Élet és étel a kastélyban, az emigrációban, csupa történet és recept. Az egyik legjelentősebb magyar főúri család, a Károlyiak nemcsak a történelmet alakították, de a gasztronómiát is gyarapították. Károlyi György és felesége, Angelica ma új értelmet ad a patinás épületnek.
Egykor a Baár–Madas leánygimnázium növendéke volt, sikeres felmenőkkel rendelkező igazi úrilány. De jött a háború, a menekülés, a bujkálás, az emigráció. És jött egy új fejezet a Temze partján, Londonban.
Háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, aki hisz abban, hogy ha az ember munkát rak valamibe, annak előbb-utóbb meglesz az eredménye. Interjú Szécsi Zoltánnal régi és új időkről, uszodákról és tehenekről, na meg arról, hogyan lett az újlipótvárosi fiúból előbb olimpiai aranyérmes kapus, majd aranykalászos vidéki gazda.
Szegény tabáni szerb családba született, rőfössegédként kezdte, majd Budapest egyik legnevesebb áruházát hozta létre. A Horthy-korban ő volt a keresztény középosztály apostola, a jobboldal legnagyobb mecénása s az ország egyik leggazdagabb embere. Hogyan tört fel Kovacsevics (avagy későbbi, magyarosított nevén: Nagykovácsy) Milenkó? Cikksorozatunk első része.
Korán árván maradt, majd tizenegy évesen férjhez adták apai ágon féltestvéréhez. A szép vagyont öröklő Esterházy lány, Orsolya korai haláláig gyermekeket szült, nevelt és temetett. Sorozatunkban a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítása, a Magyar menyasszony történeteiből szemezgetünk.
Ha Pál napján süt a nap, a tél végén még nagy hidegekre számíthatunk. De Pál megtérésének napja nemcsak időjárásjósló nap volt a néphagyományban, más érdekes népszokások is kötődtek hozzá.
Január 23-án nyílik Petrás Mária népdalénekes, keramikusművész kiállítása a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központban.
A természetvédelemmel foglalkozó országos szervezetek minden évben megválasztják az adott esztendő élőlényeit. Cikkünkben összegyűjtöttük, mi lett 2024 emlőse, hüllője, madara, hala, rovara, lepkéje, vadvirága, fája és gombája.
Ötszáz év házasság- és nőtörténete, gyönyörű ruhák, beszédes tárgyak és családi emlékek, de főleg történetek. Ötven egybehangzó igen mögöttes tartománya. Legalább ötdimenziósra kerekedett a Magyar Nemzeti Múzeum monstre kiállítása, a Magyar Menyasszony. Ajánlónk.
Életének kilencvenkettedik esztendejében elhunyt Grétsy László nyelvész, tanár, akadémikus, anyanyelvünk őrzője és egyik legalaposabb ismerője.
Mi az a vincézés? Miről jósoltak vincevesszővel? Miért tartottak Vince napján jelképes metszést a szőlőművesek? Hogyan vált az ókeresztény vértanúból a bor és a vincellérek védőszentje?
A MÁV szignálját a szecesszió mestere, Komor Marcell unokája szerezte. Ez csak egy érdekesség a hangokkal foglalkozó összeállításunkból.
Szent Margitot édesapja már születése előtt Istennek ajánlotta, hogy országa megmenekülhessen a tatárjárástól. A fiatal lány felnőve saját szándékából is újra és újra megerősítette e felajánlást.
A ma 177 éve született Mikszáth Kálmán a házasságának a történetét maga is kitalálhatta volna. De nem a képzelet szülötte és nem is ő írta le. Felesége, Mauks Ilona vetette papírra.
Két, még megnézhető budapesti kiállítás és a január vákuumszerű realitása egyenesen mutat egy csésze kávéra, hozzá pedig a Fortepan-albumok sorozatban megjelent Kérek egy feketét múltidéző füzetkére. Posztkávéházi kulisszák a presszótól az aszpikszentélyekig.
A Diafilmgyártó Kft. diafilm-illusztrációs kiállítással, hiánypótló kiadvánnyal, különlegességekkel és természetesen vetítésekkel várja az érdeklődőket a jubileumi évben.
Képi villanások az első budapesti aranykorból, tanulmányok jelenlétről fénykép és grafika határvidékén és poptörténeti mélymerülés mindenkinek. Három hamarosan záró kiállítást ajánlunk.
Aki haladt a korral, sütött Váncza sütőporral. Egy kreatív, sikeres, korát megelőző megoldásokkal élő üzletember, egy nagy küzdő portréja következik.
