A nemzeti karakter elsősorban a fűszerek használatában és párosításában áll – vallotta Marx Rumpolt német szakács, aki leírta, milyen volt a magyar konyha a 16. században. A fűszerek mellett persze az is számított, hogyan készítették el az ételeket, milyen alapanyagokat használtak. A történész, régész Kohári Gabriellával arról beszélgettünk, hogyan étkeztek Magyarországon a késő középkorban, kora újkorban.
A Bükki Csillagda az ország egyik legkülönlegesebb tudományos ismeretterjesztő intézménye. Aki ide ellátogat, közelebb kerülhet annak a megértéséhez, hol is van a helyünk a világmindenségben.
Jártunk patakvölgyben, tisztáson, árnyas ösvényen. Szóba kerültek szerzetesek, püspökök, sztárséfek, Elon Musk és a nyíllal megsebzett indiánok. Ettünk, ittunk, elképedtünk, és aki azt hiszi, hogy az erdőben csak a csalán, a kökény meg a gombák ehetők, az nem tudja, mit veszít. Növényvakok, figyelem: Bózsó Gyula erdész varázslata következik.
Az ipari örökség megóvása mellett a helyi közösség is gazdagodott az egykor városnyi területű létesítmény épületeinek rehabilitációjával.
A húsz éve működő Magyar Élelmiszerbank Egyesület híd a legnagyobb gyártók, áruházláncok és a segítő szervezetek, önkéntesek között. Nagygyörgy Andrással, az egyesület külső kapcsolatokért felelős igazgatójával XVII. kerületi központjukban beszélgettünk egy pénteki délelőttön. Egy percre sem állt le az élet, folyamatosan érkeztek vagy indultak a szállítmányok a központi szárazáruraktárból.
Monumentális kötetben ismerheti meg Budavár török kori történetét.
Boldogság, ha az ember báránybégetésre kel, a munkahelye pedig egy Michelin-díjas étterem. Ahhoz azonban, hogy mindezt megteremtse, tíz olyan év kellett, amely alatt mintha húszat élt volna. Kun A. Luca és Pohner Ádám, az Iszkor fiatal tulajdonosai erről meséltek nekünk Mályinkán, ahol a régió legfinomabb fogásai közös akaratból készülnek.
Pénzügyi világcégnél dolgozik, munka után tölt órákat a maga fejlesztette internetes galériával. Ezen minden színvonalas magyar képző- és iparművész szerepelhet, bemutatkozhat, meghirdetheti kiállításait és munkáit. És nem kell érte fizetnie.
A 20. század női olvasata. Művészek, tudósok, legendás pedagógusok, életmentők és a társaság kedvencei. Elvesztette az otthonát, két fia meghalt, férje és lánya külföldre menekült. Esterházy Móricné Károlyi Margit a családi kastély melletti szerzetesi cellában élt élete utolsó éveiben.
1946-ban a Zichy Géza utcai „lovagvárban” kínai vendéglőt nyitott a Vígszínház művésze, Berczy Géza. A kommunista Szabad Nép sötét lebujként írta le a helyet.
Sorozatunkban a magyarországi vendéglátás és konyhaművészet korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről olvashatnak. A hatodik részben a 16–17. századi viszonyokról írunk, fókuszban a törökök hatásával.
A szilveszter és a kabaré évtizedek óta összeforrt a magyar néplélekben. A régen jobb volt szlogen, bár sokszor igazságtalannak tűnik, ez esetben szerintünk inkább igaz.
A politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változások mellett az életmódtörténet is helyet kapott a könyvben. Megelevenedik például a 18–19. századi kocsmák világa.
Karácsony körül, után is arany napok sorakoznak: kevesebb a kötelező kör, több idő juthat elmélyülésre. Budapesten több kiállítás is jól illeszkedik ehhez az átmeneti, kissé lebegő időszakhoz idén is. Lehetőségek Tandori kincseitől az arannyal javítás művészetén és a csend képein át Mary Ellen Mark fotóművészetéig.
Ideális helyszín az élethez – mondja Regős József barlangkutató régész és helytörténész Szilvásváradról, ahol többek között a kezdetekről, a személyes és a földtörténeti múltról beszélgettünk, így például arról is, hogy hogyan került a Bükk az Egyenlítő környékéről a ma ismert helyére.
Sok hűhó semmiért, pedig a festékből mintát vettek, illetve kutyákat, írászakértőt és egy „Rozsnyói Jenő” fedőnevű titkos megbízottatt is bevetettek.
2025 eleje óta rögzíthetik az Év Olvasása kihívás résztvevői, hány könyvet és pontosan hány oldalt olvastak el idén. A Libri Könyvesboltok figyelemfelkeltő kezdeményezésének célja az volt, hogy az oldalak számát „távolságra váltva” együtt körbeolvassuk a Földet. A 2025-ben közösen elolvasott oldalak száma meghaladja a 40 ezer kilométert.
A túlélés záloga náluk van, mondják könyvük szereplőiről. Ebben a könyvben az ország leghátrányosabb helyzetű lakói szerepelnek. Csenyéteiek, lyukóvölgyiek és a többiek. Őket hozza közelebb a Magyar Máltai Szeretetszolgálat két munkatársa, Mátra Roxána és Majoros Árpád Csaba.
