Molnár Ferenc Az üvegcipőjében nem a királyfi, hanem a szegény leány keresi azt, akire a „cipője illik”. De ki lehet-e keveredni egy szerelmi négyszögletből, és rátalál-e a kicsi Irmára a boldogság? Göttinger Pál rendezése az idén 160 éves Csokonai Nemzeti Színházban látható.
Két hungarikum, a tárogató és a cimbalom különleges találkozása áll a középpontban Erdő Zoltán, Lisztes Jenő és az Anima Musicae közös koncertjén, amelyet a zene világnapja alkalmából tartanak október 1-jén a Pesti Vigadóban.
Észak- és Dél-Korea, régi és új idők, diktatúra és demokrácia, egyén és közösség, pillanat és örökkévalóság – érzékeny szépségű fotográfiák kötnek össze látszólag távoli világokat a Nagymező utcában.
A Miskolci Nemzeti Színház A kétfejű fenevad című produkciója nyerte a Városmajori Szabadtéri Színpad Szemle Plusz versenyén a legjobb előadásnak járó díjat. Nem is érdemtelenül: Weöres groteszk történelmi panoptikuma meggyőző csapatmunkában kel életre – bizonyítván, hogy nincs új a nap alatt.
Augusztus 21–23. között ismét Salföldre, a Káli Fecskébe költözik a magyar jazz színe-java. Második alkalommal rendezik meg a Szakcsi Rádió Jazz Fesztivált, ahol a fiatal tehetségek mellett fellépnek a műfaj nagyágyúi, így az idén nyáron a hetvenedik születésnapját ünneplő Dresch Mihály is.
Startol a nyári Margó, augusztus 7–9. között a Káli-medencében várnak mindenkit, aki szeret csak úgy lenni, enni, inni, olvasni, nyaralni mezítláb.
Az ősei valamikor a 18. század elején érkeztek Székesfehérvár vidékére, és ahogy ők kitartottak ennyi időn át, úgy Cser-Palkovics András sem akart soha túl messzire menni a szülővárosától. Talán nincs is olyan ember a városban, aki ne ismerné személyesen az immáron negyedszerre megválasztott polgármestert, akivel, ha máshol nem, egy jó Videoton-meccsen biztosan összefuthat bárki.
Vajon honnan ered a szalámi? Kik voltak azok a Vidoni fivérek, és mit köszönhetünk nekik? Füstölt szenvedély otthon és a piknikkosarakban – a Kereskedelmi és Vendégátóipari Múzeum új kiállítása ismét egy hungarikum nyomába ered.
Javasoljuk mindenkinek, hogy ha kicsit is elmegy a kedve az élettől, kukkantson be a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem grafikai műhelyébe. Hogy csudát fog látni, az biztos, ahogyan az is, hogy jó ideig nem akaródzik kijönnie a műhelyből. Mert Szili József és Novokrescsenszkov Tamás nem csupán régi nyomdagépeket mentenek, a nyomdászmesterség lényegét is őrzik.
Cimbalomművész, ez a hivatalos titulusa. És zeneszerző, tanár, aki arra buzdítja a diákjait, repüljenek minél magasabbra. Lukács Miklós azonban ennél is sokkal több. Maga a zene, a szabadság.
A világ Rogi André néven kezdi megismerni azt a Budapestről Párizsba szakadt, csillogó tehetségű portréfotóst, akinek a teljes életműve csaknem eltűnt a süllyesztőben. Még szerencse, hogy nem így történt, amit a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Házban a születése 125. évfordulója alkalmából nyílt átfogó tárlat is fényesen bizonyít.
A Kőszegi Várszínház július 10. és 20. között idén is megrendezi a Köz-Játék Fesztivált, ahol sok más mellett bemutatják Márai Sándor Az igazi című regényének színpadi változatát.
Izgalmas nyomozás helyett szerethető történet egy szerethető emberről: dokumentumfilm készült róla, miért olyan népszerű Marék Veronika Laci és az oroszlán című meséje Japánban.
A Komáromi Jókai Színház merész húzással egy alig ismert Jókai-regényt vitt színre, a végeredmény pedig őket igazolta: Az elátkozott család ügyes tisztelgés a kétszáz éve született író és a szülőföld előtt.
Egy műgyűjtő házaspár és egy derűs kisváros egymásra találása – a balatonfüredi Modern Műtárban Szöllősi-Nagy András és Nemes Judit vendégei voltunk.
