Ujváry Gábor történész könyvében Hóman Bálint, Zsindely Ferenc, Mester Miklós és mások történetét bemutatva súlyos emberi ellentmondásokkal foglalkozik.
Mintegy 1400, eddig elérhetetlen, történelmi értékű röplappal bővült az OSZK Régi Ritka elnevezésű digitális gyűjteménye.
80 évvel ezelőtt Magyarország nyugati része még német és nyilas uralom alatt volt, a nagyobbik felét viszont már elfoglalták a szovjetek. Ebben a helyzetben kezdték előkészíteni a földreformot.
Heltai Gáspár ábécéskönyve, a debreceni kollégiumban tanító Maróthi György Arithmeticája, Apáczai Csere János enciklopédiája: fejezetek a magyar tankönyvírás történetéből.
A „szabad puszta szabad szülötte”, egy termetes tenyészbika feltehetően több ember haláláért felelt. Ámokfutásában a felharagosodott, megbántott ősi Hortobágy vére buzgott fel, legalábbis így vélekedtek a korabeli lapok.
Az első világháborús magyar ászpilóta, Kiss József emlékét emberséges harcmodora miatt még Olaszországban is őrizték.
80 évvel ezelőtt zajlott Budapest ostroma.
Különös időszakról, 1944 nyaráról szól Ablonczy Balázsnak a Jaffa Kiadónál megjelent, Az utolsó nyár című kötete. A szerzővel beszélgettünk.
Az újjászületett geszti Tisza-kastélyban az egykor itt élt lenyűgöző személyiségek történetét is megismerhetjük.
Az aranykincseket a második világháború idején rejtették el.
Csaknem száz éve van használatban, a hazai tervezésű gépek közül nem egy itt emelkedett először a levegőbe, több rekordot innen indulva állították be. Dicső múlt, túlélő üzemmódba kapcsolt jelen, ígéretekkel megbiztatott jövő a főváros legszebb fekvésű repülőterén.
Közép-Európában a 14. századig nem alapítottak egyetemet, az innen származó diákok a nyugati intézményekben végezhették tanulmányaikat. Cikkünkben a középkori egyetemek sajátos világába pillanthatunk be.
Napjainkban az adventi időszak részei harsány dekorációkkal, túlárazott forraltborokkal, és ünnepi slágerekkel. Hogyan és mikor váltak ezek a főtéri vásárok a karácsony előfutárává? A válaszhoz a középkorig kell visszamennünk.
Almásy Dénestől Zichy Viktorig. Nevek, rangok, történetek és sorsok. Családok, melyek évszázadokon át alakították az ország történelmét. Egy átfogó, hiánypótló, nem mellesleg gyönyörű és olvasmányos kötet jelent meg nemrég Az arisztokrácia tündöklése és bukása Magyarországon 1700–1957 címmel.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „kosarat kap” szólás jelentésének jártunk utána.
Hűség napi alagútfutás: rendhagyó helyszínen, az új, Bécsi dombi alagútban szervezik idén a hűség napi futást december 7-én.
A 10. jubileumi Málenkij Robot Emléktúra időpontja 2025. január 3-4-5-e, a kényszermunkára elhurcolás 80. évfordulója. A túra célja a közös emlékezés és a traumák feltárása, feldolgozása a következő nemzedékek bevonásával.
A keleti fronton a limanowai csata hősei megállították az „orosz gőzhengert”, így megakadályozva többek között Budapest elfoglalását is.
Gyönyörű többszázéves épületeket mutatunk, amelyek 2024-re a Népi Építészeti Program támogatásával újultak meg. Történetek múzeummá lett, vagy máshogyan új esélyt kapott házakról a Kárpát-medence szívéből.
Napjainkban minden erős, hagyományaira büszke és arra építő helyi közösség egy csírányi lehetőség ahhoz, hogy a jövőnk derűsebb és reménytelibb legyen. Ezt a szemléletet képviseli és örökítette meg több mint száz lelkes helyi közreműködővel együtt Pályi Krisztina Örökségünk őrzői – Szany című filmjében.
Kincset érő, 1877-es naplót adott az olvasók kezébe egy volt diplomata, Nikowitz Oszkár. Két bácskai diák bejárta Erdélyt és mindent lejegyeztek, amit csak lehetett.
Miért tartja úgy a népi hit, hogy az ókeresztény szűz és mártír Cecíliából – vagyis Cicelléből – örökké ifjú égi muzsikus vált?
Nekünk két országunk van: amiben élünk, és egy másik, egykor volt, ami a megszépítő emlékeinkben él. Ennek a másik Magyarországnak megkapó dokumentumai az előző századfordulón készült képeslapok, közülük válogat a Magyar Krónika sorozata. Ezúttal a nagyszebeni Mészáros utcán teszünk egy sétát.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „elveti a sulykot” szólás jelentésének jártunk utána.
