadós repülésre valót a Live in London.
Nemzeti ünnepünk alkalmából adta át Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth-díjakat március 14-én délután az Országház Kupolatermében.
123 éve, március 14-én született Esterházy János, a mártírhalált halt felvidéki politikus. Nővére visszaemlékezésiből megismerhetjük őt, a családot és azokat a nehéz, viharos évtizedeket is.
A Szenthatározó című kötet a magyar táj szakrális elemeinek, a szentábrázolásoknak a felismeréséhez segít hozzá.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Kompozíció I. Gyarmathy Tihamértól.
Egynapos kirándulásnak ideális, kellemes és érdekes. A két Blaskovich fivér egykori kúriájának különlegessége, hogy megmaradt olyannak, amilyen volt. Ládaszekrény, tajtékpipa, Davenport porcelánok és a csodaló, Kincsem emlékei.
A Kárpát-medence szentábrázolásai, kápolnái és keresztjei nemcsak szakrális, de táji jelek is. A Magyar Kertörökség Alapítvány és az Ars Topia Alapítvány hiánypótló kötetének célja, hogy az olvasó felfedezze a szakrális hagyományokat, tudatosan járja a magyar tájat, és értő módon olvassa annak jeleit. Herczeg Ágnes Möcsényi Mihály-díjas táj- és kertépítészt, a Szenthatározó egyik szerzőjét kérdeztük.
Miért nevezték a pápát sziklához láncolt Gergelynek a néphagyományban, hogyan vált napja tavaszünneppé, és mi volt az a Gergely-járás? Cikkükben a szent legendáit és a hozzá fűződő népszokásokat vesszük sorra.
Ki volt a negyven vértanú, és mit jelképez a történetük? Mire figyelmeztettek a magyar parasztkalendárium negyvenes napjai? Mit jelzett elődeink számára a csillagok eltűnése és visszatérése?
Húsvét előtt, amikor a tél tavaszba fordul, és még bánt a fény, szinte magunktól fordulunk valami más, magasabb rendű keresése felé. És akkor beköszönt a böjt. A lemondásból, a csendből, a más minőség mellett hozott döntésekből nyert erő belső ünnepe. Programajánlónk.
A tétova teve, Mézga Géza, Frédi és Bubó azt mondta, amit ő írt nekik. Romhányi József a magyar nyelv virtuóza volt, különleges zenei érzéke és műveltsége segítette, hogy megalkossa csodálatos verseit, meséit és operafordításait – nekünk.
Finom, könnyed, mégis precíz. Lukáts Kató képeslapjait mindenki ismeri, de ő rajzolta meg nekünk Gőgös Gúnár Gedeont is, és Stühmerék is hálásak lehettek neki. Art deco és népművészet egy magyar alkotó rajzasztalán. A Hagyományok Háza új kiállítása hat izgalmas nő munkássága köré rendeződik. Őket mutatjuk be sorozatunkban.
Se szeri, se száma azoknak az amerikai lapokban a múlt század első felében megjelent képes riportoknak, amelyek egy kis növésű emberekből álló revütársulat tagjait mutatják be, köztük számos magyart. Egyikük, Bagi Gábor jazz-zenészként aratott sikereket, egy másik honfitársunk, a konferanszié Darányi Gyula pedig Charlie Chaplinnel is találkozott – hogy aztán a szocialista Magyarországon cigarettaárusként tudjon csak megélni.
A korán érkezett tavasszal a hazai arborétumok és botanikus kertek virágba borulva várják a látogatókat. Mutatjuk, hova érdemes márciusban felkerekedni.
Miért kezd egy dél-koreai diák magyarul tanulni? Mi fogja meg József Attila költészetében? Hogyan hat a jelenben Korea ötezer éves története? Amikor Jin Kyoung ae műfordító, az ELTE Távol-keleti Intézetének tanára, a Sejong Intézet igazgatóhelyettese elkezdett a magyarokról tanulni, még nem tudta, hogy rászánja majd az életét. Interjú.
