Miért riadnak meg az angyalos mise alatt a boszorkányok, miért hitték elődeink, hogy az adventi éjszakák a legalkalmasabbak a varázslásra, mit jelképez az adventi koszorú, és mit szimbolizál a hajnal?
Csillagszedés, nadrággal való boronálás, ólomöntés, gombócfőzés, ólrugdosás, ereszrázás, kapcába köpés: András napja férjjósló nap volt a magyar néphagyományban.
Ezúttal olyan épületeket gyűjtöttünk össze, amelyek nemcsak lenyűgözők, de illeszkednek is a tájba, lehetőséget adva a látogatónak, hogy rajtuk keresztül is kapcsolódjon a természethez.
Lopott leánying, karácsonyra kizöldülő meggyfagally, leálló malom – Katalin napjához számos érdekes népszokás kötődik.
Az eldobott bimbókoszorúból nyíló virág, a kötényben elrejtett étel helyén megjelenő rózsa és a titokban ápolt beteg alatt láthatóvá váló rózsaágy – mit jelképeznek Szent Erzsébet életében a rózsacsodák?
Lakos Nóra író-rendező Véletlenül írtam egy könyvet című családi filmje azt is megmutatja, hogyan segíthet az írás feldolgozni a gyerekkori veszteségeket.
Libator, újborkóstolás, időjóslás, lámpás felvonulás: Szent Márton emléknapjához a magyar néphagyományban számos szokás és hiedelem kötődik.
2024 februárjában kilencedik alkalommal rendezik meg a Cziffra György-fesztivált. Hogyan meríthetünk erőt a világhírű zongoraművész életművéből, milyen szinteken jelenik meg a cziffrai szellemiség a fesztiválon, miként lehet segíteni a fiatal tehetségeket? Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművészt, az MMA rendes tagját, a fesztivál alapítóját és művészeti vezetőjét kérdeztük.
Önismeret-fejlesztő lélektani krimi, Petőfit és a korabeli Pestbudát egy időutazó kislány szemén keresztül bemutató történelmi regény és egy káprázatosan illusztrált, elgondolkoztató, szívbe markoló mesekönyv – a kötetekről Wéber Anikót, Berg Juditot és Szegedi Katalint kérdeztük.
A Petőfi Irodalmi Múzeum új, Az események lelke című időszaki kiállításán nemcsak először láthatja a nagyközönség Orlai Petrics Soma Szép Ilonka-festménysorozatát, de az annak kulcsfontosságú motívumaira reagáló kortárs művek új értelmezési síkot teremtenek a festményegyütteshez és Vörösmarty Mihály költeményéhez is. Mészáros Zsolt kurátort kérdeztük.
A népi megfigyelés szerint Szent Dömötör napjával, október 26-tal áll be a nyirkos, hideg idő, a juhászok ekkor hajtották be a télre készülődve az állatokat és számoltak el velük – a dömötörözéshez pedig számos népszokás kötődött.
Ha Orsolya napján szép az idő, karácsonyig úgy is marad – tartja az időjárásjóslás a vértanú királylány emléknapján, amely a magyar néphagyományban a betakarításra is figyelmeztet.
Vendel, a csodatevő apát, a pásztorok, juhászok védőszentje, akinek emlékünnepén, október 20-án a háziállatokért is mondattak misét. Vajon miért emelkedik ki személye a jószágot védő szentek közül?
Érdemes kihasználni a ragyogó októberi napokat, összekötni a szórakozást és a tanulást egy egész napos barangolással vagy egy rövidebb kirándulással. Ehhez gyűjtöttünk néhány szabadtéri múzeumot szerte az országból.
Az egyik legnagyobb misztikus, az egyik legnagyobb női szent – Avilai Nagy Szent Teréz magával ragadó életútja bővelkedik a nagyságban, emléknapja asszonyi dologtiltó nap a magyar néphagyományban.
„A segítő kapcsolatban meghívást kapok arra, hogy valakivel együtt elmenjek egy olyan útra, ahová egyedül nem tudna eljutni, pedig érzi, hogy ott dolga van” – mondja Joób Máté evangélikus lelkész, lelkigondozó, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docense, akit sebekről és szerepekről kérdeztünk.
Maskara, felvonulás, táncmulatság és a jól megérdemelt munka gyümölcse: a szüret gazdag hagyományvilága nemcsak elődeink munkavégzését szabta meg, az őszi évszak e különleges időszakához számos izgalmas szokásunk is fűződik.
Megszelídítette a farkast, értett az állatok nyelvén – Szent Ferencről már életében legendák születtek. Tisztasága, egyszerűsége, minden teremtett lény iránti szeretete ki nem apadó ihletforrás.
