Az erődítés maradványainak megmentése után most elkészült a vár elméleti rekonstrukciója.
Van-e feloldás ott, ahol a feldolgozás sem megengedett? Október 23-tól mozikban Nemes Jeles László új filmje, az Árva. A számos értelmezési réteget kínáló alkotásban a háttérben elhangzó mondatokból is egész sorsokra következtethetünk.
A Közbeszólt az ég című dal klipje a nyolcvanas évek kultfilmjeinek hangulatát idézi.
Dr. Wadgymar Artúr egészen hihetelen életutat járt be. Állítólag párbajban ölte meg édesapját, majd testvére bosszúja elől menekült.
A magyar származású sajtómágnás lapja leleplező cikksorozatot jelentetett meg a Panama-csatornát körülvevő kétes ügyletekről, amiért is perbe fogta a szövetségi kormányzat.
A spanyol–amerikai háborúhoz vezető úton a magyar sajtómágnás lapja élen járt az olvasók hergelésében.
Megnéztük, hogyan készül a Magyar Krónika magazin.
Kevés város látott annyit az ország olykor dicső, máskor tragikus évezredéből, mint Székesfehérvár.
A honi nyomdászat és könyvkészítés ügyét olyan emberek vitték előre, mint a Rómából Mátyás király udvarába érkező Hess András, a legkiválóbb európai betűmetszők között számontartott, de szülőföldjén méltatlan támadásokban részesülő Misztótfalusi Kis Miklós, a német származású, de magyar hazafivá váló Heckenast Gusztáv vagy éppen a könyvművészetet új szintre emelő Kner család.
Az amerikai közvélemény és a sajtó szinte már a háborúra készült, amikor a magyar laptulajdonos közbelépett.
Pulitzer József kreatív sajtókampányának is köszönhetően lett amerikai elnök Grover Cleveland.
Pulitzer József eredetileg Mexikóba indult katonának, de Amerikában ragadt, és újságíró lett.
Vay Péter ott volt a Carpathia gőzös fedélzetén, amikor a Titanic túlélőit mentették.
Bábeli zűrzavarként élték meg a keleti, illetve közép-európai bevándorlók érkezését az amerikaiak.
Kegyetlen rablógyilkosság híre rázta meg Magyarországot 1907 júliusában.
Az emigráns Asbóth Sándor regénybe illő élete tragikus véget ért.
Munkája olyan, mint a nyomozás: a régész az ásatáson helyszínel, majd a bizonyítékok alapján megpróbálja összeilleszteni a kirakós darabjait.
Hunyadi még a Kapisztrán János vezette keresztesek fegyelmezetlenségét is ki tudta használni, hogy győzzön a török felett.
A tudós katona próbálkozásait azonban nem koronázta siker, így végül házitanítónak állt.
A várnai vereséget követően Hunyadi a lehetőségekhez mérten stabilizálta az ország helyzetét, de Rigómezőnél megmutatkozott, hogy az oszmánok ellen nyílt összecsapásban nincs esély a győzelemre.
Többek között az irreális elvárások és egy látszatbéke okozta a történelmi csatavesztést.
A ’48-as emigráns Újházy László családjával és magyar menekültekkel hozta létre a telepet.
A belviszályokkal terhelt ország Hunyadi vezetésével megmutatta a töröknek, hogy még a megosztottságban sem könnyű préda.
Trónviszályok közepette sikerült Hunyadi Jánosnak vagyonra és hatalomra is szert tennie.
A magát magyarnak hazudó szélhámos – Estván Béla – az amerikai polgárháborút követően a mexikói császár, I. Miksa szolgálatába szegődött. A hazugságokra épülő élet végül I. Ferenc József megzsarolásával Bécsben omlott össze.
Estván Béla az 1850-es években vándorolt ki az Egyesült Államokba. Az osztrák származású férfi magyarnak adta ki magát, hogy könnyebben tudjon érvényesülni új hazájában. A polgárháború idején kétes fegyverszállításokkal és beszerzéssel foglalkozott, majd könyvet írt „hőstetteiről”.
A Hunyadiak életét számos legenda övezi, a származásukat illetően is több mendemonda forog közszájon. Ezeknek jártunk utána.
Mondhatni létrehoztak egy államvédelmi negyedet. Ennek a legfontosabb épületeit mutatjuk be.
A Kossuth-emigráció olyan mély benyomást tett az amerikai társadalomra, hogy a magyar kormányzó körútja után több mint tíz évvel is virult még a „magyar kultusz” az Egyesült Államokban. Eszerint a magyarok becsületesek, szabadságszeretők, Kossuth oldalán pedig a vérüket adták a hazájukért.
