Miért pipás az indulatos, dühös ember?
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „Pipás vagyok!” szólás alapjául szolgáló szokásnak jártunk utána.
2024.09.17.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? sorozatunkban ezúttal a „Pipás vagyok!” szólás alapjául szolgáló szokásnak jártunk utána.
Népzene, néptánc, kézműveskedés: az újjászületett pajták rendezvényein a ma embere is megtapasztalhatja a közösségi kapcsolódás élményét. A PajtaKult stábja ezúttal a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba látogatott el.
Különböző történelmi korszakokat érzékenyen bemutató mesekönyv, szerelemről, barátságról, útkeresésről és önmagunk megtalálásáról szóló regény, önismeret-fejlesztő lélektani krimi, Petőfit korát egy időutazó kislány szemén keresztül bemutató történet – magyar szerzők köteteit ajánljuk.
Virágzó őszi kikerics és sziki őszirózsa, szarvasbőgés és vércsegyülekezés: növény- és állatismereti túrák, valamint a Fehértó és a Népmese napja – a nemzeti parkok változatos programokkal készülnek szeptemberre.
Szólásaink, közmondásaink magukban őrzik népszokásainkat, ősi hagyományainkat. Mit szólunk hozzá? című sorozatunkban ezúttal a „Kirakták a szűrét” mondás alapjául szolgáló szokásnak jártunk utána.
Szeptember 7-én az ország minden szegletéből a Skanzenbe érkeznek a tájházak képviselői, a hagyományőrző egyesületek és a néptánccsoportok, hogy bemutassák értékőrző munkájukat.
Emlékévet hirdetett a sümegi püspöki palota a zseniális festő születésének tricentenáriuma alkalmából. Franz Anton Maulbertsch története nagy hangsúllyal jelenik meg a püspöki palota állandó kiállításán, de szeptembertől időszaki kiállítás is nyílik az emlékév pályázatára érkezett alkotásokból.
Tokió paralimpiai bajnoka, négyszeres világ- és négyszeres Európa-bajnok kajakozó dacról, versenyzésről, győzelmekről.
Haydn vonósnégyesei, klasszikus autók versenye, gasztronómiai élmények és nyomozás: szeptemberben különleges programok várják az érdeklődőket felújított kastélyainkban.
Szent Bertalan vértanúságának ábrázolása különös mondákhoz vezetett a néphagyományban, napja, augusztus 24-e pedig fontos határnappá, az ősz kezdőnapjává vált.
Az újjászületett Andrássy-kastély lenyűgöző természeti környezetben áll, az épületben pedig nem pusztán a grófi család élettere elevenedik meg, de a tárlatokat végigjárva a látogató érzelmileg is az Andrássyak megrendítő történetének hatása alá kerül.
Hogyan kapcsolódnak augusztus 10-éhez, a vértanú szent ünnepéhez a Lőrinc könnyeinek nevezett hullócsillagok, és Lőrinc nap után miért nem lehet dinnyét enni vagy folyóban úszni?
Kapcsolódások, találkozások, művészet, spiritualitás: augusztus 23. és 25. között rendezik a 20. Arcus Temporumot Pannonhalmán. Az idei fesztivál művészeti vezetőjével, Keller András Kossuth- és Liszt-díjas karmesterrel, hegedűművésszel, a Concerto Budapest főzeneigazgatójával beszélgettünk.
Mi motiválja a felkészülésben, mi adja az erőt és a lendületet a versenyeken, hogyan készült Párizsra? Késely Ajna úszót kérdeztük.
Patkányűzés, terményjóslás, dologtiltás: Szent Péter csodás szabadulásának ünnepéhez, Vasas Szent Péter napjához számos különös népszokás kapcsolódott.
Az 1700-as évekbeli romos malomház új lehetőséget kapott: vendégházként és rendezvényhelyszínként egy apró település katalizátora lehet. A PajtaKult stábja ezúttal Lovasra, a Márffy-házba látogatott el.
Két táskával érkezett Finnországba feleségével, Zsuzsannával Kovács-Balogh Tamás a kétezres években – 2024 júniusában az általa vezetett Rikalan Krouvi éttermet a Chaîne Egyesület, a világ legrégebbi gasztronómiai világszervezete a legjobbak közé választotta. Az étteremben csak helyi gazdálkodókra támaszkodnak. Tamás úgy tekint a hivatására, hogy Isten adja azokat a tiszta alapanyagokat, amelyekből ételeket készíthet.