A testképet, test és lélek összjátékát boncolgató kiállítással is közelebb kerülhetünk magunkhoz a böjti hetekben. A Képező Galéria kortárs tárlatának költői kérdése ez: vajon a test a lélek börtöne? Ráncok, hegek, sötét karikák metafizikája a tompultság korában. Ajánló.
Gyermeke nem volt, de gyermeklelke igen. A feminista Undi Mariska gyűjtötte és tervezte a gyermekjátékokat, és ahogy egyéb munkáin, használta rajtuk a néprajzi gyűjtőútjain talált motívumokat. A Hagyományok Háza kiállítása hat izgalmas nő munkássága köré rendeződik. Őket mutatjuk be sorozatunkban.
Jó harminc év után tért vissza Pusztinába a Zurgó, mégpedig egy lemezzel. Ufók, csángók, csillagok és a „szenvedély fellángoló szorgalma” mind ráfértek a pendrive-ra, ami a Hol a fényes csillag ragyog dalait hordozza. Nagy Bercel, a zenekar alapítója árvákról, boldogságok kis köreiről, mágikus szavakról. Interjú.
Mélység és magasság, elképesztő szélsőségek. Ezek jellemzik a bipoláris depressziót, a mentális betegséget, amely nem gyógyítható, de karbantartani lehet. Ujvári Csabánál másodéves színinövendékként jelentkeztek a tünetek, abba is hagyta szépen kezdődő pályáját. De most egy személyes előadással visszatért a színpadra.
„Gazdasági háborús bűnösnek” és „nyilas milliomosnak” kiáltotta ki a háború utáni sajtó a Horthy-kor híres áruházájának vezetőjét, Nagykovácsy (Kovacsevics) Milenkót. De milyen szerepet játszott valójában a harmincas-negyvenes évek Magyarországának társadalmi életében, s mi történt vele emigrációja után? Cikksorozatunk második része.
Egyike volt azon női alkotóknak, akik a népművészetet nem csupán ismerték és szerették, de megértették mélységét is. Lesznai Anna költő, író, ipar- és képzőművész munkáiban a szerethető egyszerűség és az elegancia keveredett egymással, alkotójuk szabad szelleméről tanúskodva. A Hagyományok Háza új kiállítása hat izgalmas nő munkássága köré rendeződik. Őket mutatjuk be sorozatunkban.
Divatszalonjából Horthy Miklósné és Honthy Hanna is öltözködött, és ő volt az első magyar filmrendezőnő. Hatalmas családi villájukban sok zsidó család vészelte át az üldöztetést, az új rendszer hálából kitelepítette. Okos, nagyvonalú, mélyen hívő és roppant ambiciózus keresztyén asszony volt, egyike lett a Világ Igazainak. A Hagyományok Háza új kiállítása hat izgalmas nő munkássága köré rendeződik. Őket mutatjuk be sorozatunkban.
Mathiász János világhírű szőlőnemesítő és borász életét és munkásságát mutatja be Bárány Krisztián legújabb filmje, A szőlők királya, amelynek zárt körű díszbemutatóját február 22-én, Mathiász születésnapján tartották az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Szökött kamaszból lett meseíró, erdélyi fiúból egy Bimbó utcai szalon vezetője. Állt színpadon Kiss Manyival, mikrofon előtt Illyés Gyulával, és ő volt mentora Vekerdy Tamásnak. Ő írta meg nekünk Kököjszi és Bobojsza, no és Csilicsala bácsi történeteit.
Mátyás jeget tör vagy csinál, élezi a csákányát, sípot oszt a madaraknak, figyelmeztet a nagyböjtre, időnként viszont ugrik. Hogyan alakultak ki a népi hiedelmek a szent ünnepe és a közeledő tavasz között?
Rendetlen zseni volt, hangos, indulatos, varázsos. Tíz nyelven beszélt, és minden hangszert meg tudott szólaltatni. Azért kellett meghalnia, mert két pilóta nem értett szót egymással, és nem tartotta be az alapvető szabályokat sem. Negyvenhét évesen így vesztette életét egy földbe csapódó repülőgép fedélzetén.
