Boszorkányok kifürkészése, jóslás, varázslás, gonoszűzés: Luca ünnepe a magyar néphagyomány egyik legjelesebb napja, amelyhez a legtöbb hiedelem és szokás kapcsolódik.
Az idén 13. születésnapját ünneplő Advent Bazilika karácsonyi hangulata magával ragadja a látogatókat. A rendezvényt immár negyedszerre választották Európa legszebb karácsonyi vásárának.
A Batthyány–Montenuovo-kastély huszadik századi története összefonódott az utolsó Montenuovo herceg sorstragédiájával, aki az elveihez végletekig hűen szállt szembe a nyilasokkal és a kommunistákkal is.
Mint mondja, hivatásának és életének építőköveit is Makovecz Imre tanítására, gondolataira alapozta – Erhardt Gábor, az MCC Építészet és Emlékezet Műhelyének vezetője az építészet mellett a publicisztika és az oktatás terén is kimagasló eredményeket ért el. Ezúttal egy aktuális esemény, a december 13-ai Országépítés konferencia apropóján kérdeztük.
Nincs az a remekül elkészített karácsonyi vacsora, melynek fényét ne emelné még tovább egy üveg rajongással, szerelemmel elkészített bor. Az év folyamán olyan borászoknál jártunk, akiknek szaktudásához, elkötelezettségéhez kétség sem férhet.
Végrendelet, virágok San Remóból, svéd korona és svéd koronások. Magyar diadalmenetek. Karikó Katalin és Krausz Ferenc előtt tisztelegve kutakodtunk a múltban, amit számszerűsítettünk.
Száz évvel ezelőtt, 1923. október 28-án született Kormos István költő. A kerek évfordulóra időzítve a Petőfi Irodalmi Múzeumban K. I., aki voltam címmel kiállítás nyílik december 8-án. A kiállítás kurátora a PIM munkatársa, Benedek Anna irodalomtörténész, akit Kormos István jelentőségéről és a kiállítás műhelytitkairól kérdeztünk.
Karácsony előtt általában a szokásosnál is nagyobb igényt érzünk arra, hogy találkozzunk azokkal az emberekkel, akik fontosak számunkra. Tartalmas beszélgetésekhez ajánlunk olyan helyeket, melyek mindegyikét a szívélyes vendéglátás és a remek ételek jellemzik.
Sokan úgy tartják, hogy egy jól kiválasztott könyvnél, egy elgondolkodtató, felemelő, szórakoztató történetnél nem létezik szebb ajándék. Ezzel a gondolattal mi is egyetértünk – remek magyar könyveket válogattunk, melyeknek ott a helyük a karácsonyfa alatt.
Az építészet szoros kapcsolatban áll a környezettel. A szerves építészet pedig magát a természetet emeli gondolkodása fókuszába. A természet ihlette, hagyományokra épülő formanyelv megőrzése és éltetése adja a Kós Károly Egyesülés szervezte Országépítés konferencia fókuszát is, amelyet december 13-án tartanak. Az egyesülés célja, hogy a magyar építészeti kultúra jövőjét összekössék annak múltjával.
Püspöki palota, kastély, székesegyház, vár – olyan épületeket ajánlunk szerte az országból, amelyek nemcsak kihagyhatatlan látnivalók, de falaik közé lépve kapcsolódni tudunk elődeink életéhez is.
Végtelen tájban úszó szoliter tömegek, típuslakás, szabványélet és egy máig tartó szociológiai kísérlet. LTP – Tíz emelet boldogság címmel új, a lakótelepeket bemutató Fortepan-albumot adott ki a Zucker Művek.
Szent Miklós a bajbajutottak megmentője, aki a legkilátástalanabb helyzetbe kerülőkön is segített. Ünnepének hagyományát legendájának elemei, diákszokások, valamint az adventi, karácsonyi népszokások és hiedelmek alakították.
Háromablakú torony, villám által agyoncsapott zsarnok apa, Jézustól kapott virágkoszorú: a szent legendájának számos olyan mozzanata van, amely a népi hagyományvilágban különleges szokásokhoz és hiedelmekhez vezetett.
