1918. november 30-án fizettek utoljára hídvámot a Lánchídon az átkelni kívánók. A történelmi pillanatot Müllner János fotós örökítette meg.
A trianoni békeszerződés óta hazánk nem soknemzetiségű, így mai szemmel nehéz elképzelni egy olyan életet, mint Gozsdu Manóé. Olyan ember volt ő, aki a végrendeletét magyarul írta, de a temetésére csakis román ajkú papot kért. Február 9-én, születésnapja alkalmából rá emlékezünk.
Amerika – az új világ, a lehetőségek hazája, a szabadság földje. A 19-20. században magyarok százezrei hagyták hátra korábbi életüket, hogy átszeljék az Atlanti-óceánt, és szerencsét próbáljanak túl az Óperencián. Sorozatunkban Amerika és Magyarország találkozási pontjait mutatjuk be.
Így buzdította katonáit Guyon Richárd ezredes a branyiszkói ütközet alatt 1849. február 5-én, 176 évvel ezelőtt.
Mintegy 1400, eddig elérhetetlen, történelmi értékű röplappal bővült az OSZK Régi Ritka elnevezésű digitális gyűjteménye.
80 évvel ezelőtt Magyarország nyugati része még német és nyilas uralom alatt volt, a nagyobbik felét viszont már elfoglalták a szovjetek. Ebben a helyzetben kezdték előkészíteni a földreformot.
Még a vasfüggöny sem szabhatott határt hazánk egyik legnagyobb export-sikertörténetének és bár a cég már régen megszűnt, az egykori Ikarus-telepen a mai napig nem állt le az autóbuszgyártás.
Az 1954-es labdarúgó világbajnokság döntőjét nem kell bemutatni senkinek Magyarországon. Ez az egyik legfájóbb sportemlékünk: az esélyes Aranycsapatot 3:2-re verték a németek, pedig még vezettünk is kettővel! Az ellenfél szemével viszont elég keveset foglalkoztunk eddig vele, pedig a német emlékezetpolitikában ez a döntő a mai napig kiemelt helyet foglal el. Ráadásul a jelenség nem is az ötvenes években kezdődött.
A „szabad puszta szabad szülötte”, egy termetes tenyészbika feltehetően több ember haláláért felelt. Ámokfutásában a felharagosodott, megbántott ősi Hortobágy vére buzgott fel, legalábbis így vélekedtek a korabeli lapok.
80 évvel ezelőtt zajlott Budapest ostroma.
Az aranykincseket a második világháború idején rejtették el.
Napjainkban az adventi időszak részei harsány dekorációkkal, túlárazott forraltborokkal, és ünnepi slágerekkel. Hogyan és mikor váltak ezek a főtéri vásárok a karácsony előfutárává? A válaszhoz a középkorig kell visszamennünk.
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1944 decemberében hagyta el az országot az Operaház kiürítési vonata.
A veszprémi érseki palota 250 éves kápolnájába eddig nem sokan juthattak be. Régi fényében állították helyre a mennyezetképét, amelyen Jézus még csak gondolatként jelenik meg a megváltás után sóvárgó emberek előtt. 2025 nyarától kiemelt alkalmakon bárki látogathatja majd a magyar barokk építészet remekművét.
A magyar futball a Horthy-korszakban is Európa élvonalába tartozott. Válogatottunk akkor érte el első világbajnoki döntőjét, miközben hazánk futballistái és edzői olyan nemzeteket tanítottak játszani, mint Olaszország. Sőt, ebben az időszakban avatták az első vidéki bajnokcsapatot is – köszönhetően a második bécsi döntésnek.
Az Aranycsapatot mindenki ismeri, az utána következő évtizedek hullámvölgyeiről pedig szüleink, nagyszüleink mesélnek. De korábban milyen volt a futball Magyarországon? A Monarchia éveiről gyakran megfeledkezünk, pedig a hazai sporttörténet egyik legizgalmasabb időszakáról van szó. Egy olyan korról, amikor a csapatok nem csak egy klubot jelentettek, hanem egy társadalmi csoportot is.
A keleti fronton a limanowai csata hősei megállították az „orosz gőzhengert”, így megakadályozva többek között Budapest elfoglalását is.
Bemutatták a Ybl megvalósult álma – A Várkert Bazár története című könyvet. A kiadvány átfogó képet nyújt a Várkert Bazár építésének történetéről, a Budai Ifjúsági Park időszakáról és az épületegyüttes rekonstrukciójáról, miközben különleges archív ábrázolásokkal és izgalmas részletekkel gazdagítja az olvasók ismereteit.
Kincset érő, 1877-es naplót adott az olvasók kezébe egy volt diplomata, Nikowitz Oszkár. Két bácskai diák bejárta Erdélyt és mindent lejegyeztek, amit csak lehetett.
100 éve hunyt el Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész, történetíró.
Nagyjából 760 millió forintot fizetett érte egy gyűjtő.
Előzetesen annyit elárulunk, nem egy uralkodó testrészére kell gondolni. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal egy látszólag középkorban gyökerező szóláshasonlat eredetének jártunk utána.
A régészek bronzkori településnyomokra és szarmata temetőre bukkantak.
Ismerje meg a második világégés magyarországi történetét településekre lebontva.
Azt gondolnánk, hogy ha egy tárgyat sok mindenre lehet használni, nehezen fogja elveszteni társadalmi jelentőségét. Márpedig a bélyeg elvileg ilyen: a történeti időszaktól függően volt egyszerű postai eszköz, propagandaanyag vagy befektetési lehetőség. Mára mégis kiszorult a közbeszédből.
A túlvilágról visszatérő, élőket zaklató, azok vérét szívó kísértetek Magyarországon nora néven ismertek.
Egy Beatrice koncertről jelentő besúgó szerint a zenekar és „sleppje” veszélyes a társadalomra.
Manapság szinte elárasztják az internetet a sokszor színvonaltalan útleírások, túraajánlók, blogposztok, de a print kiadványok között is nehéz jó útikönyvet találni. Aki szereti az ilyen könyveket, és a magyar történelem iránt is érdeklődik, annak John Paget Magyarország és Erdély című, közel 700 oldalas műve egész biztosan hosszú hetekre leköti majd a figyelmét.
1686. október 21-22-én foglalták vissza Badeni Lajos csapatai Pécset. A város 143 évi oszmán uralmat követően szabadult fel.
Magukból kivetkőzve produkálták a táncot – számolt be a „Gyapjas” fedőnevű besúgó.
Hová fordulhatunk és milyen információkat kell megadnunk, ha katonaőseink történetét szeretnénk kutatni? Többek között erre is válaszolt Számvéber Norbert történész a honvedelem.hu oldalán.
2012 óta március 10-én a székelység összetartozását jelképező székely szabadság napjáról emlékezünk meg. A dátum nem véletlen, egy jelentős, de sajnos kevésbé ismert erdélyi történelmi eseményhez, a Makk–Gáll-féle összeesküvéshez kötődik.
Akár egy Guy Ritchie-film címe is lehetne. Pedig csak hazai túrázó típusok 142 évvel ezelőttről.
Római romok között sétálva sokszor élénk fantáziára van szükségünk ahhoz, hogy elképzeljük, miképpen is élhettek a kor emberei, milyenek lehettek a településeik valójában. Aquincumtól északra, Pilisszentiván közelében, a Hársas-forrás mellett 2009-ben azonosítottak egy ilyen telepet, amit idén ősszel tártak fel alaposabban.
