Négy embert kérdeztünk meg arról, hogy az intézmény, illetve kezdeményezés, amelynek életében, szervezésében részt vesznek, hogyan válhat harmadik hellyé. Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy közösségi kert, egy múzeum, egy könyvtár vagy egy táncház képes legyen élettel megtölteni a teret?
A visegrádi ferences templom feltárása közben egy gyermek és egy felnőtt csontvázára bukkantak, akik mellé lakatot temettek. Több jel is arra utal, hogy valamilyen babonás szokás következtében hevertek a vastárgyak a halottak mellett – a kutatók nem zárják ki, hogy vámpírhiedelmek miatt temették így őket.
Egy olvasónk úgy véli, tündérmese Kádár születésének „hivatalos”, a történészek által is elfogadott története: szerinte az ógyallai csillagvizsgáló létrehozója, a polihisztor Konkoly Thege Miklós lehetett a kommunista politikus apja. Utánajártunk a szóbeszédnek és annak a legendának is, amely szerint Kádár egy pestújhelyi vendéglős balkézről született fia volt.
A Pest ágyúzásától rettegő, felbőszült tömeg 1848. szeptember 28-án meglincselte a Jelačić megállítására küldött Lamberg Ferenc altábornagyot.
Gömbös Gyula részletes revíziós tervezetet készített, amelyet személyesen tárt Benito Mussolini elé.
A Habsburg-trónörökös neve örökre összefort Szarajevóval és az első világháborúval, személyét azonban kevéssé ismerjük. Világ körüli útjáról készült naplója betekintést enged a tragikus sorsú főherceg életébe, gondolataiba.
Az oszmánok kezére kerülni sokszor egyet jelentett a halállal, de ha úgy szolgálta a törökök érdeke, akár a helyzethez képest kellemesen is telhettek a börtönévek.
A Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása egyszerre járja körül a történeti és az emlékezetünkben élő Attila alakját.
Az arany ember című regényből részleteiben is megismerhetjük a befagyott tavon való közlekedés szabályait, valamint a jég alatti halászat fortélyait. Eötvös Károly ennek ellenére állította, Jókai soha nem járt a téli Balatonnál. Vajon igazat mondott?
A későbbi miniszterelnök első világháborús hadifogolyként járt az irkutszki pályaudvaron, amikor megszólították a vándorcigányok. Elmondásuk szerint a dánosi rablógyilkosságot követő csendőrhajsza elől menekültek orosz földre.
A nemzeti karakter elsősorban a fűszerek használatában és párosításában áll – vallotta Marx Rumpolt német szakács, aki leírta, milyen volt a magyar konyha a 16. században. A fűszerek mellett persze az is számított, hogyan készítették el az ételeket, milyen alapanyagokat használtak. A történész, régész Kohári Gabriellával arról beszélgettünk, hogyan étkeztek Magyarországon a késő középkorban, kora újkorban.
Az ipari örökség megóvása mellett a helyi közösség is gazdagodott az egykor városnyi területű létesítmény épületeinek rehabilitációjával.
Monumentális kötetben ismerheti meg Budavár török kori történetét.
Palánkvár, castrum, föld- vagy kővár? Tatárok, törökök, Habsburgok ostromolták? Koronát őrző, fellegek közé törő, különleges történeteket hordozó erődítmények sokasága magasodott egykor a Duna mentén. A folyó partján épült várakat jellegzetességeik alapján térképre vittük, majd legendáik nyomán a múltjukban kalandoztunk.
A legendában annyi igazság van, hogy a kivégzőosztagban magyar katonák, köztük egy Nagy Imre nevű férfi is helyet kapott – de aligha a későbbi miniszterelnök volt az.
Két nagy 19. századi árvíz, az 1838-as és az 1876-os tapasztalatai alapozták meg azt, hogy a főváros ma képes védekezni a Duna haragjával szemben – de a városképen is rajta hagyták a nyomukat.
A Sárköz ártéri világában különleges összhang alakult ki ember és természet között. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató ezt nevezte az eszményi együttműködés rendszerének.
Összességében tragikus életének talán legszebb időszakát töltötte a tengerentúlon, ahol a kivándorlók megteremtették a saját kis Magyarországukat.
Jókai a földrajzi pontatlanságok és a romantikus túlzások ellenére nagyon is realista képet adott az Al-Duna meseszerű világáról.
Az erődítés maradványainak megmentése után most elkészült a vár elméleti rekonstrukciója.
Van-e feloldás ott, ahol a feldolgozás sem megengedett? Október 23-tól mozikban Nemes Jeles László új filmje, az Árva. A számos értelmezési réteget kínáló alkotásban a háttérben elhangzó mondatokból is egész sorsokra következtethetünk.
