„Gazdasági háborús bűnösnek” és „nyilas milliomosnak” kiáltotta ki a háború utáni sajtó a Horthy-kor híres áruházájának vezetőjét, Nagykovácsy (Kovacsevics) Milenkót. De milyen szerepet játszott valójában a harmincas-negyvenes évek Magyarországának társadalmi életében, s mi történt vele emigrációja után? Cikksorozatunk második része.
Egyike volt azon női alkotóknak, akik a népművészetet nem csupán ismerték és szerették, de megértették mélységét is. Lesznai Anna költő, író, ipar- és képzőművész munkáiban a szerethető egyszerűség és az elegancia keveredett egymással, alkotójuk szabad szelleméről tanúskodva. A Hagyományok Háza új kiállítása hat izgalmas nő munkássága köré rendeződik. Őket mutatjuk be sorozatunkban.
Divatszalonjából Horthy Miklósné és Honthy Hanna is öltözködött, és ő volt az első magyar filmrendezőnő. Hatalmas családi villájukban sok zsidó család vészelte át az üldöztetést, az új rendszer hálából kitelepítette. Okos, nagyvonalú, mélyen hívő és roppant ambiciózus keresztyén asszony volt, egyike lett a Világ Igazainak. A Hagyományok Háza új kiállítása hat izgalmas nő munkássága köré rendeződik. Őket mutatjuk be sorozatunkban.
Mathiász János világhírű szőlőnemesítő és borász életét és munkásságát mutatja be Bárány Krisztián legújabb filmje, A szőlők királya, amelynek zárt körű díszbemutatóját február 22-én, Mathiász születésnapján tartották az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Szökött kamaszból lett meseíró, erdélyi fiúból egy Bimbó utcai szalon vezetője. Állt színpadon Kiss Manyival, mikrofon előtt Illyés Gyulával, és ő volt mentora Vekerdy Tamásnak. Ő írta meg nekünk Kököjszi és Bobojsza, no és Csilicsala bácsi történeteit.
Mátyás jeget tör vagy csinál, élezi a csákányát, sípot oszt a madaraknak, figyelmeztet a nagyböjtre, időnként viszont ugrik. Hogyan alakultak ki a népi hiedelmek a szent ünnepe és a közeledő tavasz között?
Rendetlen zseni volt, hangos, indulatos, varázsos. Tíz nyelven beszélt, és minden hangszert meg tudott szólaltatni. Azért kellett meghalnia, mert két pilóta nem értett szót egymással, és nem tartotta be az alapvető szabályokat sem. Negyvenhét évesen így vesztette életét egy földbe csapódó repülőgép fedélzetén.
Íme, a főváros, ahogyan soha nem láttuk: a Pesti Vigadó már csak néhány napig látható kiállításán olyan budapesti épületek látványterveit, sokszor grandiózus víziókat ismerhetünk meg, amelyek különböző okokból nem valósultak meg.
Őzgidácska, setesuta, karcsú, törékeny kis jószág. Karakterét Róna Emmy rajzolta meg nekünk több mint hetven évvel ezelőtt.
Hogyan hat a kollaboráció transzgenerációs traumája? Hogyan oldhatók a családi sebzettségek, és miként tárhatók fel a nemzedékeken át hordozott titkok? Joób Máté evangélikus lelkészt, lelkigondozót, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docensét kérdeztük.
Nézz a kép mögé! sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal a Műteremben Munkácsy Mihálytól.
Külvárosi bokszedző és ortodox zsidó fia egy váratlan haláleset után próbálnak közös nevezőre jutni: Breier Ádám első filmje az elmúlt évek egyik legjobb magyar vígjátéka.
Másfél évtizede járja fényképezőgéppel Palócföldet, így lett lassan a mikszáthi Görbeország krónikása Mohos Zsófia. Tavaly év végén jelent meg Lélekjelenlét című albuma, és most kiállításba is rendezte legutóbbi dokumentarista projektjének képeit. Palócok északon és délen a Kolta Galériában. Ajánló.
Február 9-én nyílt meg a Petri György költői világát rendhagyó módon bemutató Gazdátlan tényrakások – Petri-tér a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi étteremben. A Petri-tér koncepciójáról az egyik kurátort, Szilágyi Juditot kérdeztük.
Világhírű spirituális tanítás, angyali üzenet, négy barát, két szövetséges alkotó. És a második világháború okozta tragédiák sora. Mallász Gitta Világ Igaza címmel elismert magyar grafikus, plakát- és jelmeztervező egészen különleges életét mutatjuk be. Alkotásaival a Hagyományok Háza új kiállításán találkozhatunk.