Gondoltuk volna, hogy hazánk első világbajnoki címét egy téli sportnak köszönhetjük? Ráadásul egy olyan hölgynek, aki a teljes magyar műkorcsolyázást megújította? 123 évvel ezelőtt született Kronberger Lily, aki a műfaj úttörőjeként először lépett zenei kísérettel a jégpályára.
Erdei olvasókabin, egy este Dresch Mihállyal, felülhímzett fényképek, séták a múltban és Partért kiáltó dalok. A zajból kiszakító élményeket ajánlunk.
Kollégánk, Ferenczi-Bónis Orsolya Kovács András Péterrel készített interjút a gyermekkori traumák feldolgozásának fontosságáról és a továbblépés nehézségeiről, mely anyagáért novemberben a Média a Családért díjra jelölték.
A „fordulat évének” – Rákosi Mátyás minősítette így 1948-at – végére már egyértelművé vált, hogy a kommunisták egyeduralmat építettek ki, de a korábbi világ sem merült még teljesen alá, a karácsonyt sem igyekeztek még a fenyőünneppel felülírni. Az iskolai karácsonyi ünnepségek furcsa egyvelegei lettek hagyományos és újszerű rítusoknak és szimbólumoknak.
A Magyar Krónika magazin lapjairól és online felületéről ismerős érték- és közösségteremtőket fotókiállításon és filmbemutatón láthatták az érdeklődők Nagyenyeden és Torockón.
Várakozás, készülődés, egymásra találás, közös időtöltés, forgatag és elvonulás, csillogás és elcsendesedés. Ez mind az adventi időszak sajátja. Olyan programokat ajánlunk, melyek segítenek felkészülni a karácsonyra.
Miért riadnak meg az angyalos mise alatt a boszorkányok, miért hitték elődeink, hogy az adventi éjszakák a legalkalmasabbak a varázslásra, mit jelképez az adventi koszorú, és mit szimbolizál a hajnal?
„A Gyáli úton állt egy csukott bútorszállító” – énekelte a hőskorról az LGT, és tőlük tudjuk azt is, hogy Skoff Elzát és Filotás Lilit kevesen ismerték. Bezzeg a hangjukat! Elza és Lili orgánumára már nincs, aki emlékezne, de P. Debrenti Piroska, Bőzsöny Ferenc, Szepesi György vagy Komjáthy György hangja sokaknak ismerős. A magyar rádiózás aranykorának évtizedeit idézzük fel.
Csillagszedés, nadrággal való boronálás, ólomöntés, gombócfőzés, ólrugdosás, ereszrázás, kapcába köpés: András napja férjjósló nap volt a magyar néphagyományban.
Az újdonság és a rácsodálkozás erejével hatnak azok az előző századfordulós budapesti városfotográfiák, amelyeknek a negatívjaira nemrég bukkantak rá a Fortepan munkatársai a Deutsche Fotothek drezdai archívumában. Az eredetileg képeslapok számára készült részletgazdag felvételekből izgalmas kiállítás nyílt Budapest születésének 150. évfordulóján a Magyar Nemzeti Galériában.
Ezúttal olyan épületeket gyűjtöttünk össze, amelyek nemcsak lenyűgözők, de illeszkednek is a tájba, lehetőséget adva a látogatónak, hogy rajtuk keresztül is kapcsolódjon a természethez.
„Munkám egyszerű: négy vonal által határolt térben kell megjelenítenem gyakran mások, néha saját gondolataimat” – foglalta össze hivatásának lényegét Sára Sándor. A kilencven éve született Kossuth-nagydíjas és Balázs Béla-díjas operatőrre, filmrendezőre alkotásai felidézésével emlékezünk.
A Petőfi Irodalmi Múzeum új időszaki kiállítása Madách Imre fő művét vizsgálja meg eddig még sosem tárgyalt szempontból. Látnok zseni, aki megjósolta korunk klímaváltozását? Adhat a ma problémáira releváns válaszokat egy százhatvan éves mű? A kiállítás kurátorát, Sidó Annát kérdeztük.