A Közbeszólt az ég című dal klipje a nyolcvanas évek kultfilmjeinek hangulatát idézi.
Dr. Wadgymar Artúr egészen hihetelen életutat járt be. Állítólag párbajban ölte meg édesapját, majd testvére bosszúja elől menekült.
A magyar származású sajtómágnás lapja leleplező cikksorozatot jelentetett meg a Panama-csatornát körülvevő kétes ügyletekről, amiért is perbe fogta a szövetségi kormányzat.
A spanyol–amerikai háborúhoz vezető úton a magyar sajtómágnás lapja élen járt az olvasók hergelésében.
Megnéztük, hogyan készül a Magyar Krónika magazin.
Kevés város látott annyit az ország olykor dicső, máskor tragikus évezredéből, mint Székesfehérvár.
A honi nyomdászat és könyvkészítés ügyét olyan emberek vitték előre, mint a Rómából Mátyás király udvarába érkező Hess András, a legkiválóbb európai betűmetszők között számontartott, de szülőföldjén méltatlan támadásokban részesülő Misztótfalusi Kis Miklós, a német származású, de magyar hazafivá váló Heckenast Gusztáv vagy éppen a könyvművészetet új szintre emelő Kner család.
Az amerikai közvélemény és a sajtó szinte már a háborúra készült, amikor a magyar laptulajdonos közbelépett.
Pulitzer József kreatív sajtókampányának is köszönhetően lett amerikai elnök Grover Cleveland.
Pulitzer József eredetileg Mexikóba indult katonának, de Amerikában ragadt, és újságíró lett.
Vay Péter ott volt a Carpathia gőzös fedélzetén, amikor a Titanic túlélőit mentették.
Bábeli zűrzavarként élték meg a keleti, illetve közép-európai bevándorlók érkezését az amerikaiak.
Kegyetlen rablógyilkosság híre rázta meg Magyarországot 1907 júliusában.
Az emigráns Asbóth Sándor regénybe illő élete tragikus véget ért.
Munkája olyan, mint a nyomozás: a régész az ásatáson helyszínel, majd a bizonyítékok alapján megpróbálja összeilleszteni a kirakós darabjait.
Hunyadi még a Kapisztrán János vezette keresztesek fegyelmezetlenségét is ki tudta használni, hogy győzzön a török felett.
A tudós katona próbálkozásait azonban nem koronázta siker, így végül házitanítónak állt.
A várnai vereséget követően Hunyadi a lehetőségekhez mérten stabilizálta az ország helyzetét, de Rigómezőnél megmutatkozott, hogy az oszmánok ellen nyílt összecsapásban nincs esély a győzelemre.
Többek között az irreális elvárások és egy látszatbéke okozta a történelmi csatavesztést.
A ’48-as emigráns Újházy László családjával és magyar menekültekkel hozta létre a telepet.
A belviszályokkal terhelt ország Hunyadi vezetésével megmutatta a töröknek, hogy még a megosztottságban sem könnyű préda.
Trónviszályok közepette sikerült Hunyadi Jánosnak vagyonra és hatalomra is szert tennie.
A magát magyarnak hazudó szélhámos – Estván Béla – az amerikai polgárháborút követően a mexikói császár, I. Miksa szolgálatába szegődött. A hazugságokra épülő élet végül I. Ferenc József megzsarolásával Bécsben omlott össze.
Estván Béla az 1850-es években vándorolt ki az Egyesült Államokba. Az osztrák származású férfi magyarnak adta ki magát, hogy könnyebben tudjon érvényesülni új hazájában. A polgárháború idején kétes fegyverszállításokkal és beszerzéssel foglalkozott, majd könyvet írt „hőstetteiről”.
A Hunyadiak életét számos legenda övezi, a származásukat illetően is több mendemonda forog közszájon. Ezeknek jártunk utána.
Mondhatni létrehoztak egy államvédelmi negyedet. Ennek a legfontosabb épületeit mutatjuk be.
A Kossuth-emigráció olyan mély benyomást tett az amerikai társadalomra, hogy a magyar kormányzó körútja után több mint tíz évvel is virult még a „magyar kultusz” az Egyesült Államokban. Eszerint a magyarok becsületesek, szabadságszeretők, Kossuth oldalán pedig a vérüket adták a hazájukért.
Az „aradi hóhér” meg volt győződve róla, hogy a magyarok szeretik.
Bölöni Farkas Sándor Utazás Észak-Amerikába című, 1834-ben megjelent útirajza elsőként mutatta be a magyar közvélemény számára az Újvilágot. Amerikát a szabadság földjeként ábrázolta, ez pedig fontos szerepet játszott abban, hogy a későbbiekben a magyar politikai emigránsok jelentős része az Egyesült Államokat választotta új hazájának.