A hamvazószerdával kezdődő nagyböjti időszakban a katolikus hívek számára tilos volt a húsételek fogyasztása. Ekkor főleg nyers vagy aszalt gyümölcsöket, különféle főtt tésztákat, leveseket, főzelékféléket vagy tört ételeket és lepényeket fogyasztottak a falusi emberek. Kibírták, sőt még az egészségüknek is jót tett.
Irodalmunkban meglepően sok szöveg témája az evés és az étel – e témák azonban nemcsak étkezések leírására vagy receptek bemutatására adnak lehetőséget, hanem a bennük rejlő jelképek használatára is. A Nyelv babérral – Magyar gasztroirodalom kötet szerkesztőjét, Szilágyi Juditot kérdeztük.
Traumákról beszélni divat, tenni a feloldásukért pedig felnőttség. A titok súlya nehezebb, mint a kimondott borzalomé; sebei mindenkinek vannak, a váltás, a változás pedig nem varázsütésre következik be. Balikó Eszter orvos-mentálhigiénés szakemberrel, családterapeutával nem csak ezekre jutottunk. Megnéztük azt is, hányadán állunk a házassággal. Interjú.
Február 14-e Szent Bálint emléknapja. Hogyan vált a vértanú püspök a szerelmesek védőszentjévé, és milyen szokások kötődnek a napjához a magyar néphagyományban?
Makovecz Imrével Zalában, Törőcsik Marival Egerben, Karikó Katalinnal Kisújszálláson. Hollós László huszonöt éve szegődik útitársául ismert és értékes embereknek, elkísérve őket életük fontos helyszíneire. Copfba fogott ősz haj, figyelő tekintet – erről ismerjük meg a képernyőn.
Itt „meg nem mondanád, hogy folyton a halál mezsgyéjén járunk”. Nem halálosztály, és nem elfekvő. Másfajta idő. A kórházlelkésznek olyan ajtók is megnyílnak, amelyek másnak nem. Végstádium és surlófény. Donát testvérrel a Korányi hospice-osztályán.
Össze tudjuk-e egyeztetni a gépek személytelenségét kérkedő-kísértő személyességükkel? Elhisszük-e, elhihetjük-e, hogy a masinában, amely megszólít bennünket, nem rejtezik ember?
Nyíregyházi Ervint, a 20. század egyik legkülönösebb zongoraművészét, a Liszt-féle romantikus játékstílus talán utolsó képviselőjét kétszer fedezték fel: egyszer, amikor még alig négyéves volt, egyszer pedig már hetvenen is túl. Mi húzta őt mégis a kudarc felé?
Nem a tenger hullámzása, nem a szél zúgása a hegyormokon, hanem a jégkrémmel és fagyasztott pizzával teletömött hűtőpult ajándékozott meg egy földöntúli szépségű zajjal – írja tárcájában Győrffy Ákos.
A hang, a zene legális tudatmódosítás mellékhatások nélkül – mondja Rimóczi István, a hangkeltő eszközök építésével és a rajtuk való hangszeres játékkal kísérletező kollektíva, a Bélaműhely egyik alapítója.
A kommunista átmenet idején még műszaki nehézségekbe ütközött, de – többek közt a Horthy-rendszer tisztjeinek közreműködésével – néhány év alatt kialakult a telefon- és szobalehallgatás gyakorlata. Legendákról és lebukásokról beszélgettünk az ÁBTL történészével.
Gömbös Gyula miniszterelnöksége számos újdonságot hozott a kormányzati politika korábbi stílusához képest. Abban például, hogy tudatosan használta propagandacélra a rádiót.
Nem volt egyszerű folyamat, amíg megszületett a magyar szinkron, de ragyogó filmmagyarítások készültek hosszú évtizedeken át, hála a fordítók, a színészek és a szinkronrendezők gondos munkájának.
Egy WHO-felmérés szerint a halláskárosodás a népesség 6,1 százalékát érinti, ez az arány pedig 2050-re megduplázódhat. A Hallás Társasága Alapítvány két tagját kérdeztük.
A tizenhat nyelven beszélő Lomb Kató a tolmácsszakma kiválósága volt, nyelvtanulási módszerét ma is érdemes megismerni.
Nevét sokan a Planina borok kapcsán ismerik, de mi most nem a borai, hanem a hangszerei miatt érkeztünk. A mohácsi Horváth Zoltán tamburán játszik, tamburákat készít. Műhelyében a szenvedélyes alkotó személyes motivációjáról beszélgettünk.