Íme, a főváros, ahogyan soha nem láttuk: a Pesti Vigadó már csak néhány napig látható kiállításán olyan budapesti épületek látványterveit, sokszor grandiózus víziókat ismerhetünk meg, amelyek különböző okokból nem valósultak meg.
Őzgidácska, setesuta, karcsú, törékeny kis jószág. Karakterét Róna Emmy rajzolta meg nekünk több mint hetven évvel ezelőtt.
Hogyan hat a kollaboráció transzgenerációs traumája? Hogyan oldhatók a családi sebzettségek, és miként tárhatók fel a nemzedékeken át hordozott titkok? Joób Máté evangélikus lelkészt, lelkigondozót, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docensét kérdeztük.
Nézz a kép mögé! sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal a Műteremben Munkácsy Mihálytól.
Külvárosi bokszedző és ortodox zsidó fia egy váratlan haláleset után próbálnak közös nevezőre jutni: Breier Ádám első filmje az elmúlt évek egyik legjobb magyar vígjátéka.
Másfél évtizede járja fényképezőgéppel Palócföldet, így lett lassan a mikszáthi Görbeország krónikása Mohos Zsófia. Tavaly év végén jelent meg Lélekjelenlét című albuma, és most kiállításba is rendezte legutóbbi dokumentarista projektjének képeit. Palócok északon és délen a Kolta Galériában. Ajánló.
Február 9-én nyílt meg a Petri György költői világát rendhagyó módon bemutató Gazdátlan tényrakások – Petri-tér a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi étteremben. A Petri-tér koncepciójáról az egyik kurátort, Szilágyi Juditot kérdeztük.
Világhírű spirituális tanítás, angyali üzenet, négy barát, két szövetséges alkotó. És a második világháború okozta tragédiák sora. Mallász Gitta Világ Igaza címmel elismert magyar grafikus, plakát- és jelmeztervező egészen különleges életét mutatjuk be. Alkotásaival a Hagyományok Háza új kiállításán találkozhatunk.
A hamvazószerdával kezdődő nagyböjti időszakban a katolikus hívek számára tilos volt a húsételek fogyasztása. Ekkor főleg nyers vagy aszalt gyümölcsöket, különféle főtt tésztákat, leveseket, főzelékféléket vagy tört ételeket és lepényeket fogyasztottak a falusi emberek. Kibírták, sőt még az egészségüknek is jót tett.
Irodalmunkban meglepően sok szöveg témája az evés és az étel – e témák azonban nemcsak étkezések leírására vagy receptek bemutatására adnak lehetőséget, hanem a bennük rejlő jelképek használatára is. A Nyelv babérral – Magyar gasztroirodalom kötet szerkesztőjét, Szilágyi Juditot kérdeztük.
Traumákról beszélni divat, tenni a feloldásukért pedig felnőttség. A titok súlya nehezebb, mint a kimondott borzalomé; sebei mindenkinek vannak, a váltás, a változás pedig nem varázsütésre következik be. Balikó Eszter orvos-mentálhigiénés szakemberrel, családterapeutával nem csak ezekre jutottunk. Megnéztük azt is, hányadán állunk a házassággal. Interjú.
Február 14-e Szent Bálint emléknapja. Hogyan vált a vértanú püspök a szerelmesek védőszentjévé, és milyen szokások kötődnek a napjához a magyar néphagyományban?
Makovecz Imrével Zalában, Törőcsik Marival Egerben, Karikó Katalinnal Kisújszálláson. Hollós László huszonöt éve szegődik útitársául ismert és értékes embereknek, elkísérve őket életük fontos helyszíneire. Copfba fogott ősz haj, figyelő tekintet – erről ismerjük meg a képernyőn.
Itt „meg nem mondanád, hogy folyton a halál mezsgyéjén járunk”. Nem halálosztály, és nem elfekvő. Másfajta idő. A kórházlelkésznek olyan ajtók is megnyílnak, amelyek másnak nem. Végstádium és surlófény. Donát testvérrel a Korányi hospice-osztályán.
Össze tudjuk-e egyeztetni a gépek személytelenségét kérkedő-kísértő személyességükkel? Elhisszük-e, elhihetjük-e, hogy a masinában, amely megszólít bennünket, nem rejtezik ember?
