Autóval érkezve a fennsíkra Bánkútig, Jávorkútig, a Hereg-rétig, a bánya-hegyi elágazóig és az Olasz-kapuig tudunk eljutni, utóbbit Szilvásvárad felől, a Tótfalusi-völgyön át úthasználati díj fejében közelíthetjük meg. Az említett helyekről a fennsík legkülönlegesebb túracélpontjai mind elérhetők körtúra formájában.
Amennyiben az Országos Kéktúra útvonalán szeretnénk megismerni a Bükk egy részét, Mályinkáról indulunk, és Szarvaskőre érkezünk. Mályinkát elhagyva erős kaptató lesz felfelé, majd a Pirító-kőnél jobbra ágazva érdemes kitérőt tenni a dédesi várromig – nem csak a középkori magyar erődítmények iránt érdeklődőknek.
Túra a dédesi romvárhoz
A tatárjárás után IV. Béla rendeletére épült meg Dédes vára, a környék jelentős erőssége, és 1567-ig védelmezte a Bán-patak völgyét. Noha a hős védők két hétig kitartóan küzdöttek, Hasan temesvári pasa óriási túlerőben lévő seregét nem tudták visszatartani. A menekülő védők a benyomuló törökökre robbantották a tornyot, a pasa pedig bosszúból szinte a földdel tette egyenlővé a megmaradt erődítményt. A közeli Kisvár valószínűleg már a késő Árpád-korban állt, az Ákosok központja volt.
A Bükkben Eger és Diósgyőr vára mellett több kisebb erősség maradványa is fellelhető: Eger közelében Szarvaskő vára, a Bükkalján Cserépvár, Sály mellett Latorvár romjai. Éleskővár és Odorvár maradványainak meg a csonkakúp alakú hegy, a 759 méter magas Gerenna-vár felkeresése is jó indok lehet egy kiváló túrához. Utóbbin állt egykor Nagy Lajos király kedvelt vadászkastélya, az ő vadászatainak emlékét őrzi a Nagy-fennsíkon futó Király út és a forrás-völgyi Király-kút is.
Panoráma 956 méteren
Dédes romjai után visszatérve a kék jelzésre az északi oldal nagy kaptatóját megmászva érünk fel Bánkútra, ahol a régi turistaház most minőségi szolgáltatást nyújtó panzióként és étteremként működik egész évben. A közeli 956 méteres Bálvány tetején büszkén feszítő Petőfi-kilátóból felejthetetlen panoráma tárul elénk észak felé – jó időben a Mátra, sőt a Tátra csúcsai is láthatók.
Bánkúttól a „bükki köveket”, a Bükk déli peremének panorámapontjait, a Tar-kő, a Pes-kő és az Őr-kő csodás helyeit célozzuk meg. Közben érintjük a Faktor-rétet a Madonnával. Egy öreg bükkfa oldalában található kegykép, Tomori Bertalan alkotása, Szűz Máriát és a kis Jézust ábrázolja. A múlt század húszas éveiben már létező kegyképnél egykor erdei munkások imádkoztak, a környéken élők visszaemlékezései szerint több Mária-jelenés színhelye is volt. Sokan csendesülnek el itt napjainkban is.
A Tar-kő szikláinál ülve az az érzésünk, hogy a világ legszebb helyén vagyunk. Feküdjünk le a szirti sziklagyep virágai közé, szívjuk magunkba a kristálytiszta levegőt, bámuljuk hosszan a leírhatatlan tájat és az égen úszkáló felhők sorát. A varjak, sasok és ölyvek itt olyan közelségben repkednek, ami máshol szinte elképzelhetetlen.
A Zsidó-rét és a Nagy-mező töbrei között
A hely hangulata, ereje sokáig marasztalja az embert, mindig nehéz továbbállni innen. Nem messze, a kékről kissé letérve érdemes felkeresni a szépséges, töbrökkel, fehér sziklákkal és borókákkal tarkított Zsidó-rétet. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy a réten a 20. század elejéig tartottak vásárokat, ahol főleg a hegyen élő és dolgozó emberek termékeit adták-vették, a felvásárlók pedig többnyire zsidó kereskedők voltak.