Ha egy épület felé gazdái folyamatosan értő gondoskodással fordulnak, azt meghálálja, és legyen bármilyen funkciója is, mindig a legjobb arcát mutatja. Így volt ez a bólyi Magtár Villa esetében is, ami istállóként és szálláshelyként is a település ékköve.
Amihez nem volt elég 90 év, ahhoz elég lett 90 perc. Ez vetett véget az angol diadalmenetnek. Puskásék lőttek, láttak, győztek! Az évszázad mérkőzésére emlékezünk.
Azt mondom, Kovács Kati, azt mondom, Lábas Viki. Igen, róluk is beszélgettünk Szvorák Katalin népdalénekessel pilisszentlászlói otthonában, és még sokat az éneklésről, a százhangú orgonára hasonlító népdalokról, gyerekekről, unokákról, örömről és veszteségről.
Csokonai Vitéz Mihály születésének kétszázötvenedik évfordulóján a Gózon Gyula Kamaraszínház jubileumi, huszonötödik évadában mutatja be a teátrum a költő Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon című művét.
Elcsendesíteni az elmét, felemelni a lelket, felkészülni a karácsonyra. Erre kínál lehetőséget az adventi időszak. Méry Rebeka gyönyörű felvidéki népénekekből összeállított koncertjével az ünnepkörhöz méltó módon kezdhetjük el a felkészülést december 2-án a Márai Sándor Művelődési Házban.
Lopott leánying, karácsonyra kizöldülő meggyfagally, leálló malom – Katalin napjához számos érdekes népszokás kötődik.
Marokkói, szlovéniai és portugáliai filmfesztiválokon is fődíjat nyertek magyar filmek november harmadik hétvégéjén.
Nehéz sorsok, súlyos dilemmák, felemelő történetek az idén huszadik születésnapját ünneplő, november 22. és 29. között zajló Verzió nemzetközi emberi jogi dokumentumfilm fesztivál kínálatában.
2021 őszén – egy ösztöndíj jóvoltából – két hetet töltöttem Pannonhalmán, a bencés főapátságban. Azért mentem oda, hogy írjak, de persze nem írtam, vagyis jóval kevesebbet írtam az előre eltervezettnél. Naplójegyzetek, fotók azért születtek. És hangfelvételek. Az ott töltött két hét alatt végig a zsebemben volt egy diktafon. Felvettem a bencés gimnázium folyosóin zsivajgó gyerekek hangját, az eső kopogását az ereszen, az étkező faliórájának ketyegését, a bazilika harangjának kondulását.
A magyar sport Trianonja lett a kilenc aranyérmet hozó 1956-os olimpia. A sportolók harmada nem tért haza a játékok után, szétszóródott a világban. Egy különleges olimpia emlékei.
Magyarországon minden tizedik szülés koraszülés. Tollár Mónika rendezése, A padon – apa születik elsősorban érintetteknek szóló képzeletszínházi előadás, de semmi nem valóságosabb és univerzálisabb annál, mint amiről koraszülöttek valós történetei alapján apai szemszögből beszél.
Antal, Vitray, Kudlik, Déri, Rockenbauer. Ráday, Osskó, Kepes, Egri. Ne is névsort olvassunk, inkább a Magyar Televízió legendás műsorait és legendáit idézzük. Emlékszünk még?
Budakeszi a főváros környékének egyik legnépszerűbb települése, kulturális életéről eddig mégsem sokat lehetett hallani. A város KesziKult néven friss koncepciót dolgozott ki: céljuk a budai agglomeráció kulturális térképére felkerülni. Az első kiemelt programsorozat advent idejére esik olyan előadókkal, mint Miklósa Erika, Szalóki Ági és Bognár Szilvia, a Szent Efrém Férfikar és Szekeres Adrien.