Nyíregyházi Ervint, a 20. század egyik legkülönösebb zongoraművészét, a Liszt-féle romantikus játékstílus talán utolsó képviselőjét kétszer fedezték fel: egyszer, amikor még alig négyéves volt, egyszer pedig már hetvenen is túl. Mi húzta őt mégis a kudarc felé?
Nem a tenger hullámzása, nem a szél zúgása a hegyormokon, hanem a jégkrémmel és fagyasztott pizzával teletömött hűtőpult ajándékozott meg egy földöntúli szépségű zajjal – írja tárcájában Győrffy Ákos.
A hang, a zene legális tudatmódosítás mellékhatások nélkül – mondja Rimóczi István, a hangkeltő eszközök építésével és a rajtuk való hangszeres játékkal kísérletező kollektíva, a Bélaműhely egyik alapítója.
A kommunista átmenet idején még műszaki nehézségekbe ütközött, de – többek közt a Horthy-rendszer tisztjeinek közreműködésével – néhány év alatt kialakult a telefon- és szobalehallgatás gyakorlata. Legendákról és lebukásokról beszélgettünk az ÁBTL történészével.
Gömbös Gyula miniszterelnöksége számos újdonságot hozott a kormányzati politika korábbi stílusához képest. Abban például, hogy tudatosan használta propagandacélra a rádiót.
Nem volt egyszerű folyamat, amíg megszületett a magyar szinkron, de ragyogó filmmagyarítások készültek hosszú évtizedeken át, hála a fordítók, a színészek és a szinkronrendezők gondos munkájának.
Egy WHO-felmérés szerint a halláskárosodás a népesség 6,1 százalékát érinti, ez az arány pedig 2050-re megduplázódhat. A Hallás Társasága Alapítvány két tagját kérdeztük.
A tizenhat nyelven beszélő Lomb Kató a tolmácsszakma kiválósága volt, nyelvtanulási módszerét ma is érdemes megismerni.
Nevét sokan a Planina borok kapcsán ismerik, de mi most nem a borai, hanem a hangszerei miatt érkeztünk. A mohácsi Horváth Zoltán tamburán játszik, tamburákat készít. Műhelyében a szenvedélyes alkotó személyes motivációjáról beszélgettünk.
Jó húsz évvel megelőzte a korát, majd húsz évet várt, hogy itthon is orvosdoktorrá avassák. Ötvenévesen. Hugonnai Vilma sokakért hozott áldozatot, amikor elsőrendű életfeladata, a családja mellett megharcolt a hivatásáért.
„Az igazi művész az, aki megismeri önmagát – és ez az életben nagy feladat” – mondja Farkas Gábor. A Liszt-díjas zongoraművészt, nemzetközi zongoraversenyek győztesét a Cziffra György-fesztiválról, február 14-ei szólóestjéről, további koncertjeiről, valamint arról kérdeztük, hogy másképp kell-e oktatni a japán diákokat, mint a magyarokat.
Mi az a balázsáldás? Hogyan zajlott a balázsjárás? Kik voltak a balázsvitézek? A szent legendájának számos eleméből alakult ki a szokás, ezeknek jártunk utána.
Hat nő, hat alkotó. Tárgyak, hangulatok, információk. A Szecesszió, art deco, népművészet – Női lélek, népi formák című új kiállítás a két világháború közti Magyarországra visz el minket, Székelyföldtől az Ormánságig mindenhová.
Amália Putti ma ambíciózus nőnek számítana, száz éve azonban még drága ára volt a nőknek szánt sors elleni lázadásnak. Mellőzött, magányos színésznőként belehalt egy csirkecsontba. Sorozatunkban a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítása, a Magyar menyasszony történeteiből szemezgetünk.
1944-ben a világháború valósága betört a hátországba. A mindennapossá váló bombatámadások nemcsak tragédiákat, de filmbe illően abszurd jeleneteket is hoztak: mint amikor tanyák lakói puskát ragadva indultak a lelőtt repülőkből kiugrott nyugati pilóták felkutatására.