Jó húsz évvel megelőzte a korát, majd húsz évet várt, hogy itthon is orvosdoktorrá avassák. Ötvenévesen. Hugonnai Vilma sokakért hozott áldozatot, amikor elsőrendű életfeladata, a családja mellett megharcolt a hivatásáért.
„Az igazi művész az, aki megismeri önmagát – és ez az életben nagy feladat” – mondja Farkas Gábor. A Liszt-díjas zongoraművészt, nemzetközi zongoraversenyek győztesét a Cziffra György-fesztiválról, február 14-ei szólóestjéről, további koncertjeiről, valamint arról kérdeztük, hogy másképp kell-e oktatni a japán diákokat, mint a magyarokat.
Mi az a balázsáldás? Hogyan zajlott a balázsjárás? Kik voltak a balázsvitézek? A szent legendájának számos eleméből alakult ki a szokás, ezeknek jártunk utána.
Hat nő, hat alkotó. Tárgyak, hangulatok, információk. A Szecesszió, art deco, népművészet – Női lélek, népi formák című új kiállítás a két világháború közti Magyarországra visz el minket, Székelyföldtől az Ormánságig mindenhová.
Amália Putti ma ambíciózus nőnek számítana, száz éve azonban még drága ára volt a nőknek szánt sors elleni lázadásnak. Mellőzött, magányos színésznőként belehalt egy csirkecsontba. Sorozatunkban a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítása, a Magyar menyasszony történeteiből szemezgetünk.
1944-ben a világháború valósága betört a hátországba. A mindennapossá váló bombatámadások nemcsak tragédiákat, de filmbe illően abszurd jeleneteket is hoztak: mint amikor tanyák lakói puskát ragadva indultak a lelőtt repülőkből kiugrott nyugati pilóták felkutatására.
Élet és étel a kastélyban, az emigrációban, csupa történet és recept. Az egyik legjelentősebb magyar főúri család, a Károlyiak nemcsak a történelmet alakították, de a gasztronómiát is gyarapították. Károlyi György és felesége, Angelica ma új értelmet ad a patinás épületnek.
Egykor a Baár–Madas leánygimnázium növendéke volt, sikeres felmenőkkel rendelkező igazi úrilány. De jött a háború, a menekülés, a bujkálás, az emigráció. És jött egy új fejezet a Temze partján, Londonban.
Háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, aki hisz abban, hogy ha az ember munkát rak valamibe, annak előbb-utóbb meglesz az eredménye. Interjú Szécsi Zoltánnal régi és új időkről, uszodákról és tehenekről, na meg arról, hogyan lett az újlipótvárosi fiúból előbb olimpiai aranyérmes kapus, majd aranykalászos vidéki gazda.
Szegény tabáni szerb családba született, rőfössegédként kezdte, majd Budapest egyik legnevesebb áruházát hozta létre. A Horthy-korban ő volt a keresztény középosztály apostola, a jobboldal legnagyobb mecénása s az ország egyik leggazdagabb embere. Hogyan tört fel Kovacsevics (avagy későbbi, magyarosított nevén: Nagykovácsy) Milenkó? Cikksorozatunk első része.
Korán árván maradt, majd tizenegy évesen férjhez adták apai ágon féltestvéréhez. A szép vagyont öröklő Esterházy lány, Orsolya korai haláláig gyermekeket szült, nevelt és temetett. Sorozatunkban a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítása, a Magyar menyasszony történeteiből szemezgetünk.
Ha Pál napján süt a nap, a tél végén még nagy hidegekre számíthatunk. De Pál megtérésének napja nemcsak időjárásjósló nap volt a néphagyományban, más érdekes népszokások is kötődtek hozzá.
Január 23-án nyílik Petrás Mária népdalénekes, keramikusművész kiállítása a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központban.
A természetvédelemmel foglalkozó országos szervezetek minden évben megválasztják az adott esztendő élőlényeit. Cikkünkben összegyűjtöttük, mi lett 2024 emlőse, hüllője, madara, hala, rovara, lepkéje, vadvirága, fája és gombája.
Ötszáz év házasság- és nőtörténete, gyönyörű ruhák, beszédes tárgyak és családi emlékek, de főleg történetek. Ötven egybehangzó igen mögöttes tartománya. Legalább ötdimenziósra kerekedett a Magyar Nemzeti Múzeum monstre kiállítása, a Magyar Menyasszony. Ajánlónk.
