Azt nem mondanám, hogy fázom, de melegem sincs. Ezen a télen valószínűleg nem is lesz...
Bennünk, magyarokban él egy határozott kép a lóversenyről, a galoppról és az ügetőről. Pontosabban a közönségéről, arról a tarka világról, amely az egészet egykor körülvette. Bencsik Gábor tárcája.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres képzőművészeti alkotások mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal a Szent László-herma.
Mint egy végtelen folyam, feltartóztathatatlanul folyik az idő. A fénykép azonban kiragad belőle egy pillanatot, és megállítva felmutatja a később jövők számára. Ilyen megállított pillanatokról beszélnek sorozatunk írásai. Ezúttal Bencsik Gábor a 20. század elején élt Tökling Julit és gyerekeit idézi át a jelenbe.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Kompozíció I. Gyarmathy Tihamértól.
Nézz a kép mögé! sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal a Műteremben Munkácsy Mihálytól.
Lehet-e, szükséges-e cigány/roma múzeumot létesíteni Magyarországon? A fiatalon elhunyt cigányságkutató, Erdős Kamill hagyatékát a Néprajzi Múzeumban, „Istennel talállak testvérem”címmel bemutató kiállítás kurátorával, a múzeum főosztályvezetőjével, Schleicher Veronikával többek között erről is beszélget a Magyar Krónika podcast adásában Farkas Anita és Bencsik Gábor.
A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi a kortárs képzőművészet, kinek szól, ki irányítja a trendeket.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: XIII. Leó pápa László Fülöptől.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Munkács vidékéről (Itató) Mednyánszky Lászlótól.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Cirkuszosok Aba-Novák Vilmostól.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal Lotz Károly festménye, a Fürdő nő.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Dugovics Titusz önfeláldozása Wagner Sándortól.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Ferenczy Károly festménye, az Október.
Korkérdés A Magyar Krónika podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor adásról adásra olyan kérdéseket járnak körül meghívott vendégeikkel, minthogy mi a kortárs képzőművészet, kinek szól, ki irányítja a trendeket.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Vándor czigány-telep Barabás Miklóstól.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Na’Conxypan város a Marsban Gulácsy Lajostól
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban Csontváry Kosztka Tivadartól
A Magyar Zene Háza nagy sikerű popzenetörténeti kiállításának zenei kurátorát, Jávorszky Béla Szilárdot kérdezi a magyar populáris zene hőskoráról Farkas Anita és Bencsik Gábor.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű: Tivoli vidéke idősebb Markó Károlytól.
Farkas Lajos grafikust, számos hazai és külföldi képregénykötet alkotóját kérdezi a műfaj lehetőségeiről, közönségéről és jövőjéről Farkas Anita és Bencsik Gábor.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A főszereplő ezúttal: II. Rákóczi Ferenc.
Erős Kinga irodalomtörténésszel, a Magyar Írószövetség újraválasztott elnökével a Magyar Krónika munkatársai, Farkas Anita és Bencsik Gábor beszélgettek.
Vizi E. Szilveszter agykutatóval, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökével ezekről a kérdésekről beszélgetnek a Magyar Krónika Korkérdés podcast sorozatának házigazdái, Farkas Anita és Bencsik Gábor.
Fülöp József animációs filmrendezővel, a MOME rektorával a dizájn jelenlegi és jövőbeli szerepéről, a kép- és tárgyalkotó művészet műfaji határainak átjárhatóságáról beszélgetnek a Magyar Krónika Korkérdés podcast sorozatának házigazdái, Farkas Anita és Bencsik Gábor.
Bencsik Gábor tárcája a tűz jelenségéről, ami egyszerre vonz és taszít, éget és melegít, miközben önmagát soha meg nem ismételve lobog, megunhatatlanul.
Korkérdés: a Magyar Krónika magazin podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor
Bencsik Gábor tárcája egy képzeletben születő, sajátos búvóhelyről
Bencsik Gábor regényében Lavotta János zeneszerző történetén keresztül mesél arról, milyen meghatározó tulajdonságok és találkozások alakítják egy ember útját.
Angol utazók, Andersen és Rudolf trónörökös, Szálinger Balázs lírai útinaplója – a Dunáról szóló régi és kortárs könyveket ajánlunk.
A Matróz a tengerparton című kép mellett Gulácsy Lajos egy rejtélyes alakot ábrázoló festményét is elárverezik a Virág Judit Galériában.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „fogához veri a garast” szólás jelentésének jártunk utána.
A 20. század legfontosabb magyar irodalmi alkotásainak egyike lehet Szentkuthy Miklós több mint ötven éven át írt naplója, amelyet az író fő művének tekintett. Szentkuthy egykori dolgozószobájában az író munkatársa, hagyatékának gondozója, Tompa Mária vezetett körbe minket. Cikkünkben az ő szavait tolmácsoljuk.
