Rónay Egon híres vendéglátó-dinasztia sarja volt. Budapest ostroma után az általa vezetett Belvárosi kávéház nyitotta meg elsőként kapuit. Később kivándorolt az Egyesült Királyságba, ahol rettegett ételkritikusként szerzett nevet.
A Nyugat első nemzedékével egyívású, remek költő volt a második világháború végén kivégzett, mára elfeledett Kemény Simon. 1942 és 1944 között írt, megrendítő naplójában kíméletlen önvizsgálatot tartott.
Az utóbbi évtizedekben érdekesebbnél érdekesebb elveszettnek hitt festmények kerültek a nagyközönség elé. A Kieselbach Galéria reprezentatív kiadványa ezeket a műveket mutatja be.
A szamizdat szót meghallva mindenkinek eszébe jut a demokratikus ellenzék tagjainak tevékenysége, a Beszélő megalapítása, az írógéppel másolt Petri György-versek és hasonló kiadványok. Vajon létezett illegálisan terjesztett, szamizdatjellegű irodalom a kommunista korszak első évtizedeiben is?
A honi nyomdászat és könyvkészítés ügyét olyan emberek vitték előre, mint a Rómából Mátyás király udvarába érkező Hess András, a legkiválóbb európai betűmetszők között számontartott, de szülőföldjén méltatlan támadásokban részesülő Misztótfalusi Kis Miklós, a német származású, de magyar hazafivá váló Heckenast Gusztáv vagy éppen a könyvművészetet új szintre emelő Kner család.
A magyar modernista építészet fontos alakja volt a különös politikai utat bejáró Molnár Farkas. A pécsi Janus Pannonius Múzeum – Modern Magyar Képtárban szeptemberig látható kiállítás Molnár képzőművészeti munkásságát mutatja be.
Borda Lajos antikváriuma, amelyet nejével, Somogyi Éva Glóriával 1977-ben nyitott meg, a magyar könyvgyűjtők körében fogalom. Időközben pedig szebbnél szebb saját kiadványaikkal is gazdagították a könyvkultúrát. Zebegényi otthonában a Kádár-kori műkincsözönről, az üzletnyitás nehézségeiről, az első kiadások misztikumáról kérdeztük őt.
Százötven éve része az életünknek, jelentős alak- és funkcióváltozáson ment át, de a telefon ma talán jelentősebb szereppel bír a mindennapjainkban, mint valaha. A Kiscelli Múzeum remek kultúrtörténeti kiállításainak sorát most a távbeszélőnek szentelt, 2026. január 18-ig látható tárlat gyarapítja.
A belső tereket-tájakat kutatta és festette meg újra és újra a munkásból lett művész, Czimra Gyula, akinek életművét a Magyar Nemzeti Galéria szeptemberig látható kiállítása mutatja be.
Somlyó György Rámpa című, 1984-ben megjelent holokausztregénye méltatlanul kevés figyelmet kapott, pedig 1944–45 egyik legérdekesebb krónikája.
A 20. század legfontosabb magyar irodalmi alkotásainak egyike lehet Szentkuthy Miklós több mint ötven éven át írt naplója, amelyet az író fő művének tekintett. Szentkuthy egykori dolgozószobájában az író munkatársa, hagyatékának gondozója, Tompa Mária vezetett körbe minket. Cikkünkben az ő szavait tolmácsoljuk.
A huszadik századi magyar próza egyik legérdekesebb vállalkozása volt Vas István önéletrajzi regényfolyama, amelyben költészete történetét mesélte el – s persze még sok minden mást.
Legalábbis egy átdolgozását. A Magyar Melody című musical az első teljes egészében közvetített musical lehetett a tévézés történetében.
Szabó Lőrinc támogatta, Weöres Sándor és Károlyi Amy becsülte őt. Tudós volt, műkedvelő költő, lipótmezei beteg. Versei a szórakoztatóan rossz versek és a magyar költészet kincseinek antológiájában is megjelentek, s az övé volt a Kádár-korszak első magánkiadású verseskötete. De ki volt valójában Imre Farkas?
Egykor nyilvános szerkesztőségi üzenetekben utasították vissza a lapok a hozzájuk beküldött, publikálásra érdemtelennek ítélt írásokat. Meg-megesett, hogy Karinthy, Kosztolányi, Füst Milán vagy Nagy Lajos műveit is közölhetetlennek minősítették.
