Érdekes hozománya a „mi időnknek” a múltunk iránti vágyakozás, az egykorvolt feltárása és megismerése. Túldigitalizált jelenünk harmadik helyeinek, megtartó közösségeinek keresése az elmúlt századok természetes kapcsolódásaihoz is elvezetett minket. Összeállításunkban a társadalmi élet meghatározó helyszíneit vesszük sorra.
Úgynevezett Kasszandra-levelében a Habsburgokkal való kiegyezést bírálta az egykori kormányzó. Érveit az első világháború részben igazolta, mégsem mondhatjuk, hogy igaza lett volna Deákkal szemben.
A Magna Hungaria az MCC Magyar Összetartozás Intézetével közös sorozatunk. Az első részben egy olyan helyet mutatunk be, ahonnan nemcsak a Tátrára, de történelmünkre is kitűnő és elgondolkodtató kilátás nyílik.
Elkészült a Visegrád és Pap-rét közötti erdészeti út felújítása. A Pilisi Parkerdő közös avatótekerést szervez március 27-én 11 órától, találkozó a visegrádi Kaán Károly-forrásnál.
Volt katona, tanító, rab, Corvin-lánccal kitüntetett megbecsült művész. Megmutatta a világnak, milyen kincsek rejtőznek a Mezőségen, és rögzítette az archaikus moldvai dalokat. Száz évvel ezelőtt ezen a napon született Kallós Zoltán.
Ezt a gyönyörű képet, a világ legtöbbet díjazott portréját Kerekes István készítette Máramarosban. A fotós Erdélyből érkezett, mai napig ott készülnek legkedvesebb képei. A Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség 2025-ben a világ legjobbjának választotta. A világon egyedüliként harmadik alkalommal nyerte el ezt az elismerést.
Öreg szőlőprés, új téglakályha, hívogató közösségi tér. Sződy Judit kismarosi házát nyitja meg rendszeresen a színházra, zenére, éneklésre, együttlétre vágyók előtt. Még pontosabb úgy fogalmazni, hogy nyitva tartja az otthonát. Régieknek, újaknak, helybélieknek és a környékről érkezőknek. Mi is bejelentkeztünk.
A második világháború utolsó telén hazánk kettős megszállás alatt állt. Kell-e mondanunk, hogy a német–szovjet törésvonalat a sajtó is lekövette? A magyar történelemben talán sosem lehetett ennyire ellentétes híreket olvasni Szegeden és Sopronban. A valósághoz pedig akkor kerülünk legközelebb, ha az apróhirdetéseket böngésszük.
Pethesné Dávid Beátát, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének igazgatóját a társas egészséghez szükséges emberi kapcsolatokról kérdeztük.
Országszerte egyre népszerűbbek az egyedi atmoszférájú termelői piacok, ahol minőségi, helyi élelmiszert, szezonális gyümölcsöt és zöldséget vagy éppen csoda szép kézműves portékákat tudunk beszerezni. Ezeket a helyeket a közösségi élmények teszik még varázslatosabbá. Úgy, mint a piliscsévi Apis-Farmot.
A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Demencia Programján résztvevők időutazást tehetnek a gyermekkorukba, a pozitív hatás gyakran hetekig, akár hónapokig is érezhető. A programról Bokonics-Kramlik Márta múzeumpedagógust és foglalkozásvezetőt kérdeztük.
A szabadságharc leverése után az első március 15-ei demonstrációra 1860-ban került sor. A megmozdulás során a karhatalom éles tölténnyel lőtt a tömegbe. A mártírhalált szenvedő Forinyák Géza temetésére többen látogattak el, mint Vörösmartyéra.
Itt játszd az agyad! – ez a QuizNight jelszava, és pontosan erről van szó. Észjátékról minden hétfő este. Földrajzról, rajzfilmekről, irodalomról, képrejtvényekről. Negyvenöt kocsmában, bisztróban, kávézóban merednek a csapatok a képernyőre, majd írják le a megoldásokat a lapokra. Gondolkodnak, örülnek, bosszankodnak, esznek, isznak. Játszanak. Bennfentes tudósítás következik.
Generációk összekötői, emlékek ébresztői: a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Láthatatlan örökség című könyvsorozatának első kötete a honi háztartások egykor jellegzetes eszközeit veszi számba.
Miért kell tudnunk önmagunkhoz kapcsolódni ahhoz, hogy másokhoz is kapcsolódhassunk? Milyen minőségű harmadik helyek segítenek a népbetegséggé váló magány oldásában? Mit jelenthet „a fügefa alatt”, és ki hogyan találhatja meg a saját fügefáját?
A humor, ha nem is sík-, inkább kissé domború, ahogy mondani szokás, „görbe” tükörként mutatja meg, hogyan látjuk egymást és önmagunkat. Társadalmi korkép és kórkép. A téma különböző értelmezéseiről, a humor történetéről Nemesi Attila László egyetemi docenssel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettesével, a Magyar Nyelvészeti Tanszék vezetőjével beszélgettünk.
Április 12-ig látogatható az Árva – A történelem torkában című kiállítás a Kiscelli Múzeumban. A Nemes Jeles László filmjéhez készült tárlat egyfajta kísérőelem, kedvcsinálóként is értelmezhető, de talán többet mond azoknak, akik már látták az 1957-ben játszódó filmet.
A Budapesti Történeti Múzeum új kiállítása nem csupán azt mutatja be, hogyan járultak hozzá a magyarok az űrkorszak tudományos-technikai sikereihez, de azt a futurista-utópikus távlatot is megnyitja előttünk, amely a nyugati és keleti blokkban egyaránt megmozgatta az emberek képzeletét.