Pierre Choderlos de Laclos 18. századi levélregényét ezúttal a Kecskeméti Katona József Színházban keltették új életre, a végeredmény szépen illusztrált biztonsági játék fékezett habzású érzelmekkel.
„Hogyan tudnék élni nélküled?” Nem, ezúttal nem a Demjén-filmről van szó, hanem arról a kérdésről, amit Emma és Tom kénytelen feltenni egymásnak életük sorsfordító napjaiban. A közös nevező Ember Márk, a népszerű színész-műsorvezető első rendezését Életed hétvégéje címmel a Tháliában mutatták be.
Közel száz évvel ezelőtt Klebelsberg Kunó javaslatára alapították meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetet, amely számos szervezeti átalakulást és viszontagságot túlélve sikeresebben működik, mint valaha. A Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat alá tartozó, tihanyi székhelyű intézményben nemcsak magas színvonalú szakmai munka folyik, de egész évben várják a látogatókat is.
Két budapesti fiatalember a hetvenes évek végén Erdélybe utazik, a kalotaszegi lakodalomban pedig az egész sorsuk megfordul. Elindult a Magyar menyegző című nagyszabású játékfilm forgatása.
Egy hétköznap ebéd utánra beszéljük meg a találkozót, mondván, akkor nyugodtan le tudunk ülni. Ehhez képest előbb az éppen a tengerentúlon vízilabdázó legkisebb gyereknek van szüksége némi anyai útmutatásra, majd a kollégák szeretnének gyorsan kérdezni ezt-azt. Nagy Tímea pedig éppen olyan lefegyverezően hatékony, mint annak idején a páston.
Lúdas Matyi, Vuk, Szaffi – Dargay Attila családi mesefilmjei örök kedvencek. Nagy álma volt a Csongor és Tünde elkészítése is, amit most az utódai váltottak valóra a mester hetvenes években készült forgatókönyve és figuratervei alapján. A nosztalgiafaktorra erősen építő végeredmény április 17-étől látható a mozikban.
Talán igen, talán nem. Csámpás Billy úgy dönt, ideje elindulni megkeresni a választ. Martin McDonagh A kripli című drámája a Centrál Színház idei sikerelőadása lehet.
Vagy kit? A Bartók Kamaraszínház pénteki bemutatója azt a kérdést járja körül, ki lehet-e térni az embernek a saját sorsa elől. A válasz sejthető, de ha másért nem, Kerekes Éva miatt mindenképpen érdemes megnézni a Most akkor című vígjátékot.
Mit jelent az, hogy a polikrízis korszakában élünk? Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatót kérdeztük.
Közhely, hogy mi a játszótéren nőttünk fel, a gyerekeink pedig már az idejük jó részét a digitális dzsungelben töltik. Lehet ezen sopánkodni, de felesleges. Sokkal inkább az a kérdés, rá tudunk-e találni közösen azokra az ösvényekre, amelyeken még kényelmesen esik a járás. A hogyanról Tóth Dániel pszichológust, a digitális nevelés szakértőjét kérdeztük.
Tizennégytől akárhány éves korig alkotnak a művészek a zebegényi festőművész nevét viselő képzőművészeti szabadiskolában. A cél nem a tökéletes rajztudás, hanem hogy sikerüljön átfordítani valamit a lelkekben. Meglestük az 57. évfolyamot.
A kortársbántalmazás témájában számos előadás, sőt komplex színházi nevelési program született az utóbbi években.
Zebegényben az a fantasztikus, hogy minden együtt van, egy helyen – vallja Bolla Ákos. Az építész mindig is a Duna szerelmese volt, és amikor az élete néhány évvel ezelőtt összefonódott a faluéval, úgy döntött, nemcsak a szívét, a házát is kinyitja a helyiek előtt. A Napraforgó utcai Kultestek egyszerre pótolnak évtizedes hiányt és erősítik a közösséget.
A technológia kellően fejlett ahhoz, hogy napenergiával repülhessünk, itt az ideje, hogy a világ ezt megtegye – mondja Németh László mérnök, ipari formatervező, a budapesti Lasky Design vezetője. Az általa megálmodott repülőgép nemcsak formabontó, de a jövőbe is mutat: a madarakról mintázott Falcon Solar teljes egészében napelemekből nyerné az energiát.
Megérkezünk, jönnek elénk farokcsóválva a kutyák, a ház előtt egy malac napozik, felette az ereszen holló üldögél sajtdarabbal a szájában. Ez már maga egy mese, hát még amit több mint három évtized alatt Kassai Lajos megálmodott-felépített hozzá! Boldog történet a Zselic völgyéből, ahol múlt és jelen, hagyomány és modernitás a lovasíjászatban fonódik össze.
