A Tipton Eyeworks világszerte több mint ötszáz optikában van jelen az egyedi, minőségi és fenntartható szemüvegviselettel.
Helytállóak-e a népszerű generációs elméletek címkézései? Érdemes-e a különbözőségeket kiemelnünk? Nemes Orsolya generációkutató ezen elméletekkel szemben az együttműködés és egymás megértésének fontosságát hangsúlyozza.
A hallássérülteket segítő Hallatlan Közhasznú Alapítvány alapítója, Bartos Pál a hobbijából kiindulva forgatta fel a jelnyelv honi világát.
„Szeretem az érzelemfókuszú terápiát, mert gyakorlatias és mélyreható eszköz. A folyamat végén újra boldogságot és biztonságot élnek meg a párok." Maróty Andrea családterapeuta szívügye, hogy tudását minél több párnak átadja az Ölelj át! tréningeken.
„Szeretem a tanárságot, nagyon sok pedagógiai akarat van bennem” – fogalmazott 1918-ban a költő.
A sepsiszentkirályi unitárius templom – számos más kicsiny, középkori eredetű templommal együtt – a Rómer Flóris-terv eredményeként újult meg. A Teleki László Alapítvány igazgatója, Diószegi László mesélt a határainkon túli műemlékek felújításával megerősödő kisközösségekről, szenzációs felfedezésekről és faluünneppé váló átadásokról.
Első ránézésre Budapest átlagos lakótelepének tűnik a békásmegyeri, de aki rendszeresen megfordul ott, annak sorsfordító események színhelye is lehet. Személyes válogatás az elmúlt negyven év történéseiből.
Budapest szélén, a békásmegyeri panelsorok mögött különleges világ bújik meg. Az Ófalu több száz éves parasztházak szegélyezte, csendes utcáinak közössége a múlt elejtett fonalát felvéve kapocsként szeretne működni. Kapocsként falu és város, egyházi és laikus közeg, régi és új között.
„Ami van, csak az adásban nyer jelentőséget” – idézzük gyakran Hamvas Béla sorait. A mondat második fele szerint viszont aki ad, mélyebbről van kötve, mert nem a szükséglet köti, hanem a bőség. Békásmegyer-Ófaluban találkoztunk egy óvónővel, akinek bőven adatott a szeretetből. Andó-Tóth Beátával, a Szent József Katolikus Óvoda munkatársával beszélgettünk.
Hálátlan az emberi emlékezet, ritkán jegyzi fel azoknak a mestereknek a nevét, akiknek a világ apró szépségeit, a finoman megmunkált kerítésdíszeket, az apró figurákat mintázó ajtógombokat vagy a barokkos kacskaringóban végződő, titkos zárakat is könnyedén nyitó kulcsokat köszönhetjük. Ezért álljon itt Máté Sándor neve, akinek az egész élete azt példázza: a kovácsmesterség nemcsak szakma, de alkotóművészet is.
Nem könnyű lekötni a mai fiatalok figyelmét – halljuk gyakran. Szabó Mátyás Tailornek a Csobánka téri Békásmegyeri Közösségi Házban mégis sikerül. Igaz, ő nem leköti, hanem pont hogy mozgásra bírja a környékbeli iskolásokat, hogy a breaktánc erejével vigyen lendületet a hétköznapjaikba.
A több mint két évtizede Békásmegyeren alkotó Czakó Gábor könyvei polcok sorát tölthetik meg. A most felvillanó, gondolatokká érlelt élettapasztalatai, mint műsorának rövid epizódjai engednek a rés mögé látni.
Felújították az Andrássy út 69. szám alatt található Régi Műcsarnokot, ami ma a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek ad helyet. Lotz Károly messze földön híres freskóit is restaurálták.
Bukta Imre mezőgazdasági művészete sajátos jelenség a hazai képzőművészeti színtéren. Festményein, grafikáin, installációiban és performanszaiban a mai magyar vidék rögvalóságának ellentmondásos romantikája sűrűsödik össze.
Háy János regénye autonóm mű, különös-sűrű nyelvezettel és egy szabálytalanul is szép anya-lánya kapcsolattal a középpontban.
Tandori Dezső költészete megmutatja: ugyanazon dolgok szüntelen újrarögzítése mélyebb belátáshoz vezet természetükbe és működésükbe.
Egy személyben költő, irodalmi szekértáborokon felülemelkedő, univerzálisan tisztelt alak, madarak és medvék gondozója, játékmester, aki mintha egész életében a halálára készült volna. Tandori Dezsőről Tóth Ákos, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, a költő barátja, szerkesztője, hagyatékának gondozója mesél.
Minden víz épp a túlsó partig ér el – hangzik el a Platon Karataev új lemezén, amely a létező végtelen és mély elfogadásának transzállapotát igyekszik közvetíteni. A zenekar két frontemberével, Balla Gergellyel és Czakó-Kuraly Sebestyénnel beszélgettünk.
Régi-új rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy magyar dalról, ami valamilyen okból fontos számukra. Reisz Gábor filmrendező, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan és a Rossz versek alkotója Nagy Feró és a Bikini dalát választotta.
Nyolcszáz éve adta ki II. András az Aranybullát. Korai lépés volt ez a polgárosodás felé, vagy éppen ügyes manőver az utókor által igencsak lebecsült király részéről arra, hogy megerősítse politikáját?
Kárpátalja rezsimváltásokkal tarkított történetéről, az ukrán–magyar viszonyról Fedinec Csilla történészt, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát kérdeztük.
Újranyílt az Álmok álmodói kiállítás.
A magyar vidék lelkét a legérvényesebben megfogalmazó képzőművész úgy járt be nagy utat a vasesztergályosságtól a hivatalos elismerésekig, hogy közben az élete origója mindvégig a kicsi Heves megyei falu, Mezőszemere maradt.