Kik voltak és mivel foglalkoztak a magyarországi szabadkőművesek? Hogyan tudták a betiltott mozgalom titkos összejöveteleit megtartani a dégi Festetics-kastélyban? Az 2021-ben újjászületett főúri lak emeletének tárlata a többszörösen betiltott szabadkőműves mozgalmat idézi meg.
Milyen eszközökkel segíthet egy mediátor a szülő és gyermeke kommunikációjában? Pilinszki Attilát, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docensét kérdeztük.
Gimesi Dórával, a Budapest Bábszínház dramaturgjával és művészeti vezetőjével az Amikor mesélni kezdtek a fák című, különböző történelmi korszakokat érzékenyen bemutató mesekönyvének megjelenése apropóján beszélgettünk budapestiségről és szegediségről, nemzedékek egymáshoz kapcsolódásáról és arról, hogy szülőként soha nem késő kopogtatni a kamaszok mély belső világának ajtaján.
Július 2-a Sarlós Boldogasszony napja. Mit ünneplünk ezen a napon? Milyen népszokások kapcsolódnak hozzá? Mire utal a sarlós név? Cikkünkkel az ünnephez kapcsolódó hagyományoknak és legendáknak eredtünk nyomába.
Jazz, világzene, népzene, irodalom, színművészet, családi programok: összművészeti fesztivállal indul a július a festői szépségű Szigetmonostoron. Varga Kornél alapítót, a Denagyvilág fesztiváligazgatóját kérdeztük.
A mese összeköt, a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség pedig hidakat épít, hogy minél többen átélhessék az élőszóban elmondott népmese varázsát. A szövetség alelnökével, Zámborszky Eszter mesepedagógus, mesemondóval beszélgettünk.
A barokk kastélyegyüttes titkos élete, 12. és 13. századi romokra emelt templomok legendái, feltárt második világháborús bunker és a megtalált Attila-védvonalak nyomában jártunk Gödöllőn és környékén.
Amikor a ruhák életre kelnek címmel mutatták be Lőrincz Beáta viseletkiállítását a Polgárok Házában. A tárlat apropóján a táncpedagógus-viselettervezővel többek között arról beszélgettünk, miért fontosak a néphagyományok a mai világban, és mit tanulhat a modern ember a népművészetből.
Miért ölette meg Vencel király Nepomuki Jánost? Miért nevezték a népi jámborságban Jánoskának vagy Jánosunknak? Milyen különleges népszokások kapcsolódnak a szent napjához? Cikkünkben a legendáinak és a napjához fűződő néphagyományoknak jártunk utána.
Hagyomány és megújulás, évszázados tudás és innovatív megoldások meg egy vadonatúj zenei és művészeti fesztivál. Dr. Cseri Miklós főigazgatót a Kandela fesztivál mellett arról is megkérdeztük, mit adhat a múlt a ma emberének, és hogyan segíthet a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum a történelmi és társadalmi traumák oldásában.
Miért könnyebb beskatulyázni valakit problémásnak, mint megpróbálni lebontani a falakat, amelyekkel védeni próbálja magát? Légrádi Gergely Falaink című új kötetében többek között erre a kérdésre keresi a választ egy édesanya és kisfia történetén keresztül.
Május 10-e a madarak és fák napja. Összeállításunkban olyan rendezvényeket ajánlunk, amelyek nemcsak remek családi programok, de a gyerekek természet iránti kötődését is erősítik.
Május negyedike Szent Flórián, a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentjének napja. Cikkükben a szent legendáit és a hozzá fűződő népszokásokat vesszük sorra.
A természet újjáéledésének szimbóluma, a megújuló élet archaikus jelképe, szerelmi ajándék: cikkünkben a májusi zöld ággal kapcsolatos legendáknak és hagyományoknak jártunk utána.
Pat Szlovákia legdélibb pontja. Itt építette fel Pém Bálint családi gazdaságát, ahol különböző fajtájú és színű mákokat termeszt és dolgoz fel, s közben újabb és újabb közösségi összefogásra épülő terveket sző.
Komáromtól nem messze, Pat határában terül el Szalay László és Erzsébet birsalmakertje. A házaspárnak a fák gondozása valódi feltöltődés, kézműves termékeikkel pedig elhivatottan népszerűsítik a kissé elfeledett gyümölcsöt.