A budai Fő utcában a környezettudatos gondolkodás igazi oázisa vár, a Ne pazarolj csomagolásmentes bolt és kávézóban ugyanis mindent megtalálunk, amire egy hulladékmentes háztartásban szükség lehet. Az üzlet egyik megálmodójával, Nemes Rékával beszélgettünk.
A tősgyökeres őrségi család nemzedékeken át megőrzött tapasztalatát Batha Pál kísérletezőkedvvel egészítette ki, hogy megalkossa különleges magolajait.
A népi vallásosságban és hagyományvilágban egyaránt kivételes helyet betöltő Mihály arkangyal alakjához és napjához számos régre visszanyúló szokás és hiedelem fűződik.
Hogyan kapcsolódott a dégi Festetics család a szabadkőművességhez? Milyen titkokat rejtenek a kastély falai? Mi teszi különlegessé a parkját?
Milyen népszokások kapcsolódnak a csillagászati ősz kezdetéhez, a mind rövidebbé és hűvösebbé váló nappalok időszakához?
Milyen összefüggéseket talált a népi hit a szent fordulatokban és jelképekben gazdag legendája és az őszi búza vetésének kezdetére figyelmeztető fordulónap között?
A diszfunkcionális családban felnövő gyerekek szerepeket vesznek fel a túléléshez. Mik ezek a szerepek, hogyan lehet felnőttként kilépni belőlük, illetve milyen megküzdési módszerek segítenek abban, hogy a gyerekkori traumák mind kevésbé maradjanak a személyiség meghatározó részei? Kovács András Pétert kérdeztük.
Mit jelent az, hogy valaki hasadékkal született? Hogyan lehet az érintett gyermekeket és szüleiket érzelmileg támogatni, valamint mekkora szerepe van a tudás- és a tapasztalatmegosztásnak? A sorstársak közösségét összefogó Hasadékon Átsegítő Egyesület elnökét, Rákász-Losonczy Juditot kérdeztük.
Az idén hatvanéves A Tenkes kapitánya című sorozat már megjelenésekor hatalmas népszerűségnek örvendett, és a mai napig sokak kedvence. Fordulatos cselekmény, sziporkázó humor, remek színészek, kultikus jelenetek – mi minden teszi megunhatatlanná és szeretnivalóvá a sorozatot?
Szent Gellért bakonybéli remeteségbe vonulásának ezredik, a monostor újraalapításának negyedszázados évfordulója alkalmából rendezi meg a Szent Mauríciusz-monostor a Gellért-ünnepet szeptember 22. és 24. között. Az ünnepi programról Baky Annát, a monostor turisztikai és kereskedelmi menedzserét kérdeztük.
Várkastély, templom, kúria, parasztház: a határainkon túl számos lenyűgöző épület őrzi falaiban a közös múlt kézzelfogható emlékeit.
Kisasszony napján a népi hitvilágban fontos szerepet betöltő Szűz Mária születését ünnepeljük, az emléknaphoz számos népszokás, hagyomány és hiedelem fűződik.
Méry Rebekát frissen megjelent Folyóvíz című daláról, alkotási folyamatról és terveiről kérdeztük.
Szeptember 16-án mesekoncertre vár mindenkit a tizedik születésnapját ünneplő Klárisok zenekar. Az elmúlt évtized élményeiről és eredményeiről Korzenszky Klára énekest kérdeztük.
Válogatásunkban olyan könyveket ajánlunk, amelyek történetszövése magával ragadja a tizenéves olvasókat, miközben részletes képet kapnak a magyar történelem egy-egy meghatározó időszakáról.
Miért Szent Egyedhez fordultak segítségért a szoptatós anyák, hogyan próbálta megmenteni a remete a vadászok űzte szarvast, és miért nem akart meggyógyulni sebesüléséből?
Augusztus 19-én a Magyar Nemzeti Múzeum Villa Romana Baláca régészeti parkjában hagyományőrzők és múzeumpedagógia-foglalkozások segítségével elevenednek meg a borkészítéshez, borfogyasztáshoz és szőlőműveléshez kapcsolódó régi szokások.
Szent István Nagyboldogasszony napján ajánlotta Szűz Mária oltalmába Magyarországot és imádkozott azért, hogy e napon érjen véget földi élete – miért ünnepeljük mégis augusztus 20-án augusztus 15-e helyett a szent királyt?
A napfelkeltében feltűnő „Napba öltözött Boldogasszony”, a purgatóriumban senyvedő lelkeket elzáró kapu lassú megnyílása és gyógyító füstű virágok – számos hiedelem és hagyomány fűződik Nagyboldogasszony napjához.