Nála jobban kevesen ismerik a Tisza-tó élővilágát és rejtett zugait, hiszen előbb egy sorozatban, majd egy egész estés moziban mesélt „az ember alkotta paradicsom” szépségeiről és problémáiról. Szendőfi Balázs természetfilmes és halkutató minden tevékenysége segélykiáltás az egyre fogyó vizeinkért.
Október 3-án került a mozikba Rohonyi Gábor rendezése, az Arany János művéből vászonra vitt Bolond Istók. Nem rágtuk tövig a körmünket az izgalomtól, de mindenki egész jól „komédiázik” ebben az eredetileg televízióba szánt road movie-ban.
„Eddig ő volt Kökény Beatrix és Imre Géza fia, de most végre mi lettünk Imre Bence szülei.” A lassan szüleihez hasonló világklasszissá érő sportolónak nagy szerepe van abban, hogy a nemzeti kézilabdacsapatunk tizenhat év után újra ott lehet az olimpián.
Remek formában lévő vívócsapattal érkezünk Párizsba, és nagyon bízom a kajakosainkban és a vízilabdázóinkban is – mondja Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. Az egykori világ- és olimpiai bajnok kajakozót a párizsi esélyekről és az ötkarikás játékok új belépőiről kérdeztük.
Komárom versenygépe, Szőnyi Ferenc a negyvenes évei közepén pattant kerékpárra, hogy nem sokkal később üstökösként robbanjon be az ultrasportolók elitjébe. A nemzetközi sporttársadalomban Racemachine néven ismert sokszoros bajnok ma szerte világon példakép, és nem is csak a hihetetlen sporteredményei miatt.
Az embernek a jövőben kevésbé titkaik lesznek, inkább igazolandó értékeik – mondja Keleti Arthur kibertitok- és jövőszakértő, akit többek közt arról kérdeztünk, milyen veszélyekkel jár a személyes adataink kifecsegése úton-útfélen.
Makláry Kálmánnak, a kalandos életű műgyűjtő-galériatulajdonosnak nemcsak a ma már világsztár Reigl Judit újrafelfedezését köszönhetjük, de azt is, hogy a múlt században Franciaországba emigráló magyar művészek is újra látókörbe kerültek.
Két középosztálybeli negyvenes házaspár névnapot ünnepel, a sűrűsödő koccintások közben egyre több párkapcsolati nehézség felsejlik. Hajdu Szabolcs Kálmán-nap című, március 14. óta a mozikban lévő filmje a vihar előtti csend állapotát jeleníti meg, az ereje pedig a képek és párbeszédek fájón ismerős banalitásában rejlik. A rendezővel beszélgettünk.
A hang, a zene legális tudatmódosítás mellékhatások nélkül – mondja Rimóczi István, a hangkeltő eszközök építésével és a rajtuk való hangszeres játékkal kísérletező kollektíva, a Bélaműhely egyik alapítója.
Háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, aki hisz abban, hogy ha az ember munkát rak valamibe, annak előbb-utóbb meglesz az eredménye. Interjú Szécsi Zoltánnal régi és új időkről, uszodákról és tehenekről, na meg arról, hogyan lett az újlipótvárosi fiúból előbb olimpiai aranyérmes kapus, majd aranykalászos vidéki gazda.
A divat messze több a szép ruháknál: lakmuszpapírként mutatja a világ változásait. A Kiscelli Múzeum tárlata százhúsz teljes öltözékkel és egyéb tárgyakkal kelti életre a másfél évszázados Budapest különböző korszakait. Szatmári Judit Anna kurátorral beszélgettünk.
A Csele-patak-völgyi Szent Miklós vízi- és taposómalom újjáépítésekor sok ember jó szándéka és a számos isteni csoda révén sikerült új életet adni az elhagyott, romos területnek. Mohácsi Bugarszki Norbert malomgazda-molnárnál jártunk.
A Belgiumból közel negyven év után hazatért világhírű hegedűvirtuóz ma is egyre azt keresi, hogyan tudja tágítani művészete határait.
Hosszú évek kétlakisága után néhány esztendeje hazatelepült. Funtek Frigyes színész-rendezőt kérdeztük.