Bősze Ádám zenetörténészt kérdeztük a Cziffra György-jelenségről, a világhírű zongoraművész nevét viselő fesztiválról és arról, hogyan lehet közel hozni az emberekhez a zenetörténet nagyjait.
Vérpezsdítő balkáni zenék és délszláv táncház: január 13-án a Fonóban a szerb újévi mulatságon az ötvenedik születésnapját ünneplő Vujicsics Együttes, a mohácsi Poklade és a szentendrei ViGaD lépnek fel.
Nemcsak a harag rossz tanácsadó, hanem bizonyos szavak is. Azok, amelyekre jó ismeretségünk okán vakon rábízzuk magunkat, ha hozzájuk hasonlóval találkozunk. Pedig nem lenne szabad.
Balázs János elkerülte a legtöbb naiv festő hibáját: meg sem próbált valamilyen előképet követni, egyedül a saját elgondolásait rajzolta és festette.
A divat messze több a szép ruháknál: lakmuszpapírként mutatja a világ változásait. A Kiscelli Múzeum tárlata százhúsz teljes öltözékkel és egyéb tárgyakkal kelti életre a másfél évszázados Budapest különböző korszakait. Szatmári Judit Anna kurátorral beszélgettünk.
Kobza Vajk erőlködés nélkül teremt minden képzeletet megragadó saját univerumot, mely semmi máshoz nem hasonlítható. Legújabb albuma, a Csillanás olyan emlékeket, érzéseket, történeteket hív elő, melyekről a zajba fulladó világunkban már egészen elfeledkeztünk.
Húsz évvel ezelőtt jelent meg az Ismerős Acok Egy a hazánk című lemeze, mely azóta is mérföldkőnek tekinthető – szélsőséges gondolatoktól mentesen, ma is érvényes és használható módon buzdít a határokon átívelő hidak építésére. Érdemes újrahallgatni.
A kortárs irodalmi élet nagy adósságot törlesztett azzal, hogy a 2003-as összegyűjtött versek után két évtizeddel Szécsi Margit lírai életművéből ismét kapunk egy válogatást Bicskám és szívem kinyitva címmel.
Bár az író legújabb könyvét olvasva többször is elfoghat minket a kétség, hogy a történetben megtaláljuk-e az igazságot, nyugodjunk meg, meg fogjuk – Vida Gábor ugyanis olyan erős írói talentummal építi a történeteit, hogy a végére minden kerek egésszé válik majd.
Nagy Gábor és Nádas Alexandra képzőművészek több ízben is bebizonyították már, hogy a meghaladottnak titulált alföldi festészetnek igenis figyelemre méltó mélységei vannak. Tavaly az Újpest Galériában volt közös tárlatuk, cikkünkben ennek anyagából válogattunk.
Méltó kiállítással emlékezik a Magyar Nemzeti Galéria a 125 évvel ezelőtt elhunyt alkotóra. Barabás Miklós a reformkori közélet szinte egészét megörökítette, így nem túlzás azt állítani, hogy a kor Magyarországa Barabás tükrén keresztül él emlékezetünkben.
Budapest százötven éve, legkisebb városrésze, Óbuda múzeuma fél évszázada jött létre, dupla jubileum adja hát a Közös otthon, saját érzés kiállítás apropóját. Szellemi csomópontok, fizikai és lelki terek huszonnyolc író személyes történeteiből Hamvastól Krúdyn át Kassákig.
Egy regény, ami valósággal fogságban tart, és aztán még jó sokáig nem enged el. Olvasmányvadász rovatunkban ezúttal Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című könyvét ajánljuk.
A karácsony mindenkinek mást és mást jelent. Van, aki a misztikumát emeli ki, de az utóbbi években egyre inkább a fókuszba kerül az ünnepi stressz jelensége is. A karácsony lelki vonatkozásairól Petrusán-Molnár Dalma tanácsadó szakpszichológussal beszélgettünk.
Égből, fényből címmel karácsonyi lemezt adott ki az énekhang gyógyító erejét a cappella formációban sokszorozó Napfonat, nyáron megjelent albumát pedig a legjobbak között jegyzik az európai világzenei toplistán. Őselemek a lejátszóban.
Szalafőn ma eredeti formájukban csodálhatjuk meg azokat a lakóházakat és gazdasági épületeket, melyeket mintegy kétszáz évvel ezelőtt emeltek elődeink. Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes dicséretes példája az előre gondolkodásnak, a múlt élővé és átélhetővé tételének.
