Nekünk két országunk van: amiben élünk, és egy másik, egykor volt, ami a megszépítő emlékeinkben él. Ennek a másik Magyarországnak megkapó dokumentumai az előző századfordulón készült képeslapok, közülük válogat a Magyar Krónika sorozata. Ezúttal Újvidékre látogatunk.
Magukból kivetkőzve produkálták a táncot – számolt be a „Gyapjas” fedőnevű besúgó.
Így készül az intézmény az október 23-i nemzeti ünnepre.
Széles mező közepén, embermagas dombon mesebeli palotácskaként magaslik a Csepel-sziget egyik legszebb egyházi épülete, a lórévi Zichy-kápolna. Múltja azonban sokkal inkább tragikus, mint mesebeli, és a jövője sem mondható fényesnek.
November 2-ához, a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapjához számtalan népszokás és hiedelem kapcsolódott.
Gurmai Beáta meséi családi beszélgetésekre, nemzedékek összekapcsolódására és elődeink történetének megismerésére hívnak. Főhőse, Borka lett az ötödik gyermeke.
Készül minden idők legnagyszabásúbb hazai akciófilmje, a Kabul művelet munkacímet viselő alkotás egy méltatlanul keveset emlegetett magyar hőstettről szól. A forgatáson jártunk.
Kik azok a mindenszentek, hogyan alakult ki az ünnepük és milyen népszokások, hiedelmek kapcsolódnak hozzá?
Játékudvar, gyermek-élménypont, mesemondás, táncház, szekérkiállítás, ügyességi és társasjátékok – a PajtaKult stábja ezúttal a szentendrei Skanzenben járt.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „fabatkát sem ér” szólás jelentének jártunk utána.
Nekünk két országunk van: amiben élünk, és egy másik, egykor volt, ami a megszépítő emlékeinkben él. Ennek a másik Magyarországnak megkapó dokumentumai az előző századfordulón készült képeslapok, közülük válogat a Magyar Krónika sorozata. Ezúttal a balatoni halászok kikötőjét látogatjuk meg.
Az erdélyi fejedelem arcképe áll a Magyar Nemzeti Múzeum új kamarakiállításának középpontjában.
Történelmi család, történelmi sors. Bethlen Istvánra, a két világháború közötti konszolidáció kulcsemberére emlékezünk, aki az erdélyi kastélyban, Gernyeszegen született, és Moszkvában, rabként halt meg.
Egy régészeti csapat önkéntese bukkant rá augusztus elején arra a világszenzációnak számít nyakékre, amely nagyjából három évezrede pihent a Somló-hegyen és a Magyar Nemzeti Múzeum kamaratárlatán meg is csodálható október közepétől.
Az uralkodó földi maradványait 2021 tavaszán emelték ki.
Színésznőként indult, 43 éves korára hazánk egyik legbefolyásosabb asszonya lett. A befolyás persze ellenségekkel is járt. A Horthy- és a korai kommunista rendszerben egyvalami biztosan közös volt: Gombaszögi Fridát mindkettő ellenségnek tekintette.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) elindította az 1945 és 1990 közötti magyar politikai rendőrség épületeit szócikkekkel, fotókkal és videókkal bemutató honlapját, a Topotémát.
Hatodik alkalommal elevenedik meg a középkor az ország egyik legkülönlegesebb fesztiválján. A zsámbéki Fékomadtán harcosok, lovasok, zenészek, kézművesek és bábosok mellett folkkocsma és koncertek várják a közönséget október 11. és 12. között a Zárdakertben és a Romtemplomban.
Felvonulás, beszédek, zenekarok: a szocialista idők május elsejei felvonulásait juttatja eszünkbe a Nemzeti Munkahét, ami Gömbös Gyula hamar elhaló kezdeményezése volt a munkásrétegek megszólítására – egyben pedig alkalom arra, hogy modern néptribunként tetszelegjen.
A jugoszláv vezető bátyja, Martin Broz, avagy Broz Márton 16 évesen hagyta el szülőfaluját, hogy Amerikában próbáljon szerencsét. Végül Bécs környékén ragadt, a trianoni döntés után pedig Sopronban telepedett le családjával.
327 évvel ezelőtt zajlott a zentai csata, amely során az I. Lipót seregeit vezető Savoyai Jenő herceg döntő vereséget mért a törökre.
Véletlen baleset vagy összeesküvés? Imre herceg, I. István királyunk fia és örököse egy vadászbalesetben hunyt el 1031. szeptember 2-án. Az utókor azonban nem mindig akarta elfogadni a történteket, így több teória is született arra nézve, miként halt meg a később szentté avatott Imre.
A történelem kedvelői közül sokan túráznak azért, hogy elhagyott középkori romokat fedezhessenek fel, és kicsit visszarepülhessenek lélekben a romantikusnak tűnő, régi időkbe. Sorozatunkban a Kárpát-medence egykor büszkén álló erősségeit mutatjuk be, ezúttal a Vértes erdeiben kalandozunk.
Több olyan élelmiszerünk és italunk van, amelynek pontos receptjét és előállítási módját csak a beavatott kevesek ismerik.
Jókai Mór neve összefonódott Komároméval. Az itt kapott amnesztia legendás történetét számos művében megörökítette. De vajon tényleg minden úgy volt, ahogy az író azt a jövő emlékezetébe akarta vésni?
A komáromi erőd sokféle szerepet töltött be az évszázadok során. Volt légiótábor, a Szent Korona rejtekhelye, káposztasavanyító. És vajon még mi minden?
A magyar történelmet és annak emlékeit kedvelők közül sokan kezdenek bele a túrázásba azért, hogy visszarepülhessenek, ha csak lélekben is, a romantikusnak tűnő, régi időkbe. Sorozatunkban a Kárpát-medence egykor büszkén álló erősségeit mutatjuk be; az első részben a Börzsöny elfelejtett várait.
2012 óta március 10-én a székelység összetartozását jelképező székely szabadság napjáról emlékezünk meg. A dátum nem véletlen, egy jelentős, de sajnos kevésbé ismert erdélyi történelmi eseményhez, a Makk–Gáll-féle összeesküvéshez kötődik.
Mathiász János világhírű szőlőnemesítő és borász életét és munkásságát mutatja be Bárány Krisztián legújabb filmje, A szőlők királya, amelynek zárt körű díszbemutatóját február 22-én, Mathiász születésnapján tartották az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Akár egy Guy Ritchie-film címe is lehetne. Pedig csak hazai túrázó típusok 142 évvel ezelőttről.
Habsburg Mária, a Csele-patakba fulladt uralkodó, II. Lajos özvegye nem házasodott újra, egész életében őrizte férje emlékét. Ennek egy megható megnyilvánulása, hogy időről időre megfestette elhunyt férje portréját, amelyen érett felnőttként láthatjuk a húszesztendősen elhunyt Lajost.
