Az újdonság és a rácsodálkozás erejével hatnak azok az előző századfordulós budapesti városfotográfiák, amelyeknek a negatívjaira nemrég bukkantak rá a Fortepan munkatársai a Deutsche Fotothek drezdai archívumában. Az eredetileg képeslapok számára készült részletgazdag felvételekből izgalmas kiállítás nyílt Budapest születésének 150. évfordulóján a Magyar Nemzeti Galériában.
Csokonai Vitéz Mihály születésének kétszázötvenedik évfordulóján a Gózon Gyula Kamaraszínház jubileumi, huszonötödik évadában mutatja be a teátrum a költő Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon című művét.
Az utóbbi idők egyik legsajátosabb képanyaga került fel néhány éve a Fortepanra. A nyolcvanas évek budapesti valóságát rögzítő fotókat Makovecz Benjamin készítette. A hatszázhuszonhat szabadon hozzáférhető felvételből a Kolta Galéria kiállításán láthatunk válogatást.
A kilencvenes években induló hazai képzőművész-nemzedék kibontakozását járja körül a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, a TechnoCool, mely nemcsak a friss és pezsgő művészeti életről, de a korszakról is szemléletes képet fest.
A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrának két szakasza is érinti az Őrséget. Ösvényére lépve egy pillanat alatt beleszeretünk majd a vidékbe.
A Budapest Design Week hivatalos eseményeként október közepén nyílt a Határtalan design huszadik, jubileumi tárlata a Fuga Budapesti Építészeti Központban. A tizennégy ország ötvenhat alkotójának munkáit felvonultató nemzetközi hangzótárgy-kiállítás, valamint a hozzá kapcsolódó programok rendhagyó összművészeti élményt ígérnek a látogatók számára.
Izgalmas, a hazai művészeti színtérben akár formabontónak is tekinthető kiállítás látogatható október 28-áig a budapesti Hegyvidék Galériában. A Vasművek című tárlat a kecskeméti K-Arts Művészeti Gyűjtemény anyagából válogat; különlegessége, hogy kizárólag fémből készült szobrokat, térplasztikákat és installációkat mutat be a nagyközönség számára.
Marcus Goldson budapesti akvarelljei úgy tartanak tükröt hétköznapi valóságunknak, hogy nyomban eldobjuk kollektív önképünk összes búval teli sztereotípiáját.
A jó kereskedelmi grafika ismérve a vizuális gazdagság és a hozzá kapcsolódó pozitív életérzés.
A huszadik század balatoni életképei családi fotográfiákon.
Tóth Lívia művei összekötik az archaikust a kortárssal, a történelmi léptéket a jelenvalóval, a szentet, a profánt és a természetelvűt.
Jankovics Marcell legendás sorozatának erotikus motívumaival a szexualitás kultúrtörténetét is közvetíti.
A vadászat egy kislány meggondolatlan bemondására pedofíliával igaztalanul vádolt férfi teljes erkölcsi, kis híján fizikai megsemmisítésének történetét meséli el. A filmből színpadra írt darab előadását Pelsőczy Réka rendezte a Budaörsi Latinovits Színházban.
Szubjektív realizmussal megfestett fővárosi gangok, kapualjak és utcák, Velázquez infánsnői és Bruegel vadászai a pesti flaszteron, németalföldi és itáliai mesterek kézjegyeit idéző portrék a magyar félmúltból. A tavaly száz éve született Mácsai István egyedülálló életművére most mi is rácsodálkozhattunk a Kiscelli Múzeumban.
Egyed Péter archaikus fotótechnikával exponált városfényképei úgy mutatják meg az élet körforgását és az idő múlását, ahogyan szabad szemmel soha nem látjuk.
El Greco jelentőségét nem lehet eleget hangsúlyozni. A korát meghaladó művész életművének kiemelkedő darabjait február 23-áig tekinthetjük meg.
Nemzetközi viszonylatban is jelentős tárlat nyílt a német fővárosban, amely friss értelmezési keretben mutatja be, mivel járultak hozzá a magyar képzőművészek a klasszikus modernizmus számtalan irányzatának kialakulásához és formálódásához.
A Főfotó alapítói emblematikus lemezborító-fotókat gyűjtöttek össze egy kiállítás erejéig. Ott jártunk, így most mi is megmutatjuk egy letűnt korszak emlékeit.
Nyolcvanéves lett Váli Dezső, a kortárs magyar festészet sajátos hangvételű alkotója.
