Dr. Pirula, a piros orrú szívderítő
Ha valamit nagyon meg akar mutatni, az nem szokott sikerülni neki, de sikerül helyette valami más, ami szintén egy csoda. Csak hát más volt a terv, ezért bosszankodik Dr. Pirula, azaz Nagy Eszter, aki bohócdoktorként varázslatot visz a gyerekek kórházi ágya mellé. A kezében egy portörlő is könnyedén mikrofonná változik. A kibillentség a legfőbb gyógyszere. Nem egyszer ukulelén, egy csörgedező patak hangjával kíséri súlyos beteg gyerekek utolsó napjait, óráit. Sokak számára talán elviselhetetlen pillanatok ezek, ő mégsem választana más hivatást. „Nagyon más bohócjelmezben találkozni bármivel az életben, mint anélkül. Olyankor arra fókuszálok, hogy találjak valami varázslatot, ami elmozdít ebből a nyomorúságos, fájdalmas, beszűkült állapotból. Ebben nagy erő lakozik” – mondja. Nagy Eszter története itt olvasható:
A legnehezebb helyzetben is meg lehet találni a varázslatot – beszélgetés Nagy Eszter bohócdoktorral | Magyar Krónika
Nagy Eszter, vagyis Dr. Pirula elkalauzol minket a kulisszák mögé, hogy láthassuk, miben rejlik a bohócdoktorok gyógyító ereje.
A drámát oldó dal ereje
2014 márciusában lépte át először az I. Számú Gyermekgyógyászati Klinika koraszülöttosztályának küszöbét. Életre szóló pillanat volt. Hazay Annamária egyike azoknak, akik egy alapítvány munkatársaként dallal oldanak fel dármai helyzeteket az inkubátorok mellett, segítenek az anyának megérteni, átérezni, hogy ő is tehet a kisbabája gyógyulásáért.
Van, hogy a De jó a dió vagy más, hasonló dalocska fontos oldást indít el egy krízisben lévő szülőben. A te hangodat ismerem című, kapcsolatfókuszú perinatális zenei programról már nem egy szakdolgozat is született. Mi is írtunk Hazay Annamária gyógyító hivatásáról.
Nem mindennapi gyógyítóink | Magyar Krónika
Összhangban podcast. Prodán Zsolt gyermekszívsebész-főorvos, Hazay Annamária tanító, óvónő, fejlesztőpedagógus és Nagy Anna, az Egyszülős Központ vezetőjének beszélgetése.
A csupaszív szívdoktor
Prodán Zsolt, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet szívsebész-főorvosa harminc éve ad reményt a veleszületett szívhibával küzdő gyerekeknek és családjuknak. Tiszta mozdulatok címmel dokumentumfilm is készült róla. Rengeteget műt: az intézetben százból kilencvenhét műtét eredményes. Ha donor érkezik és riasztják, bárhonnan azonnal indulnia kell. Fáradhatatlan. Még arra is jut figyelme, hogy az intézet folyosóit derűssé tegye. A falakat mesefigurák díszítik, a műtőbe pedig elektromos kisautóval mennek a gyerekek. Prodán Zsolt missziójáról bővebben:
Nagy tettek az apró szívekért – beszélgetés Dr. Prodán Zsolttal | Magyar Krónika
Évente több százan köszönhetnek neki egy új életlehetőséget. Fáradhatatlannak tűnik, az ellenkezőjét legalábbis sosem érzékeltetné. Így operál, kutat és teszi gyermekbaráttá a steril kórházi tereket. Prodán Zsolt, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet szívsebész-főorvosa harminc éve ad reményt a veleszületett szívhibával küzdő gyerekeknek és családjuknak.
Akinek a gyógyítás a valódi kéktúra
A tudomány nem misztikum, és nemcsak a tudósnak, hanem a betegnek is van joga van kérdezni. Peták István missziója a rák legyőzése mellett a betegközpontú kommunikáció, az orvos és a beteg közötti távolság csökkentése is. A másfélmillió lépés felét már kilencévesen végigjárta a kéktúrán, tinédzserként már örökkévalóság foglalkoztatta. „Elég, ha felismerjük, hogy benne élünk egy olyan mátrixban, amelyet szabályos harmónia ural” – mondja. Célzott gyógyszerek kutatása teszi ki az életét az emberi genom kódfejtése mellett, saját biotechnológiai startupcéget vezet, orvosi eszközöket fejleszt. Missziója az a gyógyító zarándoklat, amit így összegez: a természet megismerésének a csodáját minél közelebb vinni az emberekhez. Peták Istvánnal készült interjúnk:
Tudós a ringben – interjú Peták István rákkutató orvossal | Magyar Krónika
Peták István számára nincs nagyobb dolog annál, hogy az élet mint felfoghatatlan csoda az emberi tudás által megmenthető. A kutató orvos a rák legyőzése mellett azért is harcol, hogy minél többen megértsék: a tudomány nem misztikum, és nemcsak a tudósnak, hanem a betegnek is van joga van kérdezni.
Futni, hinni, élni – egy ráktúlélő története
Thuróczy Bertalan még csak egyetemista volt, amikor jobb oldali hererákot diagnosztizáltak nála. Volt, hogy frissen összevarrt hasfallal ment be viszgázni az egyetemre a saját felelősségére. Amikor megkapta a hírt, hogy gyógyultnak tekinthető, elveszítette a bátyját egy gyors lefolyású, agresszív betegségben, szklerózis multiplexben. Ma maratonokat fut, orvosbiológiai mérnökként szenzoros okoskesztyűt fejleszt, a történetét pedig Futni, hinni, élni címmel könyvben írta meg, hogy erőt és segítséget adjon másoknak.
Történet hitről, veszteségről és győzelemről – ismerjük meg Thuróczy Bertalant! | Magyar Krónika
Mesébe illő, erőt adó történet egy kis faluban felnövő fiúról, aki sokat dolgozott, megtanult küzdeni. Történet a rákból való felgyógyulásról, veszteségről és a legdrágábbról: az időről. Thuróczy Bertalannal beszélgettünk.
| Csak azért is gyógyító magyarok Bár a magyar orvosok felfedezései sok esetben megelőzték a korukat, gyakran feledésbe merültek, vagy – mint Semmelweis Ignác esetében – nem vették őket komolyan. A korát megelőző újító volt például Balassa János sebész, „a szike Paganinije”. Plasztikai sebészeti munkáiban már a 19. század közepén használta a beteg állapotának dokumentálására a fotográfiát, ráadásul elsőként vezette be a műtéteknél – miután önmagán kipróbálta a hatását – az éternarkózist. Hőgyes Endre a veszettség elleni védőoltást fejlesztette tovább, egyszerűbbé és megbízhatóbbá téve az előállítást, de vizsgálta a lépfene és a kolera kórokozóit is. Korszakalkotó magyar orvosokról szóló cikkünk itt olvasható. |