Autodidakta tudós, szerető férj, politikus, aki sohasem engedett a negyvennyolcból… Herman Ottónak köszönhetően jött létre 120 éve a Magyar Madártani Intézet elődje Budapesten.
A főváros 150. születésnapjának hétvégéjén különleges időutazásra hív a Filmio. Három, Budapest főszereplésével készült film ingyenesen elérhető az online filmtáron, miközben számos újdonság és régi kedvenc közül is kedvünkre válogathatunk.
A zenekar november 23-i jubileumi koncertjén az elmúlt 170 év legfontosabb szerzőitől válogat.
Le tudunk vonni a ma klímaváltozására érvényes tanulságokat Az ember tragédiájából? Hogyan alakíthatók tudományos tények művészeti alkotásokká? Közös traumánk vagy generációkat összekötő kapocs a menzás lét? Kiállításajánló az év végére.
Az utóbbi idők egyik legsajátosabb képanyaga került fel néhány éve a Fortepanra. A nyolcvanas évek budapesti valóságát rögzítő fotókat Makovecz Benjamin készítette. A hatszázhuszonhat szabadon hozzáférhető felvételből a Kolta Galéria kiállításán láthatunk válogatást.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: XIII. Leó pápa László Fülöptől.
Az eldobott bimbókoszorúból nyíló virág, a kötényben elrejtett étel helyén megjelenő rózsa és a titokban ápolt beteg alatt láthatóvá váló rózsaágy – mit jelképeznek Szent Erzsébet életében a rózsacsodák?
Októberben jelent meg Mészöly Ágnes legújabb kötete, a tizenhárom felnőtteknek szóló mesét tartalmazó Nap aranya, Hold ezüstje. A nem mindennapi történetek apropóján az író-konduktorral Viive Noor képeinek elképesztő hatásáról, az imposztorszindrómáról és az íróvá válás rögös belső útjáról is beszélgettünk.
Magyarországon minden tizedik szülés koraszülés. Több százezer család hordozza azt a traumát, amit a koraszülés jelent. A Koraszülöttekért Országos Egyesület szárnyai alatt, Tollár Mónika rendezésében tavaly hiánypótló színházi előadás született: A padon – apa születik három apa valós történetén keresztül mutatja meg, mit is jelent ilyen módon családdá lenni. A darab díszelőadása november 17-én, a koraszülöttek világnapján lesz a Marczibányi Téri Művelődési Központban.
Márai Sándor emigrációja elsősorban egy magatartás emigrációja volt. Amit őrizni és ábrázolni akart, azt nemcsak Magyarországon nem találta, de Európában, Amerikában sem.
Cs. Szabó László, Makkai Ádám, Agota Kristof vagy Terezia Mora: milyen nehézségekkel néztek, néznek szembe a külföldön élő és alkotó magyar írók?
Az amerikai magyar emigránsok jellemzően az unió zászlaja alatt vonultak háborúba, így Kossuth Lajos unokaöccsei is, akik fekete ezredek élén tüntették ki magukat.
A francia hadseregben ma is két huszárezred szolgál, elevenen őrizve a magyar eredetükre utaló hagyományaikat. A franciaországi magyar katonai emigrációról könyvet író történésszel, Tóth Ferenccel beszélgettünk.
Vaclav Nyizsinszkij a Pulszky család sarjával, Romolával kötött házasságot, aki odaadóan ápolta a súlyos skizofréniával küzdő táncművészt.
Egyedi hangulat, táncra csábító zenék, fények, füst és önfeledt mulatozás. Ezt ígéri a Fonó táncházi sorozata, az Ígjen a falu! A november 17-ei eseménnyel kapcsolatban az egyik szervezővel, Kupec Zsolt táncossal beszélgettünk.
A Belgiumból közel negyven év után hazatért világhírű hegedűvirtuóz ma is egyre azt keresi, hogyan tudja tágítani művészete határait.
Az '56-os kivándorlók „inkubátorában” nevelkedett Pigniczky Réka dokumentumfilmjeiben nehéz identitáskérdéseket mutat be.