Kava Komárom központjától északra fekszik, itt alakította ki Polgár Sándor a méhészetét. Betérve hozzá hamar megértjük, nemcsak azért talált itt otthonra, mert eszményi helyszín a méhészkedéshez, hanem mert ez az a hely, ahol önmaga lehet.fere
A Föld napja alkalmából olyan izgalmas családi programokat ajánlunk szerte az országból, amelyek bolygónk természeti értékeire és a környezetvédelem fontosságára hívják fel a figyelmet.
„Márk jő zöld búzával” – április 25-e, Márk apostol ünnepe az ősi eredetű búzaszentelés napjává vált a magyar néphagyományban.
Tulipán, nárcisz, homoki báránypirosító, pilisi len, agárkosbor, kamilla és rododendron: olyan programokat gyűjtöttünk össze, amelyeken a látogatók nemcsak gyönyörködhetnek a virágokban, de ismereteket is szerezhetnek róluk.
A műemlékvédelmi világnap alkalmából olyan újjászületett épületeket ajánlunk, amelyeket nemcsak azért érdemes felkeresni, mert megmutatják miért fontos pusztuló emlékeink védelme, hanem azért is, mert kihagyhatatlan látnivalók.
Április első hétvégéjén rendezik meg a 43. Országos táncháztalálkozó és kirakodóvásárt a Budapest Sportarénában, amelynek nyitóeseménye április 5-én a Fonóban lesz. Berán Istvánnal, a Táncház Egyesület ügyvezető képviselőjével, a rendezvény fő szervezőjével beszélgettünk.
Bajcsi Norbertre a református egyház ráckeresztúri drogterápiás otthonában talált a megváltás. Húsz év függőséget, drog-, alkohol-, gyógyszer- és szerencsejáték-addikciót és a bűnözést maga mögött hagyva kezdett új életet.
Simon János és S. Németh Boglárka nyolc évvel ezelőtt fogadta örökbe az akkor két és fél éves cigány kisfiút, Zsoltot. Az érkezésével hatfősre bővülő család azóta megélt hullámvölgyeket és -hegyeket, de az soha nem kérdőjeleződött meg, hogy jól döntöttek-e.
A teológiatanulmányok mellett a kvantumfizika is érdekli, közben lelki kísérőként segít, az Ignác musical producere, a római jezsuita anyatemplom kórusvezetője. Kajtor Domonkos jezsuita szerzetestől többek között megkérdeztük, hogy miért félünk a mesterséges intelligenciától, hogyan találhatnak újra egymásra szülők és gyerekek, és hogy mit jelent a megváltás.
A festőművész rejtett alkotói arcát is megmutató A képíró – Közelítések Benczúr Gyulához című interaktív kiállításnak otthont adó kúriában a tárlat kurátorával, Páll Evelinnel tettünk látogatást.
Pattogatott kukorica, vörösbor és a fecskék érkezése: március 25-e, Jézus fogantatásának ünnepe a magyar néphagyományban a gyümölcsfák szaporításának, az oltásnak és a szemzésnek a napja, amelyhez még számos érdekes szokás kapcsolódik.
József kedvessége, jó év kezessége – tartja a népi megfigyelésen alapuló mondás. József kezében kivirágzik és kizöldül a száraz ág, napjával visszavonhatatlanul megérkezik a tavasz.
A Kárpát-medence szentábrázolásai, kápolnái és keresztjei nemcsak szakrális, de táji jelek is. A Magyar Kertörökség Alapítvány és az Ars Topia Alapítvány hiánypótló kötetének célja, hogy az olvasó felfedezze a szakrális hagyományokat, tudatosan járja a magyar tájat, és értő módon olvassa annak jeleit. Herczeg Ágnes Möcsényi Mihály-díjas táj- és kertépítészt, a Szenthatározó egyik szerzőjét kérdeztük.
Miért nevezték a pápát sziklához láncolt Gergelynek a néphagyományban, hogyan vált napja tavaszünneppé, és mi volt az a Gergely-járás? Cikkükben a szent legendáit és a hozzá fűződő népszokásokat vesszük sorra.
Ki volt a negyven vértanú, és mit jelképez a történetük? Mire figyelmeztettek a magyar parasztkalendárium negyvenes napjai? Mit jelzett elődeink számára a csillagok eltűnése és visszatérése?
A korán érkezett tavasszal a hazai arborétumok és botanikus kertek virágba borulva várják a látogatókat. Mutatjuk, hova érdemes márciusban felkerekedni.
