Egy olvasónk úgy véli, tündérmese Kádár születésének „hivatalos”, a történészek által is elfogadott története: szerinte az ógyallai csillagvizsgáló létrehozója, a polihisztor Konkoly Thege Miklós lehetett a kommunista politikus apja. Utánajártunk a szóbeszédnek és annak a legendának is, amely szerint Kádár egy pestújhelyi vendéglős balkézről született fia volt.
A Pest ágyúzásától rettegő, felbőszült tömeg 1848. szeptember 28-án meglincselte a Jelačić megállítására küldött Lamberg Ferenc altábornagyot.
A nagyváradi születésű, zongoraművésznek készülő lány a világ másik végén százéves korában halt meg. Élettörténete csak angolul jelent meg, pedig mindvégig akcentus nélkül, szépen beszélte az anyanyelvét.
A Taste of Transylvania fesztivál először érkezik Magyarországra, és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban mutatja meg, mitől olyan különleges az erdélyi konyha, és milyen történeteket hordoznak a régió ételei.
Parlament, Zeneakadémia, a marosvásárhelyi városháza és a Kultúrpalota, a szabadkai városháza, a Gresham-palota, Széchenyi fürdő. Templomok, paloták, magánvillák sokasága őrzi Róth Miksa üvegalkotásait, akinek egykori otthona emlékházként várja a látogatókat.
Mazsola és Tádé, Futrinka utca, Frakk, Kukori és Kotkoda – Bálint Ágnes meséin nemzedékek nőttek fel, történetei egyszerre szólnak a gyerekekhez és a felnőttekhez. Az írónő vecsési otthonában lányával, Németh Ágnessel és az emlékház kulturális szervezőjével, Császár Rékával beszélgettünk.
„Fogtam egy farmert, megjavítottam, meg sem fordult a fejemben, hogy ennyi minden lesz belőle.” Ezt mondja Réti Éva, aki az egyetemen oktatja az újrahasznosítás lényegét, és egy Szolnok melletti zsákfaluban készül létrehozni a hozzá hasonlóan gondolkodók alkotó- és menedékházát.
„Füst és kávé között henyélek, mivel a dolgom, végzetem csak annyi, hogy élek” – írta Kosztolányi a Költő a huszadik században című versében. Most mi is a nyomdokaiba léphetünk a budapesti Kazinczy utcában, ahol Fő a kávé címmel nyílt egy méreteiben viszonylag kicsi, ám annál élvezetesebb kávétörténeti kiállítás.
A Lillafüredi Pisztrángtelep ma már fogalom. Ahogy vezetője, Hoitsy György is. A regényes nevű Nyavalyás-hegy árnyékában fekvő, hideg vizű tavaknál az ősök szellemisége, a fiatalos vakmerőség, az életen át tartó állhatatosság, a hitelesség és az ötletesség találkozik. Az eredmény pedig magáért beszél.
Bükkszentléleki jurtatáborunkból indulva kerékpárral jártuk be a Bükk északi kapuját Bánkúttól Mályinkán, a Lázbérci-tó mentén át egészen Upponyig. Magyarország egyik legszebb tája tárult elénk.
A népi vallásosság körében régtől fogva ismert a Bükkszentkereszt határában található Boldogasszony köve, másnéven a gyógyító kövek. Győrffy Ákos írása egy időtlen pillanatról a bükkerdő reggeli csendjében.
Mindszenty bíboros elveszettnek hitt, de teljes eredetiségében megmaradt börtönében Nagy Brigittával, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány irodavezetőjével tettünk látogatást.
Az amerikai magyarság története nem lezárt fejezet, hanem folyamatos változás és alakulás, amelyben az asszimiláció elkerülhetetlen, de lassítható – vallja Antal-Ferencz Ildikó újságíró, aki több mint százhúsz életútinterjút és közel száz riportot készített a tengerentúlon. Magyarnak lenni Amerikában könyvsorozatából készült válogatáskötetéről beszélgettünk a szerzővel.
Angol utazók, Andersen és Rudolf trónörökös, Szálinger Balázs lírai útinaplója – a Dunáról szóló régi és kortárs könyveket ajánlunk.
Egyszervolt szakmák sorozatunk hatodik része a hölgyészekről szól, akikről több településünk is a nevét kapta.
Az időskor nem egy távoli, elvont életszakasz, hanem szorosan összefügg a jelenben hozott döntéseinkkel, életmódunkkal, kapcsolatainkkal és pszichés működésünkkel – mondja Leleszi-Tróbert Anett Mária. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet aktív idősödés szakirányú továbbképzésének vezetőjét az egyéni, közösségi és társadalmi lehetőségekről kérdeztük.
Régen anyagmentés volt, ma már egy népszerű, és nem túl olcsó hobbi. A magyar patchworkösök hozzávetőlegesen háromezres táborán belül működik a Magyar Foltvarró Céh, azt pedig egy férfi, Sulyok Levente vezeti, szervezi és kapcsolja be a nemzetközi vérkeringésbe.
Máté István interdiszciplináris tervező, digitális szakértő. Egy Ózd melletti kistelepülésen, Borsodszentgyörgyön él és dolgozik. Őszintén hisz abban, hogy a tudásalapú munka visszahozhatja a fiatal generációkat ebbe a térségbe. A legmodernebb digitális technológiákról, a mesterséges intelligencia hatásairól és a vele kapcsolatos félelmekről is beszélgettünk.