Az „aradi hóhér” meg volt győződve róla, hogy a magyarok szeretik.
Bölöni Farkas Sándor Utazás Észak-Amerikába című, 1834-ben megjelent útirajza elsőként mutatta be a magyar közvélemény számára az Újvilágot. Amerikát a szabadság földjeként ábrázolta, ez pedig fontos szerepet játszott abban, hogy a későbbiekben a magyar politikai emigránsok jelentős része az Egyesült Államokat választotta új hazájának.
Fabriczy Kováts Mihály megfordult a Habsburg-, a francia és a porosz hadseregben, valamint harcolt az amerikai függetlenségi háborúban is. Nevét emléktábla őrzi a nyugat-virginiai Charles Townban.
1918. november 30-án fizettek utoljára hídvámot a Lánchídon az átkelni kívánók. A történelmi pillanatot Müllner János fotós örökítette meg.
Amerika – az új világ, a lehetőségek hazája, a szabadság földje. A 19-20. században magyarok százezrei hagyták hátra korábbi életüket, hogy átszeljék az Atlanti-óceánt, és szerencsét próbáljanak túl az Óperencián. Sorozatunkban Amerika és Magyarország találkozási pontjait mutatjuk be.
80 évvel ezelőtt Magyarország nyugati része még német és nyilas uralom alatt volt, a nagyobbik felét viszont már elfoglalták a szovjetek. Ebben a helyzetben kezdték előkészíteni a földreformot.
A poroszos oktatás eredetileg nem azt jelentette, hogy a diákok hátratett kézzel, csendben ültek, miközben a domináns tanító a katedráról kiabált. Pukánszky Béla pedagógussal, egyetemi tanárral beszélgettünk.
A „szabad puszta szabad szülötte”, egy termetes tenyészbika feltehetően több ember haláláért felelt. Ámokfutásában a felharagosodott, megbántott ősi Hortobágy vére buzgott fel, legalábbis így vélekedtek a korabeli lapok.
Az első világháborús magyar ászpilóta, Kiss József emlékét emberséges harcmodora miatt még Olaszországban is őrizték.
80 évvel ezelőtt zajlott Budapest ostroma.
Különös időszakról, 1944 nyaráról szól Ablonczy Balázsnak a Jaffa Kiadónál megjelent, Az utolsó nyár című kötete. A szerzővel beszélgettünk.
Közép-Európában a 14. századig nem alapítottak egyetemet, az innen származó diákok a nyugati intézményekben végezhették tanulmányaikat. Cikkünkben a középkori egyetemek sajátos világába pillanthatunk be.
Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány – megjelent a második mesekönyv, amelyet a Digitális Legendárium illusztrációi színesítenek.
Sárkánytűzküldetés címmel jelent meg Gaura Ágnes, Zsoldos Péter-díjas író első mesekönyve a Digitális Legendárium kiadásában.
Előzetesen annyit elárulunk, nem egy uralkodó testrészére kell gondolni. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal egy látszólag középkorban gyökerező szóláshasonlat eredetének jártunk utána.
A Pazirik stúdió egy nyomozás történetét tárja fel az érdeklődők előtt. Ismerjük meg, hogyan őrizték meg a vár kövei az évszázadok lenyomatát!
A jugoszláv vezető bátyja, Martin Broz, avagy Broz Márton 16 évesen hagyta el szülőfaluját, hogy Amerikában próbáljon szerencsét. Végül Bécs környékén ragadt, a trianoni döntés után pedig Sopronban telepedett le családjával.
A Pazirik csapatának munkáját a stúdió online felülete mellett a Magyar Krónika oldalán tekinthetik meg először.
Jókai Mór neve összefonódott Komároméval. Az itt kapott amnesztia legendás történetét számos művében megörökítette. De vajon tényleg minden úgy volt, ahogy az író azt a jövő emlékezetébe akarta vésni?
Gárdonyi Géza és Fekete István nem tévedtek, amikor a végvári életet bemutatván párbajokról, portyázásról, személyes bosszúkról írtak – vagy éppen kémkedésről, aminek kitüntetett jelentősége volt a Magyar Királyság és a török hódoltság végvidékein.
A kommunista átmenet idején még műszaki nehézségekbe ütközött, de – többek közt a Horthy-rendszer tisztjeinek közreműködésével – néhány év alatt kialakult a telefon- és szobalehallgatás gyakorlata. Legendákról és lebukásokról beszélgettünk az ÁBTL történészével.