Az '56-os emigráns Spiry Zsuzsannával a brazíliai magyar közösségről és kutatásainak tárgyáról, a Brazíliában széles körben ismert magyar filoszról, Rónai Pálról beszélgettünk.
A kilencvenes években induló hazai képzőművész-nemzedék kibontakozását járja körül a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, a TechnoCool, mely nemcsak a friss és pezsgő művészeti életről, de a korszakról is szemléletes képet fest.
Sőnfeld Mátyás zeneterapeuta régi álma valósult meg XiloFun nevű zenés társasjátéka a Magyar Zene Házától kapott különdíjával. A zeneterapeuta játéka a xilofon és a színes kotta ötvözete, amely igazi családi társasjátékként minden korosztályt magával ragad.
Libator, újborkóstolás, időjóslás, lámpás felvonulás: Szent Márton emléknapjához a magyar néphagyományban számos szokás és hiedelem kötődik.
November 11-én töltötte volna a hetvenet a Muzsikás tagja, Éri Péter népzenész, etnográfus. Nem élhette meg. Kalapos, „betyáros” alakja ugyan nincs már köztünk, születése napján hiányában is jelen lesz az emlékének szentelt koncerten. A Fonóban fellépnek zenésztársai, a gyermekei által alapított Erdőfű, énekel Kacsó Hanga, zongorán játszik Fülei Balázs.
Tradicionális cigány dallamvilág elevenedik majd meg a Kossuth-díjas és Womex-életműdíjas Lakatos Mónika előadásában november 9-én a Magyar Zene Házában.
Szereti a kamera. Szeretik a nézők. Minden ott van az arcán, az egész lénye intenzív, sűrű, drámai. A most bemutatott új magyar film, a Mesterjátszma és A besúgó főszereplője: Váradi Gergely.
November 11-ét, Márton-napot ünnepeljük idén is változatos programokkal, zenével, tánccal, éjszakába nyúló mulatozással és finom falatokkal.
2024 februárjában kilencedik alkalommal rendezik meg a Cziffra György-fesztivált. Hogyan meríthetünk erőt a világhírű zongoraművész életművéből, milyen szinteken jelenik meg a cziffrai szellemiség a fesztiválon, miként lehet segíteni a fiatal tehetségeket? Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművészt, az MMA rendes tagját, a fesztivál alapítóját és művészeti vezetőjét kérdeztük.
A Tiszatáj Könyvek sorozatban megjelent Tandori Dezső második posztumusz kötete, amelyet a 2019-ben elhunyt költő csak világkönyvként emlegetett. A 2021-es Felplusztulás, leplusztulást követő „…most már csak néz beszédem” a szerkesztő, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, Tóth Ákos összegzése szerint Tandori világának szakszerű foglalata. Az új kötetet a költő barátja, szerkesztője, hagyatékgondozója gondolataival ajánljuk.
Amikor Forbáth Péter 1956-ban átlépte a határt, egyetlen hátizsákjában a hirtelen elhatározás mellett hatalmas szakmai tudás és segíteni akarás lapult. A kardiológus otthona ugyan Toronto maradt, csomagja egyre csak gyarapszik: szakácskönyvvel, elveszettnek hitt Munkácsy-képpel, fáradhatatlan munkával.
A pápától a királyig, onnan a kancellárhoz, a herceghez, majd a múzeumba. Aztán a rablók kezébe. Ez Raffaello Esterházy Madonnájának az útja, melyet másik hat nagy értékű festménnyel együtt 1983. november 5-én loptak el.
Regény az ötvenes évekről – a nyolcvanas évekből. Erős és valós történet egy írónőtől, akinek magánéletével mostanában többet foglalkoznak, mint a könyveivel.
A századforduló egyik legnagyobb figyelmet keltő esküvője volt Széchenyi István oldalági rokonának, Széchenyi Lászlónak és Gladys Vanderbiltnek New York-i egybekelése. Ady a magyar valóságtól elszakadt aranyifjúnak látta a grófot, ő viszont később washingtoni és londoni magyar nagykövetként bizonyította hazaszeretetét.
