Egy statiszta kiragyog
Polgári csökevény, disszidálási kísérletért börtönviselt ember. Ez volt a fiatal Mensáros László, akinek pályája akkor szakadt félbe, amikor még el sem kezdődött. Szabadulása után 1951-ben barátja, az író Görgey Gábor ajánlotta be statisztának a Nemzeti Színházba. Már néma színpadi szereplőként is olyan meggyőző volt, hogy Bárdy György megdicsérte.
Egyik nap felirat hirdette a faliújságon, hogy a színház vezető művészei párjeleneteket vállalnak a statisztákkal, így segítik őket, hogy felkészüljenek a szakszervezeti vizsgára, és így működési engedélyhez jussanak. A 25 éves Mensáros napokon át vívódott, mire rászánta magát, és feliratkozott a listára. A kor nagy színésznője, Szörényi Éva a lakására rendelte próbára a fiatalembert, majd egyetlen mondat után leállította a gyakorlást. Ennyi is elég volt, hogy megállapítsa: különlegesen tehetséges emberről van szó, akinek működési engedélynél több jár. Szörényi ezután mindent elkövetett, hogy szerződéshez jutassa valahol, és ez hamarosan sikerült is. Akkor került Mensáros Debrecenbe, ahol eljátszotta többek között Rómeót és Hamletet is. Mindkettőt hatalmas szakmai és közönségsikerrel.
Legkedvesebb partnere: Tolnay Klári
A Kései találkozás premierje után fiáker várta Tolnay Klárit az akkori Madách Kamara (ma Örkény Színház) előtti téren. Mensáros szervezte neki ezt a primadonnáknak járó kedves meglepetést 1977. decemberében. Volt rózsacsokor, cigányzene és békebeli felhajtás. Ez az előadás jelenleg megnézhető az M3 kínálatában, aki jót akar, ne hagyja ki. Megható és humoros egyszerre, mint szinte valamennyi közös munkájuk. Másik nagy sikerük, az Aranytó előadásának hangfelvétele időnként felbukkan a világhálón, ám arról tévéfelvétel nem készült. Pedig a két magyar színész felvette a versenyt Katherine Hepburnnel és Henry Fondával, akik a darabot filmen játszották.
Ki verte meg Novák tanár urat?
Egy megvert, megalázott, illúzióitól és eszményeitől megfosztott tanárember. Mensáros László alakította Novák tanár urat a Kosztolányi regényéből készült Aranysárkányban. Egy férfi, akit özvegysége és saját természete magányra ítél, aki kevéssé érzékeli és érti a világot maga körül. És aki mindezért hatalmas árat fizet.
Egy hosszú, de politikai okokból többször megszakított pálya, debreceni és szolnoki évek, megérdemelt nagy szerepek a Madách Színház színpadán. A művelt és érzékeny Mensáros László éveken át járta az országot XX. század című önálló estjével, melyet ő maga állított össze. Nobel végrendeletétől Karinthy gyerekkori naplójáig, József Attilától Rimbaud-ig, társkereső hirdetéstől Bartók leveléig sok mindent megmutatott a korból, amelyben neki nem volt könnyű élnie.
Nyitókép: Fortepan / Szalay Zoltán
