Olyan ábrázolást látni a világról, ami közvetlen kapcsolatot közvetít a látottakról, gyógyító. Nem is az ábrázolás módja, hanem a hiánycikknek számító kapcsolat miatt. Bodor Zoltán képei ezt az élményt adják. Ablakok és kilátások címmel Vácott nyílt kiállítása a magyar kultúra napján.
Régi-új rovatunkban ismert embereket kérünk arra, meséljenek egy dalról, ami valamilyen okból fontos számukra. Ezúttal egy évekkel korábbi, kizárólag nyomtatásban megjelent epizódot hoztunk, amelyben Ferenczi György mondja el, mit jelent neki Sárdy János Rózsalevél című dala.
Kiáltványt tett közzé a magyar kultúra napján az Artisjus és a Nemzeti Kulturális Alap, egyúttal meghirdették a magyar dalszerzés évét 2025-ben. A döntés oka több zenei évforduló és „az anyanyelv zenei párja”, a dal értékének megőrzése is a mesterséges intelligencia korában. A kezdeményezéshez bárki csatlakozhat.
A Tüskevár és a Téli berek című műveket legalább akkora tévedés a gyerekkönyvek közé sorolni, mint a hazaszeretet nagyregényét, A Pál utcai fiúkat. Ugyanis örökérvényű gondolatokat tartalmaz a gyermekneveléstől a globális felmelegedésig szinte mindenről.
A PajtaKult csapata a tavalyi mohácsi busójárás forgatagában a hagyományos sokác bab elkészítésének titkát is megtudta.
A „szabad puszta szabad szülötte”, egy termetes tenyészbika feltehetően több ember haláláért felelt. Ámokfutásában a felharagosodott, megbántott ősi Hortobágy vére buzgott fel, legalábbis így vélekedtek a korabeli lapok.
Puskás kortársa és két válogatott meccsén csatártársa is volt, mégis alig ismerik itthon Nyers István kalandos, ellentmondásokkal teli életét. Hiánypótló könyv született A világcsavargó Inter-gólkirályról. Ott a helye minden magyar focirajongó könyvespolcán.
A jórészt hazánkban forgatott A brutalista vágója, Jancsó Dávid mellett Sipos Zsuzsannát is jelölték az ugyancsak nálunk forgatott gigantikus blockbuster, a Dűne folytatásának berendezéséért.
Mundruczó Kornél hollywoodi babérokra törő kísérlete, vadnyugat a vidéki Magyarországon: sci-fi, akció és dráma is szerepel újabb összeállításunkban.
Az Egyenlítő közelében, trombitáló elefántok között vagy az alaszkai hómezőkön is rendre eszébe jutott, mi lehet otthon. Otthon, azaz az erdőben, a patakparton, Somogyban. A világ másik felén is számontartotta, mikor kezdődik a szarvasbőgés, mikor kezdenek húzni a szalonkák.
Átadták Budapesten azt a dokumentumot, amely a magyar tánc hagyományát az emberiség szellemi kulturális örökségébe emeli. Az UNESCO döntése Paraguayban született meg december elején, az ünnepséget január 23-án tartották a Hagyományok Házában.
A legjobb emberközpontú fotográfiáért 2023-ban André Kertész-díjat, 2024-ben Hemző Károly-díjat nyert egy mindössze huszonhat éves fotóriporter sorozata idős nagyszüleiről. Szajki Bálint Egészségben és betegségben című dokumentarista anyaga elégia a tabukkal kitakart megmásíthatatlanról, az elmúlásról.
Szajki Bálint fotóriporter nagyszüleiről készült, több díjjal is elismert sorozatához nem lehet nem kapcsolódni: képköltészet bármelyikünk lehetséges alkonyáról. Interjú.
A mustra február 3. és 9. között zajlik majd a Corvin Moziban, seregnyi filmet tekinthetünk meg kedvező áron a fesztiválon.
Bár még csak az év legelején járunk, ki merjük jelenti, A brutalista az év legnyomasztóbb filmje, az Adrien Brody főszereplésével készült, nagyrészt hazánkban forgatott dráma január 23-tól látható országszerte a mozikban.
Hogyan készül a szegedi papucs és a halasi csipke? Mi a kékfestés titka és mi a bajai halászléé? Sorozatunkban a hungarikumok és a Magyar Értéktár kincseinek műhelytitkait mutatjuk be.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal az „ő sem jobb a Deákné vásznánál” szólás jelentésének jártunk utána.
Fekete István rejtélyes élete, a tánc szabad lelkülete, magyar sikerfilmek zsinórban és szellemidézés nem csak indiánoknak Cseh Tamás születésnapján. Lehetőségek klisémentes ünnepléshez.
