Schiff Mónika a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége vakvezetőkutya-kiképző központjának vezetője és Mayer Mónika, aki tapasztalt gazdaként segíti az igénylőket abban, hogy hogyan készülhetnek fel a kutyás életre, az igazi kutyahűségről és emberhűségről mesélt.
Szatmári Liza Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő 1951 óta a Vígszínház társulati tagja, több mint hetven szerepet játszott el a színházban.
A Házasság hete rendezvénysorozat alkalmából korábbi interjúalanyaink gondolatait osztjuk meg az olvasókkal. Elsőként Makovsky Miklós és Makovsky Király Zsuzsanna, a KétIgen Alapítvány mentorpárjának történetét.
Marton Zsolt püspöki hivatásában választott jelmondatát – hűséges az Isten – napról napra megéli.
A Néprajzi Múzeum új épülete maga a jövő felé megnyíló jelen, bátor elszakadás a múlt diktálta megoldásoktól, odabent azonban az őrzők, a múlt értékeinek megtartói dolgoznak majd azon, hogy találkozhassunk az elődök fölhalmozta értékekkel.
Fegyveres felkelések, egy kérészéletű állam kikiáltása s jelentős propagandaháború előzte meg azt, hogy száz évvel ezelőtt az Ausztriához csatolt területek egy része visszakerülhetett Magyarországhoz.
A Lajtabánság posta-főigazgatósága (ilyen is volt) 1921. október 7-én rendeletet adott ki saját bélyegek kibocsátására. A tizenegy új alapbélyeg és hat portóbélyeg hamarosan el is készült.
A korábban a limanowai csatát feldolgozó Bárány Krisztián 2022-ben megjelenő filmje a soproni polgárok helytállását idézi fel.
A tábori imám Durics Hilmi vezetésével mintegy száz muszlim vallású önkéntes csatlakozott a Nyugat-Magyarországon harcoló szabadcsapathoz.
Máig nem értem, hogyan sikerült megdumálnunk a portással, hogy nekünk – két tizenöt éves, remegő hangú gyereknek – dolgunk van odafent. Lobenwein Norbert visszaemlékezése.
Nagyapai örökséget feltámasztó étterem, kékfrankosra keresztelt helyi pénz, havi kvízestek, városszerte híres utazásszervezések, szoborfelújítás, civil szervezetek és baráti körök. Csak néhány a Perkovátz Tamás keze nyomát magán viselő soproni kezdeményezésekből.
Vörös Ákos, a Soproni Egyetem tanárának gondolatai a városunk iránti felelősségről
Koloszár Miklós főorvos családi emléke a népszavazásról
Amberger Erzsébet, Sopron nyugalmazott tisztifőorvosának vallomása a soproniak hűségéről, lelkierejéről és lelkiismeretéröl
Józan Tibor, a GYSEV a Soproni Városszépítő Egyesület elnöke a város hangulatairól
Hogyan lehet egy olyan kihalóban lévő foglalkozást, mint az órásmesterség a mai igényekhez igazítani? Idősebb és ifjabb Schneider István az évszázados családi hagyományokban és a generációk összefogásában találta meg a kérdésre a választ.
A középkori eredetű lakótoronyban, amelyet a város egyik legrégebbi épületének tartanak, a kilencvenes években Szabolcsból ideköltöző Magyar Mónika és Szőcs Géza emelt művészi fellegvárat. Nem akármilyen kövekből. Őriznek itt valamit.
A könyvnek van jövője. Talán egyre kevesebb ilyen jóslatot hallunk, ha az olvasás sorsa kerül szóba, ám a soproni Cédrus Könyvkereskedés és Antikvárium vezetői hisznek a szakmájukban.
Különleges épület áll a soproni Kossuth Lajos utca tekintélyt parancsoló történelmi villái között. Már a neve is varázslatos: Bűvösvölgy. Belépve pedig egy olyan világ tárul elénk, amelybe még a felnőttek is ritkán nyernek betekintést.
A Soproni Múzeum kiállítóhelyei közül kiemelkedik egy – két rangos díjjal is elismert – hiánypótló közösségi tér, ahol a gyerekek játékos módszerekkel, egy különleges időutazás során fedezhetik fel a régi korok világát.