Valami régi, valami jó. Ebben a rovatban olyan könyveket ajánlunk, amelyeket nem a könyvesboltok újdonságai között, hanem esetenként könyvtárban vagy antikváriumban lehet megtalálni. De érdemes elolvasni őket. Ezúttal az utolsó magyar trónörökös, Habsburg Ottó gondolatait ajánljuk.
Előzetesen annyit elárulunk, nem egy uralkodó testrészére kell gondolni. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal egy látszólag középkorban gyökerező szóláshasonlat eredetének jártunk utána.
A régészek bronzkori településnyomokra és szarmata temetőre bukkantak.
Egy esküvői felvétel és egy klebelsbergi népiskola története.
Ismerje meg a második világégés magyarországi történetét településekre lebontva.
Nekünk két országunk van: amiben élünk, és egy másik, egykor volt, ami a megszépítő emlékeinkben él. Ennek a másik Magyarországnak megkapó dokumentumai az előző századfordulón készült képeslapok, közülük válogat a Magyar Krónika sorozata.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „cserben hagy” szólás jelentésének jártunk utána.
Az Erdélyi Történeti Múzeumban november 4-én megnyílt tárlat a térségben talált más aranytárgyak körében mutatja be a Bécsben és Budapesten őrzött leletegyüttest.
Megérkezett a hazánkban forgatott A brutalista első előzetese, a három és fél órás monumentális alkotásban a sztár magyar nyelven is beszél.
Lőrinc Márton olimpia bajnok az 1930-as években hagyta el Korondot, sikert sikerre halmozott, de folyamatosan emésztette a honvágy. Ha a halála után ötvenöt évvel is, de végre a szülővárosában nyugodhat.
Egy Beatrice koncertről jelentő besúgó szerint a zenekar és „sleppje” veszélyes a társadalomra.
Manapság szinte elárasztják az internetet a sokszor színvonaltalan útleírások, túraajánlók, blogposztok, de a print kiadványok között is nehéz jó útikönyvet találni. Aki szereti az ilyen könyveket, és a magyar történelem iránt is érdeklődik, annak John Paget Magyarország és Erdély című, közel 700 oldalas műve egész biztosan hosszú hetekre leköti majd a figyelmét.
A műemlék rekonstruálása a Market Építő Zrt. ROM Vándor programjának legújabb állomása, a projekt előkészítése nyolc hónapon keresztül zajlott, a kivitelezési munkálatok pedig három hónapon keresztül tartottak.
Minden idők legdrágább magyar szériájának első részét a MIPCOM televíziós vásáron vetítették le, az alkotás a jövő év elején kerül a képernyőre.
A Mecsekerdő és a Magyar Pálos Rend által kialakításban lévő út az Éger-völgytől indul majd és a Jakab-hegyi pálos kolostorromig vezet, amelynek igencsak zivataros a története.
1686. október 21-22-én foglalták vissza Badeni Lajos csapatai Pécset. A város 143 évi oszmán uralmat követően szabadult fel.
Az MTI fotósa 1956. október 7-én a Margitszigeten rendezett tűzoltóversenyt örökítette meg. Nem sokkal később a tűzoltók a legélesebb helyzetekben bizonyították helytállásukat.
Nekünk két országunk van: amiben élünk, és egy másik, egykor volt, ami a megszépítő emlékeinkben él. Ennek a másik Magyarországnak megkapó dokumentumai az előző századfordulón készült képeslapok, közülük válogat a Magyar Krónika sorozata. Ezúttal Újvidékre látogatunk.
Magukból kivetkőzve produkálták a táncot – számolt be a „Gyapjas” fedőnevű besúgó.
Így készül az intézmény az október 23-i nemzeti ünnepre.
Széles mező közepén, embermagas dombon mesebeli palotácskaként magaslik a Csepel-sziget egyik legszebb egyházi épülete, a lórévi Zichy-kápolna. Múltja azonban sokkal inkább tragikus, mint mesebeli, és a jövője sem mondható fényesnek.
November 2-ához, a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapjához számtalan népszokás és hiedelem kapcsolódott.
Gurmai Beáta meséi családi beszélgetésekre, nemzedékek összekapcsolódására és elődeink történetének megismerésére hívnak. Főhőse, Borka lett az ötödik gyermeke.
Készül minden idők legnagyszabásúbb hazai akciófilmje, a Kabul művelet munkacímet viselő alkotás egy méltatlanul keveset emlegetett magyar hőstettről szól. A forgatáson jártunk.
Kik azok a mindenszentek, hogyan alakult ki az ünnepük és milyen népszokások, hiedelmek kapcsolódnak hozzá?
Játékudvar, gyermek-élménypont, mesemondás, táncház, szekérkiállítás, ügyességi és társasjátékok – a PajtaKult stábja ezúttal a szentendrei Skanzenben járt.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „fabatkát sem ér” szólás jelentének jártunk utána.
Nekünk két országunk van: amiben élünk, és egy másik, egykor volt, ami a megszépítő emlékeinkben él. Ennek a másik Magyarországnak megkapó dokumentumai az előző századfordulón készült képeslapok, közülük válogat a Magyar Krónika sorozata. Ezúttal a balatoni halászok kikötőjét látogatjuk meg.