Ha fejtörést okoz, hogy milyen programokat találjunk ki a gyerekeknek a téli szünet második hetére, ne gondolkodjunk tovább: összegyűjtöttünk hat budapesti elfoglaltságot, melyek közül minden korosztály számára találhatunk testhezállót.
A január sokak szerint a legszomorúbb hónap: véget értek az ünnepek, a tél azonban igazán csak ekkor kezdődik: hosszú, hideg és sötét napok váltják egymást. Tegyünk róla, hogy legyen miért várni a januárt – remek programokat gyűjtöttünk, melyek fénnyel és színnel tölthetik meg a szürke hétköznapokat.
A közelmúltban új funkciókkal, programokkal, lehetőségekkel és mindenekelőtt élettel töltötték meg a több mint százéves, egykori mohácsi selyemgyár impozáns épületét.
Talán sosem olyan nehéz kimozdulni az otthon melegéből, mint ezekben a napokban. De ha akár csak egy kis kedvet érzünk magunkban, induljunk útnak, karácsony után, szilveszter előtt ugyanis remek programok várnak ránk!
Nényei Pál Az irodalom visszavág sorozatának Petőfi-különkiadásában humoros-lendületes stílusával, átfogó tudásával, új szempontjaival kérdésfelvetésre, vitára buzdítva vezeti az olvasót.
Aprószentek napján a Heródes által lemészároltatott kisgyermekekre emlékezünk, a naphoz azonban egy ősi eredetű termékenységvarázsló, tisztító és betegség-távoltartó rítus kapcsolódott a néphagyományban.
Elődeink hittek abban, hogy a január 1-jén történtek ismétlődnek majd egész évben, ezért a jósló, szerencsehozó és bőségvarázsló rítusok mellett különleges szabályok is fűződtek e naphoz.
Disznót vagy tyúkot együnk? Mire szolgált a zajkeltés? Miként készült a fokhagyma-kalendárium? A szilveszteri szokásokkal és hiedelmekkel elődeink a maguk és állataik jó egészségét, védelmét, valamint a termés bőségét akarták biztosítani a következő évre.
Vidám hangulat, dalolás és jóslás, játékok és mesék, udvarlás és tánc: a fonás és a tollfosztás a lányok és az asszonyok szórakozással egybekötött társas munkája volt a téli időszakban.
Rimóc és Bácskertes. Néma utcák, csipkefüggönyök, művelt kertek, pirosló alma. Mohos Zsófia MMA-ösztöndíjas fotográfus Görbeország projektje végre albumban is lapozható. Lélekjelenlét, avagy természetes időtlenség Nógrádtól a Vajdaságig.
Káoszból rendbe, zajból csendbe, dalokkal fokról fokra – kiszakító ünnepi kapcsolódás a Muzsikással és Kacsó Hangával december 22-én a Fehérvári úti művelődési házban. „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
„Nem álom volt, öreg, velünk az Isten!” Egy betlehemes történet és egy csipetnyi történelem rendhagyó szemszögből. Útravaló, nem csak adventi napokra.
A Nagykovácsy Üzletház nemzeti áldozathozatalt hirdető, a tengelyhatalmak címereit is felvonultató kirakata nagy figyelmet keltett 1941 adventjén. De miért pont a facipő vált a lemondás szimbólumává?
Abban, ami esetlegesnek és jelentéktelennek tűnik, valójában minden megvan. Ezt adja át nekünk Győrffy Ákos József Attila-díjas költő legújabb kötetében. A csend körei visszavezet a homályhoz, amelyben feltárul a dolgok valódi természete. Megéri elmerülni benne.
Ünnepi mixünkben a rejtély mélyén rejtőző szépség mutatkozik meg: éjszakánként zúgó patakhangban, furulya, hegedű, és zongora dallamaiban, a hátunk mögött szépen hömpölygő, ismeretlen forrásban.
Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, zenepedagógus örök érvényű, ösztönző, iránymutató és egyben lélekmelengető gondolataiból válogattunk.
Kós Károly építész, polihisztor szellemi öröksége előtt tisztelegve az Országgyűlés december 16-át a magyar építészet napjává nyilvánította. Az idei évtől e napon adják át az állami építészeti díjakat, és új elismerésként a Kós Károly-életműdíjat is mint a szakma legnagyobb elismerését.
Malacsültes számvetés, felcsavart szőnyegek, konfetti és trombita. Az év utolsó napjához azonban nem csak felejthetetlen házibulik emlékei fűződnek.
