Nagy Dénes filmje, a Kurtág-töredékek egyszerre beszél a zseni magányosságáról, az ember örök kapcsolódni vágyásáról és arról, megéri-e mindent feláldozni azért a néhány pillanatért, amikor még életünkben átnézhetünk a felhőkön túlra.
Mentőben ültek, sebesülteket gyűjtöttek, műtőt költöztettek, vészhelyzeti ügyeleteket tartottak. Örültek, féltek és dolgoztak. Dr. Wenger Tibor, az anatómia professzora könyvet állít össze arról, hogyan élte meg a Semmelweisről elnevezett budapesti egyetem az 1956-os forradalmat.
Elfogadta a román parlament a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Gömbös Gyula részletes revíziós tervezetet készített, amelyet személyesen tárt Benito Mussolini elé.
Kurtág György a 20. század egyik legnagyobb krónikása, de mindannak, amit életében komponált, van egy olyan rétege is, ami kívül esik az időn és a történelmi tapasztalaton: az örökkévalóságban lebeg. Győrffy Ákos köszöntője.
Sorozatunkban a magyarországi vendéglátás és konyhaművészet korszakairól, emblematikus fogadóiról, csárdáiról, kocsmáiról, éttermeiről olvashatnak. A hetedik részben a 18. századba, a török uralom alól felszabadított Magyarországra és Erdélybe kalauzoljuk olvasóinkat.
Mexikótól a francia Riviéráig, Thaiföldtől az északi sarkkörig a világ sok helyén járt, túrázott, búvárkodott, tanult, karatézott, hágóvassal kapaszkodott havas csúcsokra, még skorpiót is hatástalanított.
A testem valóságos étel, s a vérem valóságos ital – mondja Jézus Krisztus az őt hallgató tömegnek. A katolikus vallás e kijelentésre épülő alaptanításáról Nyúl Viktor teológust egyik plébánosi szolgálati helyén, a bátai Szent Vér-kegyhelyen kérdeztük, ahol ma is őrzik Jézus néhány csepp vérét.
A rövidprogramban és a kűrben is hibátlan produkciót nyújtva a Pavlova Maria, Sviatchenko Aleksei páros, csupán négy ponttal lemaradva a dobogóról, a fantasztikus negyedik helyet szerezte meg a milánói-cortinai téli olimpián.
Az új magyar romantikus komédia olyan, mint a magyar narancs, kicsit sárga, kicsit savanyú, de legalább a miénk.
A Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet című kiállítást bejárva a múlt kertjeinek világában merülhetünk el. A Hagyományok Háza új időszaki kiállításáról dr. Czingel Szilvia kurátort kérdeztük.
A Habsburg-trónörökös neve örökre összefort Szarajevóval és az első világháborúval, személyét azonban kevéssé ismerjük. Világ körüli útjáról készült naplója betekintést enged a tragikus sorsú főherceg életébe, gondolataiba.
Főzött szappan, mosóteknő és felkötőruha a nehéz napokra. Alig száz éve még egészen mást gondoltak az emberek a tisztaságról és arról, milyen gyakran kell lábat vagy hajat mosni. Tisztaság, tisztátalanság, cifrálkodás és élet a mosóteknő mellett. A Hagyományok Háza új kiállításán jártunk.
A különleges kivitelezésű kiadványt február elején mutatták be az Akadémián.
Február 10-e a biztonságosabb internet napja, idén első alkalommal a mesterséges intelligencia áll a világnap fókuszában. Baracsi Katalin internetjogászt és Turányi Tatjana AI-etikai és kiberpszichológiai tanácsadót kérdeztük.
Hol vannak már a tárlók? Azért még akad belőlük. De egy modern múzeum megfoghatóvá teszi az élményt, arra a biztatja a látogatót, teremtsen kapcsolatot a tárggyal, stílussal, korral. Keressen, válasszon és alkosson. A Néprajzi Múzeum interaktív eszközei sok és sokféle lehetőséget kínálnak, hogy bevonódjunk a kiállítások világába.
Kamaszkori erdei összejárásból egy egész életet meghatározó belső tengely: Juhász Árpád geológiát tanuló cserkészből lett „Kóborló Farkas”, az indián. A magyar oktatás és köznevelés kategóriában elnyert Prima díjából régi álmát valósítja meg: könyvet ír arról, hogyan határozták meg az identitását az illegális indián évek.
Az oszmánok kezére kerülni sokszor egyet jelentett a halállal, de ha úgy szolgálta a törökök érdeke, akár a helyzethez képest kellemesen is telhettek a börtönévek.