Egyes hívekből megrökönyödést, másokból tetszést váltott ki az az 1967-ben az abonyi templomban megrendezett beatmise, amelyről az akkor még újságíróként dolgozó Nádas Péter számolt be a Pest Megyei Hírlapnak.
1944-ben köztiszteletben álló hivatalnokként és jeles költőként búcsúztatták a lapok az életének önkezével véget vető Turcsányi Eleket. Verseit Füst Milán a magyar líra legszebb darabjai közé sorolta, mára mégis teljesen elfeledték.
Géczy Barnabás hegedűművész Budapestet és az Operaház koncertmesteri pozícióját hagyta ott, hogy Németország legnépszerűbb szalonzenésze váljon belőle. A második világháború után azzal vádolták, hogy túl szoros kapcsolatot ápolt a náci diktatúra vezetőivel.
A Fortepan 1944 nyarán készült képein rémségek és vidám pillanatok egyaránt megelevenednek.
Ujváry Gábor történész könyvében Hóman Bálint, Zsindely Ferenc, Mester Miklós és mások történetét bemutatva súlyos emberi ellentmondásokkal foglalkozik.
Császár Dalma tízéves korában lett a hőlégballonsport szerelmese, ma pedig a legnagyobb magyar egyesület, a Unique Ballonsport Club vezetője. Mégis azt mondja: minden repülés izgalmas, új kihívást jelent.
Hívták beszélő-, levelezőgépnek, automatikus titkárnak, de ma inkább diktafon néven ismerjük azt az eszközt, amely a gyorsírást kiiktatva alaposan megváltoztatta az irodai munkát.
Heltai Gáspár ábécéskönyve, a debreceni kollégiumban tanító Maróthi György Arithmeticája, Apáczai Csere János enciklopédiája: fejezetek a magyar tankönyvírás történetéből.
Nagy hagyományra tekint vissza Magyarországon a léggömbök reptetése: magyar paptanárok már a Montgolfier testvérek első útja után elkezdtek kísérletezni a ballonokkal.
Huszonhét évesen halt meg, két drámát és naplójegyzeteket hagyott maga után az erdélyi Nagy Karola, aki hiába vágyott kitörni a kisvárosi életből.
A román származású filozófus, Emil Cioran időskori szerelme egy fiatal kölni tanárnővel, egy vad embereknek kiszolgáltatott, kárpátaljai zsidó lány tragikus története, idősödő emberek számvetése szerelmi és szexuális életük tapasztalataival – az Erdélyben született, ma Németországban élő író, Hajdú Farkas-Zoltán legutóbbi kötete kivételes szellemi-érzéki kalandra hív.
Hajdú Farkas-Zoltán regényfolyamában a pálfordulásokkal és egyszerre jó és rossz szereplőkkel teli közép-európai történetek mellett saját és családja életét is meséli. Az íróval a kézírás fontosságáról, a posztmodernről, a progresszív és a konzervatív irodalomról beszélgettünk, és arról is, miként interjúvolta meg a világhírű filozófust, Hans-Georg Gadamert.
Az idősebbek máig nosztalgiával emlékeznek az Alsóörsöt Veszprémmel és rajta keresztül Győrrel összekötő vasútvonalra. Megszüntetésekor sok pletyka kelt szárnyra.
Az első világháború utolsó évében jelent meg az a Könyvek könyve című kötet, amelyben Lukács Györgytől Tormay Cécile-ig 87 magyar író, tudós, közéleti ember vallott meghatározó olvasmányairól. Vajon ki volt a legtöbbször említett szerző?
Az MTI fotósa 1956. október 7-én a Margitszigeten rendezett tűzoltóversenyt örökítette meg. Nem sokkal később a tűzoltók a legélesebb helyzetekben bizonyították helytállásukat.
Eseményszámba ment, amikor 1978-ben megjelent az 1944-es kiugrási kísérlet előkészítésében fontos szerepet játszó vezérkari ezredes, Kádár Gyula visszaemlékezése. De mit üzent a hatalom a cenzúrázott memoár közreadásával?
Felvonulás, beszédek, zenekarok: a szocialista idők május elsejei felvonulásait juttatja eszünkbe a Nemzeti Munkahét, ami Gömbös Gyula hamar elhaló kezdeményezése volt a munkásrétegek megszólítására – egyben pedig alkalom arra, hogy modern néptribunként tetszelegjen.