Fabriczy Kováts Mihály megfordult a Habsburg-, a francia és a porosz hadseregben, valamint harcolt az amerikai függetlenségi háborúban is. Nevét emléktábla őrzi a nyugat-virginiai Charles Townban.
1918. november 30-án fizettek utoljára hídvámot a Lánchídon az átkelni kívánók. A történelmi pillanatot Müllner János fotós örökítette meg.
Amerika – az új világ, a lehetőségek hazája, a szabadság földje. A 19-20. században magyarok százezrei hagyták hátra korábbi életüket, hogy átszeljék az Atlanti-óceánt, és szerencsét próbáljanak túl az Óperencián. Sorozatunkban Amerika és Magyarország találkozási pontjait mutatjuk be.
80 évvel ezelőtt Magyarország nyugati része még német és nyilas uralom alatt volt, a nagyobbik felét viszont már elfoglalták a szovjetek. Ebben a helyzetben kezdték előkészíteni a földreformot.
A poroszos oktatás eredetileg nem azt jelentette, hogy a diákok hátratett kézzel, csendben ültek, miközben a domináns tanító a katedráról kiabált. Pukánszky Béla pedagógussal, egyetemi tanárral beszélgettünk.
A „szabad puszta szabad szülötte”, egy termetes tenyészbika feltehetően több ember haláláért felelt. Ámokfutásában a felharagosodott, megbántott ősi Hortobágy vére buzgott fel, legalábbis így vélekedtek a korabeli lapok.
Az első világháborús magyar ászpilóta, Kiss József emlékét emberséges harcmodora miatt még Olaszországban is őrizték.
80 évvel ezelőtt zajlott Budapest ostroma.
Különös időszakról, 1944 nyaráról szól Ablonczy Balázsnak a Jaffa Kiadónál megjelent, Az utolsó nyár című kötete. A szerzővel beszélgettünk.
Közép-Európában a 14. századig nem alapítottak egyetemet, az innen származó diákok a nyugati intézményekben végezhették tanulmányaikat. Cikkünkben a középkori egyetemek sajátos világába pillanthatunk be.
Kardcsiszár királyfi és Dalderű királylány – megjelent a második mesekönyv, amelyet a Digitális Legendárium illusztrációi színesítenek.
Sárkánytűzküldetés címmel jelent meg Gaura Ágnes, Zsoldos Péter-díjas író első mesekönyve a Digitális Legendárium kiadásában.
Előzetesen annyit elárulunk, nem egy uralkodó testrészére kell gondolni. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal egy látszólag középkorban gyökerező szóláshasonlat eredetének jártunk utána.
A Pazirik stúdió egy nyomozás történetét tárja fel az érdeklődők előtt. Ismerjük meg, hogyan őrizték meg a vár kövei az évszázadok lenyomatát!
A jugoszláv vezető bátyja, Martin Broz, avagy Broz Márton 16 évesen hagyta el szülőfaluját, hogy Amerikában próbáljon szerencsét. Végül Bécs környékén ragadt, a trianoni döntés után pedig Sopronban telepedett le családjával.
A Pazirik csapatának munkáját a stúdió online felülete mellett a Magyar Krónika oldalán tekinthetik meg először.
Jókai Mór neve összefonódott Komároméval. Az itt kapott amnesztia legendás történetét számos művében megörökítette. De vajon tényleg minden úgy volt, ahogy az író azt a jövő emlékezetébe akarta vésni?
Gárdonyi Géza és Fekete István nem tévedtek, amikor a végvári életet bemutatván párbajokról, portyázásról, személyes bosszúkról írtak – vagy éppen kémkedésről, aminek kitüntetett jelentősége volt a Magyar Királyság és a török hódoltság végvidékein.
A kommunista átmenet idején még műszaki nehézségekbe ütközött, de – többek közt a Horthy-rendszer tisztjeinek közreműködésével – néhány év alatt kialakult a telefon- és szobalehallgatás gyakorlata. Legendákról és lebukásokról beszélgettünk az ÁBTL történészével.
Gömbös Gyula miniszterelnöksége számos újdonságot hozott a kormányzati politika korábbi stílusához képest. Abban például, hogy tudatosan használta propagandacélra a rádiót.
A címben megfogalmazott kérdés látszólag magában rejti a választ, de a helyzet közel sem ilyen egyszerű. Bertók Gábor régész, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója, a Mohács 500 Csata- és Hadszíntérkutató Egyesület elnöke mondja el, miért.