„A művészet nem pusztán rámutat Istenre, hanem hordozza Isten nyomait” – találkozások és kapcsolódások mentén beszélgettünk Dejcsics Konrád atyával, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatójával és az Arcus Temporum művészeti fesztivál vezetőjével.
Ambrus Zoltán az első világháború idején közölt háborús jegyzeteivel mérsékelni kívánta a hirtelen támadt, demagóg érzelmeket. De olvasásuk józanítóan hat ma is.
Vadregényes szurdoktól ősi építészeti emlékekig ajánlunk olyan látnivalókat, amelyekért érdemes felkerekedni.
Hogyan fonta össze a népi hitvilág Jézus nagymamájának alakját a mitikus, lányokat, asszonyokat védő, ezért a tiszteletet szigorúan megkövetelő ősi nőalakkal?
Hogyan teremtettek elődeink kapcsolatot a tüzes szekéren utazó, a Sátánnal csatázó, napisteni vonásokkal bíró próféta alakja és a július végére jellemző viharos időjárás között?
Mediterrán hangulat, szenzációs mozaikpadlók, lenyűgöző falfestmények – az egykori Pannonia elevenedett meg Balácapusztán
Ingyenes látogatói napokkal, kézműves-foglalkozásokkal, érdekes műsorokkal várják a múzeumok a családokat szerte az országban egész nyáron.
Újra Echo nyári akadémia a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban: július 9-től 15-ig nem csak a zenei mesterkurzusok résztvevőit várják, az előadások és a koncertek mindegyike nyilvános, ezeken bárki részt vehet.
Nemcsak ellátja a családot zöldséggel, gyümölccsel, diófélével, gyógy- és fűszernövényekkel, de a természet javára is válik – Mag Zsuzsit a permakultúrás erdőkertekről kérdeztük.
Lóki Tamásné Marika nemcsak sporteredményeivel nyűgöz le, hanem cselekvésre inspiráló életörömével, sugárzó derűjével, ragadós jókedvével is.
A tanácsköztársaság vezetői hatalomra kerülésük napján, rögtön a statárium kihirdetése után teljes szesztilalmat rendeltek el. Nem sok sikerrel.
Az alkohol motivikájával összekapcsolódott a tragikus sorsú, géniusz költő imázsa, manapság ez leáldozóban van.
Gion Nándort idézi, de saját hang Majorosé. Regénye az 1945 és 1968 közötti Jugoszláviába visz el, egy magyarlakta faluba a határ közelében.
„Annyira vágytam arra, hogy arról az Istenről beszéljek, akit én ismertem meg: az élő, dinamikus, szerető barát, atya, testvér jelenlétéről” – Petres E. Lúciával a Domonkos-nővérek hivatásgondozójával, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszékének docensével beszélgettünk.
Molnár Imréné Ancika néni a paksi atomerőmű felépítésén dolgozó darukezelőből a város elesettjeinek segítőjévé vált.
Megkérdeztük olvasóinkat, melyik épületet tartják a legszebbnek hazánkban – tízből kilenc válaszadó a Parlament épületét említette az első helyen. Most összegyűjtöttünk néhány vidéki helyszínt is, amelyeket mindenképp érdemes felkeresni.
Lakos Nóra író-rendező és a JUNO11 Pictures európai összefogásban készíti a Véletlenül írtam egy könyvet című egész estés családi mozit.
Nézz a kép mögé! című sorozatunkban híres festmények mögötti történetek elevenednek meg előttünk. A mesélő: Bencsik Gábor. A mű ezúttal: Dugovics Titusz önfeláldozása Wagner Sándortól.
Már diákként tanulunk az energiáról, életünk során mégis újra és újra próbáljuk megfejteni a titkát.
Kreativitás, alkotó szellemiség és elhivatottság – Dobosné Bayer Zsuzsanna a kidobásra ítélt, régi parasztingtől a lyukas, megunt farmerig mindenféle ruhadarabok megmentőjeként tevékenykedik a belváros szívében.
Június 22-én, a 43. Kaláka fesztivál nyitóestjén a 110 éve született költőt, Weöres Sándort ünneplik a Kaláka-együttes, Sebestyén Márta és a Sebő együttes koncertjével.
A Szent Iván-éj a magyarság egyik legfontosabb nyári ünnepe volt, a kapcsolódó népszokásokban pedig összefonódtak az ősi tűzünnep rítusai és Szent Iván – más néven Keresztelő Szent János – történetének elemei.
Állatkert, vadaspark, botanikus kert, tudományos élményközpont: a dél-pesti Soroksártól Felsőlajosig ajánlunk helyszíneket a természetben való feltöltődésre és játékos tanulásra.