Egész Európában ismert és népszerű színésznő volt a filmipar hőskorában, majd íróként és költőként jelentkezett Megyery Sári, avagy Sacy von Blondel, aki a harmincas években mások mellett Kosztolányival, Karinthyval, Szabó Lőrinccel is baráti kapcsolatba került.
Egy Veszprém megyei község presszójában járt 1960-ban az MTI fotósa. Halimbát nem csupán a bauxitbányái tettek híressé, de „gyógyfüves papja”, Szalai Miklós is, akinek receptjei szerint készültek az országszerte ismert, Halimbárium márkanevű teakeverékek.
A németellenes poénjai miatt a színpadról letiltott, bebörtönzött, majd Dachauba hurcolt konferanszié, Békeffi László Pódium Kabaréját kívánta újjáteremteni a háború után fia a mai Radnóti Színház épületében. Békeffi nem térhetett vissza Magyarországra, az őt helyettesítő Kellér Dezső viszont sztár lett.
A hatvanas évek elején a Bécsi utca és a Deák Ferenc utca sarkán épült meg, s az újjáéledő magyar modernista építészet jelképévé vált a Chemolimpex és az OTP irodaháza. Az MTI 1963-as fényképén egy kései órán pillanthatunk be az irodákban zajló munkába.
Ottlik Géza, aki barátja volt, róla mintázta az Iskola a határon egyik szereplőjét. A háború után ő tervezte az ideiglenes dunai átkelőként szolgáló Manci és Kossuth hidat, építésügyi miniszternek nevezték ki, majd miután az első koncepciós per keretében letartóztatták, a harmadik világban építendő hidak tervein dolgozott. Mistéth Endre története.
A balatonfüredi Szívkórház mögött álló, sokáig leromlott állapotú Esterházy-kastélyban nyaralástörténeti kiállítás nyílt. Nemcsak a régi üdülőhely világát ismerhetjük meg itt, de arról is képet alkothatunk, milyen szerepe volt a füredi fürdőkultúrának a polgári átalakulásban.
Furcsa egy étel a gulyás: elődjét már a honfoglaló magyarok is ismerték, mai változata viszont csak valamikor a 19. század első felében alakult ki – s akkortájt vált emblematikus nemzeti étellé. A magyar konyha jelképes fogásának történetét meséli el a Magyar Vendéglátóipari és Kereskedelmi Múzeum új kiállítása.
A kortársak meglepődtek a sztregovai elvonultságban élő Madách Imre szerteágazó műveltségén, a nemrég megjelent Madách-enciklopédia azonban rámutat: az életnek értelmet adó tudás eszménye családi örökségként szállt Az ember tragédiájának szerzőjére.
Délkelet-európai körútjai során a náci Németország birodalmi minisztere rendre a mátyásföldi repülőtéren tartott pihenőt, s volt, hogy hosszabb ideig is a magyar fővárosban tartózkodott. A lapokból tudjuk: a töltött paprika volt a kedvenc magyar étele.
Batthyány Ilonát, a különc életviteléről híres „grófnénit” mindenki tisztelte és szerette lakóhelyén, Cinkotán, halála után azonban a pereskedő örökösök próbálták elmebetegnek beállítani őt. A XVI. kerületben található Kertvárosi Helytörténeti Gyűjteményben június 30-ig tekinthető meg az életét bemutató kiállítás.
A háború után Mensa Britannica néven rövid ideig népszerű kávéház, irodalmi szalon működött a Szabadság téren. Művészszobája falain egy ismeretlen karikaturista a korabeli művészvilág jellegzetes alakjait örökítette meg.
Kádár Jánosné Tamáska Mária három évvel élte túl férjét, 1992-ben halt meg. Majtényi György új könyvében azt igyekszik feltárni, az asszony milyen befolyással lehetett az állampárt vezetőjére és rajta keresztül Magyarország huszadik századi történelmére.
A hatvanas évek végén új, a szokásos mirelit ételeknél magasabb minőséget képviselő mélyhűtött terméket dobtak piacra: ez volt a gasztrofol. Egyesek arról álmodtak, hogy a jövőben a vendéglátóhelyeken már konyhára sem lesz szükség, mások azt fejtegették, hogy a gasztrofol felszabadítja a nőket.
A magyar történelem politikai célokat dédelgető titkos egyleteinek tagjai között kalandorokat, fantasztákat és befolyásos személyiségeket egyaránt találunk.