Karácsony másnapja, Szent István vértanú napja és a bejgli közepe. Mi minden kapcsolódik még december 26-ához?
A legszebb este, az ünnepek ünnepe. Megszületett Jézus, és ezen a napon mi lehet ennél fontosabb? Semmi. De azért az évszázadok, sőt ezredek alatt történt még egy s más, ami fontos, és amit mi szépen össze is szedtünk.
Karácsony napja, ünnep az ünnepben, de azért az elmúlt több mint kétezer évben is fontos események kapcsolódnak december 25-éhez.
Aki bújt, aki nem, aki tudja, aki nem – most beavatjuk néhány karácsonyi titokba. A mozgólépcsőtől a csillagszóróig lesz itt minden!
Névcsere, cukrászda, visszaemlékezések, levelek, szenvedések – és egy Becsületrenddel elismert életpálya. Hulej Emese Unoka a Gerbeaud-házból című könyvét ajánljuk.
Fejteni sem mindig egyszerű, de vajon hogyan készül? Kik és hogyan alkotják meg a rejtvényújságba kerülő feladványokat? Ennek jártunk utána Schmidt János, az ország egyik legjobb keresztrejtvény-készítőjének a segítségével.
Sokoldalú, karizmatikus, élettel teli személyiség, aki kis korától tudatosan készült az írói pályára. Szepes Mária úgy volt képes a kisgyerekek nyelvén szólni, hogy közben a szép- és a spirituális irodalom területén is maradandót alkotott.
Az MMA irodalmi tagozatának Könyv Nívódíjával díjazott A csend körei című kötet Győrffy Ákos elmúlt években született kisprózáit – esszéisztikus szövegeket, útinaplójegyzeteket, visszaemlékezéseket – gyűjti egybe, s egyfajta regényként is olvasható.
A megjelenés apropóján a régiek vallásosságáról, az egyházi ünnepek jelentőségének átalakulásáról, a népi kultúra archaikus, szakrális oldalához való kötődéséről kérdeztük Méry Rebeka Junior Prima díjas énekest.
Kabos Gyula és Gombaszögi Ella, Gózon Gyula és az elsőfilmes Tolnay Klári. Stemplivel, habos kávéval, bemondott ultimóval, nagy adag szerelemmel. Ideje újranézni a Meseautót.
Angyalarcú kisfiú, minden feszességet nélkülöző, idős úr. Trónörökösből polgár lett, és a magyarok emlékezetében is szeretettel őrzött, értékes, igaz ember. Album jelent meg Habsburg Ottó életéről.
Boszorkányok kifürkészése, jóslás, varázslás, gonoszűzés: Luca ünnepe a magyar néphagyomány egyik legjelesebb napja, amelyhez a legtöbb hiedelem és szokás kapcsolódik.
Az idén 13. születésnapját ünneplő Advent Bazilika karácsonyi hangulata magával ragadja a látogatókat. A rendezvényt immár negyedszerre választották Európa legszebb karácsonyi vásárának.
A Batthyány–Montenuovo-kastély huszadik századi története összefonódott az utolsó Montenuovo herceg sorstragédiájával, aki az elveihez végletekig hűen szállt szembe a nyilasokkal és a kommunistákkal is.
Mint mondja, hivatásának és életének építőköveit is Makovecz Imre tanítására, gondolataira alapozta – Erhardt Gábor, az MCC Építészet és Emlékezet Műhelyének vezetője az építészet mellett a publicisztika és az oktatás terén is kimagasló eredményeket ért el. Ezúttal egy aktuális esemény, a december 13-ai Országépítés konferencia apropóján kérdeztük.
Nincs az a remekül elkészített karácsonyi vacsora, melynek fényét ne emelné még tovább egy üveg rajongással, szerelemmel elkészített bor. Az év folyamán olyan borászoknál jártunk, akiknek szaktudásához, elkötelezettségéhez kétség sem férhet.
Végrendelet, virágok San Remóból, svéd korona és svéd koronások. Magyar diadalmenetek. Karikó Katalin és Krausz Ferenc előtt tisztelegve kutakodtunk a múltban, amit számszerűsítettünk.
Száz évvel ezelőtt, 1923. október 28-án született Kormos István költő. A kerek évfordulóra időzítve a Petőfi Irodalmi Múzeumban K. I., aki voltam címmel kiállítás nyílik december 8-án. A kiállítás kurátora a PIM munkatársa, Benedek Anna irodalomtörténész, akit Kormos István jelentőségéről és a kiállítás műhelytitkairól kérdeztünk.