Ha körtúrát teszünk, a Zsidó-rétről a Három-követ és a Keleti-szirtet érintve a Nagy-mező felé érdemes visszatérni Bánkútra. A Nagy-mező a Bükk-fennsík szíve, 800 méteres tengerszint feletti magasságban, a térség legnagyobb kiterjedésű, töbrök és uvalák tagolta hegyi rétje. A töbröknek olyan különleges mikroklímája van, hogy bennük akár a nyár folyamán is előfordulhat talaj menti fagy.
Bár korábban is voltak itt gyepfoltok, a korábbi évszázadok intenzív erdőirtása után kaszálóként és legelőként használták a területet, ennek hatására alakult ki a mai, nagy kiterjedésű tisztás. A Nagy-mező, amely fokozottan védett terület, öt fokozottan védett és hetvenhét védett növényfaj otthona, a kosborfélék közül megtalálható például a szártalan bábakalács is, amely a Bükki Nemzeti Park címernövénye.
| Színes bükki túrák Kék A 75 kilométer hosszú Bükki Kék nem része az Országos Kéktúrának. Egertől Miskolcig szeli át a hegységet, érinti Felsőtárkányt, a Hór-völgyet, Bükkszentkeresztet, Jávorkutat, Ómassát és Bükkszentléleket. Piros A 92 kilométeren keresztül kanyargó Bükki Piros útvonala szintén a két megyeszékhelyet köti össze, az egri Egervár megállóhelytől a miskolci volt vasgyár bejáratáig vezet. Ezalatt a hegység nyugati és déli részét, a Nagy-fennsík keleti részét, a Kis-fennsíkot és Miskolc után a keleti Bükköt járja be. Sárga A jelvényszerző Jubileumi Körtúra útvonala a sárga sávot követi a fennsík északi és déli peremét is érintve. Felsőtárkányból indulva és visszatérve közel 70 kilométeren át járhatjuk be a Bükk legszebb részeit, többek között a Szalajka-völgyet, Ómassát, Lillafüredet, Bükkszentkeresztet és Répáshutát. |
Ötvenméteres matuzsálemek között
Ha a Tar-kőtől az Országos Kéktúra vonalán haladunk tovább, nyugati irányban az Őserdő Erdőrezervátum bükkösének káprázatos világa, ötvenméteres matuzsálemei mellett fogunk elhaladni. Az Istállós-kő és a Tar-kő közötti erdőség 375 hektáron terül el. Itt már a 19. század eleje óta nem folyik erdőgazdálkodás: akár 220 éves bükkök is élnek a területen. Természetesen fokozottan védett hely, a leginkább háborítatlan rész, a 60hektáros magterület csak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével és szakvezetővel látogatható.
Barlangszállás 823 méter magasan
A Bükknek több mint ezer ismert barlangja van. A Bélapátfalváig tartó kék vonalon felfedezhetjük a Cserepes-kői-barlangot, amit már az őskori ember is lakott, később betyárok menedékhelye volt, majd a 20. század közepétől a túrázók vették birtokba. Az egri természetjárók 1950-ben alakították ki a ma is meglévő barlangszállást.
Nincs innen messze a Bükk egyik legnépszerűbb turistaközpontjának számító Szilvásváradhoz tartozó Istállós-kői-barlang sem. A Szalajka-völgyön át is megközelíthetjük. A Bükk oldalában megbújó barlangot 1982-ben nyilvánították fokozottan védetté, neandervölgyi és cro-magnoni ember maradványai kerültek elő innen. A világ legrégebbi ékszerei közé tartoznak az itt talált, csontból készült amulettek, és innen kerültek elő az íjhasználat legrégebbi hazai nyomai apró csonthegyecskék formájában.