A Budapest Design Week hivatalos eseményeként október közepén nyílt a Határtalan design huszadik, jubileumi tárlata a Fuga Budapesti Építészeti Központban. A tizennégy ország ötvenhat alkotójának munkáit felvonultató nemzetközi hangzótárgy-kiállítás, valamint a hozzá kapcsolódó programok rendhagyó összművészeti élményt ígérnek a látogatók számára.
Közös koncertet ad a Víg Mihály alapította Balaton és Czutor Zoltán Belmondo nevű zenekara a Turbina Kulturális Központban november 10-én. Az új album, mely számos meglepetést rejt, Petőfi előtt is tiszteleg.
A sáromberki kastély ura, a Teleki család tagja nagy dicsőséget szerzett a történelmi famíliának. Mi történt a Kilimandzsárón, a maszájok földjén, és mi volt az orrszarvú gyomrában? 1845. november 1-jén született Teleki Samu, a felfedező.
Attól, hogy lassan itt a tél, a kedvünk még lehet rózsás – ír, cigány, klezmer és erdélyi táncházi dallamokra rophatjuk a Fonóban novemberben.
Hatvanöt évvel a költő halála után egy szintén októberi napon felkerült az Instagramra Szabó Lőrinc Pannon ősz című verse, új korszakot jelezve. Barker Luca, Szabó Lőrinc Angliában élő dédunokája átvette a profil kezelését azzal a szándékkal, hogy az algoritmusokkal túlstimulált Z generáció számára is átélhetővé váljanak a költő versei.
Bartók és Kodály, Ligeti György, Lehár-operett, népdalok és cigányzene: cikkünkben ismert és kevésbé ismert magyar szerzemények rendhagyó külföldi interpretációit válogattuk össze.
Önismeret-fejlesztő lélektani krimi, Petőfit és a korabeli Pestbudát egy időutazó kislány szemén keresztül bemutató történelmi regény és egy káprázatosan illusztrált, elgondolkoztató, szívbe markoló mesekönyv – a kötetekről Wéber Anikót, Berg Juditot és Szegedi Katalint kérdeztük.
Húsz éve van az animációnak is világnapja, október 28-án, és nekünk, magyaroknak van mit ünnepelni és van mire emlékezni ezen a napon. Néhány érdekességgel tisztelgünk az alkotók és alkotásaik előtt.
Rengeteg izgalmas programmal várnak bennünket a múzeumok ezekben a hetekben – barangoljuk be együtt a máskor a közönség elől elzárt tereket, éjszakázzunk kiállítótérben, fedezzük fel a szocreál Dunaújvárost vagy kalandozzunk az Abigél világában.
Október 28-án az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye, egy részleges holdfogyatkozás vár ránk. A különleges estén irány a Svábhelyi Csillagvizsgáló, ahol halloweeni programokon is részt vehetünk.
A Petőfi Irodalmi Múzeum új, Az események lelke című időszaki kiállításán nemcsak először láthatja a nagyközönség Orlai Petrics Soma Szép Ilonka-festménysorozatát, de az annak kulcsfontosságú motívumaira reagáló kortárs művek új értelmezési síkot teremtenek a festményegyütteshez és Vörösmarty Mihály költeményéhez is. Mészáros Zsolt kurátort kérdeztük.
A PajtaKult stábja nyitott portákat, pajtákat keresett fel, és sok beszélgetésen keresztül igyekezett kikutatni ennek a rejtett-varázslatos tájnak a titkait, átadni az Őrség utánozhatatlan, sehol máshol meg nem található hangulatát.
Egy görög, aki annyira magyar volt, hogy személye csaknem három évtizeden át meghatározta hazánk sport- és képzőművészeti világát. Manno Miltiádész mára elfeledett, sokszálú élettörténete egyedülálló betekintést enged a 20. század elejének sport-, kulturális és nem utolsósorban közéleti pillanataiba.