Miért kezd egy dél-koreai diák magyarul tanulni? Mi fogja meg József Attila költészetében? Hogyan hat a jelenben Korea ötezer éves története? Amikor Jin Kyoung ae műfordító, az ELTE Távol-keleti Intézetének tanára, a Sejong Intézet igazgatóhelyettese elkezdett a magyarokról tanulni, még nem tudta, hogy rászánja majd az életét. Interjú.
Mátyás jeget tör vagy csinál, élezi a csákányát, sípot oszt a madaraknak, figyelmeztet a nagyböjtre, időnként viszont ugrik. Hogyan alakultak ki a népi hiedelmek a szent ünnepe és a közeledő tavasz között?
Hogyan hat a kollaboráció transzgenerációs traumája? Hogyan oldhatók a családi sebzettségek, és miként tárhatók fel a nemzedékeken át hordozott titkok? Joób Máté evangélikus lelkészt, lelkigondozót, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docensét kérdeztük.
Február 9-én nyílt meg a Petri György költői világát rendhagyó módon bemutató Gazdátlan tényrakások – Petri-tér a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjéből nyíló egykori Károlyi étteremben. A Petri-tér koncepciójáról az egyik kurátort, Szilágyi Juditot kérdeztük.
Irodalmunkban meglepően sok szöveg témája az evés és az étel – e témák azonban nemcsak étkezések leírására vagy receptek bemutatására adnak lehetőséget, hanem a bennük rejlő jelképek használatára is. A Nyelv babérral – Magyar gasztroirodalom kötet szerkesztőjét, Szilágyi Juditot kérdeztük.
Február 14-e Szent Bálint emléknapja. Hogyan vált a vértanú püspök a szerelmesek védőszentjévé, és milyen szokások kötődnek a napjához a magyar néphagyományban?
„Az igazi művész az, aki megismeri önmagát – és ez az életben nagy feladat” – mondja Farkas Gábor. A Liszt-díjas zongoraművészt, nemzetközi zongoraversenyek győztesét a Cziffra György-fesztiválról, február 14-ei szólóestjéről, további koncertjeiről, valamint arról kérdeztük, hogy másképp kell-e oktatni a japán diákokat, mint a magyarokat.
Lakatos László fazekas népi iparművész negyven éve van a pályán, és egyike az utolsó mohácsi mestereknek, akik még ismerik a fekete kerámia titkát, amelyet velünk is megosztott.
Mi az a balázsáldás? Hogyan zajlott a balázsjárás? Kik voltak a balázsvitézek? A szent legendájának számos eleméből alakult ki a szokás, ezeknek jártunk utána.
Mohács karakterét évszázadok óta formáló déli szláv népcsoport tagjai, a sokácok nem hagyják veszni örökségüket, és olyan eseményekkel színesítik Mohács életét, mint a dunai mosás vagy a bütykösharisnya-készítés. Filákovity Dalmával, a Sokac Ház tárlatvezetőjével beszélgettünk.
Ha Pál napján süt a nap, a tél végén még nagy hidegekre számíthatunk. De Pál megtérésének napja nemcsak időjárásjósló nap volt a néphagyományban, más érdekes népszokások is kötődtek hozzá.
Hogyan lehet nemcsak felkelteni a gimnazista korosztály érdeklődését a történelem iránt, de megértetni a gyerekekkel, fontos, hogy a történelmi múlt mindenkinek az élete részévé váljon? Grynaeus András történelemtanárt kérdeztük.
Mi az a vincézés? Miről jósoltak vincevesszővel? Miért tartottak Vince napján jelképes metszést a szőlőművesek? Hogyan vált az ókeresztény vértanúból a bor és a vincellérek védőszentje?
Szent Margitot édesapja már születése előtt Istennek ajánlotta, hogy országa megmenekülhessen a tatárjárástól. A fiatal lány felnőve saját szándékából is újra és újra megerősítette e felajánlást.
Bátran, a változásoktól nem félve éli az életet, a saját útját járja, hogy azzal foglalkozhasson, amiben teljesen önmaga lehet. A babákat álmodó és készítő Búsné Karl Eszterrel útkeresésről, önismeretről és a siker titkáról beszélgettünk.
Az egykori Kőrössy-villa, immár ResoArt-villa tereit bejárva nemcsak a tervező Kőrössy Albert Kálmán és a Zsolnay család történetét és a historizmus és a szecesszió gondolatvilágát ismerhetjük meg, de a főváros legnagyobb Zsolnay-kiállítását is megcsodálhatjuk.