Gömbös Gyula miniszterelnöksége számos újdonságot hozott a kormányzati politika korábbi stílusához képest. Abban például, hogy tudatosan használta propagandacélra a rádiót.
A címben megfogalmazott kérdés látszólag magában rejti a választ, de a helyzet közel sem ilyen egyszerű. Bertók Gábor régész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója, a Mohács 500 Csata- és Hadszíntérkutató Egyesület elnöke mondja el, miért.
Az amerikai magyar emigránsok jellemzően az unió zászlaja alatt vonultak háborúba, így Kossuth Lajos unokaöccsei is, akik fekete ezredek élén tüntették ki magukat.
A francia hadseregben ma is két huszárezred szolgál, elevenen őrizve a magyar eredetükre utaló hagyományaikat. A franciaországi magyar katonai emigrációról könyvet író történésszel, Tóth Ferenccel beszélgettünk.
A Néprajzi Múzeum kiállításának középpontjában Erdős Kamill etnográfus, nyelvész fotói, valamint a kevésbé kutatott kézirataiból, hangfelvételeiből kibontakozó történetei állnak.
Kumiszt valószínűleg nem ittak rendszeresen, de a sört és a bort is ismerték a Kárpát-medencébe érkező magyarok.
A Kállay-kormány vállalásának értelmében 1942 májusában megérkezett hazánkba a birodalmi német gyermekek első csoportja. A fiatalokat főként németek lakta településeken helyezték el, az együttélés azonban nem volt konfliktusmentes.
A kelet és a diplomácia művészete – Vay Péter püspök világmissziója című kötet szerkesztőivel elevenítettük fel a nem mindennapi életutat.
Újra elérhető a különleges, aprólékosan megrajzolt térkép, amivel házról házra fedezhetjük fel a szocialista Budapestet.
Habsburg Mária, a Csele-patakba fulladt uralkodó, II. Lajos özvegye nem házasodott újra, egész életében őrizte férje emlékét. Ennek egy megható megnyilvánulása, hogy időről időre megfestette elhunyt férje portréját, amelyen érett felnőttként láthatjuk a húszesztendősen elhunyt Lajost.
A második világháborúba való magyar belépés közvetlen oka Kassa szovjet bombázása volt. De mi történt pontosan 1941. június 26-án? Valóban a szovjetek álltak a támadás mögött?
1241-ben a magyar hadsereg döntő csatát vesztett a mongolokkal szemben a Sajó-mentén. A vereség okait illetően több tévhit is él a köztudatban, ezeknek jártunk utána.
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján olvassunk egy nagymamáról, akinek lelkéből – sorstársaival egyetemben – sosem tűnt el nyomtalanul a diktatúra.
Mátyás király uralkodását – amelyben a 15. században még meg sem születő machiavellizmus értékei is felfedezhetők – a pragmatizmus jellemezte. A hatalom megtartása érdekében részt vett a nemesi politizálásban, és tette mindezt eredményesen, néhol cinikusan.
Hogyan vonatkoztatták a természetes szelekció elvét az emberi társadalmakra és vajon milyen hatása volt a kérdésnek hazánkra nézve?
Szécsényi-Nagy Anna, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének igazgatója a magyarság eredettörténetének újabb felfedezéseiről.
Hogyan lehetséges újjáépíteni több száz éves várakat, kastélyokat és templomokat anélkül, hogy egyetlen téglát is megmozdítanánk? A Pazirik csapata tudja a választ: digitális rekonstrukció. Balogh Andrással, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk.
Összeesküvés-elméletek már azelőtt felütötték a fejüket, mielőtt a mai értelemben vett média létezett volna. A magyar történelem híres halálesetei közül hármat vizsgáltunk meg, lehet-e alapjuk a hozzájuk fűzött alternatív magyarázatoknak.
A MDF első frakcióvezetője az Antall-kormány reakcióiról, döntéseiről és a tanulságokról
Peregi Péter a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára a rendszerváltozás vonzó megélhetési formájáról
A huszadik század második felében gyökeresen átformálódtak a női szerepek Magyarországon: egyszerre érvényesültek az emancipációs törekvések és a „szocialista erkölcs” főszerkesztői cikkekben közvetített normái. Tóth Eszter Zsófia történésszel beszélgettünk.
A szakirodalomban sokszor nyilas seregletként intézték el a hetvenöt éve a bajorországi Altöttingben összeülő emigráns országgyűlést, ez a minősítés azonban nem felel meg a valóságnak – még ha az ideiglenes államfőnek választott kisbarnaki Farkas Ferencnek a háborúban játszott szerepe körül valóban sok a kérdőjel.