„A magyar motívumkincs szép, és igenis a mai napig megállja a helyét a világban” – Hrivnák Tünde újragondolt népművészeti kollekciói életre keltik a hagyományt, miközben méltó módon mutatják be az autentikus motívumvilágokat.
Könyvbemutatók, dedikálások, beszélgetések, koncertek, kézműves-foglalkozások: a 94. Ünnepi könyvhét programkínálata különösen gazdag lesz.
Hogyan alakult ki az a népi hiedelem, hogy ha Medárd napján esik az eső, akkor negyven napig esni fog?
Vetítésekkel, koncertekkel, kiállításokkel, előadásokkal, közönségtalálkozókkal kezdi meg működését az új multifunkcionális művészeti és kulturális központ Veszprémben.
Az Év Múzeuma 2023 jelöltjeiként a legjelentősebb eredményeket felmutató öt-öt intézmény versenyez a címért két kategóriában.
Lovász Irén Kossuth-díjas, érdemes művész Gyógyító hang című lemezében összefonódik a népdalénekes élményvilága és a néphagyomány kutatójának tudása, hogy az énekhang újra betölthesse ősi gyógyító szerepét.
Mi történik, ha a burgonyába cink- és réztüskét szúrunk? Megkérdeztük azt a két szigetszentmiklósi középiskolás fiatalt, akik az ehető energiaforrást kutató pályázatukkal nemrég nemzetközi elismerésben részesültek.
Június 21. és 25. között rendezik a 16. Kecskeméti animációs filmfesztivált, ahol – többek között – a Macskafogó, a Toldi és a János vitéz, a magyar képregény százötven évét bemutató kiállítás, valamint a Mome Anim, a KEDD stúdió és a Filmtett Workshop alkotásai várják az érdeklődőket.
Az egyházi intézményekben történt szexuális abúzusok mindenkit cselekvésre késztetnek. A magyarországi szerzetesközösségek nemcsak a bántalmazások megelőzését, de az emberi méltóság teljes védelmét tűzték ki célul. Dobszay Benedek OFM-mel beszélgettünk.
Bogányi Gergely Kossuth- és Prima díjas zongoraművész Clara Dent-Bogányi oboaművésszel és Bogányi Bernadett fuvolaművésszel június 6-án családi koncertet ad a Aria Hotelben.
A magyar pünkösdi hagyományok a keresztény tanítás elemei mellett megőrizték a népi hitvilág ősi, pogány rítusokkal keveredő szokásait is.
Környezettudatosság, fenntarthatóság, innováció, a mozgás szeretete és az összefogás ereje – a Kezes-Lábas jóval több mint egy átlagos játszóház. Biró Szabolcs alapítóval beszélgettünk.
A filmfesztivál nemcsak az ökológiai témájú filmek seregszemléje, de izgalmas családi programokkal és előadásokkal várja az érdeklődőket a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Május 14-én nyílik meg Szegedi Katalin könyvillusztrátor Szívem java című kiállítása Budakeszin, a Punktum Galériában, az egész napos eseményen családi koncertekkel, előadásokkal várják az érdeklődőket.
A Régens Zrt. saját fejlesztésű, mesterséges intelligencián alapuló beszédfelismerő alkalmazása, az Alrite nemcsak hiánypótló megoldás, de igazi magyar sikertörténet. Matics-Horváth Kata marketingvezetővel beszélgettünk.
Hogyan kapcsolta össze a néphagyomány Szent Pongrác és Szent Bonifác vértanúk, valamint Szent Szervác püspök alakját a májusban hirtelen betörő faggyal?
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mesterkurzus-sorozatának májusi vendége a hónapban 80. születésnapját ünneplő Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező volt.
Az Él a zene! a magyar könnyűzene napjává avatja május 11-ét. A magyar dalokat, szerzőket, előadókat népszerűsítő kezdeményezéshez üzletek, éttermek, szállodák és sportesemények is csatlakoznak.
Május 11. és 13. között új helyszínen, a margitszigeti Kristály Színtérben rendezik meg a Margó irodalmi fesztivált könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel, zenei-irodalmi programokkal. Az érdeklődők szombat délelőtt Bajzáth Mária mese- és erdőpedagógus programján vehetnek részt.
A Bartók Béla úti Kortárs Építészeti Központ falakat épít és bont egyszerre.
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) megvásárolta Molnár Ferenc egyesült államokbeli emigrációs visszaemlékezésének feljegyzéseit. A hazatért kéziratról Rózsafalvi Zsuzsannát, a PIM kézirattárának vezetőjét kérdeztük.