Kezdetét vette a Kortárs ékszerhét Budapest: a szeptember 22-től csaknem két héten át tartó kiállítás és kapcsolódó rendezvénysorozat célja, hogy a hazai ékszerművészek megmutatkozhassanak egymás és a persze a közönség előtt.
Az idők jelei a gazdag Vesztfáliában játszódik, abban a városban, amely néhány esztendőre a reformáció menedékhelye lett, és amelynek egy szemvillanásnyi ideig Leideni János volt a „királya”.
Az elképesztően sokszínű jazzénekes, Berki Tamás pályakezdéséről, nemrég megjelent könyvéről és védjegyszerű sapkáiról is mesélt nekünk.
Két idegen véletlen összenézése egy Ikarus buszon, Budapest búra alatt és az indián teremtéstörténet újramesélve. Három különleges magyar animáció, amely idén meghódította a világot.
Milyen szerepe lehet a világűr gyarmatosításában a magyaroknak? Zábori Balázs űrmérnökkel, a leendő magyar asztronautákat kiválasztó és kiképző Hunor program vezetőjével beszélgettünk.
Pataki Gergely plasztikai sebésszel a szakmát övező tévhitekről, a trendekről és a közösségi média diktálta irreális elvárásokról beszélgettünk.
Április 6-ától látható a mozikban Császi Ádám játékfilmje: a Háromezer számozott darab úgy beszél a romákról és a rasszizmusról, ahogy korábban magyar mozgókép még soha.
Szervét Tibort a Thália Színház új Shakespeare-bemutatójáról, égi és földi királyokról kérdeztük, hogy aztán mély társadalom- és önismereti problémák felé kanyarodjon a beszélgetés.
A magyar–szlovák koprodukcióban készült Műanyag égbolt megejtő szépségű, érzékeny mozi, amelyben messze nem csak a világ megmentése a tét.
Ötszáz év magyar menyasszonyait és női sorsait bemutató, nagy részben közösségi adományozásra épülő kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Simonovics Ildikó főkurátort kérdeztük.
Várhegyi Verával, a Czeizel Intézet klinikai genetikus szakorvosával beszélgettünk a várandósság előtt elvégezhető genetikai szűrésekről és ezek jelentősségéről.
Talán nincs is ember Kaposváron, aki ne ismerné Demeter György nevét. Magyarország egyik legeredményesebb röplabdajátékosával és legsikeresebb edzőjével beszélgettünk.
A Tim Robbins társulatában játszó színésznő a Mosolyogj című horrorfilmben játszott szerepéről, levetkőzött akcentusról és a felfújt hollywoodi álomról mesélt.
Korkérdés: a Magyar Krónika magazin podcast sorozata a magyar kultúráról. A házigazdák Farkas Anita és Bencsik Gábor
András Ferenc filmművésszel kővágóörsi házában beszélgettük boldog gyerekkorról, nyüzsgő fiatalságról és az egyszerre kezdő- és végpont Balaton-felvidékről.
Kritika a Valami népi című novelláskötetről
A mozi a négynapos taxisblokád mellett, a kulisszák mögötti személyes küzdelmekbe is bepillantást enged
A világhírű animációs rendező Simpson családról, Frank Zappáról, Los Angeles-i életről és magyar filmes stílusról mesélt
Bencsik Gábor regényében Lavotta János zeneszerző történetén keresztül mesél arról, milyen meghatározó tulajdonságok és találkozások alakítják egy ember útját.
A PajtaKult nem csak arról szól, hogy építészetileg helyreállítják a mára funkciótlanná vált épületeket, és programok valósulnak meg bennük, van egy fontos szellemi háttere is.
Csák Anna férjével, Rakovszky Andrással 2017-ben hozta létre a Memoár Műhelyt, hogy segítsen a családoknak megőrizni a felmenők élettörténetét.
A képzőművészként is jegyzett író-költő Petőcz András új novelláskötetet adott ki.
Az alföldi városkából induló kislány, aki minden akadályt legyőzve háromszoros olimpiai bajnok lesz. Hosszú Katinka története akár egy hollywoodi hősmozi alapja is lehetne; most egy különleges hangulatú dokumentumfilm mutatja meg, ki van valójában az Iron Lady mögött.
"A színész zsámbéki otthonában beszélgettünk a saját útról, amelyet elbukások árán is követni kell, az öngyógyításról, amely a megfelelési vágy elengedésén alapul, valamint arról is, hogyan lehet egy tündérkertet létrehozni."
Huszonöt kortárs novella gyerekekről és kamaszokról.