Baján született, francia ponyvakirály lett Fischer-Ferenczi Józsefből, avagy Joseph Ferencziből, aki néhány filléres – elnézést, centime-os – könyvei után szerzett hatalmas bevételét arra fordította, hogy kora legjobb íróit minőségi köntösben jelentesse meg. Amikor Heltai Jenő felkereste az idős könyvkiadó-vezetőt, az is felmerült, hogy Jókai Mór könyveivel ismerteti meg a francia népet.
Csak 2003-ban zárták be a veszprémi várban található, működése évszázadai alatt mindig is vészesen túlzsúfolt börtönt. Most izgalmas, interaktív kiállításon pillanthatunk be a várbörtön múltjába – de a büntetés-végrehajtás egykori és mai valóságába is.
Forradalmi idők művészetének világmegváltó komolyságát tapasztalhatja meg, aki még június 30. előtt ellátogat a balatonfüredi Vaszary-villába. A Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum vendégkiállítását, a Romboljatok, hogy építsetek – Kassák Lajos folyóiratai és az avantgárd művészet című tárlatot ajánljuk.
„Porod a porral elvegyül, / S helyetted más rigó fütyül.” A dualizmus epigonköltői között indult, később a Statisztikai Hivatal igazgatója lett, agg fejjel pedig remek, modern poétává vált a mára elfeledett Vargha Gyula, akinek megrázó halálváró versei mintha Oravecz Imre Alkonynaplóját előlegeznék meg.
A híres író-humorista, Efrajim Kishon, avagy Hoffmann Ferenc Ige-mige című kötetét még anyanyelvén írta, nem sokkal Izraelbe távozása után, s az új hazájában szerzett első tapasztalatait örökítette meg benne.
Élvezetes és szinte sokkolóan őszinte a műfordítóként ismert Bartos Tibor Állami boldogság című memoárja. A híres kortársakat nem kímélő emlékiratnak most megjelent a második része – a Budapesti lektúrát március 28-án 17 órakor az Írók Boltjában mutatják be.
Eretnekmozgalmak, föld alá szoruló vallási felekezetek, alkímiai tanulmányok, rózsakeresztes- és szabadkőműves- páholyok: a magyar vallás- és művelődéstörténet titkok övezte fejezeteiből válogattunk.
Szinte egyik pillanatról a másikra lett divat a szellemidézés a 19. század közepén. A szabadságharc halottjait gyászoló, majd a dualista Magyarországon is nagy népszerűségnek örvendett, Jókai Mórtól Lukács Györgyig sokakat foglalkoztattak a spiritiszta tanok. Vajon mik voltak a szellemek kifaggatásának módszerei?
Március 28-ig ingyenesen látogatható a Virág Judit Galéria Róma–Budapest, 1800–1948 című kiállítása, amely bemutatja: anélkül az inspiráció nélkül, amit Róma és az olasz tájak megtapasztalása jelentett, bizonyára máshogy alakult volna a huszadik századi magyar képzőművészet.
Se szeri, se száma azoknak az amerikai lapokban a múlt század első felében megjelent képes riportoknak, amelyek egy kis növésű emberekből álló revütársulat tagjait mutatják be, köztük számos magyart. Egyikük, Bagi Gábor jazz-zenészként aratott sikereket, egy másik honfitársunk, a konferanszié Darányi Gyula pedig Charlie Chaplinnel is találkozott – hogy aztán a szocialista Magyarországon cigarettaárusként tudjon csak megélni.
„Gazdasági háborús bűnösnek” és „nyilas milliomosnak” kiáltotta ki a háború utáni sajtó a Horthy-kor híres áruházájának vezetőjét, Nagykovácsy (Kovacsevics) Milenkót. De milyen szerepet játszott valójában a harmincas-negyvenes évek Magyarországának társadalmi életében, s mi történt vele emigrációja után? Cikksorozatunk második része.
Íme, a főváros, ahogyan soha nem láttuk: a Pesti Vigadó már csak néhány napig látható kiállításán olyan budapesti épületek látványterveit, sokszor grandiózus víziókat ismerhetünk meg, amelyek különböző okokból nem valósultak meg.
Külvárosi bokszedző és ortodox zsidó fia egy váratlan haláleset után próbálnak közös nevezőre jutni: Breier Ádám első filmje az elmúlt évek egyik legjobb magyar vígjátéka.
Össze tudjuk-e egyeztetni a gépek személytelenségét kérkedő-kísértő személyességükkel? Elhisszük-e, elhihetjük-e, hogy a masinában, amely megszólít bennünket, nem rejtezik ember?