Az erdélyi fejedelem arcképe áll a Magyar Nemzeti Múzeum új kamarakiállításának középpontjában.
Történelmi család, történelmi sors. Bethlen Istvánra, a két világháború közötti konszolidáció kulcsemberére emlékezünk, aki az erdélyi kastélyban, Gernyeszegen született, és Moszkvában, rabként halt meg.
Egy régészeti csapat önkéntese bukkant rá augusztus elején arra a világszenzációnak számít nyakékre, amely nagyjából három évezrede pihent a Somló-hegyen és a Magyar Nemzeti Múzeum kamaratárlatán meg is csodálható október közepétől.
Az uralkodó földi maradványait 2021 tavaszán emelték ki.
Színésznőként indult, 43 éves korára hazánk egyik legbefolyásosabb asszonya lett. A befolyás persze ellenségekkel is járt. A Horthy- és a korai kommunista rendszerben egyvalami biztosan közös volt: Gombaszögi Fridát mindkettő ellenségnek tekintette.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) elindította az 1945 és 1990 közötti magyar politikai rendőrség épületeit szócikkekkel, fotókkal és videókkal bemutató honlapját, a Topotémát.
Hatodik alkalommal elevenedik meg a középkor az ország egyik legkülönlegesebb fesztiválján. A zsámbéki Fékomadtán harcosok, lovasok, zenészek, kézművesek és bábosok mellett folkkocsma és koncertek várják a közönséget október 11. és 12. között a Zárdakertben és a Romtemplomban.
Felvonulás, beszédek, zenekarok: a szocialista idők május elsejei felvonulásait juttatja eszünkbe a Nemzeti Munkahét, ami Gömbös Gyula hamar elhaló kezdeményezése volt a munkásrétegek megszólítására – egyben pedig alkalom arra, hogy modern néptribunként tetszelegjen.
A jugoszláv vezető bátyja, Martin Broz, avagy Broz Márton 16 évesen hagyta el szülőfaluját, hogy Amerikában próbáljon szerencsét. Végül Bécs környékén ragadt, a trianoni döntés után pedig Sopronban telepedett le családjával.
327 évvel ezelőtt zajlott a zentai csata, amely során az I. Lipót seregeit vezető Savoyai Jenő herceg döntő vereséget mért a törökre.
Véletlen baleset vagy összeesküvés? Imre herceg, I. István királyunk fia és örököse egy vadászbalesetben hunyt el 1031. szeptember 2-án. Az utókor azonban nem mindig akarta elfogadni a történteket, így több teória is született arra nézve, miként halt meg a később szentté avatott Imre.
A történelem kedvelői közül sokan túráznak azért, hogy elhagyott középkori romokat fedezhessenek fel, és kicsit visszarepülhessenek lélekben a romantikusnak tűnő, régi időkbe. Sorozatunkban a Kárpát-medence egykor büszkén álló erősségeit mutatjuk be, ezúttal a Vértes erdeiben kalandozunk.
Több olyan élelmiszerünk és italunk van, amelynek pontos receptjét és előállítási módját csak a beavatott kevesek ismerik.
Jókai Mór neve összefonódott Komároméval. Az itt kapott amnesztia legendás történetét számos művében megörökítette. De vajon tényleg minden úgy volt, ahogy az író azt a jövő emlékezetébe akarta vésni?
A komáromi erőd sokféle szerepet töltött be az évszázadok során. Volt légiótábor, a Szent Korona rejtekhelye, káposztasavanyító. És vajon még mi minden?
A magyar történelmet és annak emlékeit kedvelők közül sokan kezdenek bele a túrázásba azért, hogy visszarepülhessenek, ha csak lélekben is, a romantikusnak tűnő, régi időkbe. Sorozatunkban a Kárpát-medence egykor büszkén álló erősségeit mutatjuk be; az első részben a Börzsöny elfelejtett várait.
2012 óta március 10-én a székelység összetartozását jelképező székely szabadság napjáról emlékezünk meg. A dátum nem véletlen, egy jelentős, de sajnos kevésbé ismert erdélyi történelmi eseményhez, a Makk–Gáll-féle összeesküvéshez kötődik.
Mathiász János világhírű szőlőnemesítő és borász életét és munkásságát mutatja be Bárány Krisztián legújabb filmje, A szőlők királya, amelynek zárt körű díszbemutatóját február 22-én, Mathiász születésnapján tartották az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Akár egy Guy Ritchie-film címe is lehetne. Pedig csak hazai túrázó típusok 142 évvel ezelőttről.
Habsburg Mária, a Csele-patakba fulladt uralkodó, II. Lajos özvegye nem házasodott újra, egész életében őrizte férje emlékét. Ennek egy megható megnyilvánulása, hogy időről időre megfestette elhunyt férje portréját, amelyen érett felnőttként láthatjuk a húszesztendősen elhunyt Lajost.