Az Azt meséltem már? című sorozat ötödik részében a rovat házigazdája Pap Lázár, Ablonczy Balázs történésszel beszélget.
A Budapesti Értéktőzsde volt elnöke az első világháború századik évfordulója kapcsán hatalmas vállalkozásba fogott: bejárta és megörökítette a hadszíntereket Ypres-től Csingtaóig, a Falkland-szigetektől Pápua Új-Guineáig, hogy különleges kivitelű könyvben láttassa a harcok valóságát.
„És ki ne rettenne vissza és választaná inkább a halált, ha a másik lehetőség az lenne, hogy újból gyermek lesz?” – teszi fel a kérdést Szent Ágoston De civitate Dei című művében. Adódik a kérdés: valóban ennyire borzasztó lehetett gyermeknek lenni a modern idők előtt?
Rousseau pedagógiai értekezései Magyarországon is nagy hatást fejtettek ki, így a Festetics családban is a francia filozófus elvei által ihletett tanító irányította az 1785-ben született László nevelését. De milyen felnőtt cseperedett a főúri sarjból?
Minden víz épp a túlsó partig ér el – hangzik el a Platon Karataev új lemezén, amely a létező végtelen és mély elfogadásának transzállapotát igyekszik közvetíteni. A zenekar két frontemberével, Balla Gergellyel és Czakó-Kuraly Sebestyénnel beszélgettünk.
Nyolcszáz éve adta ki II. András az Aranybullát. Korai lépés volt ez a polgárosodás felé, vagy éppen ügyes manőver az utókor által igencsak lebecsült király részéről arra, hogy megerősítse politikáját?
Takács Dorina egyszerre szólaltatja meg tisztán, eredeti szövegükkel a népdalokat, és alakítja át őket valamiféle pszichedelikus-elektronikus félálommá.
Liszt Ferenc játszotta neki a talpalávalót, maroknyi lovasa élén megfutamította Szolnokról az osztrákokat, az amerikai polgárháborúban az északiak oldalán ezredesi rangig jutott, s még guyanai konzulnak is kinevezték. Figyelmessy Fülöp élete tele van hihetetlen és szórakoztató történetekkel.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára minden magyar állampolgárnak ingyenesen elérhetővé teszi a róla, családjáról és a közszereplőkről készült, 1990 előtti titkosszolgálati dokumentumokat. Cseh Gergő Bendegúz főigazgatóval a dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos tévhitekről beszélgettünk.
Fegyveres felkelések, egy kérészéletű állam kikiáltása s jelentős propagandaháború előzte meg azt, hogy száz évvel ezelőtt az Ausztriához csatolt területek egy része visszakerülhetett Magyarországhoz.
Az 1966-os Utószezon bátor módon piszkálgatta a Kádár-kor holokauszttal kapcsolatos tabuit, ám szereplőválogatása finoman szólva is kérdéses. A filmről Veszprémy László Bernát történésszel beszélgettünk.
Dobogókő a szocializmus alatt a politikai elit luxusüdülőhelyének számított. A környék próbálja levetni magáról a Kádár-kor szürke zubbonyát, de amíg a megújulás várat magára, a romok között néhány történelmi mozaikkockát érdemes alaposabban is szemügyre venni.
A Szombathelyi Ferenc rejtélyes haláláról szárnya kelt legendák nyomában.
A száz éve kinevezett Bethlen-kormány a trianoni békediktátum után képes volt konszolidálni a magyarországi viszonyokat. A folyamat egyik kulcsmomentuma volt a kommün után újraszerveződő magyarországi baloldal pacifikálása.
Halála után mutatják be Jankovics Marcell utolsó alkotását, Arany János elbeszélő költeményének rajzfilmfeldolgozását. Az életmű záróköve a helyére került.
„Nem akarom megfejteni, miként kell egy jó dalt megírni, automatikussá válna, és nem lenne ilyen izgalmas az egész” – mondja Kátai Tamás, akinek Thy Catafalque nevű, stílusilag nehezen besorolható projektjét egyre többen fedezik fel.
Jankovics Marcell az aranykor embere volt. Hitte: „az igazán jó ötlet nem alulról jön, és nem alulról nézi a világot, nemes gondolatok és jó szándék vezérlik”.
Hozományvadászokról, szerencsétlen sorsú prostituáltakról, néhány dollárért gyilkoló munkásokról szóló újságcikkek alakították a századforduló Amerikájában a magyar bevándorlókkal kapcsolatos képet.
