„Terrortámadás Amerika ellen, leomlott a World Trade Center”, „Támadás Amerika ellen”, „Pokoli torony”, „Pokoli terror Amerikában”, „Amerikai tragédia”, „Pokoli terror: támadás az USA ellen”, „Megtámadták Amerikát”, „Amerika a halottait gyászolja, a világ döbbenten figyel…”, „Döbbenet, pánik, düh Amerikában és a világban”, „Példátlan terrorakciók az USA ellen” – a magyar polgárok ilyen és hasonló címekkel találkozhattak 2001. szeptember 12-én a napilapok címoldalán. A televízió persze már aznap közvetített képsorokat a tragikus eseményekről, sőt, az adást is megszakították, és rendkívüli híradóban foglalkoztak a terrortámadással.
A Magyar Nemzet így foglalta össze a történéseket a címlapján:
„New Yorkban a kora délelőtti órákban a Világkereskedelmi Központ ikertornyába két repülőgép vágódott be tizennyolc perc eltéréssel. Röviddel a becsapódás után mindkét felhőkarcoló összeomlott. Az épületben összesen ötvenezren dolgoztak, az áldozatok száma egyelőre ismeretlen. A New York-i eseményekkel szinte egy időben repülőgép csapódott be a Pentagon helikopterleszálló-pályája közelében. Ezután nem sokkal robbanás rázta meg a védelmi minisztériumot, s az épület egy része romba dőlt. A Pentagonban huszonötezren dolgoztak, az áldozatok száma ebben az esetben sem ismert.”
Egy negyedik repülőgépet is eltérítettek a terroristák, bár erről még nem rendelkezett pontos információkkal a sajtó, mindenesetre sejtették, hogy kapcsolódik az eset:
„Közben a CNN bejelentette, hogy a Chicago-New York-járat lezuhant Pennsylvania államban. Pittsburghtől mintegy 130 kilométerre délkeletre, Jennerstown városka közelében lezuhant a United Airlines 93. számú Newarkból San Franciscóba tartó repülőgépe, egy Boeing 767-es. A szerencsétlenséget a Somerset megyei repülőtér jelezte” – írták.
Egy álhírről is megemlékeztek, miszerint a Capitolium épületében is robbanás történt. Természetesen a gazdasági következményekről sem feledkeztek meg.
„A terrorakció miatt kiürítették a New York-i árutőzsde épületét, és jelentősen estek az európai részvények is, miközben drámaian emelkedett az olaj és az arany ára.” Emellett elkezdődtek a találgatózások, hogy kik állhattak a terrortámadás mögött. „[S]zóba került a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért (DFLP), ám a szervezet cáfolta a feltételezést. Megemlítették »a világ első számú terroristájának tartott« szaúdi milliárdos, Oszama bin Ladennevét is.”
A lap arról is beszámolt, hogy bár az említett palesztin szervezet nem vállalta magára a támadást, a libanoni palesztin menekülttáborok lakói „levegőbe leadott örömlövésekkel” fogadták a híreket.
A Magyar Hírlap vezető anyagában leírta:
„Magyarország tegnap azért reszketett, hogy magyar állampolgár ne legyen a támadássorozat áldozatai között. Szerencsére nem jutottak el ilyen információk lapunkhoz, de tudjuk: New Yorkban és Washingtonban sok honfitársunk indult dolgozni vagy tanulni azon a reggelen.”
A cikk végén feltették a kérdést: „A hírözönből kiszűrhető leggyakoribb szó a félelem: lehet-e félelem nélkül élni ezután, lehet-e biztonságban tudni mindazt az értéket, amelyet az általunk ismert egyetlen civilizáció felhalmozott. Megvédhető-e egy eltérített utasszállító géptől az a nukleáris fegyverzet, amely önmagában is képes a Föld elpusztítására?” A sajtóban is érezték, hogy korszakhatárhoz érkezett a nyugati civilizáció, a béke és a nyugalom véget ért, új korszakba lépett át a történelem.
Az eseményeket Budapest sem nézhette tétlenül.
„Az Egyesült Államok területén több célpont ellen elkövetett terrorista támadás az egész szabad világ ellen, így Magyarország ellen is irányul, már csak azért is, mert az Egyesült Államok a NATO-n belül Magyarország katonai szövetségese – jelentette ki Orbán Viktor Berlinben tartott délutáni rendkívüli sajtóértekezletén. A magyar miniszterelnök megszakította németországi látogatását, és még kedd este visszatért Budapestre. Érkezése után, este kilencre öszszehívták a Nemzetbiztonsági Kabinet ülését a Belügyminisztériumba. Miként világszerte, Budapesten is megerősítették az amerikai nagykövetség épületének őrzését” – adta hírül a Népszabadság.
A teljes nyugati világ megmozdult, érezték, ha Amerika szívében mindez megtörténhetett, akkor Európa sincs biztonságban. „Brüsszelben kiürítették a NATO székházát, egyidejűleg összehívták a NATO Tanácsát” – számolt be róla a lap, továbbá idézték az Európai Unió soros elnökét, Guy Verhofstadt belga kormányfőt, valamint Tony Blair brit kormányfőt. Előbbi elítélte az eseményeket és kemény fellépést helyezett kilátásba, utóbbi pedig a világ demokráciáinak összefogását sürgette.
„»A tömegterrorizmus a világot fenyegető új ördögi veszedelem, melyet az emberi élet szentségével szemben tökéletesen érzéketlen fanatikusok követnek el. A világ demokráciáinak össze kell fogniuk, hogy együttesen legyőzzék, és végérvényesen kiűzzék ezt a szörnyeteget a földről.«”
A fentebb felsorolt idézetek mellett természetesen folyamatosan jelentek meg a különböző külpolitikai szakértői elemzések, publicisztikák, latolgatások, politikai, gazdasági, pénzügyi szempontból. Mindenesetre a káoszon keresztül is leszűrődhetett az olvasók számára, a világ más lett 2001. szeptember 11. után.
Nyitókép: MTI / MTVA – Jason Szenes
