Február 10-e a biztonságosabb internet napja, idén első alkalommal a mesterséges intelligencia áll a világnap fókuszában. Baracsi Katalin internetjogászt és Turányi Tatjana AI-etikai és kiberpszichológiai tanácsadót kérdeztük.
Hol vannak már a tárlók? Azért még akad belőlük. De egy modern múzeum megfoghatóvá teszi az élményt, arra a biztatja a látogatót, teremtsen kapcsolatot a tárggyal, stílussal, korral. Keressen, válasszon és alkosson. A Néprajzi Múzeum interaktív eszközei sok és sokféle lehetőséget kínálnak, hogy bevonódjunk a kiállítások világába.
Kamaszkori erdei összejárásból egy egész életet meghatározó belső tengely: Juhász Árpád geológiát tanuló cserkészből lett „Kóborló Farkas”, az indián. A magyar oktatás és köznevelés kategóriában elnyert Prima díjából régi álmát valósítja meg: könyvet ír arról, hogyan határozták meg az identitását az illegális indián évek.
Az oszmánok kezére kerülni sokszor egyet jelentett a halállal, de ha úgy szolgálta a törökök érdeke, akár a helyzethez képest kellemesen is telhettek a börtönévek.
Február 6-án startol Milánóban a téli olimpia, melyre 15 magyar sportoló szerzett kvótát, műkorcsolyában és rövidpályás gyorskorcsolyában bízhatunk éremszerzésben. A játékokon több mint 90 nemzet 2900 sportolója fog küzdeni, 16 sportág 116 számában hirdetnek bajnokot.
Milyen volt a nagy ember kisgyerekként? Hogyan kezdődött Jókai, Bálint gazda vagy Kőrösi Csoma Sándor élete? Milyen kislány volt Szabó Magda vagy Elek Ilona? Van egy könyvsorozat, amelyik erről mesél a gyerekeknek, és a széria most új darabbal bővült: Béres József tanulságokkal teli, küzdelmes történetével.
A táj számomra lehetőség arra, hogy személyes üggyé tegyem az univerzális igazságokat – mondja Csilléry Orsolya. A grafikusművésszel SÁR-ARANY című tárlatáról beszélgettünk.
Rózsahegyi Barnabás Néma hadsereg című könyve nagyapjának, Wágner Levente mérnök hadnagynak a hosszú évtizedek után előkerült doni naplóját és színes fényképeit mutatja be. Egyedülálló történeti dokumentum: ember- és korrajz. A különleges fényképeket most vándorkiállításokon is láthatjuk.
Mint egy kéttörzsű, dús lombú fa, úgy kapaszkodik Noszvaj talajába Tátrai Vanda keramikus, meseterapeuta, természetgyógyász és Balázs Péter szobrász, természetművész életműve. Jövőt álmodtak a noszvaji barlanglakások helyén, ahol évtizedekig a nyomor fészkelt. Tátrai Vanda portréja.
Új fejezet kezdődik az egri Gárdonyi Géza Színház életében, február 1-jétől Szarvas József irányítása alatt működik a teátrum, aki közösségerősítő szándékú színházat álmodik Egerbe.
Világbajnok kakaós csigát és zabszeletet sütnek, kenyereik, pogácsáik a környék kedvencei. Pályaelhagyók, vagy inkább pályamegtalálók, de hogy mi közük Az ember tragédiájához és egy öreg mosodához, ahhoz végig kell olvasni ezt az írást.
A Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása egyszerre járja körül a történeti és az emlékezetünkben élő Attila alakját.
Gutenberg 36 soros Bibliájának pergamenre nyomtatott töredékét találták meg az Országos Széchényi Könyvtárban.
Sinka István legismertebb művét immár hitelesen, teljesen szöveggel olvashatjuk, emellett ajánljuk Romsics Ignác hatszáz oldalas, olvasmányos Kosáry-monográfiáját, valamint Bányai István újra kiadott Zoom című munkáját.
1945-ben a legnemtelenebb eszközöket felhasználó rivalizálás folyt a városligeti szórakoztató intézmények régi és új vezetői között. A történetben fontos szerepet játszott a ellenforradalmi tisztből lett cirkuszigazgató, a miskolci „kommunista gnóm” és egy ismert színművész is.
Bár a rendezője szerint ez egy érzéki film, és kétségtelenül van egy ilyen rétege is, a Csendes barát leginkább a kíváncsiságunkat piszkálja fel. Mert tényleg, mi van, ha a növények ugyanúgy figyelnek minket, mint ahogy mi őket?
Enyedi Ildikó új alkotása meditatív képekkel teli, megható időutazás, amely egy igazi világsztárral a főszerepben beszél az élőlények örök kapcsolódási vágyáról.
Égitestek, fény- és hangjelenségek, váratlan események, népi megfigyelések: elődeink a jóslással a kiszámíthatatlannak tűnő világban próbáltak eligazodni.
