A házaspár noszvaji otthonától pár lépés csak egy mesekút, de Vanda az egész falut, az egykori barlanglakásokat is teleszőtte mesékkel. Az országban egyre többen követik. Járhatnánk állomásról állomásra egy családi meseterápiás ösvényen – festett ládikákban válogatott népmeséket, próbatételeket találnánk –, de van csak itt, a Bükkalján szerelmes és pajzán mesés csapás is. A bőség zavara. Ha Vandának lenne névjegye, ez állhatna rajta: a meseutak megálmodója. Nézzünk inkább a kútba.
Vanda férje, Balázs Péter párhuzamos portréja és a noszvaji barlanglakások újjászületésének története itt olvasható:
Aki a hegyből szobrot, aztán közösséget faragott – Balázs Péter természetművész portréja | Magyar Krónika
Mint egy kéttörzsű, dús lombú fa, úgy kapaszkodik Noszvaj talajába Balázs Péter szobrász, természetművész és Tátrai Vanda keramikus, meseterapeuta, természe …
Tátrai Vanda történetébe csak öles ugrással lehet alámerülni. Ez tényleg nem holmi egyszer volt, hol nem volt a pécsi porcelánfestőről, aki a siklósi művésztelepen – így mondja – „összekerámiázta magát” egy tehetséges szobrásszal, amiből házasság, alkotói szövetség, három gyerek és egy termékeny noszvaji élet nőtt ki, nem mellesleg egy csodás karrierút a Boldizsár Ildikóhoz köthető, ma már nemzetközi szinten jegyzett Metamorphoses meseterápiás módszertan sorvezetőivel, amit a terapeuta nemzetközi meseiskolájában oktat is.
„A gyerekeim szerint nálam zárkózottabb ember a világon nincs, de jól titkolom” – állítja ő, aztán a végére kiderül, hogy aki ennyi ajtót kinyit, az nem lehet zárt, legfeljebb rejtőzködő. Fotó: Muray Gábor
Tátrai Vanda három lányt nevelt fel, de hogy! Az elsőnek felolvasta Az Ezeregyéjszaka meséit – az egészet.
A mesék tartottak meg minket az első években, amikor Boróka súlyos betegséggel küzdött
– idézi fel. Öt évet töltöttek karanténban. A ma már festőművész, keramikusként is alkotó elsőszülött nem mehetett közösségbe, és minél több fekvésre kellett otthon rábírni. Tévéjük nem volt, de igényük sem rá. „Néha egész álló nap csak meséltem.” Az Ezeregyéjszaka meséinek teljes díszes magyar kiadása épp megjelent, „beruháztunk Péterrel, és nekiláttam szoptatás közben felolvasni”.
Azt vette észre, hogy az átmesélt napokon anya és lánya is jobban vannak. Amikor a nehezén már túl voltak, Vandát elkezdte érdekelni, mi a titok. „Eljutottam Boldizsár Ildikó egyik előadására, és rákérdeztem. Ő is megtapasztalta a mesék erejét az egyik gyereke kórházi ágya mellett. Félszavakból is értettük egymást.” Ildikó mellé szegődött. Ennek lassan két évtizede.
Vandának nem filmje lenne, mint férjének, Balázs Péternek, hanem életrajzi mesegyűjteménye. Egymásra mutató történetek szövevénye adná ki az egészet – pont, mint a keleti mesékben. „Máig elvarázsol a belső logikájuk. Szerintem az élet is így működik. Sosem vertem az ajtót semmiért, de ahol kinyílt egy előttem, ott bementem.”
Kezdődhetne a Világszép nádszál kisasszony meséjével: „Bátorságról, eltökéltségről szebbet nem ismerek.” És biztosan lenne benne bálnás mese is. „Mélyen megszólít a lényük. Van is egy kedves mesém, sokszor elolvasom, egy maori törzsfőnöktől hallottam. Arról szól, hogyan kötik össze a bálnák a föld, a víz és az ég tudását a születésük pillanatától. Mintha egyszerre lennének jelen két világban. Vonz bennük ez a kettősség” – mondja Vanda.
Ahogy fejlődött a művésztelep, férje, Péter szívügye, úgy nőtt bele Vanda a mesék világába. A barlanglakások meseterápiás foglalkozások terei is lettek, és közben ugyanitt zajlottak a természetművészeti alkotótáborok. Lassan, magától értetődően fonódott egybe a kettő a Mesejáró módszertanban, ami nem más, mint
visszavezetés az elveszett saját narratívához, meseterápiás segédlet az eligazodáshoz belső tájakon.
Némi idő, egy inspiratív hely és a Bükk térereje kellett a felismeréshez, hogy „a mesehősök nagyon hasonló módon vannak jelen a világban, mint a természetművészek”.
Vanda a Mesejáróból olyan módszert is fejlesztett Bánfi-Csizmadia Edit trénerrel, amellyel becsempészhető az ökológiai szemlélet a céges környezetbe. Egy szomolyai roma egyesületnél rendszeresen mesél gyerekeknek, benne van a Metamorphoses önkéntescsapatában, így a Korányi-kórház hospice-osztályán is.
Riportunk itt olvasható:
„Boldogan éltek, amíg …” – a hospice-on a mesék kimondhatóvá teszik a kimondhatatlant | Magyar Krónika
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet hospice-osztályán meseterápiás alkalmak segítenek a haldoklóknak és hozzátartozóiknak szembenézni a halál közelség …
Nyaranta gyimesi csángó gyerekeket táboroztatott évek óta, „de most Tárnok Marica bábszínész ment a hidegségi árvákhoz a Vándor meseút házikóival”, Mohamed megy a hegyhez alapon. A Vándor meseút tematikus ládikáival ott is ajtót nyit a mesékre, ahol a madár se jár, és olyan elvont témákkal is tabukat dönt mesék segítségével, mint a gyerekjogok vagy a teremtésvédelem. Tovább is van, még nem is látni, mennyi ajtó.
____
A Vándor Meseút-módszerről részletesen is írtunk itt:
Léleknyitó ládikák – a Vándor Meseút-módszerrel a mesék tabukat döntenek | Magyar Krónika
A Vándor Meseút ládikái oda is elviszik a meséket, ahol a madár se jár, és olyan elvont témákat is megnyitnak a segítségükkel, mint a gyerekjogok vagy a ter …