A soproni borokról mindenkinek a kékfrankos ugrik be elsőre. Nem véletlen, hiszen a területi adottságok és a történelem ezt a fajtát tette a borvidék jellegzetességévé. A Pfneiszl Pincészet azonban jó példa arra, hogy lehet a régiben is újat, a hagyományos mellett különlegeset mutatni.
Magyarország az utóbbi néhány évben a kávéturisták kedvelt úti céljává vált. Ez nem kis részben Molnár Attilának köszönhető, aki sokszorosan díjazott baristaként néhány éve Sopronba költözött, és One Eleven néven létrehozta a saját pörkölőüzemét.
Ez a Gyüttmentek Soprona. Egy nagy barokk kaszinó a Magyarország vége táblától öt percre, ahol az ember még megállhat egy lépéssel a kivándorlás előtt, és megcsinálhatja a szerencséjét,
"Felnőni a gótikus, reneszánsz és barokk falak rendszerváltáskori mesekönyvdíszletében: igazi mágikus realizmus. Bárhová sodor is az élet, mindent a gyerekkorom varázslatos soproni tereihez mérek. "
Most, a századik évfordulón, ha akarnék, sem tudnék nem gondolni az egykori népszavazásra, ami akkor megtartotta magyarnak ezt a német gyökereit soha meg nem tagadó várost.
A fertődi Esterházy-kastély Magyarország legimpozánsabb műemlékegyüttese. Megálmodója és létrehozója, Esterházy „Fényes” Miklós valódi barokk-rokokó csodavilágot teremtett benne. A mára régi pompájában újjáéledt főúri lakban Egresitsné Firtl Katalinnal, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont ügyvezetőjével tettünk látogatást.
A festőművész expresszív képeit hazánk után világszerte kezdik felfedezni: tavasszal New Yorkban mutatkozott be, decemberben a Műcsarnokban és a Kálmán Makláry Fine Artsban nyílik önálló tárlata, jövőre pedig Nankingban állítják ki műveit.
A memoáríróként már a hatvanas években jelentkező urbanista a Kádár-korban publikálhatatlan, mert túl sok kényes kérdést felvető könyvében a múlt századi magyar építészet legfontosabb alakjait is megidézi.
Elsőre azt gondolnánk, hogy oda-vissza ismerjük Szinyei Merse Pál művészetét. Az új életmű-kiállítás azonban új összefüggésekkel gazdagítja benyomásainkat.
A „bibliaolvasó biológus” Fráter Erzsébet A Biblia ételei című kötetéből arra is választ kapunk, mit evett Jézus tanítványaival az utolsó vacsorán.
A líraszerető közönség Zalán Tibor 2013 óta született költeményeinek javát olvashatja A lovak reggelijében.
Nem tudhatjuk, mikor adja az Úr az életünkbe azt a feladatot, amelyet nekünk szánt – vallja Fráter Erzsébet. A Biblia növényeiről és ételeiről szóló könyvek szerzőjét munkahelyén, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben látogattuk meg.
Az 1966-os Utószezon bátor módon piszkálgatta a Kádár-kor holokauszttal kapcsolatos tabuit, ám szereplőválogatása finoman szólva is kérdéses. A filmről Veszprémy László Bernát történésszel beszélgettünk.
Gyimesi Emese irodalomtörténész Szendrey Júliáról szóló új könyvében a női szerepekkel kapcsolatos 19. századi közbeszédről is pontos képet kapunk.
A Dienes Valéria által elindított műfaj egyszerre jelent mozdulatművészetet és egy sajátos filozófiai szemléletet. Az orkesztika örökségét ápoló és gazdagító Magyar Mozdulatművészeti Társulat igazgatójával, Pálosi Istvánnal beszélgettünk.
Sopronban született, majd hosszas budapesti kitérő után ugyanabba a Torna utcai, több mint százéves házba költözött vissza, amely nemcsak gyermekkora, hanem egész élete meghatározó helyszíne lett. Ahogy a város is az irodalmi műveié. Rakovszky Zsuzsa író-költő-műfordítónál jártunk