Az egyik legnépszerűbb televíziós személyiség A szólás mestersége című új kötetét június 5-én mutatták be a Libri Allee Könyváruház Scruton kávézójában.
„Egyszerű családból jöttem. Nekem az iskola volt a minden” – mesélt korábban gyermekkoráról lapunknak a legendás televízós.
A magyar film napja alkalmából a szerkesztőség tagjai a személyes kedvenceikről vallanak. Nem a legjobb filmekről, hanem azokról, amelyek a retinájukba égtek, amelyek meghatározóvá váltak számukra, amelyeket különösen szeretnek.
A grafikákon ikonikus festmények jelenetei, a Golgota Jézus Krisztusa és a Honfoglalás Árpád vezére is megjelenik. A Móra Ferenc Múzeum tárlata február 2-ig látogatható.
A 19. század elejének mindennapjai elevenednek meg a Magyar Nemzeti Galéria új időszaki kiállításán.
A Krisztus-trilógia legnagyobb méretű darabját a Szépművészeti Múzeumban láthatja majd a közönség.
Vaszary János, Kondor Béla és Mednyánszky László fontos képei is új gazdára találtak a Virág Judit Galéria árverésén.
Október 9-én 18 órától a Klebelsberg Kastély Művészettörténeti Szalonjában Ferenczy Károly életműve kerül a terítékre.
Június 13. és 16. között a Vörösmarty tér, a Vigadó tér, valamint a Duna-korzó területén rendezik az Ünnepi könyvhetet, ahol izgalmas kötetekből ezúttal sem lesz hiány, legyen szó megrázó családtörténetről vagy egy 15. században élt magyar házaspár kalandjairól.
A Duna és a történelem is keresztbe szelte a várost, mégis inkább arra érdemes figyelni, ami összeköti a két oldalát. Merengés a komáromi hídon.
A felvidéki magyar sorsnak és személyes sorsának alakulásáról Erdélyi Géza nyugalmazott református püspökkel, Komárom díszpolgárával beszélgettünk.
A Kossuth-díjas író nyerte el idén a rangos spanyol Formentor nemzetközi irodalmi díjat.
Kétszáz lelkes falu a Mecsek keleti lejtőin, olyan utcaképpel, amilyen nem sok van az országban. Különös története van annak, hogy Fekeden az évszázados sváb házakból ilyen sok egymás mellett megmaradt.
Az MMA irodalmi tagozatának Könyv Nívódíjával díjazott A csend körei című kötet Győrffy Ákos elmúlt években született kisprózáit – esszéisztikus szövegeket, útinaplójegyzeteket, visszaemlékezéseket – gyűjti egybe, s egyfajta regényként is olvasható.
Sokan úgy tartják, hogy egy jól kiválasztott könyvnél, egy elgondolkodtató, felemelő, szórakoztató történetnél nem létezik szebb ajándék. Ezzel a gondolattal mi is egyetértünk – remek magyar könyveket válogattunk, melyeknek ott a helyük a karácsonyfa alatt.
Négy templom az ország nyugati határszélén: három az Őrség dombjai között, egy annak éppen a déli határán. Mind más, a lélekkel telítettség mégis összeköti őket.
Ezer éve élt első királynénk, Gizella emlékét idézték meg azok a kárpittervek, amelyeket a Magyar Kárpitművészek Egyesülete tagjai alkottak egy elkészítendő közös nagy kárpit számára. E tervek láthatók az Országút Galéria és a Magyar Krónika közös szervezésében szeptember 7-én nyílt tárlaton.
Ahogy a veszprémi Hangvilla, úgy a minap nyitott ActiCity ötéletgazdája, megalapítója, építésének szervezője és vezetője is Bélafi László épületgépész mérnök.
Könyvbemutatók, dedikálások, beszélgetések, koncertek, kézműves-foglalkozások: a 94. Ünnepi könyvhét programkínálata különösen gazdag lesz.
Képzeletbeli könyvtárat teremtünk magunknak. A polcokon olyan, a Bartók Béla úthoz köthető művek sorakoznak, amelyeken, bár közel százévesek, nem fog az idő.
Milyen jó volna ma megmutatni Karinthy Frigyesnek, milyenné lett az ő kedves helye, a Bartók Béla út.
A Rippl-Rónai Emlékház és Látogatóközpont időkapszulaként őrzi a festő szellemét.
Az 1990. október 25-ei eseményeket megelőző évek nagyhatású politikai pillanatai
Régen nem volt kérdés, ma egyre gyakrabban az, hogy jó-e, helyes-e fogságban élő állatok kertjét fenntartani. Félek, hogy idővel a nemleges válasz győz majd, én viszont meggyőződéssel mondok igent.