Bősze Ádám zenetörténészt kérdeztük a Cziffra György-jelenségről, a világhírű zongoraművész nevét viselő fesztiválról és arról, hogyan lehet közel hozni az emberekhez a zenetörténet nagyjait.
Nényei Pál Az irodalom visszavág sorozatának Petőfi-különkiadásában humoros-lendületes stílusával, átfogó tudásával, új szempontjaival kérdésfelvetésre, vitára buzdítva vezeti az olvasót.
Hogyan vitázzunk úgy, hogy ne bántsuk a másikat? Miként fejezzük ki, mit szeretnénk, miközben megértjük a másik álláspontját? Hogyan segít mindebben a mediátor? Pilinszki Attilát, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docensét kérdeztük.
Aprószentek napján a Heródes által lemészároltatott kisgyermekekre emlékezünk, a naphoz azonban egy ősi eredetű termékenységvarázsló, tisztító és betegség-távoltartó rítus kapcsolódott a néphagyományban.
Elődeink hittek abban, hogy a január 1-jén történtek ismétlődnek majd egész évben, ezért a jósló, szerencsehozó és bőségvarázsló rítusok mellett különleges szabályok is fűződtek e naphoz.
Disznót vagy tyúkot együnk? Mire szolgált a zajkeltés? Miként készült a fokhagyma-kalendárium? A szilveszteri szokásokkal és hiedelmekkel elődeink a maguk és állataik jó egészségét, védelmét, valamint a termés bőségét akarták biztosítani a következő évre.
Vidám hangulat, dalolás és jóslás, játékok és mesék, udvarlás és tánc: a fonás és a tollfosztás a lányok és az asszonyok szórakozással egybekötött társas munkája volt a téli időszakban.
Boszorkányok kifürkészése, jóslás, varázslás, gonoszűzés: Luca ünnepe a magyar néphagyomány egyik legjelesebb napja, amelyhez a legtöbb hiedelem és szokás kapcsolódik.
A Batthyány–Montenuovo-kastély huszadik századi története összefonódott az utolsó Montenuovo herceg sorstragédiájával, aki az elveihez végletekig hűen szállt szembe a nyilasokkal és a kommunistákkal is.
Püspöki palota, kastély, székesegyház, vár – olyan épületeket ajánlunk szerte az országból, amelyek nemcsak kihagyhatatlan látnivalók, de falaik közé lépve kapcsolódni tudunk elődeink életéhez is.
Szent Miklós a bajbajutottak megmentője, aki a legkilátástalanabb helyzetbe kerülőkön is segített. Ünnepének hagyományát legendájának elemei, diákszokások, valamint az adventi, karácsonyi népszokások és hiedelmek alakították.
A Vendvidéken talált otthonra és hivatásra Oszlányi Kincső, aki a Kétvölgy Kertje kultúrtörténeti kávézó és szatócsboltjával a helyi termelők által létrehozott értékeket népszerűsíti.
Háromablakú torony, villám által agyoncsapott zsarnok apa, Jézustól kapott virágkoszorú: a szent legendájának számos olyan mozzanata van, amely a népi hagyományvilágban különleges szokásokhoz és hiedelmekhez vezetett.
Miért riadnak meg az angyalos mise alatt a boszorkányok, miért hitték elődeink, hogy az adventi éjszakák a legalkalmasabbak a varázslásra, mit jelképez az adventi koszorú, és mit szimbolizál a hajnal?
Csillagszedés, nadrággal való boronálás, ólomöntés, gombócfőzés, ólrugdosás, ereszrázás, kapcába köpés: András napja férjjósló nap volt a magyar néphagyományban.
Ezúttal olyan épületeket gyűjtöttünk össze, amelyek nemcsak lenyűgözők, de illeszkednek is a tájba, lehetőséget adva a látogatónak, hogy rajtuk keresztül is kapcsolódjon a természethez.
Lopott leánying, karácsonyra kizöldülő meggyfagally, leálló malom – Katalin napjához számos érdekes népszokás kötődik.
Az eldobott bimbókoszorúból nyíló virág, a kötényben elrejtett étel helyén megjelenő rózsa és a titokban ápolt beteg alatt láthatóvá váló rózsaágy – mit jelképeznek Szent Erzsébet életében a rózsacsodák?