Életének kilencvenkettedik esztendejében elhunyt Grétsy László nyelvész, tanár, akadémikus, anyanyelvünk őrzője és egyik legalaposabb ismerője.
Mi az a vincézés? Miről jósoltak vincevesszővel? Miért tartottak Vince napján jelképes metszést a szőlőművesek? Hogyan vált az ókeresztény vértanúból a bor és a vincellérek védőszentje?
A MÁV szignálját a szecesszió mestere, Komor Marcell unokája szerezte. Ez csak egy érdekesség a hangokkal foglalkozó összeállításunkból.
Szent Margitot édesapja már születése előtt Istennek ajánlotta, hogy országa megmenekülhessen a tatárjárástól. A fiatal lány felnőve saját szándékából is újra és újra megerősítette e felajánlást.
A ma 177 éve született Mikszáth Kálmán a házasságának a történetét maga is kitalálhatta volna. De nem a képzelet szülötte és nem is ő írta le. Felesége, Mauks Ilona vetette papírra.
Két, még megnézhető budapesti kiállítás és a január vákuumszerű realitása egyenesen mutat egy csésze kávéra, hozzá pedig a Fortepan-albumok sorozatban megjelent Kérek egy feketét múltidéző füzetkére. Posztkávéházi kulisszák a presszótól az aszpikszentélyekig.
A Diafilmgyártó Kft. diafilm-illusztrációs kiállítással, hiánypótló kiadvánnyal, különlegességekkel és természetesen vetítésekkel várja az érdeklődőket a jubileumi évben.
Képi villanások az első budapesti aranykorból, tanulmányok jelenlétről fénykép és grafika határvidékén és poptörténeti mélymerülés mindenkinek. Három hamarosan záró kiállítást ajánlunk.
Aki haladt a korral, sütött Váncza sütőporral. Egy kreatív, sikeres, korát megelőző megoldásokkal élő üzletember, egy nagy küzdő portréja következik.
Bősze Ádám zenetörténészt kérdeztük a Cziffra György-jelenségről, a világhírű zongoraművész nevét viselő fesztiválról és arról, hogyan lehet közel hozni az emberekhez a zenetörténet nagyjait.
Vérpezsdítő balkáni zenék és délszláv táncház: január 13-án a Fonóban a szerb újévi mulatságon az ötvenedik születésnapját ünneplő Vujicsics Együttes, a mohácsi Poklade és a szentendrei ViGaD lépnek fel.
Nemcsak a harag rossz tanácsadó, hanem bizonyos szavak is. Azok, amelyekre jó ismeretségünk okán vakon rábízzuk magunkat, ha hozzájuk hasonlóval találkozunk. Pedig nem lenne szabad.
Balázs János elkerülte a legtöbb naiv festő hibáját: meg sem próbált valamilyen előképet követni, egyedül a saját elgondolásait rajzolta és festette.
A divat messze több a szép ruháknál: lakmuszpapírként mutatja a világ változásait. A Kiscelli Múzeum tárlata százhúsz teljes öltözékkel és egyéb tárgyakkal kelti életre a másfél évszázados Budapest különböző korszakait. Szatmári Judit Anna kurátorral beszélgettünk.
Kobza Vajk erőlködés nélkül teremt minden képzeletet megragadó saját univerumot, mely semmi máshoz nem hasonlítható. Legújabb albuma, a Csillanás olyan emlékeket, érzéseket, történeteket hív elő, melyekről a zajba fulladó világunkban már egészen elfeledkeztünk.
Húsz évvel ezelőtt jelent meg az Ismerős Acok Egy a hazánk című lemeze, mely azóta is mérföldkőnek tekinthető – szélsőséges gondolatoktól mentesen, ma is érvényes és használható módon buzdít a határokon átívelő hidak építésére. Érdemes újrahallgatni.
A kortárs irodalmi élet nagy adósságot törlesztett azzal, hogy a 2003-as összegyűjtött versek után két évtizeddel Szécsi Margit lírai életművéből ismét kapunk egy válogatást Bicskám és szívem kinyitva címmel.
Bár az író legújabb könyvét olvasva többször is elfoghat minket a kétség, hogy a történetben megtaláljuk-e az igazságot, nyugodjunk meg, meg fogjuk – Vida Gábor ugyanis olyan erős írói talentummal építi a történeteit, hogy a végére minden kerek egésszé válik majd.