Dombóvári János hegedűművész a Tállyán elhunyt hegedűvirtuóz és zeneszerző emlékének ápolására immár huszadik alkalommal rendezte meg a Lavotta-napok rendezvénysorozatát.
Az emlékekkel sokkal fukarabban kellene bánnunk, vigyázni rájuk, féltékenyen óvni őket, hogy sokáig, egész életünkben képesek legyenek őrizni számunkra a múlt újraélésének szépségét.
A szerző persze akkor is lesi, hogy fogy a kötete, ha nem ül a dedikálóasztalnál. Jó érzés, ha kelendő, amit írt.
Megunhatatlan játék: az ember lehasal a fűbe, és elképzeli, hogy a szálak sűrűje ott előtte a picurkák erdeje, apró kis lényeké, akik ott élik az életüket.
„Szeretem a tanárságot, nagyon sok pedagógiai akarat van bennem” – fogalmazott 1918-ban a költő.
Újranyílt az Álmok álmodói kiállítás.
A magyar vidék lelkét a legérvényesebben megfogalmazó képzőművész úgy járt be nagy utat a vasesztergályosságtól a hivatalos elismerésekig, hogy közben az élete origója mindvégig a kicsi Heves megyei falu, Mezőszemere maradt.
Csermák Gusztáv egy lassan eltűnő szakma képviselője, harmadik generációs kelmefestő és vegytisztító Győrben.
Kriza János korát megelőzve a népköltészeti alkotások eredeti szövegének lehető legteljesebb megőrzését tűzte ki célul.
Különös belegondolni, hogy még Mária Terézia volt Magyarország királynője, amikor a zempléni levéltár első két terme, amelyben most állunk, elkészült.
Volt egy játék, amivel a hatvanas években a gyerekek egész nyarakat eltöltöttek: az indiános.
A színész mulandó önmagából formál műalkotást. Hogyan lehetne abból múzeumi tárgyat csinálni?
A Néprajzi Múzeum új épülete maga a jövő felé megnyíló jelen, bátor elszakadás a múlt diktálta megoldásoktól, odabent azonban az őrzők, a múlt értékeinek megtartói dolgoznak majd azon, hogy találkozhassunk az elődök fölhalmozta értékekkel.
A Lajtabánság posta-főigazgatósága (ilyen is volt) 1921. október 7-én rendeletet adott ki saját bélyegek kibocsátására. A tizenegy új alapbélyeg és hat portóbélyeg hamarosan el is készült.
Most, a századik évfordulón, ha akarnék, sem tudnék nem gondolni az egykori népszavazásra, ami akkor megtartotta magyarnak ezt a német gyökereit soha meg nem tagadó várost.
A Pilisvörösvár helytörténeti gyűjtemény egyetlen embernek, a kilencvenhárom éves Gromon Andrásnénak, azaz Mini néninek köszönheti a létét. Az idős asszonnyal a megőrzött emlékekről, a vörösvári németségről, a helyi sváb dialektusról beszélgettünk.
Az idő végtelenjéből kivételesen hosszú darab jutott osztályrészül Búza Barnának, másfél hónap híján teljes évszázad, a dualizmus korától bőven az új évezredig.
Száz éve született az egyik legjelentősebb és világszerte ismert, Magyar Örökség- és Liszt Ferenc-díjas zenei előadóművész, Cziffra György.
A zsámbéki premontrei templom monumentális romját érdemes időről időre felkeresni.
1921. október 20-án IV. Károly az év húsvétja után másodszor is kísérletet tett arra, hogy visszaszerezze a trónt. Először gyakorlatilag egyedül jött Budapestre, októberben viszont már királyhű magyar katonai erővel lépett fel.
A szocialista országokban az 1960-as években sajátos kettősség alakult ki a szobrászatban. Miközben a közterekre állami megrendelés alapján sorra készültek a Leninek, munkások, anya gyermekével kompozíciók és hasonlók, párhuzamosan kialakult egy szobrászati második nyilvánosság.
Mindig kell egy csapat, mert anélkül semmit nem ér az egész élet: az első, a kisgyermekkoré, a legfontosabb, a családé, és a legnagyobb, amelybe beleszületünk, a nemzeté.
A salgótarjáni belvárosnak mintha nem csupán esztétikai értelemben sikerült volna kiszakadnia a maga idejéből, és általános érvényűvé válnia, hanem a lakhatóságát is megőrizte.
Verne Gyula eredeti, fametszetes illusztrációkkal kiadott regényeit forgatva sosem látott helyekre utazhatunk, és rövid időre újra átélhetjük az egzotikum varázsát.
Száz évnél is régebb óta virul a strandélet a nagy tó partján, de azért volt idő, amikor a környékbelieken kívül szinte senki nem járt oda.