Karácsony előtt általában a szokásosnál is nagyobb igényt érzünk arra, hogy találkozzunk azokkal az emberekkel, akik fontosak számunkra. Tartalmas beszélgetésekhez ajánlunk olyan helyeket, melyek mindegyikét a szívélyes vendéglátás és a remek ételek jellemzik.
Sokan úgy tartják, hogy egy jól kiválasztott könyvnél, egy elgondolkodtató, felemelő, szórakoztató történetnél nem létezik szebb ajándék. Ezzel a gondolattal mi is egyetértünk – remek magyar könyveket válogattunk, melyeknek ott a helyük a karácsonyfa alatt.
Az építészet szoros kapcsolatban áll a környezettel. A szerves építészet pedig magát a természetet emeli gondolkodása fókuszába. A természet ihlette, hagyományokra épülő formanyelv megőrzése és éltetése adja a Kós Károly Egyesülés szervezte Országépítés konferencia fókuszát is, amelyet december 13-án tartanak. Az egyesülés célja, hogy a magyar építészeti kultúra jövőjét összekössék annak múltjával.
Püspöki palota, kastély, székesegyház, vár – olyan épületeket ajánlunk szerte az országból, amelyek nemcsak kihagyhatatlan látnivalók, de falaik közé lépve kapcsolódni tudunk elődeink életéhez is.
Végtelen tájban úszó szoliter tömegek, típuslakás, szabványélet és egy máig tartó szociológiai kísérlet. LTP – Tíz emelet boldogság címmel új, a lakótelepeket bemutató Fortepan-albumot adott ki a Zucker Művek.
Szent Miklós a bajbajutottak megmentője, aki a legkilátástalanabb helyzetbe kerülőkön is segített. Ünnepének hagyományát legendájának elemei, diákszokások, valamint az adventi, karácsonyi népszokások és hiedelmek alakították.
Háromablakú torony, villám által agyoncsapott zsarnok apa, Jézustól kapott virágkoszorú: a szent legendájának számos olyan mozzanata van, amely a népi hagyományvilágban különleges szokásokhoz és hiedelmekhez vezetett.
Gondoltuk volna, hogy hazánk első világbajnoki címét egy téli sportnak köszönhetjük? Ráadásul egy olyan hölgynek, aki a teljes magyar műkorcsolyázást megújította? 123 évvel ezelőtt született Kronberger Lily, aki a műfaj úttörőjeként először lépett zenei kísérettel a jégpályára.
Erdei olvasókabin, egy este Dresch Mihállyal, felülhímzett fényképek, séták a múltban és Partért kiáltó dalok. A zajból kiszakító élményeket ajánlunk.
Kollégánk, Ferenczi-Bónis Orsolya Kovács András Péterrel készített interjút a gyermekkori traumák feldolgozásának fontosságáról és a továbblépés nehézségeiről, mely anyagáért novemberben a Média a Családért díjra jelölték.
A „fordulat évének” – Rákosi Mátyás minősítette így 1948-at – végére már egyértelművé vált, hogy a kommunisták egyeduralmat építettek ki, de a korábbi világ sem merült még teljesen alá, a karácsonyt sem igyekeztek még a fenyőünneppel felülírni. Az iskolai karácsonyi ünnepségek furcsa egyvelegei lettek hagyományos és újszerű rítusoknak és szimbólumoknak.
A Magyar Krónika magazin lapjairól és online felületéről ismerős érték- és közösségteremtőket fotókiállításon és filmbemutatón láthatták az érdeklődők Nagyenyeden és Torockón.
Várakozás, készülődés, egymásra találás, közös időtöltés, forgatag és elvonulás, csillogás és elcsendesedés. Ez mind az adventi időszak sajátja. Olyan programokat ajánlunk, melyek segítenek felkészülni a karácsonyra.
Miért riadnak meg az angyalos mise alatt a boszorkányok, miért hitték elődeink, hogy az adventi éjszakák a legalkalmasabbak a varázslásra, mit jelképez az adventi koszorú, és mit szimbolizál a hajnal?
„A Gyáli úton állt egy csukott bútorszállító” – énekelte a hőskorról az LGT, és tőlük tudjuk azt is, hogy Skoff Elzát és Filotás Lilit kevesen ismerték. Bezzeg a hangjukat! Elza és Lili orgánumára már nincs, aki emlékezne, de P. Debrenti Piroska, Bőzsöny Ferenc, Szepesi György vagy Komjáthy György hangja sokaknak ismerős. A magyar rádiózás aranykorának évtizedeit idézzük fel.