Valódi értékmentést végez a Highlights of Hungary címmel elismert fotográfus Mohos Zsófia azzal, hogy évek óta dokumentálja a Palócföld hamisítatlan atmoszféráját és azt az archaikus világot, amely lassanként talán csak fotókon él tovább.
Az egyetlen stílusirányzathoz sem köthető magyar festőművész képei bejárták a világot
A Capa-központ őszi kiállítássorozatában a világjárvány miatt idén egyszerre három évfolyam mutatkozott be
Szöveg: Kéri Gáspár Több százra tehető azon magyarok száma, akik a diaszpóra tagjaként vagy friss emigránsként az amerikai hadsereg kötelékében teljesítettek szolgálatot a vietnámi háborúban. Köztük volt Kondor László is.
Szöveg: Kéri Gáspár Nemzetközi szakmai kezdeményezések eredményeként az ENSZ a 2022-es esztendőt az üveg nemzetközi évének nyilvánította, a magyarországi üvegművesség pedig már tavaly felkerült a UNESCO világörökségi listájára. Ennek apropójából
Minden látogatáskor új élményt tartogat a Badacsonytördemic és Tapolca között húzódó szakasz
A balatonfüredi Vaszary Galériát minden évben érdemes felkeresni. Az egykori hercegprímási nyaraló kiállítótereibe idén tavasszal Rippl-Rónai Józseftől Maurer Dóráig magyar művészek meghatározó alkotásai költöztek.
Családi portréktól sajátos személyes mitológiát építő talált tárgyakig terjed Fejér János fotográfus írásunkhoz válogatott anyaga.
Murányi Kristóf nem enged a csábításnak, és a könnyebb út helyett csavar egyet a retróérzés kollektív élményén. Dekoratív grafikáin úgy elevenedik meg a jelenünkbe mutató félmúltunk rögvalósága, hogy nevetni támad kedvünk saját – szerethető – esendőségünkön.
Gótikus útnak és História-völgynek is nevezik a Borsodban található Bódva-völgyet, amely sok más látnivaló mellett középkori templomépítészetünk különleges szépségű és jelentőségű emlékeit rejti.
A Fortepanról válogatott gyermekképek pillanatfelvételekként formálják epikus és kollektív történetté a rajtuk felsejlő sorsokat.
Bukta Imre mezőgazdasági művészete sajátos jelenség a hazai képzőművészeti színtéren. Festményein, grafikáin, installációiban és performanszaiban a mai magyar vidék rögvalóságának ellentmondásos romantikája sűrűsödik össze.
A Ludwig Múzeum több mint kétszáz műalkotás felvonultatásával rendezett nagyszabású életmű-kiállítást a hatvanas évek hazai neoavantgárd képzőművészetének egyedi hangvételű alkotója, az 1997-ben elhunyt Frey Krisztián emlékére.
A technikai bravúrjairól, mély gondolatiságáról és határozott iróniájáról ismert grafikusművész munkáiból a Műcsarnokban nyílt válogatás.
Elsőre azt gondolnánk, hogy oda-vissza ismerjük Szinyei Merse Pál művészetét. Az új életmű-kiállítás azonban új összefüggésekkel gazdagítja benyomásainkat.
Az apró, de annál jelentékenyebb grafikai kollekció: a Makarius-mappa évtizedekig bolyongott a világban, végül a Fővárosi Képtár gyűjteményében lelt végleges otthonra
Orosz István különböző művészettörténeti korszakokból építkező, összetéveszthetetlen stílusa évtizedek óta meghatározza a magyar grafikát, mellette tanulmányokat, verseket, prózát ír, animációs kisfilmeket rendez.
Egy fiatal srác fél évszázadig asztalfiókban lappangó negatívjai meghökkentő fénytörésben láttatják a hetvenes évek Budapestjét.
Kissé abszurd, de a fényreklámok tömeges budapesti elterjedését egy 1970-ben kelt pártkongresszusi határozat tette lehetővé.
A Szombathelyi Képtárban egész nyáron nyitva tartó VII. Nemzetközi textilművészeti triennálé hívószava a sodrás volt.
Komáromban lelt méltó otthonra a Szépművészeti Múzeum egyedülálló antik, középkori és reneszánsz szobormásolat-gyűjteménye.