Ha szeretjük a barlangokat, a Balla-, az Udvar-kő-, a Szeleta-, a Szent István- és az Anna-barlangot, valamint a Suba-lyukat is érdemes túrákra fűzve felkeresnünk.
Nyolc évszázadot repülhetünk vissza
A bükki kéktúra a Cserepes-kői barlang után érinti a Pes-kő szikláit, ördögszántásos lejtőit, majd hosszan tekeregve az erdőrengetegben bükkösök, majd gyertyános- és cseres-tölgyesek között ér le a bélapátfalvi Lak-völgyi-tóhoz – a partján álló étteremben több finom helyi fogás is megkóstolható. Innen mindenképpen érdemes kitérőt tenni a sűrű erdőben az 1232-ben alapított bélapátfalvi (egykor bélháromkúti) ciszterci apátságig, ahonnan jól látható a Bél-kő felhagyott mészkőbányája is. Hazánk egyik legszebb és legjelentősebb középkori műemléke ez, román és kora gótikus stílusjegyekkel. Jelenleg a felújításán dolgoznak.
Szarvaskő
A bükki Országos Kéktúra-szakaszt Szarvaskőnél hagyjuk el, innen Sirok felé már a Heves–Borsodi-dombságon keresztül a Mátrába tart az út. A szarvaskői vár Egertől nem messze található. A 13. század végén épült, és a 18. század második felében pusztult el, azóta rom és kilátó. Eger egyik előváraként, ahogy például Sirok, Cserépvár és Dédes vára is, az 1552-es ostrom alatt futárok és kémek pihenőhelye volt, a legendák szerint akkoriban alagútrendszer kötötte össze az egri várral. Talán kevéssé közismert, hogy az Isten hozta, őrnagy úr! című, nagy sikerű filmszatírát Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre főszereplésével a településen forgatták.
Bükkszentlélek csodái
Ha a Bükk-fennsíkon keresünk bázist, Bánkút közelében, a Kis-fennsíkon található Turistapark Szentlélek remek választás lesz. Ez hazánk legmagasabban fekvő kempingje, kiváló szolgáltatásokkal. Jó kiindulópontja az északi és a keleti Bükk, valamint a Bükk-fennsík több túrájának és az esti csillagleseknek is.
Szigorúan naplementében kell felkeresni a Látó-köveket, az északi panoráma talán innen a legszebb. De csak óvatosan mászkáljunk a kövein, főleg nedves időben veszélyesen csúszósak lehetnek.
Érdemes felmászni az Örvény-kőhöz, amely a Jókai-emlékmű miatt is ismert lehet, bár a fák miatt innen már korlátozottabb a kilátás. Jókai Mór a szabadságharc bukása után több hónapig a közeli Tardonán bujdosott környékbeli földbirtokosok segítségével, és a falu lakossága is titokban tartotta tartózkodási helyét. Ehhez kapcsolódik az író híres mondása: „Tardonára menjetek emberséget tanulni”. A tengerszemű hölgy és az Egy bujdosó naplója című művet a tardonai hónapok ihlették. Az egykori református iskola és tanítói lakás épületében ma Jókai Mór-emlékszoba és tájház működik. Az író nagyon szeretett a Bükkben kirándulni, az egyik kedvenc helye volt az Örvény-kő. Innen az Odvas-kő érintésével a piros jelzésen át a Nagy-Szállás-völgyön ereszkedve is elérhetjük Tardonát.
Szentléleken, az egykori Herman Ottó-turistaház mellett állnak az erdőben büszkén, de romosan az Ákos nembéli István nádor által 1313-ban alapított pálos kolostor falai. Megérdemelné a felújítást és a méltóbb emlékezetet ez a középkori épületünk is.
Köszönjük Szedmák Péter olvasónknak a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségét.
Nyitókép: Bükk-fennsík. Naplemente a Zsidó-réten. Fotó: Muray Gábor