Csillagszedés, nadrággal való boronálás, ólomöntés, gombócfőzés, ólrugdosás, ereszrázás, kapcába köpés: András napja férjjósló nap volt a magyar néphagyományban.
Az újdonság és a rácsodálkozás erejével hatnak azok az előző századfordulós budapesti városfotográfiák, amelyeknek a negatívjaira nemrég bukkantak rá a Fortepan munkatársai a Deutsche Fotothek drezdai archívumában. Az eredetileg képeslapok számára készült részletgazdag felvételekből izgalmas kiállítás nyílt Budapest születésének 150. évfordulóján a Magyar Nemzeti Galériában.
Ezúttal olyan épületeket gyűjtöttünk össze, amelyek nemcsak lenyűgözők, de illeszkednek is a tájba, lehetőséget adva a látogatónak, hogy rajtuk keresztül is kapcsolódjon a természethez.
„Munkám egyszerű: négy vonal által határolt térben kell megjelenítenem gyakran mások, néha saját gondolataimat” – foglalta össze hivatásának lényegét Sára Sándor. A kilencven éve született Kossuth-nagydíjas és Balázs Béla-díjas operatőrre, filmrendezőre alkotásai felidézésével emlékezünk.
A Petőfi Irodalmi Múzeum új időszaki kiállítása Madách Imre fő művét vizsgálja meg eddig még sosem tárgyalt szempontból. Látnok zseni, aki megjósolta korunk klímaváltozását? Adhat a ma problémáira releváns válaszokat egy százhatvan éves mű? A kiállítás kurátorát, Sidó Annát kérdeztük.
Ha egy épület felé gazdái folyamatosan értő gondoskodással fordulnak, azt meghálálja, és legyen bármilyen funkciója is, mindig a legjobb arcát mutatja. Így volt ez a bólyi Magtár Villa esetében is, ami istállóként és szálláshelyként is a település ékköve.
Amihez nem volt elég 90 év, ahhoz elég lett 90 perc. Ez vetett véget az angol diadalmenetnek. Puskásék lőttek, láttak, győztek! Az évszázad mérkőzésére emlékezünk.
Azt mondom, Kovács Kati, azt mondom, Lábas Viki. Igen, róluk is beszélgettünk Szvorák Katalin népdalénekessel pilisszentlászlói otthonában, és még sokat az éneklésről, a százhangú orgonára hasonlító népdalokról, gyerekekről, unokákról, örömről és veszteségről.
Csokonai Vitéz Mihály születésének kétszázötvenedik évfordulóján a Gózon Gyula Kamaraszínház jubileumi, huszonötödik évadában mutatja be a teátrum a költő Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon című művét.
Elcsendesíteni az elmét, felemelni a lelket, felkészülni a karácsonyra. Erre kínál lehetőséget az adventi időszak. Méry Rebeka gyönyörű felvidéki népénekekből összeállított koncertjével az ünnepkörhöz méltó módon kezdhetjük el a felkészülést december 2-án a Márai Sándor Művelődési Házban.
Lopott leánying, karácsonyra kizöldülő meggyfagally, leálló malom – Katalin napjához számos érdekes népszokás kötődik.
Marokkói, szlovéniai és portugáliai filmfesztiválokon is fődíjat nyertek magyar filmek november harmadik hétvégéjén.
Nehéz sorsok, súlyos dilemmák, felemelő történetek az idén huszadik születésnapját ünneplő, november 22. és 29. között zajló Verzió nemzetközi emberi jogi dokumentumfilm fesztivál kínálatában.
2021 őszén – egy ösztöndíj jóvoltából – két hetet töltöttem Pannonhalmán, a bencés főapátságban. Azért mentem oda, hogy írjak, de persze nem írtam, vagyis jóval kevesebbet írtam az előre eltervezettnél. Naplójegyzetek, fotók azért születtek. És hangfelvételek. Az ott töltött két hét alatt végig a zsebemben volt egy diktafon. Felvettem a bencés gimnázium folyosóin zsivajgó gyerekek hangját, az eső kopogását az ereszen, az étkező faliórájának ketyegését, a bazilika harangjának kondulását.
A magyar sport Trianonja lett a kilenc aranyérmet hozó 1956-os olimpia. A sportolók harmada nem tért haza a játékok után, szétszóródott a világban. Egy különleges olimpia emlékei.