Ha valaki nem hallott volna még a kuflikról, itt az ideje: Dániel András mesesorozatát a Kedd stúdió álmodja évek óta animációba, a harmadik évad április elején debütált.
A legsokoldalúbb bábművészek egyike Magyarországon, hiszen nemcsak játszik, rendez és tanít, de báb- és látványtervezőként is régóta jegyzik a nevét. A Budapest Bábszínház társulatának tagjával, Hoffer Károllyal beszélgettünk.
Boribon, A kockásfülű nyúl, Kippkopp és Tipptopp, Laci és az oroszlán – generációk sokasága nőtt fel Marék Veronika történetein, és e mesék a kétezres évek eleje óta reneszánszukat élik. A töretlenül népszerű grafikusírónővel az édesapai örökségről, a jó mese ismérveiről és arról beszélgettünk, hogyan éljen az idős ember.
Hálátlan az emberi emlékezet, ritkán jegyzi fel azoknak a mestereknek a nevét, akiknek a világ apró szépségeit, a finoman megmunkált kerítésdíszeket, az apró figurákat mintázó ajtógombokat vagy a barokkos kacskaringóban végződő, titkos zárakat is könnyedén nyitó kulcsokat köszönhetjük. Ezért álljon itt Máté Sándor neve, akinek az egész élete azt példázza: a kovácsmesterség nemcsak szakma, de alkotóművészet is.
Felújították az Andrássy út 69. szám alatt található Régi Műcsarnokot, ami ma a Magyar Képzőművészeti Egyetemnek ad helyet. Lotz Károly messze földön híres freskóit is restaurálták.
Háy János regénye autonóm mű, különös-sűrű nyelvezettel és egy szabálytalanul is szép anya-lánya kapcsolattal a középpontban.
Bartha Ágoston felbecsülhetetlen értékű gramofonlemez-gyűjteményének törzsrészét háború előtti magyar cigányzenés felvételek teszik ki.
A pannonhalmi bencéseket 1958 óta szolgáló, legidősebb, még tanító szerzetes tanár legendás irányítástechnika-szakköre idén lesz ötvenéves. Pintér Ambrus atyával – aki egyúttal az ország legrégebb óta hivatalban lévő mozigépésze – beszélgettünk.
Szálinger Balázs „lírai naplójában” a legjobb arányban keveredik költészet és próza, magánélet és történelem, valamint hagyományos ismeretterjesztő útirajz.
Hámori Dániel maszkmester autodidakta módon, tizenegy évesen kezdte képezni magát jövendő szakmájára.
Viszonylag kevés esély van rá, hogy a Budapestre tévedő egyszeri turista éppen a mátyásföldi Erzsébetligetbe tervezze napi városnéző sétáját. Pedig ha megtenné, biztosan leesne az álla, itt működik ugyanis Európa, ha nem a világ legkülönlegesebb vívóterme.
Regős Mátyás ifjúsági kisregényének számtalan rétegéből a barátság mibenlétének kérdése emelkedik ki a leghangsúlyosabban.
A traumakutató új könyvében egy gyerek perspektívájából meséli el egy csehszlovákiai magyar család történetét, ezzel segítve a fiatal olvasókat a mélyben gyökerező családi titkok, örökbe kapott jó és rossz minták felismerésében és helyes kezelésében.
Peták István számára nincs nagyobb dolog annál, hogy az élet mint felfoghatatlan csoda az emberi tudás által megmenthető. A kutató orvos a rák legyőzése mellett azért is harcol, hogy minél többen megértsék: a tudomány nem misztikum, és nemcsak a tudósnak, hanem a betegnek is van joga van kérdezni.
Szatmári Liza Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő 1951 óta a Vígszínház társulati tagja, több mint hetven szerepet játszott el a színházban.
Magyarország az utóbbi néhány évben a kávéturisták kedvelt úti céljává vált. Ez nem kis részben Molnár Attilának köszönhető, aki sokszorosan díjazott baristaként néhány éve Sopronba költözött, és One Eleven néven létrehozta a saját pörkölőüzemét.
A festőművész expresszív képeit hazánk után világszerte kezdik felfedezni: tavasszal New Yorkban mutatkozott be, decemberben a Műcsarnokban és a Kálmán Makláry Fine Artsban nyílik önálló tárlata, jövőre pedig Nankingban állítják ki műveit.
A „bibliaolvasó biológus” Fráter Erzsébet A Biblia ételei című kötetéből arra is választ kapunk, mit evett Jézus tanítványaival az utolsó vacsorán.