Nyíregyházi Ervint, a 20. század egyik legkülönösebb zongoraművészét, a Liszt-féle romantikus játékstílus talán utolsó képviselőjét kétszer fedezték fel: egyszer, amikor még alig négyéves volt, egyszer pedig már hetvenen is túl. Mi húzta őt mégis a kudarc felé?
1944-ben a világháború valósága betört a hátországba. A mindennapossá váló bombatámadások nemcsak tragédiákat, de filmbe illően abszurd jeleneteket is hoztak: mint amikor tanyák lakói puskát ragadva indultak a lelőtt repülőkből kiugrott nyugati pilóták felkutatására.
Szegény tabáni szerb családba született, rőfössegédként kezdte, majd Budapest egyik legnevesebb áruházát hozta létre. A Horthy-korban ő volt a keresztény középosztály apostola, a jobboldal legnagyobb mecénása s az ország egyik leggazdagabb embere. Hogyan tört fel Kovacsevics (avagy későbbi, magyarosított nevén: Nagykovácsy) Milenkó? Cikksorozatunk első része.
A Nagykovácsy Üzletház nemzeti áldozathozatalt hirdető, a tengelyhatalmak címereit is felvonultató kirakata nagy figyelmet keltett 1941 adventjén. De miért pont a facipő vált a lemondás szimbólumává?
Abban, ami esetlegesnek és jelentéktelennek tűnik, valójában minden megvan. Ezt adja át nekünk Győrffy Ákos József Attila-díjas költő legújabb kötetében. A csend körei visszavezet a homályhoz, amelyben feltárul a dolgok valódi természete. Megéri elmerülni benne.
A „fordulat évének” – Rákosi Mátyás minősítette így 1948-at – végére már egyértelművé vált, hogy a kommunisták egyeduralmat építettek ki, de a korábbi világ sem merült még teljesen alá, a karácsonyt sem igyekeztek még a fenyőünneppel felülírni. Az iskolai karácsonyi ünnepségek furcsa egyvelegei lettek hagyományos és újszerű rítusoknak és szimbólumoknak.
Vaclav Nyizsinszkij a Pulszky család sarjával, Romolával kötött házasságot, aki odaadóan ápolta a súlyos skizofréniával küzdő táncművészt.
Az '56-os emigráns Spiry Zsuzsannával a brazíliai magyar közösségről és kutatásainak tárgyáról, a Brazíliában széles körben ismert magyar filoszról, Rónai Pálról beszélgettünk.
A századforduló egyik legnagyobb figyelmet keltő esküvője volt Széchenyi István oldalági rokonának, Széchenyi Lászlónak és Gladys Vanderbiltnek New York-i egybekelése. Ady a magyar valóságtól elszakadt aranyifjúnak látta a grófot, ő viszont később washingtoni és londoni magyar nagykövetként bizonyította hazaszeretetét.
Bartók és Kodály, Ligeti György, Lehár-operett, népdalok és cigányzene: cikkünkben ismert és kevésbé ismert magyar szerzemények rendhagyó külföldi interpretációit válogattuk össze.
A trónörökös, a kormányzó és a főtitkár. A huszadik századi magyar történelem három meghatározó alakja, akik más-más időben és más-más okok miatt váltak „száműzötté”. De hogyan fogadták a forradalom kitörésének hírét?
Szomory Dezső utolsó nagyobb művében, a Horeb tanár úrban nagy szerepet kapnak az asszírológiai és hebraisztikai problémák – de a nyelvtani szabályokra fittyet hányó, csodálatos stílus az, amiért igazán érdemes kezünkbe venni a könyvet.
Családi pillanatok, egyházi élet az ötvenes években, Kádár-kori underground és budapesti propagandafotók – új képekkel bővült a Fortepan gyűjteménye.
Indiában letelepült festőnők, Oscar Wilde közeli barátja, a maorik elleni harcokban szerepet vállaló '48-as honvéd százados: a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány különös, ismertebb és kevésbé ismert magyar sorsot.
Hammerstein Judit új könyvében számba veszi a múlt század húszas, harmincas éveiben a Szovjetunióban megforduló magyar utazók szövegeit, s érdekesebbnél érdekesebb történeteket.
A neves műfordító nem a szokásos értelmiségi életet élte. Napközben a kiadóban ült, este cigányzenészek mellett üzemi bálokon zongorázott, és az újpesti alvilágot járta. A kommunizmus valóságából csak lefelé nyílt kiút?