A 16. században emelt borsi Rákóczi-kastély reneszánsz építészetünk kiemelkedő példája, különös jelentőségét pedig az adja, hogy II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem szülőhelye. A várkastély felújítása a határon túli műemlékvédelem kiemelt projektje, a megújult épület 2021 nyarán nyílt meg
Magyarországon angol szociális művészetnek is nevezték a 19. század közepén kibontakozó preraffaelita mozgalmat, amely fél évszázaddal később
jelentős hatást gyakorolt a magyar képző- és iparművészet fejlődésére. Ma ezt az időszakot a magyar művészet egyik aranykoraként tartjuk számon.
Ha nem rendezőként írja be nevét a filmtörténetbe, akkor bizonyára íróként vagy képzőművészként hagy nyomot. Kilencven éve született Huszárik Zoltán.
A századforduló magyar plakátművészetének kimagasló alakja volt Faragó Géza. Összetéveszthetetlen stílusú munkáiból június végéig látható szabadtéri kiállítás a Várkert Bazár déli panorámateraszán.
A Csontbáró nemcsak monumentális monográfiájában, de fényképen is megörökítette a székely világot – felvételei a korai magyar fotótörténet emblematikus darabjai.
Barabási Albert László gimnazistaként még szobrásznak készült, ám sorsa mást irányt vett. A ma már nemzetközi hírű fizikus a hálózatok kutatására és vizualizációjára tette fel szakmai életét, ezzel visszakanyarodva a művészethez.
A hódmezővásárhelyi fényképész, Plohn József 1848-as honvédportréit
nézve nemcsak a múlt elevenedik meg előttünk, a gyűjtemény rendhagyó
emlékművet is állít a 19. századi magyar szabadságmozgalomnak.
A Múzeum Mélygarázs alkotói a múzeumi atmoszférát ha jelképesen is, de kivitték az intézményi keretek közül.
A kilencvenéves korában, tavaly novemberben elhunyt Konok Tamás festőművész személyében nem csak egy meghatározó nemzedék utolsó mohikánjainak egyike távozott. Halálával a reformkor óta folyamatosan alkotó, a hazai és a nemzetközi művészeti kontextusba egyaránt illeszkedő családi hagyomány is megszakadt. Vigasztaljon bennünket az, hogy a művek velünk maradnak.
Amikor az ifjú Szentpétery Tibor hetvenkilenc pengő nyolcvan fillérért megvásárolta első fényképezőgépét, talán még nem sejtette, hogy egy életre elkötelezi magát a fotografálás mellett. Hosszú évtizedek során felhalmozott felvételein lelkesen és lelkiismeretesen örökítette meg a természet szépségeit, a magyar történelem kataklizmáit, kulturális örökségünk meghatározó emlékeit.
Másfél évtized sűrű magyar mikrotörténelme elevenedik meg a fotóamatőr Lissák Tivadar képein, aki 1934 és 1948 között rendkívüli humorérzékkel és intenzitással örökítette meg a hétköznapok rögvalóságát, a családi, baráti együttlétek kivételes pillanatait.
Az előző századforduló polgári derűbe oltott egzisztencializmusa és egyfajta látomásos atmoszféra egyformán jelen van a magyar festészet egyik megújítója, Ferenczy Károly vásznain.
A svájci származású Schoch Frigyes az Osztrák–Magyar Monarchia egyik jómódú vállalkozója volt. 1900 körül vásárolt sztereokamerájával Erdélytől Budapesten és Ausztria havas hegycsúcsain át az Adriáig rengeteg különleges életképet készített.
Barcsay Jenő sok évtizedet felölelő, rendre megújuló művészetében azonos érvénnyel fedezhetők fel a magyar festészet hagyományai és a modern művészi áramlatok jegyei. Születésének százhuszadik évfordulója alkalmából most a Ferenczy Múzeumban láthat válogatást alkotásaiból a közönség.
Egy békebeli magyar világutazó, az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének sorhajóorvosa néhány év leforgása alatt olyan fotográfiai életművet hozott létre, amelynek jelentőségét csak most kezdi igazán felismerni a nagyközönség és a szakma.
Komoly adósságot törleszt a hazai múzeumi színtér azzal, hogy a komputerművészet úttörőjeként nemzetközi hírnevet szerző, 1947 óta Franciaországban élő és alkotó Vera Molnar életművét igyekszik beemelni a magyar képzőművészeti kánonba.
Az idén augusztusban kilencvenhét éves korában elhunyt Reigl Judit a tapasztalaton túli világ megjelenítésének eszközeként tekintett magára.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
