Székesfehérváron készült olyan busz, amely hasonlított az Ikarusra, de más márkajelzést viselt, és készült olyan Ikarus, amelynek köze sem volt a buszokhoz. Érdekességek az ÁMG-től az Electrobus Europe-ig.
A hadianyagtól a motoron át az első magyar cd-ig, a sertésorrkarikától a hangfalon át a robotcelláig számtalan termékcsoportot gyártottak a ma Videotonként ismert cégcsoport ágai-bogai. A székesfehérvári társaság nyolc és fél évtizedes története során két mély hullámvölgyet is túlélt.
Aki a hazai jégkorongsportot kicsit is ismeri, annak éppúgy ismerősen cseng az Ocskay név, mint a fociban mondjuk az Albert, a Bene vagy a Páncsics. Azt is tudja, hogy két ilyen nevű játékos is volt, apa és fia. Az ifjabb Ocskay Gábor fiatalon elhunyt, az idősebb már nyugdíjasként a székesfehérvári utánpótlás-nevelés magvetője, nagy öregje, máig megkerülhetetlen alakja.
Családja révén predesztinálva volt arra, hogy művészi pályára lépjen, és nem is akármilyen utat jár be: a többek között a Zeneakadémia arculatát és a Magvető Könyvkiadó logóját megalkotó Farkas Anna tervezőgrafikus-tipográfussal a hazai tehetségek érvényesüléséről, a női és a férfistílusról beszélgettünk, de az is szóba került, hogy miért váltogatják a cégek a dizájnelemeket.
Megnéztük, hogyan készül a Magyar Krónika magazin.
Horváth László Imre Rosseb című regényének főszereplője rokonszenvünket végig bírja, ő igazából a millió Kis János egyszerre, mindnek a sorsát hordozza, és a miénket is.
A szamizdat szót meghallva mindenkinek eszébe jut a demokratikus ellenzék tagjainak tevékenysége, a Beszélő megalapítása, az írógéppel másolt Petri György-versek és hasonló kiadványok. Vajon létezett illegálisan terjesztett, szamizdatjellegű irodalom a kommunista korszak első évtizedeiben is?
Kevés város látott annyit az ország olykor dicső, máskor tragikus évezredéből, mint Székesfehérvár.
Az ősei valamikor a 18. század elején érkeztek Székesfehérvár vidékére, és ahogy ők kitartottak ennyi időn át, úgy Cser-Palkovics András sem akart soha túl messzire menni a szülővárosától. Talán nincs is olyan ember a városban, aki ne ismerné személyesen az immáron negyedszerre megválasztott polgármestert, akivel, ha máshol nem, egy jó Videoton-meccsen biztosan összefuthat bárki.
Egy jó alkalmazott grafika a készítő és a megrendelő számára egyaránt tetszetős, ideális esetben pedig nekünk, fogyasztóknak is tetszik. De vajon a mesterséges intelligencia milyen hatással van a szakmára? Lőrincz Attilával, a legjobb tervezőgrafikusokat díjazó Arany Rajzszög Társaság alapítójával beszélgettünk.
A szépség művészi megjelenítése sokszor nehezebb feladat, mint a groteszké, a csúfé vagy a rémítőé. A szép, ha nem jól ragadják meg, könnyen közhelyesbe, sőt giccsesbe fordul, a drámaiságot végképp nehéz vele ábrázolni.
A honi nyomdászat és könyvkészítés ügyét olyan emberek vitték előre, mint a Rómából Mátyás király udvarába érkező Hess András, a legkiválóbb európai betűmetszők között számontartott, de szülőföldjén méltatlan támadásokban részesülő Misztótfalusi Kis Miklós, a német származású, de magyar hazafivá váló Heckenast Gusztáv vagy éppen a könyvművészetet új szintre emelő Kner család.
Mi a különbség az ősnyomtatványok és az antikvák között? Hogyan került az Akadémiára a Gutenberg-biblia egy lapja? Melyik volt az első magyar nyelvű nyomtatott könyv? Babus Antal irodalomtörténésszel, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ részeként működő Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye osztályvezetőjével beszélgettünk.
Polcz Alaine életbátorságról szóló könyve és a Petőfi nyomában bandukoló Szálinger Balázs felvidéki útirajza is szerepel könyvajánlónkban.
Már a vonaton ültem, amikor a frissen megjelent könyvemet lapozgatva átvillámlott rajtam a bénító felismerés: itt valami gond van. Győrffy Ákos tárcája.