Nagy Gábor és Nádas Alexandra képzőművészek több ízben is bebizonyították már, hogy a meghaladottnak titulált alföldi festészetnek igenis figyelemre méltó mélységei vannak. Tavaly az Újpest Galériában volt közös tárlatuk, cikkünkben ennek anyagából válogattunk.
Méltó kiállítással emlékezik a Magyar Nemzeti Galéria a 125 évvel ezelőtt elhunyt alkotóra. Barabás Miklós a reformkori közélet szinte egészét megörökítette, így nem túlzás azt állítani, hogy a kor Magyarországa Barabás tükrén keresztül él emlékezetünkben.
Budapest százötven éve, legkisebb városrésze, Óbuda múzeuma fél évszázada jött létre, dupla jubileum adja hát a Közös otthon, saját érzés kiállítás apropóját. Szellemi csomópontok, fizikai és lelki terek huszonnyolc író személyes történeteiből Hamvastól Krúdyn át Kassákig.
Egy regény, ami valósággal fogságban tart, és aztán még jó sokáig nem enged el. Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című könyvét ajánljuk.
A karácsony mindenkinek mást és mást jelent. Van, aki a misztikumát emeli ki, de az utóbbi években egyre inkább a fókuszba kerül az ünnepi stressz jelensége is. A karácsony lelki vonatkozásairól Petrusán-Molnár Dalma tanácsadó szakpszichológussal beszélgettünk.
Égből, fényből címmel karácsonyi lemezt adott ki az énekhang gyógyító erejét a cappella formációban sokszorozó Napfonat, nyáron megjelent albumát pedig a legjobbak között jegyzik az európai világzenei toplistán. Őselemek a lejátszóban.
Szalafőn ma eredeti formájukban csodálhatjuk meg azokat a lakóházakat és gazdasági épületeket, melyeket mintegy kétszáz évvel ezelőtt emeltek elődeink. Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes dicséretes példája az előre gondolkodásnak, a múlt élővé és átélhetővé tételének.
Ha fejtörést okoz, hogy milyen programokat találjunk ki a gyerekeknek a téli szünet második hetére, ne gondolkodjunk tovább: összegyűjtöttünk hat budapesti elfoglaltságot, melyek közül minden korosztály számára találhatunk testhezállót.
A január sokak szerint a legszomorúbb hónap: véget értek az ünnepek, a tél azonban igazán csak ekkor kezdődik: hosszú, hideg és sötét napok váltják egymást. Tegyünk róla, hogy legyen miért várni a januárt – remek programokat gyűjtöttünk, melyek fénnyel és színnel tölthetik meg a szürke hétköznapokat.
A közelmúltban új funkciókkal, programokkal, lehetőségekkel és mindenekelőtt élettel töltötték meg a több mint százéves, egykori mohácsi selyemgyár impozáns épületét.
Talán sosem olyan nehéz kimozdulni az otthon melegéből, mint ezekben a napokban. De ha akár csak egy kis kedvet érzünk magunkban, induljunk útnak, karácsony után, szilveszter előtt ugyanis remek programok várnak ránk!
Nényei Pál Az irodalom visszavág sorozatának Petőfi-különkiadásában humoros-lendületes stílusával, átfogó tudásával, új szempontjaival kérdésfelvetésre, vitára buzdítva vezeti az olvasót.
Aprószentek napján a Heródes által lemészároltatott kisgyermekekre emlékezünk, a naphoz azonban egy ősi eredetű termékenységvarázsló, tisztító és betegség-távoltartó rítus kapcsolódott a néphagyományban.
Elődeink hittek abban, hogy a január 1-jén történtek ismétlődnek majd egész évben, ezért a jósló, szerencsehozó és bőségvarázsló rítusok mellett különleges szabályok is fűződtek e naphoz.
Disznót vagy tyúkot együnk? Mire szolgált a zajkeltés? Miként készült a fokhagyma-kalendárium? A szilveszteri szokásokkal és hiedelmekkel elődeink a maguk és állataik jó egészségét, védelmét, valamint a termés bőségét akarták biztosítani a következő évre.
Vidám hangulat, dalolás és jóslás, játékok és mesék, udvarlás és tánc: a fonás és a tollfosztás a lányok és az asszonyok szórakozással egybekötött társas munkája volt a téli időszakban.
Rimóc és Bácskertes. Néma utcák, csipkefüggönyök, művelt kertek, pirosló alma. Mohos Zsófia MMA-ösztöndíjas fotográfus Görbeország projektje végre albumban is lapozható. Lélekjelenlét, avagy természetes időtlenség Nógrádtól a Vajdaságig.