Az amerikai magyar emigránsok jellemzően az unió zászlaja alatt vonultak háborúba, így Kossuth Lajos unokaöccsei is, akik fekete ezredek élén tüntették ki magukat.
A francia hadseregben ma is két huszárezred szolgál, elevenen őrizve a magyar eredetükre utaló hagyományaikat. A franciaországi magyar katonai emigrációról könyvet író történésszel, Tóth Ferenccel beszélgettünk.
A Néprajzi Múzeum kiállításának középpontjában Erdős Kamill etnográfus, nyelvész fotói, valamint a kevésbé kutatott kézirataiból, hangfelvételeiből kibontakozó történetei állnak.
Kumiszt valószínűleg nem ittak rendszeresen, de a sört és a bort is ismerték a Kárpát-medencébe érkező magyarok.
A Kállay-kormány vállalásának értelmében 1942 májusában megérkezett hazánkba a birodalmi német gyermekek első csoportja. A fiatalokat főként németek lakta településeken helyezték el, az együttélés azonban nem volt konfliktusmentes.
A kelet és a diplomácia művészete – Vay Péter püspök világmissziója című kötet szerkesztőivel elevenítettük fel a nem mindennapi életutat.
Újra elérhető a különleges, aprólékosan megrajzolt térkép, amivel házról házra fedezhetjük fel a szocialista Budapestet.
Habsburg Mária, a Csele-patakba fulladt uralkodó, II. Lajos özvegye nem házasodott újra, egész életében őrizte férje emlékét. Ennek egy megható megnyilvánulása, hogy időről időre megfestette elhunyt férje portréját, amelyen érett felnőttként láthatjuk a húszesztendősen elhunyt Lajost.
A második világháborúba való magyar belépés közvetlen oka Kassa szovjet bombázása volt. De mi történt pontosan 1941. június 26-án? Valóban a szovjetek álltak a támadás mögött?
1241-ben a magyar hadsereg döntő csatát vesztett a mongolokkal szemben a Sajó-mentén. A vereség okait illetően több tévhit is él a köztudatban, ezeknek jártunk utána.
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján olvassunk egy nagymamáról, akinek lelkéből – sorstársaival egyetemben – sosem tűnt el nyomtalanul a diktatúra.
Mátyás király uralkodását – amelyben a 15. században még meg sem születő machiavellizmus értékei is felfedezhetők – a pragmatizmus jellemezte. A hatalom megtartása érdekében részt vett a nemesi politizálásban, és tette mindezt eredményesen, néhol cinikusan.
Hogyan vonatkoztatták a természetes szelekció elvét az emberi társadalmakra és vajon milyen hatása volt a kérdésnek hazánkra nézve?
Szécsényi-Nagy Anna, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetének igazgatója a magyarság eredettörténetének újabb felfedezéseiről.
Hogyan lehetséges újjáépíteni több száz éves várakat, kastélyokat és templomokat anélkül, hogy egyetlen téglát is megmozdítanánk? A Pazirik csapata tudja a választ: digitális rekonstrukció. Balogh Andrással, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk.
Összeesküvés-elméletek már azelőtt felütötték a fejüket, mielőtt a mai értelemben vett média létezett volna. A magyar történelem híres halálesetei közül hármat vizsgáltunk meg, lehet-e alapjuk a hozzájuk fűzött alternatív magyarázatoknak.
A MDF első frakcióvezetője az Antall-kormány reakcióiról, döntéseiről és a tanulságokról
Peregi Péter a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára a rendszerváltozás vonzó megélhetési formájáról
A huszadik század második felében gyökeresen átformálódtak a női szerepek Magyarországon: egyszerre érvényesültek az emancipációs törekvések és a „szocialista erkölcs” főszerkesztői cikkekben közvetített normái. Tóth Eszter Zsófia történésszel beszélgettünk.
A szakirodalomban sokszor nyilas seregletként intézték el a hetvenöt éve a bajorországi Altöttingben összeülő emigráns országgyűlést, ez a minősítés azonban nem felel meg a valóságnak – még ha az ideiglenes államfőnek választott kisbarnaki Farkas Ferencnek a háborúban játszott szerepe körül valóban sok a kérdőjel.
Az Azt meséltem már? című sorozat ötödik részében a rovat házigazdája Pap Lázár, Ablonczy Balázs történésszel beszélget.
A Budapesti Értéktőzsde volt elnöke az első világháború századik évfordulója kapcsán hatalmas vállalkozásba fogott: bejárta és megörökítette a hadszíntereket Ypres-től Csingtaóig, a Falkland-szigetektől Pápua Új-Guineáig, hogy különleges kivitelű könyvben láttassa a harcok valóságát.