Lakos Nóra író-rendező Véletlenül írtam egy könyvet című családi filmje azt is megmutatja, hogyan segíthet az írás feldolgozni a gyerekkori veszteségeket.
Libator, újborkóstolás, időjóslás, lámpás felvonulás: Szent Márton emléknapjához a magyar néphagyományban számos szokás és hiedelem kötődik.
2024 februárjában kilencedik alkalommal rendezik meg a Cziffra György-fesztivált. Hogyan meríthetünk erőt a világhírű zongoraművész életművéből, milyen szinteken jelenik meg a cziffrai szellemiség a fesztiválon, miként lehet segíteni a fiatal tehetségeket? Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművészt, az MMA rendes tagját, a fesztivál alapítóját és művészeti vezetőjét kérdeztük.
Önismeret-fejlesztő lélektani krimi, Petőfit és a korabeli Pestbudát egy időutazó kislány szemén keresztül bemutató történelmi regény és egy káprázatosan illusztrált, elgondolkoztató, szívbe markoló mesekönyv – a kötetekről Wéber Anikót, Berg Juditot és Szegedi Katalint kérdeztük.
A Petőfi Irodalmi Múzeum új, Az események lelke című időszaki kiállításán nemcsak először láthatja a nagyközönség Orlai Petrics Soma Szép Ilonka-festménysorozatát, de az annak kulcsfontosságú motívumaira reagáló kortárs művek új értelmezési síkot teremtenek a festményegyütteshez és Vörösmarty Mihály költeményéhez is. Mészáros Zsolt kurátort kérdeztük.
A népi megfigyelés szerint Szent Dömötör napjával, október 26-tal áll be a nyirkos, hideg idő, a juhászok ekkor hajtották be a télre készülődve az állatokat és számoltak el velük – a dömötörözéshez pedig számos népszokás kötődött.
Ha Orsolya napján szép az idő, karácsonyig úgy is marad – tartja az időjárásjóslás a vértanú királylány emléknapján, amely a magyar néphagyományban a betakarításra is figyelmeztet.
Vendel, a csodatevő apát, a pásztorok, juhászok védőszentje, akinek emlékünnepén, október 20-án a háziállatokért is mondattak misét. Vajon miért emelkedik ki személye a jószágot védő szentek közül?
Érdemes kihasználni a ragyogó októberi napokat, összekötni a szórakozást és a tanulást egy egész napos barangolással vagy egy rövidebb kirándulással. Ehhez gyűjtöttünk néhány szabadtéri múzeumot szerte az országból.
Az egyik legnagyobb misztikus, az egyik legnagyobb női szent – Avilai Nagy Szent Teréz magával ragadó életútja bővelkedik a nagyságban, emléknapja asszonyi dologtiltó nap a magyar néphagyományban.
„A segítő kapcsolatban meghívást kapok arra, hogy valakivel együtt elmenjek egy olyan útra, ahová egyedül nem tudna eljutni, pedig érzi, hogy ott dolga van” – mondja Joób Máté evangélikus lelkész, lelkigondozó, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének egyetemi docense, akit sebekről és szerepekről kérdeztünk.
Maskara, felvonulás, táncmulatság és a jól megérdemelt munka gyümölcse: a szüret gazdag hagyományvilága nemcsak elődeink munkavégzését szabta meg, az őszi évszak e különleges időszakához számos izgalmas szokásunk is fűződik.
Megszelídítette a farkast, értett az állatok nyelvén – Szent Ferencről már életében legendák születtek. Tisztasága, egyszerűsége, minden teremtett lény iránti szeretete ki nem apadó ihletforrás.
A budai Fő utcában a környezettudatos gondolkodás igazi oázisa vár, a Ne pazarolj csomagolásmentes bolt és kávézóban ugyanis mindent megtalálunk, amire egy hulladékmentes háztartásban szükség lehet. Az üzlet egyik megálmodójával, Nemes Rékával beszélgettünk.
A tősgyökeres őrségi család nemzedékeken át megőrzött tapasztalatát Batha Pál kísérletezőkedvvel egészítette ki, hogy megalkossa különleges magolajait.
A népi vallásosságban és hagyományvilágban egyaránt kivételes helyet betöltő Mihály arkangyal alakjához és napjához számos régre visszanyúló szokás és hiedelem fűződik.
Hogyan kapcsolódott a dégi Festetics család a szabadkőművességhez? Milyen titkokat rejtenek a kastély falai? Mi teszi különlegessé a parkját?
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