A népi megfigyelés szerint Szent Dömötör napjával, október 26-tal áll be a nyirkos, hideg idő, a juhászok ekkor hajtották be a télre készülődve az állatokat és számoltak el velük – a dömötörözéshez pedig számos népszokás kötődött.
A kronika.hu olvasói elsőként hallgathatják meg Kobza Vajk új albumát. A régizenei fúzió és a kortárs orientális zene nagykövetével az új lemez megszületéséről, különleges hangszerpárosításokról, jelként érkező lemezborítóról, tragédiákról és feldolgozásról beszélgettünk.
Izgalmas, a hazai művészeti színtérben akár formabontónak is tekinthető kiállítás látogatható október 28-áig a budapesti Hegyvidék Galériában. A Vasművek című tárlat a kecskeméti K-Arts Művészeti Gyűjtemény anyagából válogat; különlegessége, hogy kizárólag fémből készült szobrokat, térplasztikákat és installációkat mutat be a nagyközönség számára.
Egyházi múzeum, műemlék temető és Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza. Miskolc látnivalóinak rejtett kincse az ortodox templom és benne a monumentális ikonfal. Bakancslistás kultúrélményt ajánlunk.
Forradalmárok, mártírok, férjek és apák. Az ötvenhatos forradalom vezetőinek gyerekei követték szüleiket a száműzetésbe is. A snagovi gyerekek közül néhányan ott, Romániában látták utoljára élve az édesapjukat, nagyapjukat.
2023. október 15-én, életének hetvenedik évében elhunyt Éri Péter, a Muzsikás tagja, az együttes hangmérnöke. Jellegzetes, „betyáros” megjelenése, kivételes színpadi jelenléte és hangszeres tudása tette felejthetetlenné. És persze mindezek koronájaként a zene, amit a Muzsikással együtt és szólóban ránk hagyott.
A trónörökös, a kormányzó és a főtitkár. A huszadik századi magyar történelem három meghatározó alakja, akik más-más időben és más-más okok miatt váltak „száműzötté”. De hogyan fogadták a forradalom kitörésének hírét?
Egyszerre fesztivál és lelkigyakorlat, de leginkább fizikai és műfaji határokon átívelő összművészeti zarándoklat: idén is megrendezik október 20. és november 20. között a népi kultúra kincseiből merítő, Makovecz Imre szellemisége előtt tisztelgő Héttorony fesztivált Csíkszeredától Makón át Budapestig. Katarzis a templomtól a pajtáig. Ajánlónk.
A kronika.hu olvasói elsőként hallgathatják meg október 25-én Kobza Vajk új albumát, a Csillanást, mely az Illanás című lemez folytatása lesz.
Elérkezett a tökök ideje – kóstoljunk tökös finomságokat, faragjunk együtt és világítsunk lámpásainkkal a sötét éjszakában. Öt remek programot ajánlunk, amelyekre még a hideg ellenére is érdemes lesz kimozdulni.
Ha Orsolya napján szép az idő, karácsonyig úgy is marad – tartja az időjárásjóslás a vértanú királylány emléknapján, amely a magyar néphagyományban a betakarításra is figyelmeztet.
Hosszú évek kétlakisága után néhány esztendeje hazatelepült. Funtek Frigyes színész-rendezőt kérdeztük.
Vendel, a csodatevő apát, a pásztorok, juhászok védőszentje, akinek emlékünnepén, október 20-án a háziállatokért is mondattak misét. Vajon miért emelkedik ki személye a jószágot védő szentek közül?
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Munkács vidékéről (Itató) Mednyánszky Lászlótól.
Érdemes kihasználni a ragyogó októberi napokat, összekötni a szórakozást és a tanulást egy egész napos barangolással vagy egy rövidebb kirándulással. Ehhez gyűjtöttünk néhány szabadtéri múzeumot szerte az országból.
A név – Baár–Madas – fogalom, a magyar iskolatörténet fontos fejezete. De ki volt Baár János és Madas Károly? A patinás református iskola diákjai mindenképpen tudják, számukra tananyag az alapítók és az alapítás története.
