Még a vasfüggöny sem szabhatott határt hazánk egyik legnagyobb export-sikertörténetének és bár a cég már régen megszűnt, az egykori Ikarus-telepen a mai napig nem állt le az autóbuszgyártás.
Valamint Dargay Attila álma is megvalósul, hamarosan pedig egy kiválónak tűnő szocidráma is a mozikba kerül, azaz nem lesz hiány izgalmas magyar filmekből 2025-ben sem.
Február elsején ismét megrendezik a Fizika Napját a Szegedi Tudományegyetemen, ahol a tudomány rajongói bepillantást nyerhetnek a modern fizika világába, a mesterséges intelligencia alkalmazásaitól a kvantumtechnológia rejtelmeiig.
Hívták beszélő-, levelezőgépnek, automatikus titkárnak, de ma inkább diktafon néven ismerjük azt az eszközt, amely a gyorsírást kiiktatva alaposan megváltoztatta az irodai munkát.
A rejtőzködő állatot 70 évig nem sikerült befogni.
A poroszos oktatás eredetileg nem azt jelentette, hogy a diákok hátratett kézzel, csendben ültek, miközben a domináns tanító a katedráról kiabált. Pukánszky Béla pedagógussal, egyetemi tanárral beszélgettünk.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „fene egye meg” szólás jelentésének jártunk utána.
2024-ben is rekordot döntött a kéktúrát teljesítők száma. A legendás túraútvonal három részét, az Országos Kéktúrát, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát és az Alföldi Kéktúrát összesen 1398-an teljesítették. Még a koronavírus-járvány miatt kiugró 2022-es évet is sikerült lepipálni.
Időutazásra hívnak az előző századfordulón készült színezett képeslapok, látogatóba az egykor volt Magyarországba. Ezúttal kastélynézőbe az erdélyi
Enyedszentkirályra.
A kivájt fatörzzsel kezdődött, és most az atom-tengeralattjárónál tartunk. A víz, a szél, a mágnesesség, az idő és az emberi tudás – minden és mindenki hozzátette a magáét. Van Zebegényben, a Dunához közel egy múzeum, amelynek alapítója el akarta mesélni a hajózás hosszú és szép történetét.
Az 1954-es labdarúgó világbajnokság döntőjét nem kell bemutatni senkinek Magyarországon. Ez az egyik legfájóbb sportemlékünk: az esélyes Aranycsapatot 3:2-re verték a németek, pedig még vezettünk is kettővel! Az ellenfél szemével viszont elég keveset foglalkoztunk eddig vele, pedig a német emlékezetpolitikában ez a döntő a mai napig kiemelt helyet foglal el. Ráadásul a jelenség nem is az ötvenes években kezdődött.
A brutalista című film főhőse fiktív karakter. A történet egy emigráns magyar építészről szól, aki új hazájában a csúcsra jut. Ez a leírás az olimpiai bajnok Tarics Sándor építőmérnökre is illik.
Jubileumot ünnepel a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás zászlóshajója.
Egy vadkamera felvételén bukkant fel mindkét faj. Mit jelent mindez?
Hallgassa meg a Reptető című albumot!
Heltai Gáspár ábécéskönyve, a debreceni kollégiumban tanító Maróthi György Arithmeticája, Apáczai Csere János enciklopédiája: fejezetek a magyar tankönyvírás történetéből.
Az egészséghez vezető úton járva az Úti Madonna-kápolnához juthatunk.
Az ország egyik legjobb Hamletje volt. Művelt, érzékeny, mindenkitől sokat követelő színész. Egy finom úr, néha faksznis öregember, sármos, huncut színészóriás. A 99 éve született Mensáros Lászlóra pályája négy epizódjával emlékezünk.