Káoszból rendbe, zajból csendbe, dalokkal fokról fokra – kiszakító ünnepi kapcsolódás a Muzsikással és Kacsó Hangával december 22-én a Fehérvári úti művelődési házban. „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
„Nem álom volt, öreg, velünk az Isten!” Egy betlehemes történet és egy csipetnyi történelem rendhagyó szemszögből. Útravaló, nem csak adventi napokra.
A Nagykovácsy Üzletház nemzeti áldozathozatalt hirdető, a tengelyhatalmak címereit is felvonultató kirakata nagy figyelmet keltett 1941 adventjén. De miért pont a facipő vált a lemondás szimbólumává?
Abban, ami esetlegesnek és jelentéktelennek tűnik, valójában minden megvan. Ezt adja át nekünk Győrffy Ákos József Attila-díjas költő legújabb kötetében. A csend körei visszavezet a homályhoz, amelyben feltárul a dolgok valódi természete. Megéri elmerülni benne.
Ünnepi mixünkben a rejtély mélyén rejtőző szépség mutatkozik meg: éjszakánként zúgó patakhangban, furulya, hegedű, és zongora dallamaiban, a hátunk mögött szépen hömpölygő, ismeretlen forrásban.
Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, zenepedagógus örök érvényű, ösztönző, iránymutató és egyben lélekmelengető gondolataiból válogattunk.
Kós Károly építész, polihisztor szellemi öröksége előtt tisztelegve az Országgyűlés december 16-át a magyar építészet napjává nyilvánította. 2023-tól e napon adják át az állami építészeti díjakat, és új elismerésként a Kós Károly-életműdíjat is mint a szakma legnagyobb elismerését.
Malacsültes számvetés, felcsavart szőnyegek, konfetti és trombita. Az év utolsó napjához azonban nem csak felejthetetlen házibulik emlékei fűződnek.
Karácsony másnapja, Szent István vértanú napja és a bejgli közepe. Mi minden kapcsolódik még december 26-ához?
A legszebb este, az ünnepek ünnepe. Megszületett Jézus, és ezen a napon mi lehet ennél fontosabb? Semmi. De azért az évszázadok, sőt ezredek alatt történt még egy s más, ami fontos, és amit mi szépen össze is szedtünk.
Karácsony napja, ünnep az ünnepben, de azért az elmúlt több mint kétezer évben is fontos események kapcsolódnak december 25-éhez.
Aki bújt, aki nem, aki tudja, aki nem – most beavatjuk néhány karácsonyi titokba. A mozgólépcsőtől a csillagszóróig lesz itt minden!
Névcsere, cukrászda, visszaemlékezések, levelek, szenvedések – és egy Becsületrenddel elismert életpálya. Hulej Emese Unoka a Gerbeaud-házból című könyvét ajánljuk.
Fejteni sem mindig egyszerű, de vajon hogyan készül? Kik és hogyan alkotják meg a rejtvényújságba kerülő feladványokat? Ennek jártunk utána Schmidt János, az ország egyik legjobb keresztrejtvény-készítőjének a segítségével.
Sokoldalú, karizmatikus, élettel teli személyiség, aki kis korától tudatosan készült az írói pályára. Szepes Mária úgy volt képes a kisgyerekek nyelvén szólni, hogy közben a szép- és a spirituális irodalom területén is maradandót alkotott.
Az MMA irodalmi tagozatának Könyv Nívódíjával díjazott A csend körei című kötet Győrffy Ákos elmúlt években született kisprózáit – esszéisztikus szövegeket, útinaplójegyzeteket, visszaemlékezéseket – gyűjti egybe, s egyfajta regényként is olvasható.
A megjelenés apropóján a régiek vallásosságáról, az egyházi ünnepek jelentőségének átalakulásáról, a népi kultúra archaikus, szakrális oldalához való kötődéséről kérdeztük Méry Rebeka Junior Prima díjas énekest.
Kabos Gyula és Gombaszögi Ella, Gózon Gyula és az elsőfilmes Tolnay Klári. Stemplivel, habos kávéval, bemondott ultimóval, nagy adag szerelemmel. Ideje újranézni a Meseautót.
Angyalarcú kisfiú, minden feszességet nélkülöző, idős úr. Trónörökösből polgár lett, és a magyarok emlékezetében is szeretettel őrzött, értékes, igaz ember. Album jelent meg Habsburg Ottó életéről.