Koráb Boldizsár fotóst a hatvanas-hetvenes években a világ legnevesebb építészei kérték fel, hogy örökítse meg alkotásaikat.
Ella Fitzgerald 1968-ban látogatott először Budapestre, és az Erkel Színházban tartott, eseményszámba menő koncertje után egy cigánybálba is elvitték.
Veszprémi sétánk hét állomása a város múltjának ikonikus pillanatait és jelenének szimbolikus helyszíneit érinti.
A legizgalmasabb francia zenei kísérletezésekben vett részt a hét évtizede Párizsba disszidált Yochk'o Seffer, Seffer József.
Progresszív értelmiségiekkel barátkozott, majd sógornőjével és egyben legnagyobb riválisával, Tormay Cécile-lel ellenforradalmi nőszervezetet alapított az egyik első emancipált magyar nő, Ritoók Emma.
A Balaton festőjének mondták, mondják a mai napig, de Egry József nem szerette ezt a címkét – habár esztétikai kérdésekről nem szeretett társalogni.
Tandori recenzióinak gyűjteménye bizonyítja, hogy tényleg mindenféle könyvet a kezébe vett.
Erdős Renée művei esztétikai értékük okán kevésbé, kordokumentumként annál inkább izgalmasak.
A 18. század végén a szexuális erkölcsöket megrengető, libertinus irodalmi divat nyíltabb beszédmódra bátorította a szerzőket.
Milyenek voltak az első peep show-k Magyarországon, és hogyan fogadta ezeket az intézményeket a közvélemény?
Részletek és fotók a politikai magasságokat és mélységeket is megjárt Richard Nixon amerikai elnök hazánkban tett látogatásairól.
1942-ben a Honvédelmi Minisztérium – készülve a várható bombázásokra – Bay Zoltán atomfizikust, az Egyesült Izzó munkatársát, illetve nagyjából negyven fős csapatát azzal bízta meg, hogy titkos mikrohullámú kísérleteket hajtson végre a hírközlés és légifelderítés terén.
Szabó Gábor a kortárs impulzusokat remek ízléssel szívta fel saját muzsikájába, s hozzátette az amerikai fülnek egzotikus magyar nép- és cigányzenei motívumokat.
Györök Leó volt tengerész, forradalmár-tüzérparancsnok, halálra ítélték, túlélte a sortüzet, deportálóhajóra került, megszökött – és ez még csak életének első fele. Itthon mérnökként, majd tanárként tisztes életet élt, nyelvtankönyvet írt, festőként aratott sikereket, s magyar lobogó alatt hajózta be a Földközi-tengert.
A bűvészet sejtelmes hivatás, már csak azért is, mert a rejtély, az illúzióteremtés a lényege, de van hely, ahol elleshetjük a lenyűgöző fortélyokat: a Figaro Bűvészbolt 1969 óta a magyar bűvészvilág egyik fő műhelye. És bár családi vállalkozásról van szó, egy bűvészdinasztia három nemzedékének kitartó munkája van benne, igazán az összetartó barátiszakmai közegnek köszönheti fennmaradását. Szabó István tulajdonossal beszélgettünk.
Pálffy János erdélyi politikus, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontos alakja emlékiratában a legkényesebb magánéleti titkokat osztotta meg híres vagy kevésbé híres kortársairól.
A Balaton partján címmel megjelent új kötetet olvasva Szomory balatoni élményei elevenednek meg előttünk, amelyet a szerző lezser stílusa tesz még élvezetesebbé.
A sekrestyés című könyv szuggesztív, sötét hangulatú írásokat tartalmaz a századforduló Veszpréméről és a Balaton-felvidékéről az egyik legérdekesebb elsüllyedt szerző tollából.
Arany Zsuzsanna irodalomtörténész gondolatai arról a dokumentumegyüttesről, amely jelentősen gyarapíthatja a két irodalmi óriással kapcsolatos tudásunkat.
Sziklai Dezső, az MTI fotósaként a kádári kompromisszum valóságának jelentős megörökítője volt. De vajon mit reklámoztak a képei?
Korábbi írásunkkal emlékezünk a harminc évvel ezelőtt, Chicagoban elhunyt Bacsik Elekre, a 20. századi dzsessztörténet kiemelkedő alakjára, aki pályatársai szerint a világ egyik legjobb gitárosa volt.