Javasoljuk mindenkinek, hogy ha kicsit is elmegy a kedve az élettől, kukkantson be a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem grafikai műhelyébe. Hogy csudát fog látni, az biztos, ahogyan az is, hogy jó ideig nem akaródzik kijönnie a műhelyből. Mert Szili József és Novokrescsenszkov Tamás nem csupán régi nyomdagépeket mentenek, a nyomdászmesterség lényegét is őrzik.
Cimbalomművész, ez a hivatalos titulusa. És zeneszerző, tanár, aki arra buzdítja a diákjait, repüljenek minél magasabbra. Lukács Miklós azonban ennél is sokkal több. Maga a zene, a szabadság.
Hagyományos pitét? Kacsamájbonbont? Kapcsolatteremtő kérdésekkel kínált kávét? Kézműves sört? Vagy egy jó hamburgert? Székesfehérváron nehéz lehetetlent kívánni. Megkóstoltuk a város legizgalmasabb gasztronómiai bástyáinak kínálatát – a teljesség igénye nélkül.
„Ős dicsőség, ősi nagyság / Kezdete és vége! / Itt minden füszál, kő, virág / Régi szent ereklye.” A Vajda János Székesfehérvárott című, melankolikus költeményéből vett idézet utal a város dicsőséggel és pusztulással egyaránt teli történetére. Sétára fel, ismerjük meg ezt a nagy múltú és sokarcú várost!
Borda Lajos antikváriuma, amelyet nejével, Somogyi Éva Glóriával 1977-ben nyitott meg, a magyar könyvgyűjtők körében fogalom. Időközben pedig szebbnél szebb saját kiadványaikkal is gazdagították a könyvkultúrát. Zebegényi otthonában a Kádár-kori műkincsözönről, az üzletnyitás nehézségeiről, az első kiadások misztikumáról kérdeztük őt.
Károlyiak, Fehérvárcsurgó. A hatalmas, százszobás, romantikus kastély a Bakony és a Vértes között, a Móri-árokban várja a látogatókat. Izgalmas múltját többek között a családi receptek is megőrizték.
A pincében nagy, vaskos, sárga sajtgurigák, a fóliasátor alatt kicsi, vékony, zöld hajtások. A Csurgódombi Sajtkonyha és Sziklevélfarm jelene bátor, megérzések hajtotta döntések következménye. Két ember, egy alapanyag, ezer íz, tizenkét év – a számok azonban keveset mondanak el a mesélők, Pózer István és Márkus Erika történetéről. Át is adjuk nekik a szót.
Csákvár szívében áll az egykori Esterházy-kastély. Az impozáns kastély ma kórházként működik, viszont a körülötte elterülő angolpark szabadon látogatható.
Gyönyörű épület, történelmi család, szerelem, halál. Nádasdladány a magyar történelem egy darabja.
Erdélyi minta, pátkai valóság. Közös küzdelmek, Istenbe és önmagukba vetett erős hit. Fóris Anna és Ödön már fiatal korukban elhatározták magukat az önfenntartó életvitel mellett, döntésük gyümölcseit ma már négy gyermekükkel élik meg. Egy család útja a vágyott harmóniáig.
Egy átlagos ember a 2025-ös adatok alapján napi hat és fél órát tölt a képernyő előtt. És akkor színre lépnek az új titánok, és azt mondják, le az algoritmussal! A telefonbámulást a csúcsra tekerő TikTok-időszak legnagyobb ajándéka, hogy létrehozza saját ellenkultúráját: az embert, aki hátrébb szeretne lépni egyet, aki vissza akarja kapni a színes-szagos életét a képernyőfüggőségből. Aki csendet akar a villódzó disztópiában.
Egységben az erő, mondják. Ki ne tudná ezt jobban, mint a semmiből gazdaságot, mi több, igazi közösséget teremtő Hernyák család. Az etyeki birtok vezetőjével, Hernyák Tamással többek között korszakokról, célokról és egy borvidék működőképességének feltételeiről beszélgettünk.
A székesfehérvári Hatpöttyös Étterem azok mellé áll, akiknek támogatásra és bátorításra van szükségük: nemcsak munkát, de önbizalmat is ad a megváltozott munkaképességű embereknek. A városiak szeretik és büszkék rá, sőt ha kell, összefognak érte.
