Peták István számára nincs nagyobb dolog annál, hogy az élet mint felfoghatatlan csoda az emberi tudás által megmenthető. A kutató orvos a rák legyőzése mellett azért is harcol, hogy minél többen megértsék: a tudomány nem misztikum, és nemcsak a tudósnak, hanem a betegnek is van joga van kérdezni.
Sopronban született, majd hosszas budapesti kitérő után ugyanabba a Torna utcai, több mint százéves házba költözött vissza, amely nemcsak gyermekkora, hanem egész élete meghatározó helyszíne lett. Ahogy a város is az irodalmi műveié. Rakovszky Zsuzsa író-költő-műfordítónál jártunk
1956-ban, tizenöt évesen egy szál aktatáskával indult neki a világnak Marton Bernát, hogy aztán amerikai fiatalok ezreinek tanítsa meg, milyen az igazi boldogság. A néhány éve újra Zircen élő ciszterci szerzetesnél derűsebb ember kevés akad a világon, olyan meg pláne, aki még nyolcvanévesen is egy újabb maratonra készül.
A 2021 októberében hetvenéves rendező-grafikus-szépíróval sok más mellett a trianoni gyermekek, a MÁV és a képzőművészet kapcsolatáról és a diktatúrák anamorfózisáról beszélgettünk.
A Kossuth-díjas előadóművésszel az életéről, példaképeiről, alkotásról, hírnévről és a sztár mögötti magánemberről beszélgettünk
Negyven éven át személyes ismerősünk volt, a képernyő közvetítésével valóságos családtagunk, akivel gyakrabban találkoztunk, mint a legtöbb rokonunkkal: Kudlik Júlia neve szorosan összefonódott a magyar televíziózás első évtizedeivel.
A cserkészet megszüntetése után indiánnak állt, a fél világot bejárta, nemzedékek nőttek fel rádiós és televíziós ismeretterjesztő műsorain. Nagyinterjú Juhász Árpád geológussal.
Távol élni a világtól, csendben, intenzív közösségi életben, a szellemi és fizikai munka, valamint az imádság egyensúlyában – nagyinterjú Baán Izsákkal, a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor perjelével.
Prima Primissima díjat nyert a textilművész, akihez az élet kitüntetett pillanata látogatóba menni.
„Minden mindennel összefügg” – emlegetjük gyakran. Ám van, aki nemcsak – mint egy életbölcsességet – mondogatja ezt, hanem be is bizonyítja. Barabási Albert Lászlóval, a hálózatok nemzetközi szinten is neves kutatójával a saját életében felismerhető mintázatokról beszélgettünk.
A hosszú élet titka a humor, a jó társasági élet és a diópálinka – a kilencvenhat éves Obádovics Gyulát korábbi interjúnkkal köszöntjük!
Bereményi Géza nemrég megjelent, Magyar Copperfield című könyve valódi memoár – az író regénybe szőtt gyermekévein keresztül sajátos bepillantást nyerhetünk az 1945 és 1964 közötti történelmi események sodrában élő magyar társadalom életébe is.
Felújított vagy új létesítmények nélkül nincs előrelépés, de a legfontosabb mégiscsak az, hogy a futballpályákat aztán minőséggel, szakmaisággal töltsük meg a vezetőktől az edzőkön át a játékosokig – véli Király Gábor. A legendás szürke mackónadrágos, 108-szoros válogatott kapus ennek megteremtésén dolgozik Szombathelyen, példaértékű emberséggel és elhivatottsággal.
Keresd a békét, és járj utána! – a tihanyi kiérdemesült perjeltől annyiszor hallottam ezt a Szent Benedek-i mondatot, hogy újabban azon kapom magam, ezt mantrázom, mint egy imát. Korzenszky Richárddal, a nemrég nyolcvanadik évébe lépő bencés szerzetessel a „megszentelt” életéről beszélgettünk.
„A zene világnyelv” – vallja Lakatos Mónika. S valóban, ha nem értjük is a Romengo és a Cigány Hangok énekesnőjének dalszövegeit, azonnal érezzük a tartalmukat. Interjúnk.
1956-ban, kényszerből hagyta el az országot, de azóta is kizárólag magyar nyelven ír, és a világon leginkább Budán érzi otthon magát. Kritikusként, műfordítóként és publicistaként ugyanolyan jelentős az életműve, mint szépíróként: családi történeteinek kifogyhatatlan tárháza a 20. századi Magyarország édes-bús krónikája is. A Kossuth-díjas Sárközi Mátyással beszélgettünk.