Szenzációs felfedezések, csodaszámba menő helyreállítások: a Rómer Flóris-terv elmúlt évéről a Teleki László Alapítvány igazgatóját, Diószegi Lászlót kérdeztük.
A Vígszínház 127. születésnapja alkalmából egész délutános programsorozattal várja az érdeklődőket
Mi a különbség a teremtésvédelem és a környezetvédelem között? Kiket szólít meg Ferenc pápa Laudato si’ enciklikája? Mit tehetünk, hogy megakadályozzuk a társadalmi és környezeti pusztulást? Nemes Csabát, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület tagját, környezetpolitikai szakembert kérdeztük.
Szent György napja a néphagyomány szerint a tavasz kezdőnapja, amelyhez számos szokás, hiedelem és praktika kapcsolódik.
Magával ragadó táj, természeti kincsek, néprajzi értékek, élő néphagyomány – az ócsai Öregfaluba érkezve mintha több száz évet utaznánk vissza az időben. A felújított tájházegyüttest Nagy Lászlóné Erika tárlatvezetővel jártuk be.
A Borászok Borásza különleges elismerés a Kárpát-medence borászainak: a legjobbak ítélik oda a legjobbaknak.
A kamaszkor a fontos döntések előszobája, viszont kevés a tér és az idő ahhoz, hogy az önismeret fejlődését segítsük. A problémáról és annak orvoslásáról Hegyesi Zitát, a Pure program kommunikációs felelősét kérdeztük.
Kovács Tamás György tájépítésszel frissen megjelent ismeretterjesztő könyve kapcsán többek között arról is beszélgettünk, hogy mitől lesz valójában izgalmas, élvezhető és élhető egy város.
Kiszehajtás, villőzés, tűzszentelés, határkerülés, harmatszedés – a tojásfestésen és a locsolkodáson kívül számos népszokás és hagyomány kötődik a húsvéthoz.
Április 9-én mutatják be a Hagyományok Háza és a Magyar Állami Népi Együttes közös programjaként a Kivirágzott keresztfája című táncjátékot. A Bartók Tavaszon megvalósuló előadásról Mihályi Gábor együttesvezetőt, a táncjáték koreográfusát, rendezőjét kérdeztük.
Tableten mesét néző-hallgató óvodások, okostelefonon olvasó kisiskolások – Pölcz Ádám nyelvésszel az alfa generáció nyelvhasználati szokásairól beszélgettünk.
Milyen tulajdonságok jellemzik az alfa generációt, és milyen készségekre lesz szükségük a boldoguláshoz? Dr. Aczél Petrával, a jövőkészségek kutatójával beszélgettünk.
Mi az irodalomterápia, és hogyan egészítheti ki a pszichológiai tanácsadás folyamatát? Milyen olvasmányt válasszunk, ha nehéz élethelyzetben vagyunk, és hogyan nevelhetjük gyermekeinket olvasóvá? Jakobovits Kitti pszichológus-irodalomterapeutát kérdeztük.
Monostorkosságok címmel indított szakácskönyvsorozatot a bakonybéli Szent Mauríciusz-monostor. A Bakonybélszín és Bakonybéles kötetekről Baky Annát, a monostor turisztikai és kereskedelmi menedzserét kérdeztük.
Hogyan kapcsolódhatunk hozzájuk, miként segíthetünk és nyújthatunk támogatást Down-szindrómás embereknek? Milyen esélyeik és lehetőségeik vannak az érintetteknek a beilleszkedésre? A Down Alapítvány elnökét, Gruiz Katalint kérdeztük.
Gasztroesemények, koncertek, bringa- és horgászbörze, kézműves- és alkotói vásár – többek között ezekkel a programokkal vár mindenkit tavasszal a Fény utcai piac. Az eseménysorozat koncepciójáról Mihalik Zoltán igazgatót kérdeztük.
A börtönből és függőségeitől egyaránt megszabaduló Lólé Attiláról szóló dokumentumfilmet beválogatták az orlandói, keresztény filmek és zeneművek nemzetközi fesztiváljának programjába. A Szabadító rendezőjét, Hajnal Gergelyt kérdeztük.
Hogyan segíthetjük a serdülőket, hogy felelősségteljes, döntésképes felnőttekké váljanak? Miként válhat a szexuális fejlődésük az egész személyiség alapjává? A TeenStar Magyarország Egyesület elnökével, Sótonyiné Prevoz Cecíliával beszélgettünk.
A magyar néphit szerint Sándor, József és Benedek a tavasz megérkezéséért felelős három szent, nevükhöz pedig számos népszokás és a hiedelem kötődik.
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