A Budapesttől alig másfél órányira lévő kastély történetében a szabadkőművességtől a futballig minden akad.
Egy élet alatt százat leélni nemes, nehéz, értékes feladat. Hivatás. A tánc ősi, egyetemes nyelvének átadására vállalkozott Egerházi Attila Harangozó Gyula-díjas táncművész, rendező-koreográfus, a Székesfehérvári Balett Színház igazgatója. A Teremtő alkot, mondja, ő szerepét tekintve csupán társalkotó, egy ajtó, amely minél szélesebbre szeretné tárni a szárnyait. A függönyön túlról kérdeztük.
A növénynemesítés Mekkája volt, ma egy kellemes nyári kirándulás célpontja. Ideje felfedezni Alcsútdobozt.
A székesfehérvári Hold Antikvárium ikonikus figurája, Gyurcsik László töretlen optimizmussal és új megoldásokkal segít a helyieknek az újrakapcsolódásban.
Lencsés Rita gyógynövényszakértő és végzett természetgyógyász patikus felmenőinek hála lett a gyógynövények szerelmese, és célja, hogy tudását másokkal is megossza. Mindezt élményteli módon.
Valahol mindig szól a zene, valahol mindig zajlik egy dráma. A színház szeszélyes üzem, tele tehetséges, elkötelezett, izgalmas emberrel. A Vörösmarty Színházban Bécsi Attila üzemeltetési vezető és Németh Mariann rendezőasszisztens kalauzolt végig bennünket.
Ha egy hely csak a saját nevével írható le, az valódi siker. A Már Vártalak egyszerre pékség, kávézó, könyv- és játékbolt, közösségi tér és kultúrmisszió, de leginkább Székesfehérvár közös nappalija. Igazodási pont. Fogalom. Törzsvendégei naponta élik a teret, amelyet egy házaspár tart fenn nekik több mint tíz éve.
Az ország legszegényebb településeinek gyerekei számára működtetnek iskolákat a máltaiak. Tapasztalataik a kortárs erőszakban érintett iskolások tízezreinek javára válhatnának országszerte. „Nincs nálunk a bölcsek köve” – mondja Thaisz Miklós oktatási szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Válaszuk mindenesetre van.
Mit tehet az iskola felnőtt közössége és mit tehetnek a szülők? Jármi Éva pedagógiai szakpszichológus, bullyingszakértőt kérdeztük.
Internetes bántalmazás, behálózással megszerzett vagy mesterséges intelligencia által előállított képek és videók, a gyerekeket veszélyeztető tartalmak terjedése – hogyan előzzük meg, és hova forduljunk, ha már megtörtént a baj?
Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője a család szerepéről, a közösség felelősségéről és arról, hogy válhatnak a szemlélők a cinkosok helyett segítőkké.
A Békés iskolák program a hazai közoktatásban megszokottól eltérő szemlélettel segít megelőzni a bullyingot. Legfontosabb eleme az a felismerés, hogy az iskolai bántalmazás kimenetelét a szemlélők határozzák meg. Adler Katalin pedagógus, szociális munkás és mediátor a program hazai elterjesztésében vesz részt.
Baracsi Katalin internetjogászt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal tagját kérdeztük.
A KIX alkotói tizenkét éven keresztül követték a kallódó kamaszgyerek, Sanyi életét. De lehet-e fejlődéstörténet hőse az, akinek a nevéhez egy gondatlanul előidézett tragédia is tapad? Hogyan segíthet nehéz sorsú nagyvárosi gyerekeknek a kitörésben egy hobbiprojektnek indult dokumentumfilm? Révész Bálintot, a film egyik rendezőjét kérdeztük.
Wéber Anikó kiskamaszoknak szóló regényeiben megmutatja, hogy mit éreznek a kortársbántalmazást elszenvedő áldozatok, miért válik valaki bántalmazóvá, és mitől félnek a szemlélők.
A kortársbántalmazás témájában számos előadás, sőt komplex színházi nevelési program született az utóbbi években.
Szekálás, kiközösítés, hatalmaskodás, agresszió. A felmérések szerint bántóan nagy arányban érintettek a magyar diákok a bullying bizonyos megnyilvánulásaiban. Ne bánts! címmel kiemelten foglalkozik a Magyar Krónika Magazin 113., tavaszi száma a kortárs közösségi bántalmazás problémájával. Minden információ egy helyen – szülőknek, tanároknak, érintetteknek.
